Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

19R6. január 20.

Képújság 5

Ökölvívás

Rajt a megyei körversenyen

A Tolna Megyei Ökölvívó Szövetség 1986-ra is kiírta a megyei körversenyt Leposa Dezső emlékére. A nyitányra Jánoshalmán került sor, ahol négy egyesület hatvan fiatal ökölvívója lépett szoritóba. Sumicz Árpád, a versenybizottság elnöke így summázta szakmai véleményét:

— Meglepő módon a legfiatalabb korosztály idei első versenyén cseppet sem iát- szott meg az idénykezdet. A szakosztályoknál folyó rendszeres munka eredményeként éreahető volt: az elmúlt versenyévad formáját kitűnően mentették át az új esztendő versenyeire. A mérkőzések döntő része az átlagnál magasabb színvonalú volt. A versenyt végképp növelte, hogy a rendező Jánoshalmi Spartacus SE vezetői a Tolna megyei körverseny első főr- dulójának eredményei alapján ítélték oda az arra érdemes szakosztálynak — a Dombóvári Spartacus SE-nek — a Hunyadi Kupát. A körverseny az elkövetkező időszakban a megszokottnál sűrűbb tempóban zajlik majd. Január 25-én Pakson, a lakó- telepi iskola tornacsarnokában lépnek újból kötelek közé Tolna és Bács-Kiskun megye legifjabb reménységei. Nem dönt rosszul az a szurkoló, aki érdemesnek tartja a gyermekmérkőzések megtekintését. A bokszoló palánták minden bíztatásért rendkívül hálásak és jó eredménnyel viszonozzák a közönség buzdítását.

Az első forduló eredményei (elöl a győztesek) : Árvaj

(Dombóvár)—Turcsik (Jánoshalma), Tóth (Paks)—Szöllősi (Kecskemét), Rózsi (Kecskemét)—Györgye I. (Paks), Molnár (Kecskemét)—Poroszkai (Paks), Török (Jánoshalma)—Gerebenes (Paks), Kovács (Dombóvár)—Bokor (Kecskemét), Magyar (Paks) —Gazdik (Kecskemét), Nagy (Dombóvár)—Kovács (Kecskemét), Horváth (Kecskemét)—Juhánz (Paks), Góman (Dombóvár)—Kerekes (Kecskemét), Juhász (Dombóvár)— Burai (Jánoshalma), Nyárai (Paks)—Bakró (Jánoshalma), Konkoly (Kecskemét)—Rácz (Jánoshalma), Fenyvesi (Jánoshalma)—Varga (Paks), Király (Kecskemét)—Gubacsi (Jánoshalma), Szabó (Paks)— Görbe (Jánoshalma), Szem- lics (Jánoshalma)—Halász (Kecskemét), Solt (Paks)— Szarvas (Jánoshalma), Sárközi (Kecskemét)—Kiss (Jánoshalma), Rostás (Jánoshalma) —'Ambrus (Paks), Szanyadi (Dombóvár)—Sánta (Jánoshalma), Vágner (Dombóvár) —Horváth (Jánoshalma), Góman J. (Dombóvár)—Szabó (Kecskemét), Balázs (Jánoshalma)—Arany (Kecskemét), Góman Gy. (Dombóvár)— Lóié (Jánoshalma), Ignácz (Dombóvár)—Kolompár (Jánoshalma), Csordás (Jánoshalma)—Dekker (Dombóvár), Jakab (Jánoshalma)—Marsó, (Paks), Panta (Dombóvár)— Tibai (Paks).

Döntetlenül mérkőztek: Györgye O. (Paks)—Szíjártó (Dombóvár), Juhász (Dombóvár)—Burai (Jánoshalma).

Előrelépni a „B” kategóriások között

A személyi feltételekben még sok rejlik...

Beszélgetés Veres László vezető edzővel

Az egyik serdülőcsoport a bemelegítést végzi

Egy jó ideig betöltetlen volt a Szekszárdi Dózsa atlétikai szakosztályánál a vezető edzői tisztség. Tavaly, október elején egy többé-lke- vésbé ismert fiatalembert mutattak be az egyesület háza táján. Veres Lászlót, korábban a PMSC-mél dolgozó atléta edzőt. Két-három hónap még níagyon kevés ahhoz, hogy valaki mélyebb ismeretekre tegyen szert, csupán ízelítőt kaphat a helyi specialitásokból. Ettől függetlenül a szakosztály tavalyi munkájáról szóló beszámolót már ő készítette.

— Szerencsére nem vadidegen helyre jöttem. A Tolna megyei kötődés oyökerei igen erősek eseteimben — magyarázza a harmincadik életévébe lépett fiatal szakember. — Egyébként hőgyészi vagyok, az általános iskola elvégzése után Szekszárdra, a Garay Gimnáziumiba kerültem. Természetesen az atlétikával is itt kötöttem közelebbi barátságot. Egész pontosan úgy volt, hogy 1972- ben Tóth János magasugró barátom (sokáig megyei csúcstartó is volt) látva „rugóimat”, lecsalogatott az atléták edzésére és ...

— ... Mint megannyi más esetben, ön is ott ragadt. Ennek ellenére mégis furcsa vargabetűt írt le pályafutása, míg az edzőségig eljutott.

— Igen. A magasugróknál edzettem, versenyeztem, de a Pécsi Tanárképző főiskolán mégis rajz—földrajz szakon kezdtem meg felsőfokú tanulmányaimat. Az atlétikától egy időre elszakadtam. Tényleg csak egy időre, mert az első kísértésnek nem tud.

am ellenállni. Harsányi László, az egykori szekszárdi, a PMSC-s atléták akkori

vezető edzője komolyan rám kérdezett: „VállaLnám-e az

ugróknál az edzőséget?’

— A sikerélmény, a kellemes tapasztalatok birtokában letette a voksát az edzőség mellett...

— Rögtön a TF edző szakára jelentkeztem és levelezőként felvételt nyertem.

— Hatéves pécsi edzőskö- dés után úgymond hazajött. Mi ennek az oka?

— Az a színtiszta igazság, hogy úgy éreztem: képtelen vagyok az adott keretek között megújulni, új ingerekre volt szükségem. Persze, döntésemben az sem volt mellékes, hogy lakásproblémám az ígéret ellenére sem oldódott meg Pécsett.

— És ön a Dózsánál?

— Remélem, mondjuk egy év múlva is igennel válaszolhatok. Korábban is voltak információim a szakosztályról, a versenyzőkkel, edzőkkel jó kapcsolatom alakult ki.

— A beszámolóban 1985-el kapcsolatban egy olyan mondatra bukkantam, amit nem tudok egészen helyre tenni. Nevezetesen, az elmúlt évvel nem lehetnek maximálisan elégedettek.

— Arra utaltunk, hogy egy jottányit sem javuló feltételek mellett az utóbbi évek átlagát produkáltuk, nem sikerült előrelépni.

— A tárgyi feltételeken belül különösen a személyi felszerelés-ellátottság sok kívánnivalót hagy maga után. A szakmai előrelépéshez még elengedhetetleneb- bül szükséges létesítmény- ellátottság terén mi a helyzet?

— Elöljáróban erről a kérdéskomplexumról hadd

mondjak annyit: a létesítVálogatott-kerettag középtávfutók balról-jobbra: Lamuth, Balogh, Sárközi

mény feltételrendszer tekintetében nincs okunk a derűre, de a sírásra sem. A „B” kategóriás szakosztályok között az átlagnak megfelelünk. Ha a műanyag pályánkat végre birtokba vehetjük, nem beszélve arról, hogy az ügyességi számok helyei ugyanitt elkészülnek, akkor javulnak lehetőségeink. A ragasztást és a tömítést tavasszal befejezik. Viszont anorákofc, bemelegítő-, szöges cipők tekintetében el- elodázást nem tűrő állapotok uralkodnak. Helyzetünket átérezve még a tavalyi év végén amolyan „gyorssegéllyel” valamelyest rendeződtek az állapotok.

— Az állapotok ismeretében világos, hogy a személyi feltételek minél hatékonyabb kibontakoztatása lehet az előrelépés záloga— Igen, vannak belső tartalékaink, amelyekkel ha jól sáfárkodunk, sok örömet okozhatunk a város sportkedvelőinek. Nagyon értékes a közép- és hosz- szútávfutó gárdánk. Nagy örömünkre, visszatért korábbi kitűnő akadályfutónk Balogh Gyula. De még mellette ott van a junior korú Sárközi, Lamuth, Kovács, Ghéring, Csirzó. Ezekkel a nevekkel már régebb óta találkozhatnak a szurkolók, így itt, ennél a szakágnál nagyon fontos a reményekre följogosító utánpótlás megteremtése. örvendetes előrelépés konstatálható az ügyességi számoknál. Ezt a fejlődést csak az tudja igazán érzékelni,. aki tudja honnét indultak el Vaszkó Judit tanítványai.

— Az utánpótlás-nevelés terén mit tart a legfontosabbnak?

— A tehetségkutatás kibővítését. Nem elégedhetünk meg a városi vonzáskörzettel. Ki kell tekintenünk az egész megyére. Például nagyszerű, gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a múltban a nagymányoki általános iskolával, a középfokú tanintézeték közül pedig a Palán- kival. Ezeket fel kell újítani és a kapcsolatot több intézményre kiterjeszteni. Utána jöhet a tehetséggondozás. Nagyon nagy előny, hogy az alapozó időszakban,

10—14 éves korban edzőként is testnevelő tanárok dolgoznak nálunk. Elleniben a jövőt illetően az oktatóknak egységes szemléletet kell kialakítani az alapozó időszak mikéntjére vonatkozóan.

— A szakosztály egészét tekintve, mivel lenne elégedett az év végén?

— Ha a „B” kategóriás szakosztályok között sikerülne még előrelépni. Most az első tízben vagyunk.

— bégyé — Fotó: Kapfinger A.

Kézilabda

Az NB II. tavaszi menetrendje

A Magyar Kézilabda Szövetségben elkészítették az 1986. évi NB Il-es 'bajnokság sorsolását. Mint ismeretes megyénk színeit két női — Tolnai VL és a Szekszárdi Spartacus —, valamint a Dunaföldvári Spartacus férficsapata képviseli az új idényben. A pontvadászat április 13-án kezdődik, a tavaszi idény utolsó fordulóját június 22-én rendezik. A sorsolás ismeretében február közepén iigaértkezeleten egyeztetik az évad végleges műsorát a csapatok képviselői. Megyénk két női együttese egymás elleni rangadóval kezdi majd szereplését, a dunaföldváriak pedig Nagyatádra látogatnak. No, de nézzük miként alakul csapataink tavaszi sorsolása.

I. forduló: április 13.: Székszárd—Tolna, Nagyatád Dunáföldvár.

II. forduló: április 20.: Dorogi AC—Székszárd, Tolnai VL—Balaton Bútor, Dunáföldvár—Olajbányáísz SE.

III. forduló: április 27.: Székszárd—Universitas

PEAC, Tolnai VL—Dorogi AC, Honvéd Rákóczi SE— Dunáföldvár.

IV. forduló: május 3.: Herend—Székszárd, Olajbányász SE—Tolna, Dunáföldvár—Kömye.

V. forduló: május 11.: Székszárd—Pécsi BTC, Tolna—Universitas PEAC, Pécsi Baromfiipari—Dunaföld- vár.

VI. forduló: május 18.: Tatai AC—Székszárd, Pécsi Hunor—Tolna, Dunáföldvár—Boly.

VII. forduló: május 25.: Székszárd—Balaton Bútor, Tolna—Herend, Dunai Kőolaj—Dunáföldvár.

Vili. forduló: június 1.: Olajbányász SE—Székszárd, Szombathelyi TK—Tolna, Dunáföldvár—MÁV Előre.

IX. forduló: június 8.: Székszárd—Pécsi Hunor, Tolna-Pécsi BTC, GYAÉV—'Dunáföldvár.

X. forduló: június 15.: Szombathelyi TK—Szek- szárd, Csurgó—Tolna, Dunáföldvár—Siófok.

XI. forduló: június 22.: Székszárd—Csurgó, Tolna —Tatai AC, Aj'lca—Dunáföldvár.

Medeo, a rekordok pályáji

Műjégpálya a hegyekben

Konsztantyin Kudrjavcev, a 40-es évek egyik legjobb gyorskorcsolyázója befejezte aktív sportpályafutását, elhatározta, hogy edző lesz. Már régóta ábrándozott egy magashegyi műjégpályáról, ezért megmászta az ország szinte valamennyi hegyét. Így bukkant Kazahsztánban a Zailiszkij Alatau hegységben a Medeo-völgyre, amelyet három oldalról magas hegyek fognak körbe. Medeo mindössze 18 kilométerre fekszik Alma-Atától.

Itt építették meg a Medeo műjégpályát 1951-ben, s már egy év múlva megkezdődött itt az aratás. Az első világrekordot a szovjet sportolók közül 1952-ben állította fel Jurij Szergejev, aki az 500 méteres távot 41,7 másodperc alatt futotta.

A Medeo-jégpályát, mint a „rekordok műhelyét” kezdték emlegetni, hiszen egyetlen szezon sem múlt el új rekord nélkül. A Medeo krónikájában több mint száz rekordot jegyeztek fel, amelyeket különböző országok sportolói állítottak fel.

Kezdetben a tengerszint felett 1691 méter magasságban fekvő műjégpálya csak egyszerű, jéggel borított tér volt, 400 méter hosszú futópályával. Ma a Medeo egy 10,5 ezer négyzetméteres jégfelület, négy hűtőberendezéssel, 1600 reflektorral, öltözőiben 2500 korcsolyázónak van hely, a belépődíj mindössze 50 kopejka. A kölcsönzőben 1000 korcsolya várja a sportkedvelőket. A lelátókon 10 350 ülő- és 2100 állóhely van. A jégpálya mellett hatalmas parkoló fogadja az autóbuszokat és személygépkocsikat' A műjégpálya augusztustól— májusig üzemel.

Napjainkban 16 bejegyzett világcsúcs közül 12 a Medeo pályán született.

Mi a titka a Medeo valóban fantasztikus rekordjainak? A magashegyi klíma, mint ismeretes, jelentős mértékben hat a sportolók által elért sebességre. Egy jelentősége van a Medeo „gyors jegének” is. Ez a víznek köszönhető, amellyel a pálya jegét készítik. Gyakorlatilag szinte desztillált víz, nincsenek benne súrlódást növelő idegen anyagok. A vizet a műjégpálya mellett csörgedező, Zailiszkij Alatau glecs- csereiben eredő Almaatyinka hegyi patakból veszik. A jégpályán a jeget gondosan csiszolják és fényesítik.

A rekordokat általában gyönyörű, napfényes időben érték el, amikor a jeget vékony vízréteg fedi, ami szintén javítja a siklást.

Medeo azonban nemcsak a versenysportolók paradicsomai. Hétvégeken autóbuszok százai hozzák ide a testmozgás kedvelőit. Naponta 25 ezren látogatják Medeot. Mindenki kedve szerint sportolhat. Aki akar, korcsolyázhat a műjégen, mások bejárhatják a festői hegyi ösvényeket. Fentebb, a hegyekben a meredek csúcsok várják az alpinistákat.