Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

1986. január 21. NÉPÚJSÁG 3 Fogyatkozó tsz-lótszám Hová megy a munkaerő ? Milyen lesz 2QOO-ben? Sióagárdi mozaikok Sokakat meglepett a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácskozásának legutóbbi elnökségi ülésén elhangzott ■megállapítás: csökken a dol­gozói létszám. Méghozzá erő­teljesen. 1977 óta kismértékű növekedés vol észlelhető, de 1983-tól újra fogyatkozik az állomány. Ennek mértéke kezdetben nem volt számot­tevő, ám tavaly már 26 ezer­rel voltak kevesebben a szö­vetkezetiek. Az idei esztendő azonban mindennél meghök- kentőbb mérséklődést hozott: 41 ezerrel lett kisebb a dol­gozói létszám. A csökkenés alapvetően a fizikai munkaköröket érin­tette: részben a növényter­mesztési, részben az ipari te­rületen észlelhető mérséklő­dés miatt. Jelentősen fogyott a kiegészítő tevékenységben foglakoztatottak száma Pest, Borsod, Zala és Veszprém megyében. Nem kell vattaember A meglepő létszámmozgás — állapították meg a vizs­gálatot végző szakemberek — nem a korábbi időszakban észlelt okokra vezethető visz- sza. 1977-ig elsősorban a műszaki, technikai színvonal dinamikus fejlődése játszotta a főszerepet, most viszont a mezőgazdasági nagyüzemek közgazdasági pozíciójának romlása idézte elő a munka­erő megfogyatkozását. A keresetszabályozás ed­digi rendszerének változása is erősítette ezt a tendenciát. A korábbi szabályozás nem ösztönözte a mezőgazdasági nagyüzemeket a létszámmal való takarékoskodásra, sőt. országszerte elterjedt a „hí­gítás”, a bérjavító munkahe­lyek létesítése. De megválto­zott a helyzet: az új szabá­lyozás már feszesebb gazdál­kodásra kényszeríti a téesze- ket. emiatt nem kedvelik már a „vattaembereket”. Mindez — sokhelyütt — ko­moly nehézségeket okoz. Kü­lönösen bajos a csökkent munkaképességűek foglal­koztatása. Az új körülmények miatt komoly feszültségek tapasztalhatók Szabolcs-Szat- már és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint szűkült a pályakezdő fiatalok elhelyez­kedési lehetősége is. Elsősor­ban az érettségivel rendelke­1985-ben több, már koráb­ban elkezdett nagyberuházás fejeződött be a kereskedelimi hálózatban. Átadták rendel- tetésénék egyebek közt a kis. pesti Centrum és a pester­zsébeti Skála Áruházát, s az ország nagyobb városaiban több bevásárló központot, összességében mintegy 100 ezer négyzetméterrel bővült, s ma már meghaladja a 8 millió négyzetmétert a ke­reskedelmi és vendéglátó há­lózat. A kereskedelemben elsősorban a nagyobb alap- területű üzletek részará­nya növekedett, míg a ven­déglátásban mind több a ki­sebb, hangulatos söröző, gyorsétkező, gril-bár. Oj vendéglátó láncok is kiala­kultak: a fővárosban már több Ci.ty-grill, Krumplis Fáni üzlet működik, s ha a tárgyalások eredménnyel jár­nak, MacDonald ^hálózat is lesz. Az idei hálózatfejlesztési elképzelések szerények, a vállalatok óvatosan tervez­tek, mert még nem tudják pontosan, hogy milyen anya­gi források állnak majd ren­delkezésükre. Ezér.t ebben az évben nagyobb beruházást nem kezdenek. Célul tűzték ző, és irodai munkát igénylő fiataloknak körülményes új munkahelyet fölkutaniuk. Jelenleg a termelőszövetke­zetekben 90 ezer szakmunkás tevékenykedik, a gazdaságok maguk is sokat tesznek a fiatalok képzéséért. Ennek el­lenére sem teljesen megnyug­tató a helyzet. Egyes szakmák még mindig nem eléggé von­zóak a fiatalok számára. Hátrányos bérverseny A nem fizikai foglalkozá­súak aránya — más népgaz­dasági ághoz hasonlóan — a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben is nőtt, iskolai képzettségük kedvezően vál­tozott. 1984-ben már 22 ezren rendelkeztek diplomával, s a középfokú képesítésűek szá­ma is elérte a 32 ezret. Saj­nos, a magasan kvalifikált szakemberekből nem jut min­denhová elegendő: a kedve­zőtlen adottságú, kis jövedel­mű gazdaságok Zöme szak- emberhiánnyal küzd. Jelentős változás követke­zett be a zöldség-gyümölcs­termesztésben. A növényter­mesztés egészének munkaidő- felhasználása az 1980. évi 302 millió óráról 1984-re 228 mil­lió órára csökkent, ami a kézimunkaigényes szőlő-gyü­mölcs-zöldség kultúrák terü­letének csökkenésével ma­gyarázható. De hasonló je­lenség játszódott le az állat- tenyésztésben is, amiben az ágazat jövedelmezőségi és piaci pozíciójának változása játszott közre. A foglalkoztatás helyzetét, a munkaidő felhasználását nem érintették jelentősen a kisvállalkozások. Ipari és szolgáltató szakcsoportok lé­tesültek a legnagyobb szám­ban: májusig 901 szakcsoport jött létre, tagjaik száma meg­haladja a 33 ezret. A gazda­sági munkaközösségek aránya a mezőgazdasági szövetkeze­tekben nem számottevő. A gmk-ban dolgozók száma alig haladja meg a háromezret. A mezőgazdasági szövetke­zeti dolgozók keresete a VI. ötéves terv elején közeledett az iparban dolgozókéhoz, majd -1983-ban és 1984-ben ez a folyamat megállt, sőt, a különbségek ismét nőni kezd­tek. A szövetkezetiek fizeté­sének elmaradása még az ál­lami gazdaságban foglalkoz­tatottakéhoz képest is jelen­ki a hálózat technikai szín­vonalának fejlesztését, ,s a Belkereskedelmi Miniszté­rium is szorgalmazza a fel­újításokat, hiszen a boltháló­zat mintegy háromnegyed része már elavult. A rekon­strukciókra elsősorban a for­galmasabb helyeken kerül sor, -valamint ott, ahol a vá­rosrendezés ezt szükségessé teszi. A technikai eszközök — például a hűtőgépek, pénztárgépek, bolti mérle. gek — cseréje is sokhelyütt sürgető feladat. A miniszté­rium ehhez ,a korábbiaknál nagyobb központi támogatást nyújt az idén. Tervezik a TÜZÉP-telepek felújítását is, a legtöbb he­lyen ugyanis rendkívül mos­toha körülmények között szolgálják ki a .tüzelő- és építőanyagokat. A rendelke­zésre álló anyagi eszközöket elsősorban a szilárd útbur­kolatok építésére, anyag- mozgató gépek vásárlására és az áru megóvását szolgáló építmények létesítésére for­dítják. Korszerű vásárlási körülményeket nyújtó Fészek Áruház eddig 14 van, de szá. mos szövetkezet is nyitott hasonló jellegű áruházakat. Tervezik a hálózat -további tős. A nem fizikai dolgozók kereseténél erőteljes növeke­dés volt tapasztalható: 1984- ben 38 százalékkal vihettek haza -többet a fizikaiaknál. Ez — elsősorban — a részesedési alapból való nagyobb érde­keltségükkel függ össze. Ám átlagkeresetük ezzel együtt is mintegy 15 százalékkal elma­radt a népgazdaság egyéb termelő ágazataiban alkal­mazottakétól. Átcsoportosítás Nem szűnt meg a régi gond sem: a megyék közötti kü­lönbségek az elmúlt két esz­tendőben tovább nőttek. Az országos átlaghoz képest a legjobb keresetet Pest, Ko­márom és Fejér megyéDen érték el, kifejezetten ala­csony volt a bérek színvona­la Szabolcs-Szatmár és Zala megye termelőszövetkezetei­ben. Kimutatták azt is, hogy a téeszekben dolgozók átla­gos keresete az iparitól IP. az építőiparitól 21, az állami gazdaságokban dolgozókétól 8 százalékkal maradt el. A szövetkezetekben a fizi­kai foglalkozásúak közzött a növénytermeléssel, az állat tenyésztéssel foglalkozók bé­re elmarad a mezőgazdaság­ban dolgozók átlagától. Vi­szont lényegesen nagyobb a gépekkel dolgozók, valamint az ipari-szolgáltató tevékeny­séget végzők jövedelme. Ha­zánkban — a KSH adatai szerint — 1,4 millió család foglalkozik kistermeléssel. Országos átlagban a jövede­lemnek egytized része szár­mazik ebből a tevékenység­ből, a paraszti népességnél a részesedés 24 százalékos. A következő években — szögezték le az elemzés készí­tői — különösen a helyhez- kötött, szakképzetlen, főleg női tagok és alkalmazottak foglalkoztatása okozhat ne­hézségeket, ezért — helyen­ként — belső átcsoportosítást kell majd végrehajtani. Ilyen esetekben átképzési támoga­tás igényelhető. A TOT — érdekképvise­leti munkájában — mindent megtesz azért, hogy a szövet­kezeti dolgozók fizetése is­mét közeledjen a munkások által elért jövedelmekhez. Mindennek legfontosabb fel­tétele a jelenleginél jövedel­mezőbb gazdálkodás. Cs. J. bővítését, az ddén azonban nem lehet számítani új léte­sítmény megnyitására. A kistelepülések boltháló­zatának fejlesztése a taná­csok hatáskörébe tartozik. Az ehhez szükséges anyagi eszközök a szakigazgatási szervek rendelkezésére áll­nak, ám önállóan döntenek arról, hogy esetleg — a la­kosság által is fontosabbnak ítélt — más célokra fordít­sák azokat. A Belkereskedel­mi Minisztérium számításai szerint az alapellátó hálózat az elkövetkezendő öt évben a kistelepüléseken, a perem- kerületekben és a lakótelepe­ken összességében 140—170 ezer négyzetméterrel gyarap­szik. Számítanak arr.a is, hogy a magánkereskedők mind több üzletet nyitnak ezeken az ellátatlan helye­ken, a működési engedélyek kiadásával a tanácsok is er­re ösztönzik őket. A tervek szerint a kiste­lepülések, a peremkerületek és az új lakótelepek mellett az üdülőkörzetek kereskedel­mi hálózatát is tovább fej­lesztik a hetedik ötéves terv időszakában. A konkrét el­képzeléseket a közeljövőben egyeztetik. A sióagárdi általános isko­la igazgatója, Páldy Gyula, aki egyúttal községi pártit- kár is, találkozásunkkor tré­fásan megemlített néhány olyan elképzelést, ami 2000- ig nagy valószínűséggel nem fog megvalósulni. — Komolyra fordítva a szót — folytatja Páldy Gyu­la — a túlzott várakozás­nak nincs különösebb értel­me, nem tűztünk ki magunk elé megvalósíthatatlan fel­adatokat. Első hallásra ta­lán nem is tűnnek lélegzet­elállítónak céljaink. Egyéb­ként, mielőtt ezekről beszél­getnénk, javaslom, nézzünk körül az iskolában, mert né­hány — számunkra fontos — eredményt itt már sike­rült elérnünk. Az első osztályos tanulók az olvasás rejtelmeivel is­merkednek. Feszülten figye­lik huszonhéten a pedagó­gust. 2000-iben lépik át éle­tük második évtizedét. * Sióagárd egyike legrégeb­bi településeinknek, hiteles adatok 1063 óta tartják szá­mon. Lakóinak száma jelen­leg 1521, ebből 1450 az ál­landó és 71 az ideiglenes. A lélekszám növekedő tenden­ciát mutat, sokan költöznek ide a környező falvakból, sőt, egyre többen Szekszárd- ról. Nagy vonzerőt jelent az olcsó telek, a megyeszékhely közelsége, a megoldott víz­ellátás, alapellátás, közműve­sítés, a jó közlekedés, de le­hetne még sorolni az egyéb előnyöket. Nem jelent hát­rányt az sem, hogy Sióagárd viszonylag távol van a fő­útvonalaktól. Átmenő forga­lom nincs (vagy legalábbis jelentéktelen) és délelőttön­ként, valamint kora délután megkapó nyugalmat áraszt a település. Az utcákon sétálva szem­betűnő a nemrég épült vagy épülőfélben lévő, egy vagy több szintes, művészi kivite­lezésű családi házak magas aránya. Az udvarban a sze­mélygépkocsi természetes, néhol kettő is van, de nem egy helyen három is. (Ez itt nem meglepő — jegyezte meg Páldy Gyula, amikor beszélgetésünkkor szóba ke­rült ez a téma.) Milyen em­berek Iáknak Sióagárdon? — Mindenekelőtt szorgal­masak — válaszol a feltett kérdésre Nagy Jánosné ta­nácselnök. — A téeszen kí­vül nincs ugyan különösebb munkalehetőség, az itteniek döntő többsége a szekszárdi gyárak, üzemek valamelyi­kében dolgozik, viszont a háztáji gazdaság jelentős jö­m vedelemforrás. A gyógynö­vény, paprika és uborka ter­mesztés, a sertéstenyésztés még mindig jól fizet — és a lehetőséggel élnek is az em­berék. Páldy Gyula — miután végigkalauzolt bennünket az iskolán, valamint a 300 személyre (iskolások és té- esztagok) meleg ételt bizto­sító korszerű konyhán és étkezdén — néhány mondat­ban kitért a település köz- művelődésben elért eredmé­nyeire, de a g ondókról sem hallgat. — Meg kell, hogy mond­jam, volt már ráfizetéses programja művelődési há­zunknak. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy Sióagárdon — a fiatalok is — elsősorban a háztáji gaz­dasággal foglalkoznak. A növényeket gondozni, az ál­latokat időben etetni kell, csak ezek után lehet szó a könnyebb műfajról. Azért nem olyan vigasztalan a kép, mint azt gondolni le­hetne, jól működik a honis­mereti szakkör, a nyugdíjas klub, az ifjúsági KISZ-klub. Mindezek egyébként meg­találhatóak társközségünk­ben, Harcon is. Közismert, a sióagárdi báb- és tánc- együttes, akik már sok he­lyütt felléptek. A mozi he­tente kétszer, csütörtökön és vasárnap tart előadásokat. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy mintegy 200 a rendszeres színházlátogató, a bérlettel rendelkezők — óvodásoktól a felnőttekig — a Volán segítségével járnak be Szekszárdra a Babits művelődési központba. * Varga Sándor 14 évvel ez­előtt lett Sióagárd v.b-titká- ra. Pontosain ennyi idő van hátra 2000-ig. — Amikor 1972-ben ide kerültem, még csak a bekö­tőút volt portalanítva, meg néhány téglával hurkolt jár­da. A nyolc tantermes isko­lában 100 esztendős, olajos padló volt, a falak omladoz­tok. Idővel ez az épület vál­tozott meg a legszembetű­nőbben, legalábbis belülről. A technikai feltételek javul, tok, bevezettük a szaktan- termes oktatást, sportud­vart, megoldottuk a gyerme­kek étkeztetését. A tanulók létszáma 210, a pedagógusoké 21. — A munkában eltöltött 14 év alatt számos terv is megvalósult. — Mint ahogy említettem, az iskola felújítása 1974-ben kezdődött, a járdaépítési programmal egy időben, az orvosi rendelőt 1975-ben ad­tuk át, a sportudvar kiala­kítása 1978-ban fejeződött be. A zártkert villamosítását 1982-ben valósítottuk meg, a táj-házat 1983-ban nyitot­tuk meg, napközis konyha 1984- ben, a fedett lőpavilon 1985- ben épült' fel. * Arra törekszünk, hogy 2000-ig megvalósuljon Sió­agárdon a szennyvízcsator­na-hálózat kialakítása. Csa­tornák helyett ugyanis szik­kasztó gödrök vezetik el a szennyvizet — ha egyáltalán elvezetik. Nem kis gondot okoz a külvilággal való ösz- szeköttetést biztosító Sió-híd is. A terhelés 12 tonnára van méretezve, de például egy kukoricával megrakott, pót­kocsis vontató jóval nehe­zebb 12 tonnánál. Elvileg tehát nem is közlekedhetné­nek az ezt a súlyt meghala­dó járművek a hídon. És ismét az általános is­kola. A rendszeres felújítás ellenére az épület menthe­tetlenül elavult, életkora több mint 100 év. Tanulni viszont kell valahol. A felsoroltak megoldásá­nak egyike sem szerepel a VII. ötéves tervben. Talán majd a következőben ... * Sióagárd rendezett telepü­lés, az utak, utcák tiszták, a falut be lehet járni anél­kül, hogy a látogató külö­nösebben összesározná a ci­pőjét. Ennek ellenére to­vábbra is kiemelt feladat a járdafelújítás, hiszen a ház­helyek parcellázásával újabb területeket kell szilárd bur­kolatú úttal ellátni, öt éven belül megvalósul az álilatte. nyésztő telep rekonstrukció­ja a tsz-ben. Részben meg­történt a közvilágítás kor­szerűsítése, de vannak még tennivalók. — Mindig számíthatunk az itteniek segítségére, tár­sadalmi munkájára. Hogy milyen lesz Sióagárd 2000- ben? Nem könnyű megmon­dani, mert nem látunk a jö­vőbe. Igaz, ez az időpont már nincs messze, és 14 év alatt sok minden megtör­ténhet. Ami azonban a leg­fontosabb, az az hogy a la­kosság magáénak érzi Sió- agárdot, és ez így lesz a jö­vőben is — mondja Nagy Jénosné tanácselnök. SZERI ÄRPÄD Ä kereskedelem hálózatfejlesztési tervei Amire joggal büszke a lakosság: a modern konyha 300 személyre főz A múlt: a sióagárdi tájház belülről A sióagárdi általános iskola tanulói 2000-ben töltik be 20. életévüket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom