Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 13. szám
1986. Január 16. Képújság 5 Sokféle érdeket kell öiizehangolni A szakma egyik „professzora” Hogyan egyeztetik a menetrendet ? élni a lehetőségekkel A szekszárdi pályaudvaron naprakész tájékoztatást kapnak az utazók A menetrendkészftés azok közé a feladatok közé tartozik, amelyeknél szinte lehetetlen abszolút tökéletes munkát végezni, hiszen száz- meg ezerféle igényt, érdeket, szempontot keli összehangolni. Tökéletes menetrend nincs, de törekedni kell, hogy minél kevesébb hiba legyen benne. Az utcán, buszon és buszmegállóban Helyszín: Szekszárd, busz- pályaudvar. — Jó napot kívánok! Elégedettek a menetrenddel ? — Nem. Több buszt kellene járatni. A csuklós például mindig tömve van, a kakasdiák általában lemaradnak. — Rosszak a csatlakozások, sokszor nem érem el a buszomat, öt percen múlik az egész, és aztán várhatok vagy fél órát! — Ha késik a vonat, a helyi járat nem várja meg — szól közbe egy idősebb asszony. — Jobb lenne, ha nemcsak a vasútállomáson, hanem a Keselyűsi úton is megállnának a helyi járatok. — Kevés a helyi járat. Ha nincs pénz több helyi járatra, akkor miért nem segítenek be a helyközi járatok? — Tudnak-e arról, hogy a vállalatok vezetőitől a Volán minden évben javaslatot kér a menetrenddel kapcsolatiban? — Azt tudjuk, hogy minden évben módosítják a menetrendet, de azt most hallom először, hogy ebbe a vállalatok is beleszólhatnak. — Nálunk a szakszervezeti bizalmival beszélgettünk erről a témáról, s azóta egy kicsit talán jobb a helyzet. — Én a TOTÉV-nél dolgozom, ahol az idényjellegű munka miatt más a nyári és más a téli munkaidőbe- osztásunk. Vállalatunknak saját buszjárata van, úgyhogy csak ritkán utazom más buszjárattal. Nem hiszem, hogy a Volán a mi kedvünkért évente két menetrendet adna ki. Bár, talán ez sem lenne kizárt, de- hát nem alkalmazkodhat minden utazó ember egy vállalathoz. — Én a Bonyhádi Zo- máncárugyárban dolgozom. Vidékről, Aparhantról járok be. Minket megkérdeznek arról, hogy van-e gondunk a bejárással, jók-e a közlekedési viszonyok — szól közbe egy fiatalasszony. — Én elégedett vagyok a menetrenddel. Az ötnapos és negyvenórás munkarend bevezetésével szinte felborult az eddig bevált menetrendek alkalmazása. Majdnem, hogy újat kellett készíteni, de ha nem is újat, nagyon sok esetben módosítani és újabb járatokat is kellett beállítani, hogy a munkásj áriatok pontos időkezdésre szállíthassák a dolgozókat. Űj menetrend: nyáron Minden évben május végén, június elején új menetrend lép életbe, éppen azzal a céllal, hogy az egyéves üzemelés során fellépő tapasztalatokat az időközben jelentkező problémákat, az egyéb okok miatt bekövetkezett változásokat és újonnan felmerülő igényeket orvosolni tudják. Megyénkben a 11-es Számú Volán Vállalat — újabb nevén a Gemenc Volán — által készített menetrend alapján közlekednek a buszjáratok. Gyulai Istvánnal, a Gemenc Volán személyi forgalmi és kereskedelmi osztályvezetőjével beszélgettünk erről a témakörről. — Minden évben a nyár elején megjelenő menetrend készítését az élőző év augusztusában kezdjük el. Tulajdonképpen egy hosszú előkészítő munkáról és annak eredményéről van szó. Vállalatunk körlevélben megkeresi a megye 52 iskoláját, középiskoláit és szakmunkásképző intézeteit. Az igazgatókat felkérjük, hogy a tanulók szállításával összefüggő menetrend- módosítási javaslataikat küldjék meg. Október elején a hónap első napjaiban a megye 60 községi közös és városi tanácsának, valamint Tolna megye 124 intézmé- nyének és vállalatának küldünk levelet, melyekben szintén kérjük a vezetőségtől a menetrend-módosításra vonatkozó javaslatok beküldését. A visszaérkező ja-» vasiatok feldolgozásával és értékélésével kezdődik meg a tulajdonképpeni menetrendkészítés. — Hány ember munkája szükséges a menetrendkészítéshez? — A Gemenc Volán személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezetője mellett még egy három szakemberből álló menetrendi csoport készíti el az új menetrend vázlatát. — November elején me- netrend-egyeztető értekezletre kerül sor, amelyen a városi és városkörnyéki tanácsok az érintett községek, községi közös tanácsok képviselői, valamint a körlevelekkel megkeresett intézmények vezetői vesznek részt. Minden alkalommal jelen vannak a MÁV, a Volán és a megyei tanács közlekedési osztályának képviselői is. Az értekezleten elhangzott javaslatok és módosítási kérelmek alapján a Volán személyforgalmi osztálya elkészíti a következő évi, jelen esetben az 1986—87. évi helyi és helyközi járatok menetrendjét. Helyi járatok A megyeszékhelyen a legnagyobb üzemek bevonásával külön menetrend-értekezletet tartunk — mondja Gyulai István. — Ez még hátravan, mert ezekre február hónapban szoktunk sort keríteni. Általában, és elsősorban ezdknek a megbeszéléseknek a célja az érdek- egyeztetés. Mivel a vállalatok egy része még mindig egymástól eltérő munkarendben dolgozik, az ebből adódó 5—10 perces eltérések nagymértékben nehezítik az utazóközönség megfelelő kiszolgálását. — A Volán járatait általában a munkába igyekvők, illetve az onnan hazaérkezők veszik igénybe. Ezért nagyon fontos lenne, hogy az emberek ne kényszerüljenek felesleges várakozásra. Ennek érdekében a vállalatoknak is figyelembe kellene venni a Volán menetrendjét. A Szekszárdi Húsipari Vállalat dolgozói 16.10-kor fejezik be a munkát, a Tejipar 16.15-kor. Csak 5 perc az eltérés. De vannak ennél nagyabb eltérések is. A buszjáratot mindig a későbbi munkavégzéshez igazítják. Akkor van gond, ha a különbség több fél óránál. — A gépkocsivezetők nlap mint nap az utasokkal együtt vannak, rendszeresen informálódnak a járatok kihasználtságáról. Van-e lehetőség arra, hogy észrevételeiket, javaslataikat megmondják? — Ezek jó információk. Gépkocsivezetőink észrevéte- teleiiket munkahelyi vezetőikkel vagy a forgalmi osztályon szóban közölhetik. — Sok vagy kevés javaslat fut be a Volánhoz a menetrendváltoztatásra ? — Sajnos kevés, de ezek nagy része valóban megalapozott, s igyekszünk is teljesíteni. Elvileg az ilyen jellegű javaslatoik számának évről évre csölkkenie kellene, hiszen minden évben javítunk rajta. — Hogyan juttathatja el véleményét az átlagember a Volánhoz, ha nem ért egyet a menetrenddel? — Ebben az esetben egy levelet kell írnia címünkre, de célszerű, ha a helyi tanács a javaslattal egyetért. Hiszen a tanácsoknak jelentős szerepe van a megbeszéléseknél. Az indokolt és a nagyobb utazóközönséget érintő menetrend-módosításnak helyet adunk. Ahol a kis létszámú utazóközönség igénye miatt a Volán nem tud a menetrenddel alkalmazkodni, ott a munkakezdéseket a kisebb vállalatok, üzemek és intézmények vezetőinek a szak- szervezeti bizalmiak bevonásával kellene megoldani. A rugalmasabb munkaidő- beosztás, az érdekék összehangoltsága mindig kedvező eredményt hoz, hiszen egy bejáró dolgozó mindig hátrányosabb helyzetben van a helyben lakóval szemben. Élni kell a lehetőséggel. Már csak azért is, mert a Volán utazóközönségének java részét a bejáró dolgozók alkotják. SZEKÉR JÓZSEF Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Családi tervek és tervezők A nagyroányoki újtelep egyik emeletes házának sa játossága, hogy a napnak szinte minden szakában nyitott a garázsajtaja. Nincs ebben semmi furcsa, hiszen Kákonyi István autószerelő műhelyéről van szó. Az érkező autóst hatalmas, fekete német juhászkutya fogadja, ö a Szuszi, a mester kedvence. Mindenki ismerősként üdvözli, .hiszen ez az a műhely, ahova az autós biztosan visszajár, ha már egyszer megfordult benne. Kialakult, szinte állandónak mondható kuncsafti köre van Kákonyti Istvánnak, akihez szívesen jön az autós. — Amit egyszer a „Max” megcsinál, az meg is van csinálva — hallom két beszélgetőtől a végső következtetést, airníg az autóikra várnak. Mindig jókedvű, és mindenkivel talál közös témát. Kevesen szólítják Istvánnak, és ez a becenév a szakmai tisztességének is szól egy kicsit. Művelt ember, hiszen hosszú évekig nevelte és tanította a gépek iránt fogékonyságot mutató fiatalokat Bonyhádon, a szakmunkásképző iskolában. A volt tanítványok már végezték, de a mesterüket nem felejtették el, és ma sem röstellnek elszaladni hozzá, akár jó tanácsért, akár valamilyen hiányzó alkatrészért. De meg is kapják. Sok a postaimunkája, hiszen minden autós úgy van vele, hogy a kocsi ugyan rossz, de az sem lenne baj, ha megvárhatná a javítást. Kákonyi Istvánnak sok a munkája, de mint mondja, ez sem baj, mert szeret dolgozni. Gimnazista fia sokat segít, már 'kisgyermek kora óta a műhely körül tölti szabad idejét, apja pedig, az egykori pedagógus alapos módszerességével okitgatja nap mint nap. Ma már a szakmai jellegű vita is természetes következménye ennek, és a kisebbik István bizony néha zavarba- ejtően logikusan érvel és kérlelhetetlenül kérdez. Ez alkalommal én kérdeztem a Kákonyi családtól: — Milyen tervekkel Indultak neki 1988-nak? Kákonyi István: — Szeretném végre befejezni a házamat, amit színezni kell, és lábazatot készíteni, s kedvünk és elképzeléseink szerint rendet akarunk tenni a ház körül is. Tervbe vettük, hogy az idén eljutunk az NDK-ba a családdal közösen. Ha ezek a terveim megvalósulnak, meg leszek elégedve az ide: évvel. Kákonyi Istvánná pedagógus: — Az idén szeretném megszerezni a jogosítványt, és a ház körül adódó nagyon aranyos kis munkákat — füvesítések, virágok ültetése — is tervbe vettem. Megjött az autónk, így az adósságok kifizetése fontos célunk, de a nyáron szeretnénk az NDK-ba kijutni, mert ott még nem voltunk, és a jugoszláv tengerparton is pihenni kívánunk pár napot a barátainkkal közösen. Az idei éivben fő szempont lesz az üdülés, a pihenés. Komoly anyagi erőfeszítéseket igénylő tervek, de talán sikerülni fog. A hétvégeken nem megyünk sehová, a férjem az újév első napjától kezdve állandóan dolgozik, még hétvégeken is, nem költünk majd ruházkodásra, és jó szervezéssel, előre tervezett útvonalakkal, főzéssel, hihetetlenül olcsón akarjuk ezeket a túrákat lebonyolítani. Nagyon fontos ter/ a nyugalom és béke a családban, és remélhetően, a világban is. Kákonyi István harmadikos gimnazista: — A légion- tosabb dolog most az, hogy jól kell befejezni az idei tanulmányi évet, aminek az eredménye már beleszámít a felvételibe is. Pillanatnyilag ez az első és legfontosabb tervem. Január végén vizsgázom KRESZ-ből, szeretnék jogosítványt szerezni, és egy motort akarok venni. A családi megállapodás úgy szól. hogy a vételár feléért nekem kell megdolgoznom, így hát ez is terv, a pénz egy részét még össze kell hoznom. A nyáron a barátaimmal szeretnék egy motoros túrát tenni. Szeptembertől aztán valóban kemény hajtás kezdődik az iskolában, hiszen ez a legnehezebb esztendő, én pedig a műszaki egyetem felé kacsintgatok, így ez majd meghatározza a mindennapi terveimet. Sz. S. Elégedett rehabilitáltak Az alábbi hír látszólag semmi visszhangot nem válthat ki Baranya megyén kívül. Arról van szó ugyanis, hogy a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat egy új üzemet hoz létre, áhOl családi ház építéshez szánt előregyártóit elemeket készítenek osztrák licenc alapján. Az új üzem beruházási költségeiből a Mecseki Ércbányászati Vállalat, illetve a Mecseki Szénibáryák is részt vállal (az utóbbi időben például több millió forinttal „szállt be”), annak fejében, hogy rehabilitált bányászokat foglalkoztatnak majd a létesülő munkahelyen. Megismételjük: csalk látszat, hogy ez csupán a bana- nyaialkat érdeklő helybéli esemény. Végtére az ország „többi” 18 megyéjében Is szép számmal találni olyan üzemeiket, amelyekben az egészségre ártalmas, illetve olyan munkahelyek vannak, amelyek fokozottan igénybe veszik a dolgozókat. Ennek következtében 20—30 évi munka után az orvosok kénytelenek megtiltani nekik, hogy az eredeti szakmájukban dolgozzanak tovább. Ily módon 10—»15 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt (esetleg még korábban!) re- habilitáltakká válnak, s a szakmájukban korábban ismert, élismert, gyakran neves emberek fürdőmesterként, raktárosként, portásként kénytelenek folytatni az életüket. Vagy pedig — ez a gyakoribb! — otthagyva az évtizedeken át megszokott céget, munkatársakat, barátokat; új vállalathoz kényszerülnek távozni, mert nincs más választásuk. Ha ilyen szemüvegen át nézzük az írásunk elején említett pécsi hírt (márpedig csak így nézhetjük), talán már sejthetővé válik, m'iért hívjuk fel erre az ország más megyéjében élő olvasó figyelmét. Hiszen az, ami ott történik, példamutató. A két bányavállalat milliókat áldoz arra, hogy gondoskodjék rehabilitált dolgozóiról. S bár e rehabilitáltak egy új cégnél serénykednek majd, jog. gal érezhetik, hogy a régi anyavállalat most is szemmel tartja őket, törődik velük. Mint minden ilyen kezdeményezésnek, ennek is azon múlik a jövője, hogy nyereségessé tud-e válni, majd a vállalkozás. A pécsiek kísérlete azzal biztat, hogy az ilyenkor is elvárható szolid haszon meg az emberség követelménye — összeegyeztethető igény. S ha nem is lehet ily módon segíteni münden rehabilitation (bányavidékeken magas a számuk!), sokuk sorsán, közérzetén javíthat minden ilyen humánus dön. tés. — magyar — Kereskedőházi vállalkozások a Transelektrónál A háztartási villamoskészülékek, viLLamosszerelési termékek és egyedi exportcikkek kivitelének bővítése mellett az idén a vállalkozás jellegű üzletek kerülnek^ előtérbe a kereskedőházként tevékenykedő Tnanselektro munkájában. Tavaly a vállalat 1984-hez .képest 20 százalékkal növelte szocialista exportját, és 13 százalékkal konvertibilis kivitelét. A vállalat legfrissebb piaci felmérései szerint, különösen a fejlődő országok körében, nő az igény az energetikai 'berendezések iránt. Ezért az energetikai gépgyártásban érdekelt öthat ipari partnerével — elsősorban a Ganz Danubiusszal — közösen erőművi komplett gépszálításira és szerelésre tett mintegy egy- milliárd dollár értékű ajánlatokat. A konkrét üzletek versenytárgyalásokon dőlnek el. Néhány korábban létrejött szerződésük 1986-ban realizálódik, például az indiai Neyveliben épülő hőerőmű magyar kazánjainak szerelése és az első egység üzembe helyezése. A török- országi Kangalba szállított kétszer 150 megawattos kazánok nyomáspróbájára is sor kerül. Folytatódnak az idén a kínai, az egyiptomi, más közel- és távol-keleti, illetve afrikai erőművi berendezés-szállítások is. A Tnanselektro 'hagyományos exportcikkei közül különösen a Hajdúsági Iparművek bojleréi kelendőek Franciaországban, de igen keresettek egész Nyugat-Eu- rópában a pápai Elekther- max beépíthető sütői, valamint a különféle kiskészü- lékek, a vasalók és a kávéfőzők is. Ezeket a termékeket a vállalat még ebben a hónapban kiállítja a párizsi, majd februárban a kölni nemzetközi szakvásáron, ahol a korábbi évek gyakorlatának megfelelően aláírják a legtöbb idei export- szerződést is. A Transelektro vezetői arra számítanak, hogy a vállalat munkájában az idén erőteljesebben érződik majd a kereskedőház jelleg, amelynek eddigi, féléves tapasztalatai máris kedvezőek. A mintegy 300 millió forintos kereskedelmi tőkéjükből finanszírozni kívánják olyan termékek gyártását, amelyeknek értékesítésére piaci lehetőség kínálkozik. Esetenként előnyös csereüzleteket is köthetnek ily módon partnereikkel. 'Nemrég például egyiptomi partnerrel szerződtek; mintegy ötmillió dollárért exportálnak villamos motorokat és különféle lámpákat, s ugyanennyiért vesznek hűtőberendezéseket, bőr- és textilárut, valamint cipőket. Kereskedőházi tevékenységük során egyebek között dobozos gyümölcslé kivitelére is kötöttek már megállapodásokat. Az újabban adódó lehetőségek jobb kihasználására a vállalat kibővíti piaci szervezetét. Jelenleg 20 országban működik képviseletük, illetve vegyesvállalatuk, legutóbb Kínában és Pakisztánban nyitottak irodát, rövidesen Franciaországban is lesz képviseletük.
