Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-14 / 38. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 38. szám. ARA: 1,80 FI 1986. február 14., péntek. TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZEKSZARDON (3. old.) HOLNAPTOL HEXASAKK BATASZËK kupa (4. old.) OLVAS0SZOLGALAT KÉT ASSZONY ÉS A TAKARÉKOSSÁG (3. old.) Élni a lehetőségekkel Az elmúlt hetekben alapszervezeti taggyűléseken, fővárosi, megyei küldöttértekezleteken, ágazati kongresszusokon értékelték a szervezett dolgozók, a tagok és a küldöttek az eltelt öt esztendő eredményeit és gondjait, meghatározták a következő öt év legfontosabb feladatait, és megválasztották az ágazati szak- szervezetek különféle rendű-rangú tisztségviselőit. Ezeken a gyűléseken szóba kerültek a tagságot leginkább foglalkoztató kérdések. S mivel a szakszervezetek legnagyobb számban a bérből és fizetésből élőket tömörítik magukban, nincs mit csodálkozni azon, hogy leginkább az ide tartozó népes rétegek szaporodó gondjai, no meg a munkával kapcsolatos nézetek, vélekedések, hiányosságok és javaslatok kerültek elsősorban felszínre. E tanácskozások legfontosabb — és talán a legörvendetesebb — tanulsága az, hogy növekedett az érdeklődés a szakszervezetek munkája iránt, az értekezleteken az alapszervezeti tagok részvételi aránya felülmúlta a korábbi évekét. Fontos az is, hogy a dolgozók a helyi és a társadalmi közügyekben őszintén, nyíltan mondták el a véleményüket. A bírálatok, a panaszok is elsősorban arra irányultak, hogyan lehetne változtatni valamely kifogásolható helyzeten, gyakorlaton. Ez a jobbító szándék jellemezte eddig a szakszervezeti tanácskozásokat, s megvan minden remény arra, hogy így legyen a szakszervezetek ma megnyíló kongresszusán is. Éppen az előző tanácskozások tapasztalataiból kiindulva nem nehéz megjósolni, hogy miről esik majd a legtöbb szó a kongresszuson. Tény ugyanis, hogy erre az eseményre a korábbinál nehezebb, ellentmondásosabb gazdasági és társadalmi helyzetben kerül sor. Az elmúlt öt évben — mint annyi átfogó értékelés megállapította már — a gazdasági növekedés megtorpant, országos átlagban csökkentek a reálbérek. Nagy társadalmi vívmányunk, hogy átlagában sikerült megőrizni az életszínvonalat, de ezért sok területen nagy árat kellett fizetnünk; egyes rétegek életkörülményei romlottak, egyes társadalmi feszültségek erősödtek az utóbbi években. Nos, úgy tűnik — erre utalnak az eddig megtartott szakszervezeti tanácskozások —, hogy ezek a nehézségek nem távolították el a tagságot a mozgalomtól, hanem éppen ellenkezőleg, közelebb hozták őket. Ez érthető is, hiszen nehezebb időkben az embereknek nagyobb szükségük van arra, hogy védjék, képviseljék az érdekeiket. Márpedig a szakszervezetek leginkább erre „esküdtek fel”. Mindebből persze egyben az is kôvetïïèzik, hogy jelentősen növekedtek a tagok igényei a mozgalommal szemben. Megnövekedett tehát napjainkban a szakszervezetek érdekfeltáró, ütköztető és képviselő szerepe, s a kérdés most az, hogy vajon a mozgalom egészében és részeiben meg tud-e felelni ezeknek a nagyobb és sokrétűbb feladatoknak? Elvileg minden lehetőségük megvan a szakszervezeteknek arra, hogy felnőjenek ezekhez a követelményekhez, hiszen tevékenységükben nagy fokú önállóságot élveznek, sőt támogatja őket a párt: „Továbbra is vegyenek részt a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon ... A szakszervezetek éljenek azzal a lehetőséggel, amelyet a vállalati önállóság teremt tevékenységükhöz.” (Idézet az MSZMP XIII. kongresszusának határozatából.) A feltételek, a lehetőségek tehát megvannak, a kérdés csak az, hogy a szakszervezetek vajon élni is tudnak-e velük? A tagság részéről eddig elhangzott bírálatok azt jelzik, hogy nem mindig. Sokak szerint például nagy szükség volna arra, hogy a szakszervezetek a jövőben a különféle dolgozói rétegek és csoportok bizonyos mértékig egymástól eltérő, illetve más-más hangsúllyal felvetődő érdekeit jobban ismerjék meg, tárják fel, és differenciáltabban képviseljék azokon a fórumokon, ahol szavuk van. Vannak a mozgalomnak tisztázatlan vagy viszonylag kevéssé tisztázott kérdései, amelyekkel kapcsolatban a tagok határozott állásfoglalást várnak a kongresszustól. A korábbi tanácskozások vitáiban is számtalanszor felvetődött például a vállalati gazdasági munka- közösségek és a szocialista brigádok eltérő megítélésének és anyagi megbecsülésének problémája, amellyel kapcsolatban az utóbbi években számos magyarázat és állásfoglalás született, ám úgy tűnik, ezekkel egyelőre nem sikerült megválaszolni a dolgozókat igencsak foglalkoztató kérdéseket. Sok helyütt nem világos a vállalati tanácsok, önkormányzati *és a szakszervezeti szervek hatáskörének elkülönültsége, előfordul, hogy az új fórumot csak arra használják, hogy ugyanazt a témát — ráadásul majdnem ugyanazok — még egy- gyel több alkalommal vitassák meg. Bizonyos jelek arra utalnak, miközben a szakszervezetek egyre többet tesznek azért, hogy a dolgozókat érintő ügyes-bajos dolgokat minél demokratikusabb szellemben és keretek között intézzék el, addig a saját háza táján is van még mit tenniük a mozgalom belső demokratizmusának javításáért. Témában tehát nem lesz hiány a szakszervezetek kongresszusán, s az is világos, hogy a küldöttekre igen nehéz, felelősségteljes munka vár, ha el akarják végezni mindazt a rengeteg feladatot, amelyet korunk kérdései, problémái rájuk róttak. Ma kezdődik a magyar szakszervezetek kongresszusa Csütörtökön délben Szekszárdon, a szakszervezeti székházban gyülekeztek azok, akik a kongresszuson képviselik megyénk szervezett dolgozóit. Az indulás előtti találkozón jelen volt Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára is, aki meghívottként vesz részt a kongresszuson. Gyakorlati tájékoztatót Hohmann József, az SZMT titkára tartott a küldöttek számára. Több mint 800 küldött, valamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvételével ma reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdi tanácskozását a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének előterjesztése alapján megvitatják a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXIV. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. Megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, amelyet Bisz- ku Béla, a bizottság elnöke terjeszt elő. Végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot, a SZOT pedig megválasztja a szakszervezetek egyéb vezető szerveit és tisztségviselőit. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén ■megtárgyalta a sajtóról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány módosított néhány társadalombiztosítási jogszabályt. így — többek között — 1986. március 1 -töl a gyermek másfél éves koráig terjesztette ki a gyermekgondozási díjra való jogosultságot, egyszerűsítette a jogosultság megállapításának módját. Dél-Jemen Sajtótájékoztató A Jemeni Szocialista Párt és a dél-jemeni kormány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy úrrá legyen a januári események következtében kialakult helyzeten — jelentette ki Haidar Abu- Bakr Attasz. A Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke (államfő) adeni sajtóértekezletén beszélt. Attasz köszönetét mondott a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a dél-jemeni normalizálódáshoz nyújtott segítségükért. Szakmunkástanulók versenyének Elbúcsúztak a leszerelőktől A Budai Nagy Antal laktanyában ünnepi állomány- gyűlésen búcsúztak el a le- szerelöktől. A szekszárdi műszergyár által adományozott csapatzászló előtt, a Himnusz elhangzása után ismertették a parancsokat, a szocialista versenymozgalomban elért eredményeket elismerő címek adományozásáról. Ezüstkoszorús, élenjáró alegység, háromszoros, kétszeres, élenjáró címet kapott több alegység, sok katona pedig a többszörös kiváló, kiváló, élenjáró címet. A kiváló katonák között szerepelt a szekszárdi Lőrincz Zoltán szakaszvezető, akinek nevét az egység dicsőségkönyvébe is bejegyezték. A szocialista versenymozgalomban szerzett érdemeket ezenkívül előléptetésekkel is elismerték, a most leszerelő, illetve még szolgálatot teljesítő katonák részére. Az elismerések átadása után a parancsnok köszöntötte a leszerelő katonákat. Felidézte azokat a gyakorlatokat, amelyeket a tavaly 35 éves alakulat elismerésre méltóan végrehajtott, a gyakorlatokon túl azt a sokoldalú politikai nevelőmunkát, amely után a KlSZ-szerve- zet kiérdemelte a KISZ KB Oklevelét, zászlaját. Az egységgyűlés után a parancsnokság és a meghívott vendégek közös ebéden vettek részt a leszerelő katonákkal. * Tegnap más alakulatoknál is hasonló ünnepségeket tartottak, elbúcsúztatták a polgári életbe visszatérő, a katonai szolgálatot dicséretre méltóan teljesítő fiatalokat. Ma fejeződnek be megyénkben a szakmunkástanulók szakmai, közismereti és tantárgyi (szkt) versenyének megyei döntői, melyeket természetesen megelőztek az intézetek falain belüli elődöntők. Az igen hasznos vetélkedő sok szakmunkástanulót „mozgatott” meg idén is, s a részértékelések arról tanúskodnak, hogy a diákok alaposan felkészültek a nemes versengésre, s ugyancsak ez vonatkozik az őket felkészítő tanárokra is. A múlt hét meghatározott napjain rendezték meg az írásbeliket, ezen a héten folynak a szóbelik és a szakmai versenyek. Megyénk szakmunkásképző intézeteiben megosztva a tegnapi és a mai nap jelentette, illetve jelenti a versenyek csúcsidejét. Tegnap, a Szekszárdi 505-ös Szakmunkásképző Intézetben a szakmájukkal kapcsolatos feladatlapokat kellett kitölteniük a versenyzőknek — egyebek között ruhaipari anyagismeret tárgyköréből is. Ez utóbbi azért érdekes, hiszen e tárgyból először idén rendezték meg a versenyt, hasonlóan a mechanikához, a műszerek és mérések tantárgyhoz, a számítástechnikához, avagy a férfiruha-készítő szakmához. A legtöbb versenyt a megyeszékhelyen bonyolították, illetve bonyolítják ma: matematikából a szakmunkás- képző intézetben, fizikából az egészségügyi szakiskolában, nyelvtanból a vendéglátóipari szakiskoláiban, irodalomból pedig a Bezerédj István kereskedelmi szakközépiskola- és szakmunkás- képző Intézetben mérik ösz- sze tudásukat a tanulók. Az anyagismeret és munkavédelmi versenyt Bonyhádon rendezték, Dombóváron versenyeztek az autószerelők, épületasztalosok és a szobamegyei döntői festők, ma pedig ott lesz a történelemvetélkedő. Tamási adott otthont a hegesztőknek és a mezőgazdasági gépszerelőknek, ma pedig a vasipari szakrajzversenyt tartják. Minden színhelyen és minden csoportban három-három tagú zsűri értékeli a munkát, mégpedig a szubjektivitás teljes kizárásával, ugyanis a diákok számmal jelzett dolgozatokat nyújtanak be — név nélkül. A közismereti és tantárgyi országos döntőket márciusban rendezik, április 8. és 9-e pedig a Szakma Kiváló Tanulója verseny két napja. Erre szakmánként minden megyéből egy-egy szakmunkástanuló jut be, s az első hat helyezett fel is szabadul. Az épületvillamossági szerelők versenyének országos döntőjét a már említett időpontban a szekszárdi szakmunkásképző intézetben rendezik. A műszerészek a szakmával kapcsolatos feladatlapot töltik ki
