Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 25. szám. AKA: 13« Ft 1986. Január 30.. csütörtök. Mai számunkból ' TOVÁBB FOLYTATÓDIK AZ ATOMERÖMÜ-EpITÉSI PROGRAM (3. old.) FELKÉSZÜLÉS AZ ANYASÁGRA (4. old.) „BIZONYÍTANI SZERETNEK SZEKSZARDON” (6. old.) (3. old.) az Életbe KAPASZKODÓK KOS T-btxottaúg Pakson Üzembiztosai! is megbízhatóak a reaktorok A kettes reaktor vezénylőjében középütt Ivan Szilajev, a szovjet küldöttség vezetője, a minisztertanács elnö kének helyettese Válaszolunk A népfrontkongresszus állásfoglalásai mostanra helyi és konkrét tervekké formálódnak. Az új bizottságok nagy aktivitással fogtak hozzá a közelebbi s távolabbi terveik megvalósításához. A bizottságok, elnökségek mellett eddig is több munkaközösség működött. Hogy egy-egy területen milyent és hányat szerveznek, ezeknek mi a tevékenységi körük, ebben a kérdésben eddig is önállóan döntöttek a helyi bizottságok. Az idén újak is alakulnak. Nem valamiféle vadonatúj céllal, hanem azért, hogy az állampolgárok kérdéseire feleljenek, maguk is tegyenek fel kérdéseket az illetékeseknek, és hogy a népfront közvetlenebb formában is részt tudjon venni a párthatározatok megismertetésében. Agitációs és propaganda munkabizottságokról van szó — ami így önmagában nem sokat mond —, hiszen a népfront egészének eddig is célja volt a párt politikájának közvetítése, vitafórumok biztosítása a társadalmi közmegegyezés érdekében. Most új agitációs és vitafórumok alakulnak. Minden Ilyen bizottság olyan lesz, amilyenné formálja önmagát, és amilyenné a bizottságot formálja az a környezet, amelyben működik. Az általános tartalom adott, hiszen azokat megfogalmazta a párt XIII. kongresszusa, hogy ebből az átfogó öt évre szóló programból melyik bizottságra mi tartozik, az a helyi tennivalóktól is függ. Az biztos, hogy csak akkor lehet eredményes a munkájuk, ha Ihatni tudnak. Mégpedig nem általában. Az egyik bizottság az alakulóban lévők közül hármas célt tűzött ki maga elé. Foglalkozni szeretne az ifjúsággal, mégpedig kezdetnek a középfokú tanintézetekben tanulókkal, hogy ők is nagyobb kitekintést kapjanak a lakóhely közéletére, ahol majd végezve élni fognak, hogy ne legyen mozgalmi szünet a középiskolai KISZ-élet és a további közéleti tevékenység között. A másik csoport nőké, hiszen a népfront aktivistáinak nagy része eddig is nő volt. A nők hatni tudnak nemcsak a közéletben, hanem a családban is. így a bizottság reményei szerint hatni tud majd a családra is, és maga is információkat szerez a családok problémáiról és örömeiről. A harmadik csoport pedig a nyugdíjasoké, akik ráérnek arra is, hogy ösz- szegyűlt tapasztalataikat átadják. Azokat a köz hasznosíthatja. A munkának a módszerei még most vannak kialakulóban, de az biztos, hogy a passzív előadások kora véget ért, ha valaki elmegy egy közösségi fórumra, az nemcsak a nagy egészet szeretné érteni, de saját kérdéseire is választ vár. Erre is alkalmasnak kell lennie az új bizottságoknak, és körülöttük kialakuló kisebb-nagyobb közösségeknek, az al-aktíva- hálózatnak. Kedden kezdte meg Budapesten a Kongresszusi Központban a 13. ülését a KGST Atomenergetikai Gépgyártási Együttműködést Koordináló Kormányközi Bizottság. Tegnap, szerdán, a küldöttségék vezetői és tagjai Kapolyi László ipari miniszter vezetésével Paksra látogattak, ahol Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója és Pónya József, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója fogadta őket. A tegnapi paksi látogatás alkalmával Pónya József vezérigazgató tájékoztatta a delegációk vezetőit és tagjait a Paksi Atomerőmű két blokkjának működéséről és a másik két blokk építéséről. Elmondta, hogy kitűnő tapasztalatokat szereztek eddig: a főberendezések, melyeket a KGST-országok szállítottak, tökéletesen működnék. Elégedettek a reakKedden délután az ozorai művelődési házban tartotta meg küldöttgyűlését az Ozo- ra—Fürgedi Egyetértés Termelőszövetkezet. Katona István, a szövetkezet elnöke beszámolt az 1085-ös év gazdálkodásáról, és i>tt a küldöttek elé terjesztették az 1986-os évi tervet, amelyet a munkahelyi kollektívák előzőleg megtárgyaltak és elfogadtak. Katona István beszámolójában elmondta, hogy a közepesnél jobban sikerült teljesíteni az 1985-ös év feladatait, a nehéz körülmények ellenére is. Az új szabályozó rendszerben az eligazodás módjait keresték, s nem a kritizálásra fordították energiájukat. A szabályozókkal igyekeztek egyeztetni a lehetőségeiket. Örömmel számolt ■be arról, hogy a növénytermesztés területén meghaladták a tervezett árbevételt, és valamennyi növény esetében kedvezően alakult az önköltség is, így ez az ágazat gazdaságos. Az állattenyésztést kedvezőtlenül befolyásolta a hideg tor és berendezései, a fővízkör és berendezései, valamint a turbinák üzembiztosságával. Megállapítható, hagy a Magyarországon működő két reaktor megbízhatói, mert az állatok az abrakot „fűtésre” is használták. A tejtermelés így is a tervezettnek megfelelően alakult. Az év első felében lelassult a hízómarha-értékesítés, a ■továbbtartás költségnövelő volt, de a második félév ezt ellensúlyozta. Sertéstenyésztési gondjaik azonban nőttek, mert állategészségügyi szempontok miatt fel kellett számolni a fürgedi telepet, de ez a lépés a törzstenyészet kialakítása miatt is indokolt volt. összességében az állat- tenyésztés terén is a vártnál jobban sikerült az évet zárni. Katona István elmondta, hogy tudtak gépeket vásárolni, olajtárolót építettek, ik- resítették a szárítót, hús- és kenyérboltot építettek saját kivitelezésben, és a 36 asz- szonyt foglalkoztató varroda is túlteljesítette tervét. Az elnök elmondta beszámolójában, hogy a tavalyi eredmények tovább fokozha- tók, feszített, de teljesíthető tervet ismertetnek most, amiben továbbra is számítató, és üzembiztos. Ez annak ellenére is igaz, hogy vannak azért gyenge pontjai is a berendezéseknek. A szekunderkor elzárószerelvényei meghibásodnak, a csővezetékekben komoly gondot okoz a korrózió, ma már vitatható a reHétechmika korszerűsége is. Javasolta, hogy vezessék be: az üzemelő erőműveikbe a gyártók rendszeresen térjenek vissza, nézzék meg, hogy milyenek a működő berendezéseik, valamint azt is, hogy azokat miképp alakították át az évtík során. Beszélt a vezér- igazgató az üzembiztonságról is. Pakson egyetlen berendezést sem építettek be addig, míg előtte meg nem vizsgálták. Nagyon jó együttműködés alakult ki a csehszlovák Skoda céggel is, ők ■minden berendezés javításakor jelen vannak, így azonnal közös nevezőre jutnak, és a munkával hamar végeznek. nak a 10 szocialista brigád 23:1 tagjára. A küldöttgyűlésen ismertették a szocialista munkaverseny eredményeit, amelyben az Ybl Miklós brigád 25 tagja — az építők csapata — érte el a legjobb eredményt. Itt vehette át a téesz tíz dolgozója a Kiváló Szövetkezeti Munkáért járó kitüntetést is. A beszámolót követően Ba- ráth György termelési elnök- helyettes és Gyémánt András főkönyvelő részletesen szólt a feladatokról és a pénzügyi kérdésekről, majd az ellenőrző bizottság beszámolója hangzott el. A szövetkezet a tervezett 198 millió forint árbevétellel szemben 210 milliót teljesített. Jelentősen nőtt az ipari, kereskedelmi tevékenységük, a tervkészítésnél pedig felmérték a téesz teljesítőképességét. A küldöttgyűlés a beszámolót egyhangúan elfogadta, majd megválasztották a közelgő választáshoz a szavazatszedő bizottság elnökét és tagjait. — A magyar fél jónak tartja a 440 megawattos blokkokat, ezért is választotta ezt a típust a bővítéshez — mondotta Pónya József, a Paksi Atomerőmű vezér- igazgatója. Tájékoztatójában elmondta, hogy a hármas és a négyes blokk építése számító- gépes hálóterv alapján történik, amelyben egy R—55-ös magyar számítógép nyújt nagy segítséget, A harmadik reaktorblokk 1986 szeptemberében üzemibe áll, remélik, hogy olyan minőségben, mint az első blokk, amely 1982. december 28-a óta 8,5 milliárd kilowattóra áramot fejlesztett. A tájékoztató után a delegációk vezetői és tagjai megtekintették a Paksi Atomerőművet, majd visszautaztak Budapestre. (A KGST-bizottság üléséről részletes tájékoztatást lápunk 3. oldalán olvasható.) A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa január 29- én Szekszárdon, a szakszervezeti székházban ülést tartott. Két napirend megtárgyalására került sor. Először Deli Sándor SZMT-rtütkár előterljeszltésétaen értékelték a szakszervezeték 1985. évi gazdasági munkált segítő tevékenységét és az 1986. évi feladatokat. A második napirendi pontban, Hobimann Józsefnek, az SZMT-titkárának előterjesztésében elfogadta a tanácsülés az SZMT és az elnökség idei első félévi programjára és üléstervére tett javaslatot. • A szakszervezeti szervek az elmúlt évben is segítették a gazdálkodó szervek céljainak megvalósulását. Tevékenységükben a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a ■termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését, az anyag- és energiatakarékosság fokozását szolgáló programok megvalósítása, a dolgozóik mozgósítása ezeknek a céloknak a megvalósítására. Kívánatos, hogy a szak- szervezetek kezdeményező Tanácskozott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott; a testület a három ágazat területén végzett alapkutatásban érdekelt Szövetkezett Kutató Intézet tevékenységét elemezte. Megállapította: a tudományos intézmény vizsgálódásai jól segítik a termelőszövetkezeti mozgalom előtt álló, részben újszerű feladatok megoldását. Az intézet összehasonlító elemzései, amelyek például a 30 —40 évvel ezelőtti állapotokat vetik egybe a mai falusi élettel, a korszerű mezőgazdasági termeléssel, lehetőséget kínálnak eredményeink átfogóbb értékeléséhez is. Az elnökség arra hívta fel a kutatók figyelmét, hogy lehetőség szerint kitartóbban keressék a napjaink által felvetett gondok, problémák megoldásában számításba jövő lehetőségeket. Az újszerű problémák megalapozásában az alapkutatásnak és a hozzá kapcsolódó gyakorlatias kísérletező munkának ugyanis a jövőben várhatóan az eddiginél összetettebb, sokrétűbb feladatai lesznek. Az elnökség négy-öt új témakörben kérte fel az intézet vezetőit átfogó kutatások elvégzésére, felkarolására. KölBgyainiszter- helyettesek találkozója Január 28—29-én Berlinben találkozót tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak fejlődő országokkal foglalkozó külügyminiszter-helyettesei, és időszerű kérdésekről véleménycserét folytattak. A résztvevőket fogadta Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere. Magyar részről dr. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes vett részt a tanácskozáson. módon támogassák a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével, az új vállalatvezetési formák bevezetésével összefüggő helyi feladatok kialakítását. A szocialista brigádok, az egyes dolgozók, megfelelő ismerétek birtokában tegyék meg vállalásaikat. Az újító- mozgalomban javítani kell az újítók anyagi és erkölcsi elismerését. « Elengedhetetlen, hogy a bérék, kereseték erőteljesebben ösztönözzenek a hatékony, jó minőségű munkavégzésre, a termékek versenyképességének javítására. A vállalati bérpolitikai elvék kialakítása és gyakorlata segítse elő . a munka szerinti elosztás elvének erősödését, de emellett fel kell lépni az indokolatlan bérelmaradások felszámolása érdekében. Az új kolléktív szerződésekben jusson kifejezésre, hogy az a munkáltató és a munkavállaló közötti kétoldalú szerződés, amely egyaránt tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket a munkavégzés során. Pónya József tájékoztatja a KGST-bizottságot Ozora-fürgedi Egyetértés Tsz Egy nehéz év után jó hangulatú küldöttgyűlés Feszített, de teljesíthető tervek Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa
