Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 38. szám. ARA: 1,80 FI 1986. február 14., péntek. TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZEKSZARDON (3. old.) HOLNAPTOL HEXASAKK BATASZËK kupa (4. old.) OLVAS0SZOLGALAT KÉT ASSZONY ÉS A TAKARÉKOSSÁG (3. old.) Élni a lehetőségekkel Az elmúlt hetekben alapszervezeti taggyűléseken, fővárosi, megyei küldöttértekezleteken, ágazati kong­resszusokon értékelték a szervezett dolgozók, a tagok és a küldöttek az eltelt öt esztendő eredményeit és gondjait, meghatározták a következő öt év legfonto­sabb feladatait, és megválasztották az ágazati szak- szervezetek különféle rendű-rangú tisztségviselőit. Ezeken a gyűléseken szóba kerültek a tagságot leg­inkább foglalkoztató kérdések. S mivel a szakszerve­zetek legnagyobb számban a bérből és fizetésből élő­ket tömörítik magukban, nincs mit csodálkozni azon, hogy leginkább az ide tartozó népes rétegek szaporodó gondjai, no meg a munkával kapcsolatos nézetek, vé­lekedések, hiányosságok és javaslatok kerültek első­sorban felszínre. E tanácskozások legfontosabb — és talán a legörvendetesebb — tanulsága az, hogy növe­kedett az érdeklődés a szakszervezetek munkája iránt, az értekezleteken az alapszervezeti tagok részvételi aránya felülmúlta a korábbi évekét. Fontos az is, hogy a dolgozók a helyi és a társadalmi közügyekben őszin­tén, nyíltan mondták el a véleményüket. A bírálatok, a panaszok is elsősorban arra irányultak, hogyan le­hetne változtatni valamely kifogásolható helyzeten, gyakorlaton. Ez a jobbító szándék jellemezte eddig a szakszervezeti tanácskozásokat, s megvan minden re­mény arra, hogy így legyen a szakszervezetek ma meg­nyíló kongresszusán is. Éppen az előző tanácskozások tapasztalataiból ki­indulva nem nehéz megjósolni, hogy miről esik majd a legtöbb szó a kongresszuson. Tény ugyanis, hogy er­re az eseményre a korábbinál nehezebb, ellentmondá­sosabb gazdasági és társadalmi helyzetben kerül sor. Az elmúlt öt évben — mint annyi átfogó értékelés megállapította már — a gazdasági növekedés megtor­pant, országos átlagban csökkentek a reálbérek. Nagy társadalmi vívmányunk, hogy átlagában sikerült meg­őrizni az életszínvonalat, de ezért sok területen nagy árat kellett fizetnünk; egyes rétegek életkörülményei romlottak, egyes társadalmi feszültségek erősödtek az utóbbi években. Nos, úgy tűnik — erre utalnak az ed­dig megtartott szakszervezeti tanácskozások —, hogy ezek a nehézségek nem távolították el a tagságot a mozgalomtól, hanem éppen ellenkezőleg, közelebb hoz­ták őket. Ez érthető is, hiszen nehezebb időkben az embereknek nagyobb szükségük van arra, hogy véd­jék, képviseljék az érdekeiket. Márpedig a szakszer­vezetek leginkább erre „esküdtek fel”. Mindebből persze egyben az is kôvetïïèzik, hogy jelentősen nö­vekedtek a tagok igényei a mozgalommal szemben. Megnövekedett tehát napjainkban a szakszervezetek érdekfeltáró, ütköztető és képviselő szerepe, s a kér­dés most az, hogy vajon a mozgalom egészében és ré­szeiben meg tud-e felelni ezeknek a nagyobb és sok­rétűbb feladatoknak? Elvileg minden lehetőségük megvan a szakszervezeteknek arra, hogy felnőjenek ezekhez a követelményekhez, hiszen tevékenységük­ben nagy fokú önállóságot élveznek, sőt támogatja őket a párt: „Továbbra is vegyenek részt a politika kimun­kálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. Erő­sítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozód­jon ... A szakszervezetek éljenek azzal a lehetőség­gel, amelyet a vállalati önállóság teremt tevékenysé­gükhöz.” (Idézet az MSZMP XIII. kongresszusának határozatából.) A feltételek, a lehetőségek tehát megvannak, a kér­dés csak az, hogy a szakszervezetek vajon élni is tud­nak-e velük? A tagság részéről eddig elhangzott bí­rálatok azt jelzik, hogy nem mindig. Sokak szerint például nagy szükség volna arra, hogy a szakszerve­zetek a jövőben a különféle dolgozói rétegek és cso­portok bizonyos mértékig egymástól eltérő, illetve más-más hangsúllyal felvetődő érdekeit jobban ismer­jék meg, tárják fel, és differenciáltabban képviseljék azokon a fórumokon, ahol szavuk van. Vannak a mozgalomnak tisztázatlan vagy viszonylag kevéssé tisztázott kérdései, amelyekkel kapcsolatban a tagok határozott állásfoglalást várnak a kongresszus­tól. A korábbi tanácskozások vitáiban is számtalan­szor felvetődött például a vállalati gazdasági munka- közösségek és a szocialista brigádok eltérő megítélésé­nek és anyagi megbecsülésének problémája, amellyel kapcsolatban az utóbbi években számos magyarázat és állásfoglalás született, ám úgy tűnik, ezekkel egye­lőre nem sikerült megválaszolni a dolgozókat igen­csak foglalkoztató kérdéseket. Sok helyütt nem világos a vállalati tanácsok, önkormányzati *és a szakszervezeti szervek hatáskörének elkülönültsége, előfordul, hogy az új fórumot csak arra használják, hogy ugyanazt a témát — ráadásul majdnem ugyanazok — még egy- gyel több alkalommal vitassák meg. Bizonyos jelek arra utalnak, miközben a szakszer­vezetek egyre többet tesznek azért, hogy a dolgozókat érintő ügyes-bajos dolgokat minél demokratikusabb szellemben és keretek között intézzék el, addig a sa­ját háza táján is van még mit tenniük a mozgalom belső demokratizmusának javításáért. Témában tehát nem lesz hiány a szakszervezetek kongresszusán, s az is világos, hogy a küldöttekre igen nehéz, felelősségteljes munka vár, ha el akarják vé­gezni mindazt a rengeteg feladatot, amelyet korunk kérdései, problémái rájuk róttak. Ma kezdődik a magyar szakszervezetek kongresszusa Csütörtökön délben Szekszárdon, a szakszervezeti székházban gyülekeztek azok, akik a kongresszuson képviselik megyénk szervezett dolgozóit. Az indulás előtti ta­lálkozón jelen volt Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára is, aki meg­hívottként vesz részt a kongresszuson. Gyakorlati tájékoztatót Hohmann József, az SZMT titkára tartott a küldöttek számára. Több mint 800 küldött, va­lamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvé­telével ma reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában megkezdi tanácskozását a magyar szakszervezetek XXV. kong­resszusa. Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének előterjesz­tése alapján megvitatják a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXIV. kongresszus óta vég­zett munkáról és a magyar szakszervezetek soron követ­kező feladatairól. Megvitat­ják a számvizsgáló bizott­ság jelentését, amelyet Bisz- ku Béla, a bizottság elnöke terjeszt elő. Végül megvá­lasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot, a SZOT pedig megválasztja a szakszervezetek egyéb veze­tő szerveit és tisztségviselőit. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtöki ülésén ■megtárgyalta a sajtóról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy az Országgyű­lés elé terjeszti. A kormány módosított né­hány társadalombiztosítási jogszabályt. így — többek között — 1986. március 1 -töl a gyermek másfél éves koráig terjesztette ki a gyermek­gondozási díjra való jogosult­ságot, egyszerűsítette a jogo­sultság megállapításának módját. Dél-Jemen Sajtótájékoztató A Jemeni Szocialista Párt és a dél-jemeni kormány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy úrrá legyen a januári események követ­keztében kialakult helyzeten — jelentette ki Haidar Abu- Bakr Attasz. A Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja, a JNDK Legfelsőbb Népi Ta­nácsa Elnökségének elnöke (államfő) adeni sajtóértekez­letén beszélt. Attasz köszö­netét mondott a Szovjetunió­nak és a többi szocialista or­szágnak a dél-jemeni norma­lizálódáshoz nyújtott segítsé­gükért. Szakmunkástanulók versenyének Elbúcsúztak a leszerelőktől A Budai Nagy Antal lak­tanyában ünnepi állomány- gyűlésen búcsúztak el a le- szerelöktől. A szekszárdi mű­szergyár által adományozott csapatzászló előtt, a Him­nusz elhangzása után ismer­tették a parancsokat, a szo­cialista versenymozgalomban elért eredményeket elismerő címek adományozásáról. Ezüstkoszorús, élenjáró al­egység, háromszoros, kétsze­res, élenjáró címet kapott több alegység, sok katona pedig a többszörös kiváló, kiváló, élenjáró címet. A ki­váló katonák között szere­pelt a szekszárdi Lőrincz Zoltán szakaszvezető, akinek nevét az egység dicsőség­könyvébe is bejegyezték. A szocialista versenymoz­galomban szerzett érdemeket ezenkívül előléptetésekkel is elismerték, a most lesze­relő, illetve még szolgálatot teljesítő katonák részére. Az elismerések átadása után a parancsnok köszön­tötte a leszerelő katonákat. Felidézte azokat a gyakorla­tokat, amelyeket a tavaly 35 éves alakulat elismerésre mél­tóan végrehajtott, a gyakor­latokon túl azt a sokoldalú politikai nevelőmunkát, amely után a KlSZ-szerve- zet kiérdemelte a KISZ KB Oklevelét, zászlaját. Az egységgyűlés után a pa­rancsnokság és a meghívott vendégek közös ebéden vet­tek részt a leszerelő kato­nákkal. * Tegnap más alakulatoknál is hasonló ünnepségeket tar­tottak, elbúcsúztatták a pol­gári életbe visszatérő, a ka­tonai szolgálatot dicséretre méltóan teljesítő fiatalokat. Ma fejeződnek be me­gyénkben a szakmunkásta­nulók szakmai, közismereti és tantárgyi (szkt) versenyé­nek megyei döntői, melyeket természetesen megelőztek az intézetek falain belüli elő­döntők. Az igen hasznos ve­télkedő sok szakmunkásta­nulót „mozgatott” meg idén is, s a részértékelések arról tanúskodnak, hogy a diákok alaposan felkészültek a ne­mes versengésre, s ugyan­csak ez vonatkozik az őket felkészítő tanárokra is. A múlt hét meghatározott napjain rendezték meg az írásbeliket, ezen a héten folynak a szóbelik és a szak­mai versenyek. Megyénk szakmunkásképző intézetei­ben megosztva a tegnapi és a mai nap jelentette, illet­ve jelenti a versenyek csúcs­idejét. Tegnap, a Szekszárdi 505-ös Szakmunkásképző In­tézetben a szakmájukkal kapcsolatos feladatlapokat kellett kitölteniük a verseny­zőknek — egyebek között ru­haipari anyagismeret tárgy­köréből is. Ez utóbbi azért érdekes, hiszen e tárgyból először idén rendezték meg a versenyt, hasonlóan a me­chanikához, a műszerek és mérések tantárgyhoz, a szá­mítástechnikához, avagy a férfiruha-készítő szakmához. A legtöbb versenyt a me­gyeszékhelyen bonyolították, illetve bonyolítják ma: ma­tematikából a szakmunkás- képző intézetben, fizikából az egészségügyi szakiskolában, nyelvtanból a vendéglátóipa­ri szakiskoláiban, irodalom­ból pedig a Bezerédj Ist­ván kereskedelmi szakkö­zépiskola- és szakmunkás- képző Intézetben mérik ösz- sze tudásukat a tanulók. Az anyagismeret és munkavé­delmi versenyt Bonyhádon rendezték, Dombóváron ver­senyeztek az autószerelők, épületasztalosok és a szoba­megyei döntői festők, ma pedig ott lesz a történelemvetélkedő. Tamási adott otthont a hegesztők­nek és a mezőgazdasági gép­szerelőknek, ma pedig a vas­ipari szakrajzversenyt tart­ják. Minden színhelyen és min­den csoportban három-há­rom tagú zsűri értékeli a munkát, mégpedig a szub­jektivitás teljes kizárásával, ugyanis a diákok számmal jelzett dolgozatokat nyújta­nak be — név nélkül. A közismereti és tantárgyi országos döntőket március­ban rendezik, április 8. és 9-e pedig a Szakma Kiváló Tanulója verseny két napja. Erre szakmánként minden megyéből egy-egy szakmun­kástanuló jut be, s az első hat helyezett fel is szabadul. Az épületvillamossági szere­lők versenyének országos döntőjét a már említett idő­pontban a szekszárdi szak­munkásképző intézetben ren­dezik. A műszerészek a szakmával kapcsolatos feladatlapot töltik ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom