Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
12 NÉPÚJSÁG 1986. január 11. .... MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Jgll MAGAZIN vs MAGAZIN iliiillf MAGAZIN ::1ÍÍIÍ HH MAGAZIN MAGAZIN ■P MAGAZIN I MAGAZIN MAGAZIN Ragasztás az autóiparban Az észak-írországi Belfastban működő Lorean sport- autógyár főként ragasztással állítja elő sorozatgyártású kocsijait az eddigi csavarozás, szegecselés, vagy hegesztés 'helyett. Az utastér üvegszálbetétes műanyagból kialakított belső ihéját ragasztással egyesítik az ugyancsak üvegszálas műanyagból készült fenéklemezzel. Ragasztóként nagy szilárdságú, kétkomponensű poliuretán-alapú ragasztót használnak, amely mindenfajta melegítés nélkül három—öt percen belül megköt. Skót tanulmány a korai halálról Skóciában egy kutatócsoport fogja tanulmányozni a hosszú élet titkát. Ebben az ipari országban a legmagasabb a nők korai halálának arányszáma. Az Egészségügyi Kutatási Tanács egészségügy- szociológiai egységének új irodáit nyitották meg Glas- gowban, hogy kibővítsék a tanulmányi terepet. Dr. Sally Macintyre, az igazgató kijelentette: „Valamennyi ipari ország közül a skót férfiaké a második legmagasabb halálozási arány- szám. A nőké még rosszabb — az övéké a legmagasabb. Elmondta, nincsenek tisztázva az okai, miért halnak meg a skótok hamarabb, mint mások. Dr. Macintyre azt is elmondta, hogy egy Aberdeen- ben 1949 óta folytatott tanulmány szerint a szegény sorsú lányok jobb sorsra jutnak, ha magasak, mert így nagyobb esélyük van arra, hogy magasabb osztálybeli férjet találnak. A szemüveg ólja Pontos statisztika természetesen nincs, de a becslések szerint a fejlett országok lakosságának legalább tíz százaléka használ szemüveget. Tulajdonképpen máig nincs eldöntve, hogy ki találta fel a szemüveget. Az biztos, hogy az irodalomban Plinius az első, aki leírta, hogy Nero császár a színházi viadalokat smaragdon át szemlélte, de ez a smaragd aligha lehetett szemüveg. Mások szerint Szent Jeromos lett volna a szemüveg feltalálója, de ezt sem sikerült bebizonyítani. Ma a legáltalánosabban azt fogadják el, hogy a szemüveget Salvino d’Armato degli Armati találta fel 1285 és 1290 között. Az első szemüveglencséket Európában a muranoi üveggyárban készítették 1300 körül. Tény ugyanakkor az is, hogy nagyító üvegek köszörülésével korábban már az arabok is foglalkoztak. Valószínűleg a 'kínaiak is készítettek szemüveget, korábban, mint az európaiak, bár az ő szemüvegük nem az orrnyergen ült, hanem a homlokukra támaszkodott. Képi ábrázolása közül az első az 1414—1418-ig tartott konstanzi zsinatot ismertető verses kézirat egyik képén látható orrcsíptető. A 17. században a spanyol divat felkapta a szemüveg használatát, de divatszerűen viselték a francia .forradalom idején is. A magyar pápaszem elnevezés eredete ismeretlen. az 1590-es Calepinus- féle szótárban szerepel először. Az idők folyamán — leginkább a divat szerint — sokféle formája alakult ki a szemüvegnek: volt az üvegje kisebb vagy nagyobb, kerek vagy ovális, használata szerint készítettek homorú vagy domború, sőt, hengeres és hasábos (prizma) lencséket. Megjelentek a bifokális (sőt újabban a trifokális) lencsék is azok számára, akiknek közeire és távolra más-más szemüvegre van szükségük. Egyre jobban terjednek a szemre közvetlenül ráhelyezhető kontakt-lencsék is. Szintén néhány évtizedes újítás, hogy a nagyob súlyú üveglencsét egyre inkább felváltják a könnyebb, kevésbé törékeny műanyag-lencsék. A szemüveg újfajta változatát állították elő a nyugatnémet Zeis-gyárban. Egy szemüvegre különleges eljárással „előtétlencsét” ragasztottak. A finom munkákhoz használják ezt az ún. lupeszemüveget, melynek előnye, hogy használat közben nem kell tartani, nem veszi igénybe az egyik kezet, munka közben lehet jegyzetelni, szerszámot cserélni. További előnye, hogy védi a szemet, például a fogorvosi munka közben a nagy forgásszámú turbinás fúrók használatánál. ■*----------------------L upe-szemüveg A hét karikatúrája Fólia - vasból Az alumíniumfóliát jól ismerjük a sajt, a csokoládé, stb. csomagolásából, a háztartásból, de vasfóliáról nemigen hallani, holott az például finom műszereknek, alkatrészeknek, szerszámoknak szintén kiváló csomagolóanyaga. Ráadásul készíthető belőle tűzgátoló védőfólia épületekre, és még sok egyéb. Miért ritka mégis? Elsősorban azért, mert míg a lágy alumínium könnyen a kívánt század- milliméteres vastagságra hengerelhető, a vas jóval keményebb, a hengerlése a sok közbülső lágyítás miatt tömérdek energiát fogyaszt. Egy angol kutatóintézet olyan, teljesen újszerű berendezést készített, amely két méter szélességű és 0,012—0,16 milliméter vastagságú vasfóliát gyárt. A nyersanyag vashulladék, s ezt savban feloldják. Így vastartalmú elektrolithoz jutnak. Ezt követi a galvanizálás. Ennek itt az a sajátossága, hogy a titánból való forgó katódról a reá rakódó galvánréteget — a vasfóliát — folyamatosan letekerik és föítekercselik. Az így készített fóliatekercset azután a kívánt hosz- szúságúra vágják. MQ»zaki csoda, pénzügyi gond Seikan, a szuperalagút Az Avtnori és Hakodata város között vezető szuperalagút elkészültének ünnepélyes pillanatai A csók a filmvásznon Indiában Indiában sokáig tilos volt a csók a filmvásznon, mert azt tartották, hogy az szerfelett erkölcstelen, és az indiai kultúra ellen irányul. Az ilyen jeleneteknél a kamera eddig szemérmesen elfordult, és a filmvásznon két egymást gyöngéden átölelő árnyék, két csókolózó madár vagy két egymás felé hajló virág jelent meg. Ennek most véget vetett egy karakán filmrendező, aki egyik filmjében a cenzorok előzetes figyelmeztetése nélkül megtörte a tabut, ami startjel volt a többieknek, hogy kövessék példáját. 'Ezt a „szabadságot” nem fogadta általános tetszés. Sok „csilla- gocska” panaszkodik amiatt, hogy rákényszerítetfék a csókjelenetekre, a producerek elbocsátással fenyegették őket. Míg a férfiszínészek a csók mellett kardoskodnak, partnernőik szívósan ellenállnak. Egy híres színésznő, Shabani, aki az év legjobb színésznője kitüntetést nyerte el hazájában, így vélekedik: ,,'A csók ábrázolásáról le lehet mondani. Értelmetlen. Ugyanezeket az érzéseket csók nélkül sokkal jobban vissza lehet adni.” Üzemi étkező — Az üzemi étkezőnk a televízióra emlékeztet. — Miért? — Mindig ugyanazt adják. Tudományos, műszaki értelemben csodálatos teljesítmény, pénzügyi szempontból viszont megoldatlan gondok halmaza — így foglalható talán össze a legrövidebben a Japánban nemrég elkészült szuperalagút, a Seikan. Ami a dolog műszaki oldalát illeti, a siker kétségtelen. A Seikan, amely Japán legészakibb szigetét, ÍHokkaidót köti össze Honshuval, a fő- szigettel, a világ leghosszabb, több mint 53 kilométeres tenger alatti alagútja. (Ebből körülbelül 23 kilométeres távon halad a tengerfenék alatt 100 méterrel, — a vízfelszín alatt mintegy 240 méterrel, — a maradék szakaszok a szárazföld (belsejében folytatódnak. (A nagyszabású terv már a század elején megfogalmazódott, a konkrét elképzeléseket azonban csak a második világháború után dolgozták ki.) 1956-ban kijelölték az alagút nyomvonalát, hamarosan megkezdődtek a próbafúrások, majd 1964- ben, illetve 1966-ban a két szigetről megindultak egymás felé a fúrópajzsok. A nagyobb szabású munkálatok a hetvenes évek elejétől folytak, most márciusban pedig — a tökéletes mérnöki munka dicséreteként — pontosan találkozott a két főalagút. Ennyiben tehát felhőtlen a siker. Ahol a problémák kezdődnek, az a pénz, az idő és a felhasználás körüli viták. Az építkezés ugyanis az előre nem látható, kedvezőtlen talajadottságok, pusztító vízbetörések miatt rendkívül elhúzódott. (A balesetek összesen 33 dolgozó halálát, s mintegy 700 társuk sebesülését okozták.) Az átadást eredetileg 1979-re tervezték, ám a nemrég befejeződött alap- munkálatok végül is 21 évig tartottak, s a becslések szerint még legalább egy-két esztendő szükséges, mire az első vonat végigroboghat a 11 méter átmérőjű főtárnán. Ha egyáltalán végigfut... A gondok egy része ugyanis épp azzal függ össze, hogy a jelek szerint meghiúsulnak azok az elképzelések, hogy a Seikanban a híres szuper- express, a Sinkanzen szerelvényei haladjanak, mivel a japán államvasútak hatalmas veszteségei és adósságai miatt aligha tudja Vállalni az ehhez szükséges további kiadásokat. Vergilius gondolata Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 32. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének címére: 7101 Szek- szárd. Széchenyi u. 36. Pf.: 71. Beküldési határidő: január 17. A borítékra, levelezőlapra kérjük, írják rá: Rejtvény. A Szilveszter-éjen című rejtvényünk megfejtése a következő: „Mit bánjuk, hogy lejár az év Énekre ajk és táncra láb.” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Ábrahám Lászlóné 7052 Kö- lesd, Vörös Hadsereg u. 86., Arany Jánosné, Szekszárd, 7100 Wosinsky ltp. 16., Szabó Mónika, 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi u. 50., Molnár Gyula, 7056 Szedres. Ady E. u. 36., Takács Zsolt, 7200 Dombóvár, Bezerédj u. 24. VÍZSZINTES : 1. Vergilius egyik gondolatát idézzük. (Zárt betűk itt: A, I. H, Ü.) Folytatás a függőleges 32. számú sorban. 13. Olaszország. 14. Női becenév. 15. Norvég és francia gépkocsi- jel. 17. Budapesti egyetem betűjele. 19. Járom. 20. „... és Magóg” (Ady). 22. Testnevelési egyetem régi nevének rövidítése. 23. ... carte. 25. Kényszerűen meg-megáll. 27. Dél-Amerikában honos rágcsáló, arany-nyúlnak is nevezik. 29. Ritkán előforduló. 31. Argumentum. 32. Satu ... (Erdélyi város). 33. Vadon termő földieper. 35. Kettősbetű. 37. ... Amin, ugandai elnök (1978—1979). 38. „... mondják, nem adnak” (Dal). 39. .. .-amott. 41. Daloló. 43. Becézett Orsolya. 45. 1948-as csata színtere. 47. Becézett női név. 48. Tik- ... 49. Filmsztár (Derek). 51. Mexikó legmagasabb hegye, működő tűzhányó. 53. Nagyobb kirándulás. 54. Ésszel felfog. 56. Női név. 57. Postán elküld. 58. Csónakgerinc. 60. Zavaros bók! 61. Számnév. 62. Altató vége! 63. Lyuk népies szóval. 65. Baráti ország rádió- - és tévészervezete. 68. Mutató névmás. 69. Háromtagú csoport. 72. Kötelezettség idegen szóval. FÜGGŐLEGES: 1. Erika (növényiéle). 2. Sír. 3. Csehszlovák távirati iroda. 4.. öregember kedves megszólítása. 5. „A” betű neve a föníciai írásban. 6. A Nílus német neve. 7. Orosz női név. 8. Ónoz egynemű betűi. 9. Fekete István írása egy fecskéről. 10. Ó-skandináv monda. 11. A japánok nemzeti itala. 12. Az ozmium vegyjele. 16. Egykori vendéglátó hely. 18. Alapvető. 21. Lejtős pálya, amelyen a megrakott kocsi önmagától legördül. 22. Te meg ő. 24. Rendkívül pontos időmérő eszköz. 26. Ábrázat. 28. Személyes névmás. 29. „ ... a kerek erdőt járom én (Dal). 30. .. ,-piciri. 32. A gondolat befejező része. (Zárt betűk: D, É, IK, ö, N). 33. Ring. 34. Svájci hírszolgálati iroda. 36. Feslik. 38. ...szigetek (Atlanti-óceáni szigetcsoport). 40. Cím, rang. 42. Esőben álló. 44. Küzdősport. 46. „A” kiskabát. 47. Durva posztó. 50. Rendező iroda névjele. 52. Anglia ősi, kelta neve. 53. Mint a függőleges 28. számú sor. 55. Dúsít. 57. A forint rövidítése. 59. Forró égövi fás növény. 61. Kitaláló. 64. Központi Sportiskola. 66. A rubidium és az ittrium vegyjele. 67. Nagyon öreg. 70. Rönkdarab! 71. Zakó egynemű betűi. 73. Észak-európai nép. 74. O. Ü. Szöveg nélkül
