Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

1986. január 31. /' TOUtt^ __ A 'népújság Hírek ­események — Az SZMT január 15-én akbívaértekezletet tartott, amelyen a szakszervezetek ifjúsági munkájának tovább­fejlesztéséről adott részletes tájékoztatást Dávoti István­ná, a SZOT Ifjúsági Bizott­ságának elnöke. — A Pedagógusok Szak- szervezete Dombóvár körzeti alapszervezete január 25—26- án fedettpályiás — egyéni és páros — teniszbajnokságot rendezett a Molnár György Általános Iskolában. A ren­dezvény jó hangulatban telt el. • — A szakmaközi bizottsá­gók közül a közelmúltban tartotta meg újjáalakuló ülé­sét a bonyhádi, a dombóvári, a hőgyészi, a paksi, a pince­helyi, a simontornyai, a szekszárdi, a tamási és a tolnai. Az üléseken számot adtak az 1981 óta végzett' lakóhelyi szakszervezeti ér­dekképviseleti és érdekvé­delmi munkáról és megvá­lasztották a bizottságok tiszt­ségviselőit. A bizottság tit­kára Bonyhádon Tóth Béláné, Dombóváron Skiba Istvánná, Hőgyészen Heizer Gyula, Pakson Laki Endréné, Pin­cehelyen Till Jánosné, Si- montornyán Major István, Szekszárdon Zsédely István, Tamásiban Mohai Tibor, Tol­nán Valentin Gizella lett. Patexes aktivisták A TT-elnök — Neve? — Hámori Antatlné. — Milyen funkciót lát el a szakszervezeti bizottság­ban? — A t ársadal ambi rt ősit ás i tanács elnöke vagyok. — Mi a feladata ennek a szervezetnek? — Társadalmi ellenőrzés. Figyelemmel kísérik a társa- dalombi ztosításli tanács aiklti- visítái a dolgozók részére já­ró juttatások időbeli és (pon­tos kifizetését, meggyőződnek az esetleges panaszók, kése. delmek, jogtalan levonások okairól és inltéakednek azok felszámolására. — Milyen módszerrel dol­goznak ? — Éves munlkatenv alap­ján, névre szólóan felosztva a résziterületekeit és szorosan együttműködve a Megyei Társadalombirtosiltási Igazga­tósággal. — Milyen részterüleítek tartóznák a TT-ihez? — Négy albizolttság, még­pedig kifizetési helyekeit el­lenőrző, üdültetési, segélyezé­si, egészségügyi albizottitság. — Rehabilitált dolgozók helyzetére, azok a beteg dol­gozóink, akik kimeri tették a táppénzikeretüket, indokofflt esetben méltányossági táp­pénz kifizetését indítványoz­zuk. Odafigyelünk az egye­dülálló betegekre a gyógyin­tézetben lévő vaigy távoli helységben lévő betegednlkre is, szükség esettén segítünk. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik régóta alacsony nyugdi­jat kapnak és más jövede­lemforrásuk rtiinos, méltá­nyossági nyugdíjemelésit in­dítványozunk. Még minden benyújtott Kérelmünket el­fogadtak és az emelés meg­történt. — Ez komoly, felelősség- teljes mimika, egész embert kíván. — Ez így van, csak olyan emberek vegyenek részit eb­ben a munkában, ákdík együtt tudnák érezni a segítségre szoruló .idős, beltag emberek­kel, és ezen túl tenni is tud­nak érdekükben. — Az elmondolttákból ki­tűnik, hogy áktív társadalmi munkát végez, szeretném megtudni, hogy ezen felül részit vesz-e még más fontos társadalmi munkában is. — Igen, egy része adódik abból, hogy TT-elnök vá­gyók, így tágja vagyok a re- habillitácáás bizottságnak, megyei társadalombiztosítási tanácsnak és a szakszervezet részéről a törzs gárdába zott. ságnak. Amióta a gyárban dolgozom mindig volt vala­mi társadalmi funkcióm. — Mióta dolgoZik a PA- TEX-nél és mi a jelenlegi munkaköre? Hámori Antalné Gyeszat Lajos — 1969. szeptember Óta dolgozom itt és jelenleg a gondnokság és muinlkáselláltá- si ügyek, valamint szocáál- poliltiiiklal előadói feladatok tartóznák hozzám. — Kérem beszéljen a csa­ládjáról is. — Férjem sajnos leszáza­lékolt nyugdíjas. Két fiam van, az egyik már felnőtt, a Tolna községi KlSZ-bizolttt- ság titkára, kisebbik fiam a vendéglátó szakközépiskola tanulója és a szekszárdi Dó­zsa ificsaplatáhan focizik. — Hogy, érzi, megbecsült ember? — Igen, mind a munká­mért, mind a társadalmi te­vékenységemért elismertek. Kaptam „Kiváló doLgozó” és „Kiváló munkáért” miniszte­ri kitüntetést, szakszervezeti munkámért SZOT oklevelet 1985-ben. A bizalmi 1967-től a tolnái gyár dol­gozója, szakszervezeti bizal­mi a raktározási dolgozók csoportjánál. — Hogy került -Tolnára? — 1967-iben ide nősültem, és a textilgyáriban helyezked­tem el. Előtte a csanádalber- ti tszben voltam traktoros, ez Mákóhoz 20 kilométerre 3fő kis település. A gyárban a fonálrátatánba kenüütem, azóta is itt dolgozom. — Mikor került kapcsolat­ba a szakszervezeti munká­val? — 1966ban lettem tagja a szakszervezetnek és ,1970-Jben választották 'szakszervezeti bizalminak. — Mi a dolga egy bizal­minak? — A napi munkámon felül intézem a tagság ügyes-bajos dolgait. Részt veszek azokon a gyűléseken, amelyeken a csoportot kell képviselni. Előtte és 'utána tájékoztatom a tagságot miről lesz szó, milyen dönt'és született. Mozgósítok a szakszervezeti rendezvényekre, kommunista műszak, társadalmi munka megszervezésében segédke­zem, és persze a tagdíjat is én gyűjtöm be. — Nines igond B tagdíjjal? — Csoportom tagjai rend­szeresen és -pontosan fizet­nék. — Hány fős ez a csoport, és milyen összetételű? — Huszonnégy fő, ebből ketten gyesen -vannák, négy pedig nyugdíjas, két vezető is van. Valamikor 40 fős volt a csoportom. — Nem áktív dolgozókkal hogyan tartja a kapcsolatot ? — Időnként felkeresem őket, vagy ők keresnek meg engem, a kapcsolatunk élő. — Beszéljen még a szak- szervezeti munkájáról. — Figyelemmel kísérem, hogy a tagok közül ki szo­rul segélyre, — ki kapjon be- tegcsomagot — üdülések el­osztásánál elmondom a vé­leményemet. — Megkérdezem, volt-e ré­sze üdülésiben mióta szak- szervezeti tag? — Igen, két alkalommal SZOT-ü-dülőben, kétszer pe­dig a siófoki vállalati üdü­lőben voltam a családommal. — Mi az, amiit imég el kel­lene mondani? — Csoportom még mindig megkapta, amit kért, az is igaz, hogy mi sem vonj ük ki magunkát semmi alól. — Pár szót kérnék a csa­ládról is. — Feleségem a tolnái „GÉM”-ben dolgozik, leá­nyom közgazdasági szakkö­zépiskolába jár. Családi ház­ban lakunk. Szabad időmben szívesen tartózkodom kint a termés Zeitben. — Hogy érzi, munkahelyén megbecsülik ? — Igen, két ízben kaptam „Kiváló Dolgozó” oímet, és 1985. május 1-re pedig szak­szervezeti munkám elismeré­séként SZOT-oklevelet. A választások éta nőtt a taglétszám a miszergyárban A műszergyár üzemi szak- szervezeti bizottsága a közel­múltban megtartott, kibőví­tett ülésen foglalkozott a vá­lasztások óta eltelt időszak szakszervezeti, politikai munkájával. Ezen belül a szervezeti életet biztosító taglétszám helyzetével, a szakszervezeti jogosítványok érvényesítésének gyári ta­pasztalataival — az újonnan megválasztott tisztségviselők, bizalmiak oktatásával. Az üzemi bizottság elé terjesztett és megvitatott titkári tájékoztatóból meg­tudtuk, hogy a gyárban a múlt év.i választások óta 4 százalékkal nőtt a tagság létszáma. Több fiatal kérte felvételét és a régebben ki­lépettek közül is többen visszaléptek. Ezt az ered­ményt elsősorban az hozta, hogy a dolgozókkal való sze­mélyes agitációs munka ja­vult — a problémáikat, ja­vaslataikat jobban felkarol­ták, intézték. Jelenleg a szervezettség a gyárban 90 százalékos. A szakszervezeti jogosítvá­nyok érvényesítésével kap­csolatban megállapították, hogy ennek feltételei bizto­sítottak a gyárban minden szinten, azonban a feltételek mellett még előfordul egyes helyeken, hogy az idő rövid­ségére hivatkozva az egyes gazdasági vezetők még nem mindig adnak vagy kémek tájékoztatást a bizalmiaktól. Ugyanakkor el kell ismemi, hogy az érdekeltek közösen törekszenek arna, hogy a fel­merülő gondokat, problémá­kat közös megegyezéssel megoldják. Például ilyenek voltaik a kollektív szerződés egyes pontjaival való nem egyetértés terén, vagy más munkahelyre való átirányí­tás, túlórázás, üzemi étke­zéshez való vállalati hozzá­járulás, üdültetés stb. A szakszervezeti bizottság ezt követően meghallgatta a gyár igazgatójának tájékoz­tatóját az 1986-os év terme­lésének beindításáról, ezen belül is az első negyedév konkrét feladatairól, ami összességében 110 milliót tesz ki, majd közösen beszél­ték meg az ezzel kapcsola­tos szakszervezeti tennivaló­kat, brigádok és komplex brigádok elé terjesztett ter­melési feladatokat. A szak- szervezeti bizottsági ülésen elhangzottakról részletesen tájékoztatták a bizalmiakat is. KÄNTÄS JÓZSEF Fiatal szakszervezeti tagok, ifjú szakmunkások alkatré­szeket szerelnek össze A szekszárdi szakmaközi bizottság kapcsolatrendszere Egy kivételével újjáalakul­tak a megyében a szakma­közi bizottságok. Az újjá- alakulási aktus lehetőséget adott arra is, hogy felmér­jék az eddig végzett munkát, és kijelöljék a következő ciklus legfontosabb tenniva­lóit. Ezt tette meg legutóbbi ülésén a szekszárdi szakma­közi bizottság is. Anélkül, hogy a bizottság tevékenységének átfogó ér­tékelésére vállalkoznánk, fel­villantunk néhányat a vég­zett és a tervezett tevékeny­ség sorából. öt munkabizottság műkö­dik a szakmaközi bizottság kebelében — művelődési, propaganda és sport; egész­ségügyi; fogyasztói érdekvé­delmi ; nyugdíjas ; valamint környezetvédelmi bizottság —, átfogva a város társadal­mi életének úgyszólván egé­szét. A szakmaközi bizottság megalakulását követően első feladatnak a megfelelő kap­csolatrendszer kialakítását tekintették. Elmondhatjuk, hogy megfelelő partnerekre ■találtak ebben az igyekeze­tükben, úgy, hogy ma már nincs olyan területe a város­nak, ahol a szakmaközi bi­zottság ne lenne jelen. Lényegében éhhez a kérdés- ez tartozik az is — és nem utolsósorban az érdekvédel­met szolgálja —, hogy nem­csak a szakszervezetek és a gazdasági, társadalmi szer­vek közötti információáram­lást szolgálja, hanem a kü­lönböző területeken tevé­kenykedőket is segíti egy­más munkájának jobb meg­ismerésében. Nyolc ülést tartott meg­alakulása óta a szekszárdi szakmaközi bizottság, ilyen napirendekkel: az adott év városifejlesztési feladatai; a tömegsport helyzete, lehető­ségei a város területén; Szekszárd kereskedelmi el­látottságának helyzete ; a városkép, a város tisztasága, a szakszervezeti bizottságok lehetősége és tennivalói ezen a területen; a város terüle­tén élő nyugdíjasok helyze­te; tájékoztató a posta hír­lapszolgáltató tevékenysé­géről; a városi tömegközle­kedés helyzete; a város egészségügyi ellátása; a vá­rosfejlesztés VII. ötéves terv- koncepciójának véleménye­zése. 'Ezeket az előterjesztéseket az illetékes munkabizottsá­gok vizsgálták és terjesztet­ték a testület elé, ahol ter­mészetesen jelen voltak a vá­rosi párt-, állami vezetőivel együtt a tömegszervezetek, mozgalmak vezetői is. Egy gondolat az előbbiek­kel kapcsolatán: az ötéves városfejlesztési koncepció vitájánál kiemelendő, ez volt az első eset, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdés széles körű megvitatásra került. Tizenegy vállalati szakszer­vezeti bizottság működött közre abban, hogy egyrészt az eddigi elképzelésekről tá­jékoztassák a dolgozókat, másrészt kikérjék vélemé­nyüket. Ekkora terjedelem alapos ismertetést nem tesz lehe­tővé, annak érzékeltetésére azonban alkalmas, hogy a szekszárdi szakmaközi bi­zottság nemcsak keresi he­lyét, hanem meg is találta azt a szakszervezeti munka keretében. A jövőben alkalmat kere­sünk arra, hogy a többi szakmaközi bizottság tevé­kenységéről is tájékoztassuk olvasóinkat. Felhívás Társadalmi kezdeményezésre az Állami Ifjúsági Bizottság felügyelete alatt a „Rák ellen — az emberért, a holnapért. ..” elnevezéssel társadalmi alapít­vány jött létre. Az alapítvány célja: a lakos­ság legszélesebb körében vég­zett szervező-, propaganda-, ko­ordinálómunkával megnyerni a társadalom támogatását a ko­rai rákmegbetegedések megelő­zésének. a rákellenes tevékeny­ség hatékonyságának előmozdí­tására. Az alapítvány nyílt és nyi­tott társadalmi alapítvány, amely nyitva áll valamennyi magyar és külföldi állampolgár, valamint hazai és külföldi Jogi személy és jogi személyiséggel rendel­kező közösség (pl. szocialista brigádok) számára, akik az alapítvány céljával egyetérte­nek, azt anyagi eszközeikkel támogatni óhajtják, vagy sze­mélyes társadalmi munkájukat ajánlják fel. Az alapítvány támogatni kí­vánja — a korszerű oktató, felvi­lágosító tevékenységet (kiad­ványok, filmek stb), — az előadások, konferenci­ák stb. rendezését, — a lakosság körében végzett különböző rákszűréseket, azok szervezését és lebonyolítását, — a témát érintő pályázato­kat. T. M. Beruházási Vál­lat (Szekszárd, Beze- rédj u. 33.) felvételt hirdet EPÜLETGËPÊSZ SZAKMÁBAN MŰSZAKI ELLENŐRI ÉS ELŐKÉSZÍTŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Felvételre jelentkezhet­nek — közép-, illetve felsőfokú végzettségűek — a vállalat műszaki igazgatóhelyettesénél. (783) Indokoltnak tartja „Alapítvá­nyi Díj” kialakítását, eseten­kénti odaítélését. Az alapítványt legalább IS főből álló felügyelő bizottság kezeli. Felügyeletét az AIB lát­ja el. A SZOT elnöksége határozata alapján a SZOT csatlakozik az alapítványhoz, — felhívja az iparági, ágaza­ti szakszervezeteket, hogy ma­guk és a kollektívák útján csat­lakozzanak az alapítványhoz, — hozzájárul pályázatok tá­mogatása útján a rákellenes kutatómunkához, — felkéri az alapszervezete­ket, hogy szervezzenek, Illetve kezdeményezzenek (elsősorban nőket foglalkoztató munkahe­lyeken) egészségügyi felvilágo­sító előadásokat (a rák korai felismeréséről, a tennivalókról stb). Az alapítvány ezen fel-, világosító munkához nyújtson segítséget szemléltető, eligazító anyagok rendelkezésre bocsátá­sával. — Igényli, hogy a szakszerve­zeti alapszervezetek kezdemé­nyezzék a munkahelyeken — a területi onkológiai hálózat be­vonásával — az onkológiai szű­rővizsgálatok megszervezését, — Igényli, hogy évente tájé­koztatást kapjon az alapítvány felhasználásáról. A Paksi Atomerőmű területén dolgozó leány­vállalat jó kereseti lehetőséggel, szakképzett sztk- ügyintézőt és gépkönyvelőt (anyagra), valamint, minősített hegesztőket keres felvételre Érdeklődni : a 06-75-177-79-es sz. te­lefonszámon Ágh Agnes, gazdasági vezetőnél. (658)

Next

/
Oldalképek
Tartalom