Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
1986. január 23. Képújság 3 Újra önállóan Társközségek - elöljáróságok Kétmillió forint társadalmi munka ...a kollégiumért Tamásillan A múlt év na?y es*. . menye volt az ország csaknem 1600 társközségének életében, hogy megalakultak az elöljáróságok. Ezek a társközségek nagyon különbözőek, hiszen van közöttük kiemelt üdülőterület és mezőgazda- sági jellegű település, van ahol néhány száz csak a lé- lekszám, másutt az 1500-at is meghaladja. De valamennyi ilyen kisközség közös jellemzője és egyben sérelme is volt az elmúlt években, hogy a tanácsok összevonása, körzetesítése nyomán önálló tanács nélkül maradtak, a közigazgatás- a szomszédos székhelyközségbe költözött. Hogy ennek milyen következményei lettek a falvak úgynevezett népességmegtartó képességére, az többé-kevésbé valamennyiünk előtt ismert. Hiszen a tanács után elköltözött a tsz-iroda, az iskola, s velük együtt lassan az agronómus, a tanító, tehát az értelmiség is. Elárvult, üresen maradt a falu kul- túrháza — ha volt egyáltalán — és sokan már siratni kezdték ezeket a kistelepüléseket, mondván : csak idő kérdése végső elmúlásuk. De a kis falvak fellebbeztek halálos ítéletük ellen, s az élet, úgy tűnik, megkegyelmezett. Hiszen az utóbbi .időben egyre több kistelepülésről hallani, hogy fiatalok is letelepednek ott, sőt, építkezni akarnak. Ahol pedig építkeznek, ott hisznek a falu jövőjében. Több helyen az úgynevezett belterületi lakott helyekből új községek születtek (1986. január elsejei hatállyal Bács- Kiskun megyében például három ilyen területet nyilvánított községgé az Elnöki Tanács: Érsekhalmát, Felső- lajost és Éjfeleket). S aki egy kicsit figyelmesebben tanulmányozza a tanácsok hetedik ötéves tervét, felfigyelhet arra a tendenciára: a korábbi tervidőszakokhoz képest lényegesen több pénz jut majd a községek tanácsainak pénztárcájába. Persze, ez még mindig nem elég, de az arányváltozás már önNagy mennyiségű és gazdaságosan kiaknázható szenet fedeztek fel a kutatók a VI. ötéves terv időszakában. A Központi Földtani Hivatal és a bányászati egyesülés összegzése szerint az elmúlt öt év alatt csaknem 500 millió tonnányi szenet derítettek fel. Sok kilométernyi fúrással hatoltak a mélybe azzal a céllal is, hogy részletesebbe nmegismerjék a már korábban felfedezett széntelepeket. Ilyen munka fejeződött be például az Ajka II. elnevezésű területen, ahol a jelentős mennyiségű szén úgynevezett részletező megkutatásával már olyan pontos adatokhoz jutottak, amelyek alapján elkészíthetik az új bánya beruházási javaslatát, kidolgozhatják a bányaépítési és bányaművelési terveket. Hasonlóképpen gyűjtöttek részletes földtani információkat az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi új bányájához csatolható mintegy 20 millió tonna szán minőségéről, szerkezeti viszonyairól, Máza—Váralja környékén nagy kiterjedésű és gazdag fekete kőszénvagyon felderítő kutatását fejezték be. A Borsodi Szénbányák területén mintegy 60 millió tonna háztartási felhasználásra is alkalmas szén elhelyezkedésének pontos feltérképezését oldották meg a tervidőszakban. A bányavállalatok összeálmagában is a kisebb települések nagyobb megbecsülését, fontosságának felismerését tükrözi. A településpoüti'kai koncepciókban éppen ezért van minden eddiginél nagyobb szerepe a községek gyorsabb ütemű fejlesztésének, mert ezzel egy sor társadalmi feszültség megelőzhető, az urbanizációs folyamatok lassíthatok. A városokba áramló népesség igényeit a tanácsok egyre nehezebben tudják kielégíteni, s egy bizonyos ponton túl a meglévő infrastruktúrák már képtelenek ellátni az újonnan betelepülőket. Ehelyett sokkal ésszerűbb és gazdaságosabb a falvaikban kom- fortossabbá, elfogadhatóbbá tenni a? életkörülményeket. Ha a községek jobban meg tudják tartani népességüket, arányosabban alakulhat a településhálózat is. Rendkívül sokrétű tár---------------------- sadalmi, gazdasági folyamatokról van itt szó, s ezek között szerényen húzódik meg a bevezetőben említett közigazgatási intézkedés, a társ községi elöljáróságok megalakítása. Jelentőségét mégsem szabad lebecsülni, hiszen a helybéliek ezeknek a „tanácsi kirendeltségeknek” a létrehozását éppen olyan örömmel és megelégedéssel fogadták, mint amennyire bosszankodtak korábban a tanács elköltözésén. Annák is voltak persze észérvekkel jól megmagyarázható indokai: a közös tanácsban jobban megszervezhető a szakszerű ügyintézés, a szomszédos községek összefogása, együttműködése pedig újabb eredményeket hozhat a településfejlesztésben. A saját falujukhoz ragaszkodó helybéliek mégis hiányolták a saját tanácsukat. Nem is annyira az ügyintézőt, az előadót, mert hát a kihelyezett félfogadás nem szűnt meg, az akták útját valahogy mindig el lehetett egyengetni. A saját embereiket keresték, az általuk választott tanácstagokat, akik megfelelő önállították a VII. ötéves terv időszakára vonatkozó kutatási programokat is. E nagyszabású terv egyik célja az olyan széntelepek alaposabb megismerése, amelyek alkalmasak új bányák mélyítésére. A hetedik ötéves tervben az egyik kiemelt program a borsodi barnakőszén-medence további kutatása. Az idén tovább folytatják a Máza—Váralja környékén felfedezett gazdag fekete kőszénrétegek pontosabb körülhatárolására szolgáló munkát. Kápolna és Füzesabony környékén, ahol az előzetes kutatások során 1,2 milliárd tonna, külfejtéssel művelhető lignitet találtak, ugyancsak újabb fúrásokat végeznek, hogy pontosabb adataink legyenek erről a sZénvagyonról. Az új tervek szerint 1990- ig az ország szénmedencéiben 650 kilométernyi kutatófúrást mélyítenek. összesen 2,5 milliárd forintot költenek a kőszéntelepek kutatására. A szénkutató mélyfúrások mintegy 90 százalékát az 1500 dolgozóval és 33 fúróberen- dezéssel rendelkező Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat végzi. Rajta kívül az Oroszlányi, a Tatabányai, a Dorogi, a Nógrádi és a Borsodi Szénbánya Vállalat is bekapcsolódott berendezésekkel és szakemberekkel a kutató munkába. lóság, döntési hatáskör nélkül nem tudták jól képviselni a falu érdekeit. Mert a közös tanácsban a figyelem elsősorban mindig a székhelyközség felé fordult, s a társiközségek igényei túlságosan hamar, könnyen lekerültek a napirendről. Ügy érezték az emberek, nincs elég beleszólásuk még választott képviselőiknek se abba, mi történjen a faluban, hogyan gazdálkodjanak az amúgy is csekély fejlesztési összeggel. Korai lenne még mérleget készíteni arról, menynyiben változott meg a helyzet az elmúlt hónapokban, az elöljáróságok megalakulása óta. Annyi azonban máris bizonyosan érzékelhető, hogy a társközségek lakossága örömmel fogadta a változást. Hiszen ha tanácselnökük nincs is, de saját elöljárójuk már van, aki az elöljáróság többi tanácstagjával önálló hatáskört, döntési lehetőséget is kapott. Most már nem a szomszéd faluban határoznak arról, hogy a rászorulók közül ki mennyi szociális segélyt kapjon, a helyi elöljáróság dönti él, hogy mikor legyen nyitva a bölcsőde, az óvoda, a könyvtár. A társközségi tanácstagok egyetértése szükséges a tanácsi intézmények vezetőinek kinevezéséhez és felmentéséhez, a szakigazgatási kirendeltség ügyfélfogadási idejének meghatározásához és még hosszan sorolhatnánk a példákat. Nem titok, h°sy az------------------------ elöljárók — b ár feladataikat társadalmi megbízatásként látják el — tevékenységükért a jogszabályok szerint maximum havi kétezer forintos tiszteletdíjat kaphatnak. De pénzben aligha fejezhető ki az a haszon, amit egy jól működő elöljáróság a falujának hoZhat. S ami nemcsak a település gyorsabb fejlődésében, hanem az ott élő emberek hangulatában, közérzetében is kamatozik. DEÁK ANDRÁS Adókedvezmény városfejlesztésért kisiparosoknak Harminchét helybeli kisiparos és magánkereskedő kapott adókedvezményt a Szolnoki Városi Tanácstól. Az elmúlt évben valameny- nyien nagy segítséget nyújtottak a megyeszékhely kereskedelemfejlesztési, illetve kommunális céljainak megvalósításához. A .kedvezményt, amelyre az általános jövedelemadó végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet adott léhetőséget, a KI ŐSZ városi és a KISOSZ megyei szervezetével egyetértésben állapították meg, illetve ítélték oda. Előnyben részesítették azokat, akik huzamos .ideig dolgoztak az oktatási, kulturális és egészségügyi intézményeknek. Közülük többen — szobafestc- mázolók, gáz, vízvezeték és villanyszerelők — az óvodák, iskolák nyári felújítását kedvezményes áron vállalták, s a megrendeléseket jó minőségben, határidőre teljesítették. Hasonló elbírálásiban részesültek azok a magánkereskedők is, akik a város egy-egy ellátatlan részén nyitották meg üzletüket, s tevékenységükkel — étkeztetéssel, vegyes iparcikkek és élelmiszerek árusításával — nagy mértékben hozzájárultak e területek lakosságának ellátásához. A kedvezményezettek 1985. évi adóalapját 15 ezertől 50 ezer forintig terjedő összeggel csökkentették. Sikeres földtani kutatások Gazdag feketeszén-vágyon Mázán, Váralján Interjú az intézmény vezetőivel Az épület park felőli képe Üjsághír: Bővítik a tamási gimnázium kollégiumát. * A hír nyomába indulva kerestük fel Tamásiban a Béri Balogh Ádám Gimnázium és a kollégium igazgatóját, hogy beszéljenek arról a példaadó társadalmi összefogásról, ami az építkezés során megnyilvánult. — Kezdjük talán a múlttal. Mikor és milyen igény szülte Tamásiban a gimnáziumot? — A községben, de a környéken sem volt lehetőség továbbtanulásra — válaszol Kurucz Géza, a gimnázium igazgatója. Csak a tehetősebb szülők engedhették meg, hogy gyermekük valahol távolabbi városban elégítse ki tudásvágyát. Így sok tehetség elkallódott. A tamási képviselőtestület 1947. február 10-én határozta el, hogy a Fenyves oldalában levő gazdasági iskolában biztosít helyet a gimnáziumnak. A felhívásukra ötvenen jelentkeztek, de csak tizenkilencen jelentek meg. Egy később ebből is visszalépett. Tamásiból tizenhármán voltak, két tanuló Ireg- szemcséről, egy-egy Bedeg- kérről, Felsőnyékről és N.agykónyiból kezdte meg még 1947-ben a tanévet. Ezeket a gimnázium történetét feldolgozó tanulmányból olvashatjuk, amit Szászi Gábor készített egy pályázatra. — Jelenleg hányán tanulnak és tanítanak itt? — Tíz esztendeje, hogy ebbe az új épületbe költözhetett a gimnázium. Most kétszázhetvennégy a diák-, huszonnyolc a pedagóguslétszám, a kisegítők huszonhármán vannak. — Kik lehetnek kollégisták? A középiskolai kollégium, ba elsősorban azokat a tanulókat vesszük fel, akiknek lakóhelyén a választott típusú iskola nem működik, kedvezőtlenek a bejárási körülmények, vagy a családi feltételek hiányosak. — Honnan jelentkeznek általában a diákok? — A megyén kívülről is vannak lakóink — veszi át a szót Nagy Imre, a kollégium vezetője, majd a törzskönyvbe lapoz, hogy pontosan válaszolhasson. Budapestről, Kaposvárról, So- mogyegresből. Dombóvárról, Sióagárdról. de legtöbben a városkörnyékről jönnek hozzánk. — Halljunk akkor a bővítés munkáiról, és elsősorban arról, -hogy kik vállaltak részt ebből? — A tervek szerint 6 millió forint volt -a költségvetés végösszege. A megyei tanács 4 milliót biztosított. A maradék kétmilliót teremtette a társadalmi összefogás. Kurucz Géza előveszi a feljegyzéseit, ahol rendben megtalálhatók -azok a nevek, akik szabadszombatokon, brigádban, vagy anélkül, de segítették az építkezést. — Ne állítsunk fel semmilyen rangsort a felsorolásban, de lehetőleg ne is maradjon ki senki. Kezdjük a Ta-Luxnál, az építőbrigádjuk volt a kivitelező. A radiátorokat, lámpatesteket is ettől a szövetkezettől kaptuk. A Vegyépszer pénzzel járult hozzá, a fomádiak csempéztek, a pincehelyi tsz homokot szállított, a Tamási Béke Tsz a vakolást, meszelést, mázolást végezte, csak anyagárat számoltak. Segítettek az iregszemcsei termelőszövetkezet, a Köp— Hárman a háló rendjéért Ketten a tanulószobáért Ka Afész dolgozói is. A pécsi Tüzéptől kedvezményesen kaptunk árut. A DÉ- DÁSZ neoncsöveket, égőket, az ORION villanyvezetékeket, kábeleket adott. A tereprendezésben a Kapos— Koppány Völgyi Vízitársulat, a Tamási Vízmű Vállalat, a helyi Széchenyi Tsz és a KPM munkásai vettek részt. A KÖZGÉP a vasszerkezeteket készítette. A Páva Ruhagyártól függönyöket kaptunk. A tanulók szülei közül az asztalosok, villany- szerelők, kőművesek szaktudásuknak megfelelő munkával járultak hozzá, hogy minél előbb elkészüljön a kollégium. Egy volt levelező hallgatónk a padlóragasztást vállalta, számunkra kedvező feltételekkel... — Tanulóink is ott voltak természetesen — szól Nagy Imre. Akár az alapozási munkákat, akár a takarítást említhetjük. A szobabeosztásoknak megfelelően ki-ki a sajátját teszi rendbe, rakja helyére a bútorokat. — A gimnázium épületéhez közvetlenül kapcsolódik az új kollégiumi szárny. — Már az eredeti tervekben is számoltak a bővítési lehetőséggel, de az anyagi feltételek csak most tették ezt elérhetővé. Négy nagy terem épült tanulószobának, azok szükség esetén tantermi célokat is szolgálhatnak. A hálók négyszemélyesek, öltözők, zuhanyozók, kiszolgáló helyiségek, például vasalószoba, vagy a betegek részére külön helyiség, és a nevelőknek is — mondja a gimnázium igazgatója. — A kedvezőbb körülmények milyen terveket szültek? — Saját erőből vásároltunk hat darab HTZ 1080-as típusú iskolai számítógépet. Ezek felhasználásával számítástechnikai szaktantermet szeretnénk kialakítani. Fakultáció keretében programozási ismereteket tanítani és a jövőben bevezetnénk a számítógép-kezelő ismeretek tantárgyat. A személyi feltételek is adottak. Elképzeléseink szerint megvalósítható, hoay a 2. Számú Általános Iskola nemzetiségi német nyelvű osztályainak gimnáziumi tagozatot indítanánk haladó fokon, a következő évek valamelyikében — köszön el Kurucz Géza. * Tanulság: Értelmes, fontos célokért, jó szervezéssel, hajlandóak az emberek szabad idejüket is munkával tölteni, a jövőt szolgálva. DECSI KISS JÄNOS
