Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

© Képújság 1986. január 2. 4 így látják a kapitányok 1986 legjelentősebb sport- eseménye kétségkívül a XIII. labd árú gó-v i 1 ágba jn okság döntője, amelyen május 31. és június 29. között Mexikó­ban vetélkednek a csapatok. Az MTI sportrovata összeál­lítást készített arról, hogy a válogatottak szövetségi kapi­tányai az óév utolsó napján miként látták az esélyeket? C-csoport: Henri Michel (38, Francia- ország): — A jelenlegi fran­cia labdarúgás új fénykorát éli. Nagy előny, hogy a vi­lág legjobbja, Piatini a kar­mesterünk. Csoportunkban a Szovjetunió tűnik a leg­erősebb ellenfélnek. A leg­jobb négyig illik eljutnunk. Eduard Malofejev (43, Szovjetunió): — A legnehe­zebb selejtezőcsoportból ke­rültünk el a 24 közé. Állítom, hogy a Mexikóba jutás ne­hezebb volt, mint az ottani helytállás. Csapatomat érté­kelem annyira, hogy a világ egyetlen együttesétől se tart­son. Egyébiránt nem tudok tippelni arra, ki lesz a világ­bajnok. Mezey György (44, Ma­gyarország): — Válogatottunk eljutott arra a szintre, hogy bízzon önmagában, ne ijed- jen meg ellenféltől, szokat­lan környezettől. Sikereink egyik rugója az adott mér­kőzésekre a lehető legjobb felkészülés, az adott ellenfél­hez való tökéletes alkalmaz­kodás, a sebezhető pontok ki­tapintása. A továbbjutás fel­tétlenül benne van a gárdá­ban, de kevés, ha megállunk a legjobb 16 között. Tony Waiters (42, Kanada): — Annyi esélyünk van a ma­gyarok és a franciák ellen, mint nekik lenne ellenünk, ha jégkorongban kellene ki- állniuk. Ennek ellenére nem akarunk és nem is leszünk „pofozógépek”. Hagler kereste a legtöbbet Az Egyesült Államokban az elmúlt esztendőben mintegy 60 sportoló akadt, akiknek jövedelme meghaladta az egymillió dollárt. A lista élén ökölvívók és baseballjátéko- sok állnak. Olyan ismert csillagok, mint a teniszezőnő Martina Navratilova, vagy a kosárlabdázó Kareem Abdul- Jabbar 2 millió dollárral csak holtversenyben a 7—8. he­lyen „szerénykednek”. Az első három: 1. Marvin Hagler (ökölví­vó) 5,7 millió dollár, 2. Thomas Hearns (ökölví­vó) 5,4, 3. Larry Holmes (ökölví­vó) 3,5. Közöm óhaj: a megye eportéletének továbbI fejlődése Ki mit vár az 1986-os esztendőtől? győzött Az óesztendőben startolt még a hatvanegyedik Sao Pauló-i szilvesizteri futás me­zőnye, s mire az utolsók is célba értek, már az újeszten­dőt köszönthették. A 12,6 ki­lométeres távon a férfiaknál a dél-amerikaiak nagy fö­lényben voltak, a legjobb eu­rópai, a nyugatnémet Herle csak a 9. helyet tudta meg­szerezni. Elsőként az 1980-as győztes, az 5 és 10 ezer mé­teres futás brazil csúcstartó­ja, Jose Joao da Silva ért célba. A nőknél nem szakadt meg a portugál Rosa Mota sorozata, egymás után ötöd­ször nyerte a Corridát, A petárdák villanófényű robbanását a trombiták ezer szólamú zenéje festette alá. Éjfélkor pezsgők durrantak, s ekkor a legnagyszerűbb meccsek kupa­hangulatán is túltett a nagy „lelátó”, az utca közön­ségének üdvrivalgása: BUÉK 1986! A vidám hangulatú óévbúcsúztatón természetesen ott voltak a sportolók, edzők, játékvezetők is. Azok, akik ma, holnap, s a többi szürke hétköznapon ke­mény munkával készülnek fel az új esztendő fel­adataira. Mit várnak 1986-tól? — fogtuk vallatóra őket. Célok, vágyak fogalmazódnak meg, s annak igénye, hogy tovább fejlődjön Tolna megye sport­élete. Török Pál KÉZILABDA-JÁTÉK­VEZETŐ — Magánéletemben és munkámban az 1985-ös esz­tendő folytatását várom. A megyei kézilabda-szövetség ülj vezetőinek hathatós segít­ségével biztosra veszem, hogy ismét fejlődésnek in­dul az évek óta stagnáló népszerű sportág. Remélem, Újra lesznek megyénkben olyan „oraszlán'barl'angok”, ahová még a játékvezetők is remegő lábakkal mennek. 1986-tól azt is várom, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban ismerjék fel a test­edzés, sportolás jelentőségét, örömeit. A Szekszárdi Dózsa labdarúgóitól fejfájás mentes tavaszi idényt remélek. Vé­gezetül; a szekszárdi játék­csarnok építési ütemének meggyorsítását várom, hiszen nem szeretném ha a búcsú- mérkőzésem vezetése egybe­esne a csarnokavatással. Erős Lajos A PAKSI SE VÁLOGATOTT ÖKÖLVÍVÓJA: — Ha summázva fogal­maznék, akkor röviden eny. nyi lenne a válaszom: tö­megsport rendezvényeinken minél népesebb mezőnyöket szeretnék látni. Az ifjúsági szövetség alapvető feladata a demonstráció és ez érvényes a sport jellegű rendezvénye­inkre is. 1986-iban is gazdag sportprogramok állnak majd a fiatal és a mozogni vágyó valamennyi korosztály ren­delkezésére. A kínálat szí­nes, a kocogástól az olim­piai ötpróbán át a triatlonig minden megtalálható, össze­gezve három pontba foglal­hatjuk az újévi kívánságai­mat. 1. A tömegsport-esemé­nyeken résztvevők száma je­lentősen növekedjen, külö­nösképpen a nők és a csalá­dosak érdeklődését kívánjuk felkelteni. 2. Megyénk vala­mennyi városában alakuljon ki a szervezett lakótelepi sport, a lehetőségekhez mér­ten fejlődjön tovább diák­sportunk. 3. A társszervi kapcsolatok szélesebb együtt­működésével, még magasabb szintű koordinációjával kell érvényre juttatni a szabad­idősporttal kapcsolatos PB- állásfogiiaiást és a miniszter- tanácsi határozatot. Gábor István, A TAMÁSI SZÖVETKEZETI SPARTACUS SE KERÉK­PÁROS SZAKOSZTÁLYA. NAK VEZETŐ EDZŐJE: — Mindenekelőtt szeret­ném megőrizni az első osz­tályú minősítésemet. A ran­gos hazai és nemzetközi ver­senyeken pedig olyan ered­ményeket elérni, ihogy válo­gatott kerettagként a magyar felnőttválogatottban szóhoz jussak. Ott pedig igyekszem úgy helytállni, hogy számí­tásba jöhessek az 1986. év legnagyobb eseményére, az Egyesült Államokban meg­rendezendő világbajnokságra utazó magyar csapat kijelö­lésekor. Ettől az évtől min­den tekintetben nagy előre­lépést várok. Vida Mihály, A KISZ TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA HONVÉDEL­MI- ÉS SPORTFELELŐSE: Herczig Gábor, A TOLNA MEGYEI TA­NÁCS V. B. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTHIVATAL EL­NÖKE: — Nehéz helyzetben va­gyak, hiszen még nem ké­szült el ágazatunk VII. öt­éves terve, s nem ismerjük az anyagi források alakulá­sát sem A Minisztertanács sportra vonatkozó állásfog­lalása azonban meghatároz­za a főbb célkitűzéseinket 1986-ra. Az iskolai testneve. lés és sport biztosítsa va­lamennyi tanuló részére a szervezett sportfoglalkozások révén a rendszeres tested­zést és segítse a versenysport utánpótlását. A szabadidő­sport adjon lehetőséget min­den korosztály számára a rendszeres sportolásra. Ver­senyformáit úgy kell alakí­tani, hogy kevés anyagi rá­fordítással könnyen hozzá, férhető legyen. A verseny- sport és annak utánpótlása eredményességét továbbra is a megyeileg kiemelt kilenc sportegyesülettől várjuk. A foglalkoztatottság növelése érdekében a kisebb sport­egyesületek hatékony mun­kájára is számítunk. A ve­zető-irányító munkában a feltételek megteremtésében szélesebb körű társadalmi összefogásra lenne szükség, ennek a lehetősége egyéb­ként adott. Ezeket a célkitű­zéseket csak úgy tudjuk va­lóra váltani, ha továbbra is megkapjuk azt a szolgálat- kész segítséget az egyesületi vezetőktől, a sportági szak- szövetségekben dolgozóktól, megyénk sportszerető közön­ségétől, amiben eddig ré­szesültünk. 1985-ben a me­gye rendkívül eredményes esztendőt zárt. Ilyen sok olimpiai pontot, bajnoki he­lyezést még egyszer sem ér­tek el versenyzőink. Az új esztendőben fő célkitűzé­sünknek tekintjük az eddig elért eredmények szinten- tartását. Tamási Zoltán, A DOMBÓVÁRI VMSE NB I-ES KOSÁRLABDACSAPA- TÁNAK KAPITÁNYA: — Azt várom, hogy tovább erősödjék megyénk kerék­pársportja. A fejlődésben nemzetközi eredményeket várok. Az IBV-n főleg a szekszárdi Üjvári Balázstól. Sajnos, a korhatár leszállítása miatt tanítványom, Egyedi Zoltán nem vesz részt az IBV-n, rá az országos szö­vetség vezetői az áprilisi Olaszországban megrende­zendő ifjúsági viadalon szá­mítanak. Személyesen azt várom, hogy Egyedi megfe­lelő felkészüléssel eredmé­nyesen képviselje majd ha-, zánkat. Szerelőnk rövidesen megkezdi katonai szolgálatát, e tékintetben a hozzánk ke­rülő Halász László fog segí­teni. Nagyon remélem, hogy vele a versenyzés terén is előbbre lépünk, s a fiatalok­kal egyetemben egy jó kis csapatot hozunk össze Ta­másiban. günk remek ellenfeleket lát­hat majd Dombóvárott. Szor­galmas edzésmunkával igyekszünk megtartani első helyünket, hiszen az eddigi siker kötelez is bennünket. A feltételek biztosításáért hadd mondjak köszönetét a MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak, a körzeti üzemfőnök­ségnek és az egyesületünk vezetőinek. Várni István, A SIMONTORN Y AI BTC KÉZILABDA-SZAKOSZ­TÁLYÁNAK VEZETŐ EDZŐJE: — Mindenekelőtt az utób­bi kétévinél sikeresebb, és főleg gondtalanabb bajnoki szereplést várok. Törvény- szerű, hogy egy csapat éle­tében vannak jobb és gyen­gébb évek. Ennek összetevői szerteágazók, női együttesről lévén szó, elég, ha csak a férjhez menést, szülést emlí­tem. Most úgy ítélem meg, s remélem a lányok is így érzik; adottak a jobb sze­replés feltételei. A megbíz­ható, rutinos játékosok mel­lé számításba vehető tehet­séges fiatalok felnövésének időszaka lezárult. Nagyobb önbizalommal, a játék tisz­teletével és szeretetével éret­té váltak arra, hogy a nagy elődökhöz méltóan képvi­seljék Simontornya színeit. Várom továbbá 1986-tól, hogy több évi szünet után férfikézilabdásaink is újra bekapcsolódjanak a megyei bajnokság küzdelmeibe. Dr. Pozsonyi Imre, A DUNAFÖLDVÁRI SZÖVETKEZETI SPARTACUS SE ELNÖKE: — Sikeres esztendőt zár­tunk 1985-ben. Megnyertük az NB Il-őt, s nagyszerűen sikerült a bemutatkozásunk az NB I „B”-csoportjában, amit a 13 fordulóban elért 11 győzelmünk bizonyít. A bajnokság hátralévő öt for­dulójában nagyon nehéz fel­adat vár ránk, ha meg akar­juk őrizni listavezető pozí­ciónkat. Februárban kezdő­dik a rájátszás, amelyen be­csületes felkészüléssel talán merészebb álmaink is lehet, nek. Nagyszerű közönsé­Vertetics István, A SZEKSZÁRDI DÓZSA NB I-ES KOSÁRLABDA- CSAPATÁNAK VEZETŐ EDZŐJE: — Listavezetőként várjuk a bajnokság januári folyta­tását. A hullámzó őszi tel­jesítmény ellenére a rangadó meccseink eredményeit te­kintve kedvező pozíciót har­coltunk ki. Továbbra is ilyen összpontosítással kelle­ne szerepelnünk, hogy a rá­játszásban lehetőség kínál­kozzék számunkra az „A” csoportba jutáshoz. Ez utób­bi, ha jelenlegi játékosállo­mányunk birtokában nem sikerülne, senki számára nem jelentene csalódást. Nem tit­koljuk: a Szekszárdról el­származott, egyetemi, főisko­lai tanulmányaikat befejező Támer Júliát, Palotás Ani­kót és Stella Évát erősítés­ként visszavárjuk. Az új esztendőben — függetlenül attól, hogy melyik csoport­ban szerepelünk majd — azt szeretném, ha az NB I-es gárda mellett valamennyi utánpótlás csapatunk szá­mára is lehetővé tennék a nyugodt felkészülés feltétele­it. Magánéletemben immár hosszú távra építhetek Szek­szárdi, hiszen megoldódott a lakásgondunk. Nagyon sze­retnénk, a feleségemmel együtt, ha 1986-ban megsza­porodna a Vertetics família. Kardos György, A SZEKSZÁRD VÁROSI TESTNEVELÉSI ÉS SPORTFELÜGYELÖSÉG VEZETŐJE: ' I ■ — Eredményes évet zárt egyesületünk, ennek további folytatásában bízunk. Az NB Il-es kézilabdázóinktól biztos bentmaradást, a kö­zépmezőnyhöz történő fel­zárkózást várunk. Ehhez adottak az anyagi feltétele­ink is. Tímár Dezső edző irányításával labdarúgóink sikeres őszt hagytak maguk mögött, tőlük dobogós he­lyezést várunk. Atlétikában 1986-ban legalább egy arany­jelvényes szint elérése a cél. Asztali teniszezőink szeret­nék begyűjteni a megyebaj­nokság bronzérmét. Tovább javulnak teniszezőink felté­telei is, három új pályát épí­tünk. A karate, a motorcsó­nak és a kajak-kenu szak­osztályoktól az előző évi eredmények megismétlését várjuk. Remélem, megoldó­dik a kajak-kenu edzői gon­dunk. Tömegsportban a ha­gyományos nagyközségi ver­senyeket az új évben is meg­rendezzük, azokon népes me­zőnyök indulásával számo­lunk. — Az új esztendő legna­gyobb feladatát a mi terü­letünkön Szekszárd város OS N - ü n ne ps égé nek sikeres megszervezése jelenti. Ezen a négy évvel ezelőttinél szé­lesebb választékú, látványo­sabb programot kívánunk biztosítani. Remélem, ugyan­olyan nagyszámú közönség előtt aratunk osztatlan si­kert, mint az 1982. évi OSN rendezvényén. Űj célkitűzés­ként jelentkezik a megyében is első, szekszárdi lakóterü­leti szabad'idő-sportegyesület megalakítása. Ehhez remé­lem a tanács, a társszervek és a különböző bázisvállalta­tok megfelelő erkölcsi és anyagi támogatással járul­nak hozzá. Végezetül pedig azt várom 1986-tól, hogy a megyeszékhely verseny- és szabadidősportjának eredmé­nyessége eléri az elmúlt évit. Megragadom a lehető­séget, Szekszárd és város- környéke egyesületeiben sportolóknak, a klubok ve­zetőinek és a Népújság ol­vasóinak eredményekben gazdag, boldog új évet kí­vánok! FEKETE LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom