Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

2*ÉPÜJSÁG 1986. január SÍ. Honecker a kél német állam kapcsolatainak fejlesztéséről Ha megvalósul a Mihail Gorbacsov javaslatában fog­laltaik első szá kasza, tehát felszámolják a szovjet és amerikai közép-hlaitótávolsá- gú rakéfcákafb, akikor az NDK területéről is eltűnnék a vá­laszintézkedésként telepített megnövelt hatótávolságú harcászati rakéták,' amelyek- kel elős ízben 'került atom­fegyver az ország terülétére — jelentette kä a Die Zeit című nyugatnémet hetilap­nak adott nyilatkozatában Erich Honedker. A nukleáris fegyverek teljes felszámolá­sára előterjesztett szovjet program történelmi lehetősé­get kínál az emberiség szá­mára — emelte ki az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke, aki a nemzetközi helyzetet értékel­ve méltatta a genfi csúcsta­lálkozó jelentőségét. A Berlinben csütörtökön nyilvánosságra hozott beszél­getésiben Honedker sikra- szállt a kéit német állam kap­csolatainak fejlesztéséért, és szólott a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés további bővítésének lehetősé­geiről. — A világrendszerek vá­lasztóvonalán féfcvő két né­met államniak a béke megőr­zéséért viselt különleges fe­lelőssége nagyabb, minit ed­dig bármikor. Éppen ezért reméljük, hogy az NSZK kor­mánya végül nem csatlako­zik az amerikai űrfegyverke­zést programihoz. Adott a le­hetőség — mondta —, hogy kutatásokat olyan békés célú programok .keretében foly­tassanak, mint az Eurêka vagy az Interkozmosz. — A két német állam po­litikai kapcsolatainak fejlesz­tésében még számos kihasz­nálatlan lehetőség van — mutatott rá, s felvetette, hogy az NDK és az NSZK külügy­miniszterei ne csak nemzet­közi fórumokon való részvé­telikor tanácskozzanak egy­mással, hanem a két állam területén is találkozhatnának. Minit közölte, Horst Sinder- mann, az NDK Népi Kama­rájának elnöke a közeljövő­ben az NSZK-lba utazik. Az ő esetleges NSZK-ibeli láto­gatását firtató kérdésekre válaszolva Honecker kifej­tette: Ezzel kapcsolatban csak azt tudom megerősíteni!, amlit már többször elmond­tunk. A látogatásra olyan időpontban kerül sor, ame­lyet mindkét fél célszerűnek tart. Nincs értelme, hogy er­re vonatkozólag minden le­hetséges módon spekulációk­ba bocsátkozzanak. A két német állam közötti kereskedelem jól fejlődik, így 1985Jben — az előzetes számítások szerint — értéke elérte a 17 mlilliiárd márkát. A gazdasági együttműködés a kapcsolatok stabilizáló té­nyezője, és mindkét fél ér­dekeit szolgálja, ezért az együttműködés bővítésére kell törekednünk — hangoz­tatta Erlich Honedker. A .továbbiakban arról szólt, hogy a két német állam kö­zött megbeszélések folynak a környezetvédelmi együtt­működésit rögzítő szerződés­ről és a tudományos-műsza­ki együttműködés bővítésé­nek lehetőségeiről. A kultu­rális együttműködésről szóló szerződés szövegének megtár­gyalása már befejeződött. Erich Honecker kitért a két német állam kapcsolatai­nak javítását akadályozó té­nyezőkre is. A viszony ren­dezése érdekében szükséges — mondotta —, hogy az NSZK elismerje az NDK ál­lampolgárságot, a két ország állandó képviseleteit nagy­követségi rangra emeljék, az el'bai határszakaszon a ha­tárit a folyó középvonalában jelöljék ki, és az NSZK-lban oszlassák fel az NDK hatá­raival és belső életével fog­lalkozó salzgititeri dokumen­tációs központot. A két német állam közötti utazási forgalomról szólva elmondta, hogy évente 6—8 millió nyugatnémet állam­polgár érkezik az NDK-ba, és onnan évente másfél mil­lióan utaznak az NSZK-ba. Az NDK állampolgárai kö­zöl — a hivatalos ügyben utazókon kívül — továbbra is csak a nyugdíjasok, az if­júsági szervezetek 'közötti cserelátogatásokon részt ve­vők, valamint a sürgős csa­ládi ügyekben érdekeltek utazhatnak. Az utóbbi idő­ben több területen — példá­ul családi ügyekben — bő­vítéseket, könnyítéseket ve­zettünk be, és ez az irányzat folytatódik — jelentette ki. Ugyanakkor hozzátette, hogy az utazási forgalom bő­vítésének egyik fő akadálya, hogy az NSZK nem ismeri el az NDK állampolgárságot és a nyugatnémet nagykövet­ségek az NDK állampolgára­it mint német állampolgáro­kat kívánják kezelni. Az NDK fejlesztési tervei­re vonatkozó kérdésre vála­szolva Honecker kijelentette, hogy a következő öt év alatt a megtermelt nemzeti jöve­delem évi 4—5 százalékos növekedésével számolnak. Remélik, hogy a nagyarányú lakásépítéseknek köszönhe­tően 1990-ig felszámolják a lakásproblémát. Közölte, hogy a Volkswagen-motorral működő Trabant valószínű­leg 1988-ban jelenik meg. PANORÁMA BUDAPEST Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön Csepelre látogatott. Felkereste a Ma­gyar Posztógyárat, a Bajáki Ferenc Szakmunkásképző és Szakközépiskolát és a Csepeli Munkásotthonban tá­jékoztatót tartott időszerű politikai kérdésekről. » Deák Gábornak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga tagjának, a XIII. Kerüle­ti Pártbizottság első titkárá­nak vezetésével pártküldött­ség utazott Belfastba, Íror­szág Kommunista Pártja XIX. kongresszusára. WASHINGTON Reagan amerikai elnök csütörtökön fogadta Jonas Savimbit, az angolai kor­mányellenes szervezet, az UNITA vezetőjét. Savimbi előzőleg megbeszélést folyta­tott már Shultz külügymi­niszterrel és Weinberger hadügyminiszterrel is arról, milyen segítséget igényel az ellenforradalmi szervezet Washingtontól. PÁRIZS A Liszt-centenárium fran­ciaországi eseménysorozatá­nak első jelentősebb állomá­saiként Lille város egyete­mén tartottak ünnepi meg­emlékezést, ahol Palotás Rezső magyar nagykövet tartott bevezető előadást a nagy magyar zeneköltő éle­téről és munkásságáról. MANAGUA Nicaragua jegyzékben .til­takozott az Egyesült Álla­moknál amiatt, hogy Sabultz amerikai külügyminiszter or­szága teljes támogatásáról biztosította a sandinista kor­mány ellen harcoló ellenfor- radiailmi csapatok vezetőit. Schultz kedden fogadta az ellenfarradalmárok legjelen­tősebb vezetőit, Adolfo Cale. rót, Alfonso Rabelót és Ar­turo Cruzt. Mai kommentárunk Ugandái fordulatok Most éppen Museweninek hívják azt, aki parancsol Kampalában. Pár naipja Tito Okello volt még a főnök Még korábban, a nyáron egy másik Okello, bizonyos Basilio vette át a hatalmát az ugandai fővárosban. Töb- bé-kevéstoé ismerétien nevek a külvilág számára, jel­lemzésüket a hozzáértő politikai megfigyelők általában nem személyiségűikkel, hanem törzsi hovatartozásuknál szokták kezdeni. Mert a gyors hatalomváltások hátte­rében mindig a törzsi ellentétek állnak Ugandában. Ha visszapergetjük az időt, könnyű meg állapi tarai, hogy az ország függetlenné válása (1963) óta ez a törzsi meg­osztottság szabta meg a leghatározottabban a politikai kereteket és mozgásokat ebben a 236 ezer négyzetkilomé­ter területű, de csak 12 millió lakosú kelet-afrikai or­szágban. Az első elnök, Milton Obote majd nyolc éven át egyensúlyozott a belső ellentétekkel szabdalt ország élén. Am az egykori négy feudális államból nem lett egységes ország sem Obote, sem az 1971-ben puccsal ha­talomra került diktátor, Idi Amin alatt. Amin kegyet­len terrorral 1980-ig tartotta fenn önkényuralmát, ami­kor is menekülnie kellett Ugandából: hadseregének ere­je kevésnek bizonyult a szomszédos Tanzánia elleni .ka­landor háborúiban, s ezután már a nyugati kakwa törzs támogatása sem volt elegendő az elégedetlenkedő déli és északi törzsékkel szemben. Két tiszavirág-életű hatalom követte Amint, míg végül az 1980-as választásokon ismét Obote foglalhatta él az elnöki palótát. ö a langi törzs fia, s bármennyire is kö­zéputas politikus, nem lehetett elfogadható a nagyobb hatalmat, befolyást követelő déli törzsék vezetői számá­ra. Museweni, a mostani győztes, már 1981-ben otthagy­ta Kampalát és hadügyminiszteri székét, hogy a déli országrészben megszervezze a központi kormány ellen küzdő hadseregét. Élveken át folytatta háborúját, de ad­dig nem győzhetett, amíg az északi törzsek emberei ki­tartottak Obote mellett. Tavaly júliusban azonban éppen az északi tisztek, az ismeretlen Basilio Okello tábornok vezetésével megfosztották hatalmától Obotét. A hatal­mat Tito Okellon Obote hadsereg főparancsnoka vette át névrokonától, s tartotta meg nagy nehezen január vé­géig. A déli lázadók ugyanis egyetlen pillanatig sem hagy­tak fal a harccal. Hónapokon át folytak — külföldi köz­vetítéssel — a békítő tárgyalások a déliek és az északiak, Okello és Museweni között, decemberben már egyez­ményt is aláírtak, de a harc csak nem ért véget. A törzsek nem voltak képesek félretenni az ellentéteket. Most éppen a déliek kerültek fölénybe; Museweni el­kergette Kampalóbál Okellóókat. Nyugalmat, békessé­get, szilárd hatalmat teremteni azonban az elmúlt év tanulságai szerint aligha képes bárki Ugandában, aki csupán néhány törzs támogatására számíthat. AVAR KAROLY Köztarsasagi partkongresszusok a Szovjetunióban Befejezéshez közelednek a Szovjetunióban a köztársa­sági pártkongresszusok. Csü­törtökön két újabb szovjet­köztársaság, Belorusszia és Üzbegisztán kommunistáinak tanácskozása kezdte meg munkáját. A kongresszusok egyik leg- szembetűnőbb vonása az őszinte hangvétel, a szépítés­től mentes helyzetfeltárás. Sok szó esik a pártmunka stílusáról, a párt vezető sze­repe érvényesítésének mód­szereiről is, s gyakran kap hangot a nyílt, tekintélyt és rangot nem tisztelő, kímélet­lenül őszinte bírálat és ön­bírálat. Döntő napok Fábiánsebestyénen Döntő szakaszához érkezett a negyvenöt napja tartó küz­delem a fábiánsebestyéni forróvíz- és gőzkitörés elfoj­tásáért. Gyors ütemben fo­lyik az NSZK-beli és holland üzemekben készült 26 méter magas, óriás karácsonyfához hasonló kitörésgátló-szerke- zet felszerelése. A 4300 mé­teres mélységből feltörő for­ró víz és gőz 360 atmoszféra nyomással áramlik a felszín­re, az új kitörésgátló azon­ban úgy készült, hogy 700 atmoszférás nyomásnak is ellenálljon, tehát minden re­mény megvan arra, hogy al­kalmazása sikeres lesz. A kitörés elfojtásán dolgozó magyar védelmi egységek munkáját amerikai szakem­berek is segítik. A víz és a gőz jelenleg már felfelé áramlik, a védőknek sikerült az addigi oldalirányú kibú­vást a kívánt irányba terel­ni. A munkálatokat a biz­tonság, az emberek védelme érdekében csak nappali vilá­gosságnál végzik. Emiatt és a hátralévő feladatok figye­lembevételével a kitörés végleges elfojtásához még legalább három napra lesz szükség. Szerelik a kitörésgátlót Kutatócsoportok gyűjtik a Challenger roncsait Az egyik kutatócsoport rábu kkant az űrrepülőgép egy kis darabjára. (Telefotó) Az Egyesült Államok gyá­szolja a keddi űrrepülő-ka­tasztrófa áldozatait. A hét űrhajós emlékére félárbocra eresztették a zászlókat, sok helyen tartottak megemléke­zést, gyászszertartást. Külön megemlékeztek róluk az is­kolákban: a keddi indítást országszerte sok százezer is­kolás gyermek figyelte zárt láncú televíziós közvetíté­sen, hogy tanúja legyen an­nak, miként indul a világűr­be az első pedagógus, Chris­ta McAuliffe. A washingtoni repülésügyi és űrkutatási múzeumban emlékkiállítást nyitottak, s táblát avattak a katasztrófa hét áldozatának nevével. William Nelson floridai kép­viselő, aki a legutóbbi űrre­pülés egyik résztvevője volt, azt javasolta, hogy az Urá­nusz bolygó most, a Voyager űrszonda segítségével felfe­dezett, eddig ismeretlen és névtelen holdjai közül hetet a katasztrófa áldozatairól nevezzenek el. Az országos gyász jeléül nem világítják ki egy hétig New Yorkban az Empire State Building felhőkarco­lót. Megemlékezett a kataszt­rófa áldozatairól a New York-i tőzsde is: szerdán egyperces szünetet tartottak az eladásokban. Gyászszüne­tet rendeltek el sok sport­mérkőzésen, nyilvános ren­dezvényen is. Reagan elnök bejelentette, hogy ma Hous­tonban részt vesz azon a gyászszertartáson, amelyet az áldozatok emlékére tarta­nak. Az elnök szerdán tele­fonon nyilvánította ki rész­vétét a családtagoknak, s kü­lön levelet küld annak az is­kolának. ahol Christa McAu­liffe tanított. A szerencsétlenség okáról változatlanul csak találgatá­sok vannak. A kutatócsopor­tok eddig már több száz ki- lónyi roncsot gyűjtöttek ösz- sze a tengerből, de .az első jelentések szerint ezek között nincs olyan, amely segítené a robbanás okának kideríté­sét. Kisebb törmelékdarabo­kat, köztük a Challenger űr­repülőgép hő védő szili kátle- mezeit a tenger már a flo­ridai partokra mosta. A ha­tóságok felszólították a la­kosságot, hogy szolgáltasson be minden darabot és ehhez egy rejtélyes figyelmeztetést is fűztek: aki esetleg egy kisméretű zöld színű tartály­ra találna, ne nyúljon hozzá, mert az életveszélyes anya­got tartalmaz. A vizsgálatot nehezíti, hogy bár a robbanás után a szilárd hajtóanyagú rakéták épségben maradtak, de azo­kat meg kellett semmisíteni, mert a még működő rakéták egyike a part lakott körzetei felé tartott, amikor levált a szétrobbant üzemanyagtar­tályról. Bár a NASA a program folytatását ígéri, az semmi­képpen sem kezdődhet meg a vizsgálat befejezése és a megfelelő intézkedések meg­tétele előtt, ez pedig egyesek szerint akár egy évig is el­tarthat, sőt John Glenn sze­nátor, egykori űrhajós úgy vélekedett, hogy esetleg so­hasem sikerül kideríteni a katasztrófa okát. A program felfüggesztése azonban nemcsak a polgári célú űrhajózást sújtja, ha­nem igen érzékeny veszte­ség a Pentagonnak is. Az amerikai hadügyminisztéri­um eddig már két titkos ka­tonai rendeltetésű útra vet­te igénybe az űrrepülőgépe­ket, az idén négy utat terve­zett, a jövő évtől kezdve pe­dig már hat alkalommal akarta igénybe venni az űr­repülő flottát, katonai ren­deltetésű objektumoknak a világűrbe juttatására, egyes berendezések, köztük az űr­fegyverkezési programban használandó eszközök ki­próbálására. A hadügymi­nisztérium szóvivője elmon­dotta, ha a program újra megindulhat, akkor a kato­nai célú űrrepülések elsőbb­séget élveznek majd. Egyes hírek szerint szó van arról, hogy a Pentagon a szétrob­bant Challenger pótlására új űrrepülőt készíttet, ehhez azonban körülbelül két évre lenne szükség. Komoly veszteséget jelent a program leállítása az űr­kutatásnak is. Minden bi­zonnyal elmarad, hogy a Halley üstökös csóvájának vizsgálatára készült teleszkó­pot elujttathassák a világűr­be, s több más űrkutatási program megvalósítása is el- odázódik, illetve lehetetlenné válik. A NASA anyagi vesz­teségeit az is növeli, hogy nem tudja teljesíteni a vál­lalt bérmunkákat: mestersé­ges holdak pályára állítását és különböző űrlaboratóriu­mi kísérleteket, gyártási pró­bákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom