Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

A szervezett dolgozók becsülik eredményeinket, támogatják az új törekvéseket! Interjú Horváth Józseffel, az SZMT vezető titkárával A magyar szakszervezetek huszonötödik kongresszusát ez év február 14-re hív­ták össze. Az előkészületek megyei „for­dulói” befejeződtek. Az ágazati szakszer­vezetek kongresszusai ezekben a hetek­ben vannak. E sűrű program közepette kértük meg Horváth Józsefet, » Szakszer­vezetek Tolna Megyei Tanácsának vezető titkárát, hogy válaszoljon kérdéseinkre. ftolna\ népújság — Először is gratulálunk újbóli megvá­lasztásához, és kívánjuk, hogy jó egészség­ben viselje tisztségét. — Köszönöm a jókívánságokat a testületi tagok és a tisztségviselők nevében is. A bízta­tás, a lelkesítés mindig jólesik, és szükség is van rá! Hisz a küldöttek szavazatai, a szak- szervezeti tagságtól kapott bizalom a korábbi­nál is nagyobb felelősséget és több — sok vonatkozásban új — feladatot is jelent szá­munkra. Az öt év munkájáról készült elemző számadás nemcsak lezárt egy szakaszt, de új igényeket is megfogalmazott. Fakad ez abból az egyszerű tényből, ihogy a fejlődésben nincs megállás. Minden megoldott probléma új idényeket szül, s ezek megválaszolása, kielé­gítése, alaposabb, körültekintőbb munkát kí­ván tőlünk, nagyabb követelményeket állít elénk a mozgalom minden szintjén. Elég, ha utalok a gazdaságban végbemenő változások­ra, az irányítási rendszer korszerűsödésére, a tanácsi és vállalati önállóság növekedésére. Mindez új helyzetet teremt. És ezt nem elég csupán felismerni, de változtatni kell mun­kánk stílusán, módszereinken. Ennek egyik látható jele az a szervezeti változás, ami az ágazati középszerveknél és az SZMT-nél be­következett, mégpedig a testületek számának csökkenése, a társadalmi és rétegbizottságok, a megyei 'ifjúsági tanács létrehozása. A szer­vezeti változások csak a keretet adják egy jobb, korszerűbb szakszervezeti munka végzé­séhez. Eredményes csak akkor lehet, ha az új­típusú megyei középszervek hatékonyabban segítik az alapszervezetek munkáját, erősítik a tagsággal való közvetlen kapcsolatokat. Képújság — Milyen légkörben zajlottak megyénkben a szakszervezeti mozgalom eseményei? — Mindenekelőtt szeretném itt is megje­gyezni, hogy a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusát előkészítő politikai, mozgalmi munka a SZOT választási szabályzatában megfogalmazott déloknak, elveknek megfele­lően folytak Tolna megyében. A szeptember óta lezajlóit alapszervezeti és középszervd vá­lasztásokkal, a megyei küldöttértekezlettel a XXV. kongresszusra való felkészülés egyik, de úgy vélem, igen fontos szakasza zárult le. A szakszervezeti választások légkörét pozi­tívnak értékelhetjük. Ebben két dolog is ked­vező irányú befolyást gyakorolt az esemé­nyekre. Először is a párt XMI. korgresszusa társa­dalmi szintű párbeszédet indított el. Ez a párbeszéd folytatódott a tanácstagi és ország- gyűlési képviselői választásokon, a szakszer­vezeti választásokon is, a bizalmi-csoportérte- kezletektől a küldöttértekezletig. A szervezett dolgozók ezrei mondtak véle­ményt a szakszervezetek tevékenységéről. Vé­leményüket a mozgalomban bekövetkezett fejlődés elismerése és a munka továbbfej­lesztésére irányuló bátorítás, a napi feladatok jobb ellátására irányuló törekvés jellemezte. Ez utóbbi bizonyságául szolgál például hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára és a párt XMI. kongresszusa tiszteletére indított ver­senymozgalom. Szinte minden gazdasági egy­ség munkáskollektívája tett kötelezettségvál­lalást, amelynek nem kis szerepe volt a tél okozta nehézségek, kiesések leküzdésében. A kommunista műszakok és más társadalmi ak­ciók sok millió forinttal segítették a vállalati és a települ'éspolitikal célok megvalósítását. A másik, a hangulatot kedvezően befolyá­soló tényező a szakszervezeti választások de­mokratizmusának további erősítése volt. NÉPÚJSÁG — Kérem, jellemezze a kongresszusi fel- készülés egyes szakaszainak eseményeit. — A kongresszusra való készülésben meg­határozó szerepük volt a vállalati, üzemi, másképpen fogalmazva, az alapszervi válasz­tásoknak. Tolna megyében mintegy 3200 bi­zalmi, és közel ennyi bizalmihelyettes, és 171 szakszervezeti bizottság megválasztására került sor. Az alapszervezeti választásokat a szakszer­vezeti tagság. élénk érdeklődése kísérte. Ez egyaránt kifejeződött a részvételben, az akti­vitásban és a tisztségviselők igényes kiválasz­tásában. A választásokon a tagság 85—90 százaléka vett részt. Fontosnak tartom meg­említeni, hogy a választási munkát sikerült a mindennapi tennivalókkal együtt végezni, sokféle politikai és társadalmi eseményben vállaltunk szerepet, így a tanácstagi és ország- gyűlési képvisélöválasztási munkában, de említhetem a vállalati tanácsok választásában való részvételünket is. A szakszervezeti bizalmiak csoportértekez­letén a bizalmiak munkájának értékelése so­rán tapasztalható volt a munkájuk iránti megnövekedett igény. Nem számított ritka eseménynek, hogy a régi bizalmit nem válasz­tották újjá, vagy több jelöltet állított a szak- szervezeti csoport. A korábbinál több fiatal és nő került ebbe a fontos funkcióba. Ez a folyamatosságot és a megújulást egyaránt biztosítja. A csoportértekezleteken — és ez érthető — igen nagy hangsúlyt kaptak a közvetlen mun­kahelyi problémák, a munkaszervezés hiá­nyosságai, a munkafegyelem kérdései. Az is szinte mindenütt megfogalmazódott, hogy a bizalmiak még következetesebben tegyenek eleget érdekképviseleti funkciójuknak. Vonat­koztatták ezt a gazdasági vezetővel való part­neri kapcsolatokra és a bizalmi testületben végzett tevékenységre is. Az alapszervi választások — taggyűlések, bizalmitestületi ülések — hangulatát több té­nyező is befolyásolta. Ezek közül talán a leg­döntőbb az adott gazdasági egység 1985-ös gazdasági eredménye. A döntő többségében színvonalas beszámolók értékelték az elmúlt öt esztendőben végzett 'munkát, a gazdasági, termelési feladatok tel­jesítését. Bemutatták a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, bér- és jövedelmi, szociális helyzetének alakulását. A helyzet­elemzések konkrétak és előremutatóak voltak. Mindez hozzájárult a jó vitaszellem kialaku­lásához, de jó útravalót kaptak az ágazati és a megyei küldöttértekezleteken részt vevő küldötték is. A megyéi ágazati beszámoló és választói értekezleteken az alapszervezeti tapasztalato­kat összegezték. Természetesen itt már na­gyobb súlyt kapott a munkamódszer további korszerűsítése, a szakszervezetek nevelő mun­kájának fejlesztése, az alapszervezeti munka segítése. A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete feladatából adódóan, beszámolójában az egész megye szakszervezeti munkájának tapaszta­latait elemezte. Erőteljes hangsúlyt kapott a lakóterületi érdekvédelem, a területpolitikai, területfejlesztési feladatok oldaláról, és a nél­külözhetetlen kapcsolatok fejlesztése a taná­csokkal, más társadalmi szervekkel, mozgal­makkal. Ennek kapcsán a szakmaközi bizott­ságok munkája! NÉPÚJSÁG — Van-e a megye szakszervezeti mozgal­mában valami olyan, ami csak Tolna me­gyére jellemző? — Természetes módon az adott megye tár­sadalmi, gazdasági arculata, az e területekre jellemző folyamatok határozták meg, hogy mely kérdés válik egyes megyékben hangsú­lyosabbá. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk, hogy mi volt a csak Tolna megyére jellemző, akkor azt mondhatjuk, hogy a Paksi Atom­erőmű-beruházás, Paks térségének további fejlesztése, és az e tevékenységhez kapcsolódó szakszervezeti munka. Ügy érezzük, hogy ez a feladatcsokor több, hosszú távra szóló sajátos feladatot is jelent. Így például a beruházáson szervezett szo­cialista munkaverseny, amely nemzetközi szintű. Bekapcsolódtak ebbe a beruházáson dolgozó, Szovjetunióból, Lengyelországból ide érkezett szakemberek. Sajátos a PAV sze­repe és jelentősége a térség fejlődésében. Az átlagosnál magasabb gyermekintézményi, egészségügyi és kereskedelmi igények mellett az atomerőműben és a beruházáson dolgozók családtagjainak — főleg nőknek — további munkalehetőséget kell teremteni. De a gyáregységek több megyétől eltérő, magas számát Ils ide sorolhatom, amely be­folyásolja, gyakran nehezíti az ott folyó szak- szervezeti munkát. Jellemző a megyénkre a sok fiatal, magasan kvalifikált szakember, hiszen egy rövid év­tizeden belül új iparágak telepedtek itt le, és nőttek nagyüzemi méretűvé. Ezek szakember­gárdája fiatal, nagy részük az ország más vi­dékéről jött Tolna megyébe. NÉPÚJSÁG — Mi foglalkoztatja a szervezett dolgo­zókat, és ennek milyen módon adtak han­got? — A szervezett dolgozókat Tolna megyében is, mint más megyékben, elsősorban a nép­gazdaság helyzete és az életszínvonal alakulá­sa foglalkoztatja. <Már tettem említést a jó vitaszellemről. A szakszervezeti tagok többsége reálisan ítélte meg az ország, a megye, és a munkahelye helyzetét, és saját munkáját. Ezt igen fontos­nak tartom, mert a választásokat megelőzően a legnehezebb gazdasági helyzettel együtt­járó feszültségek nyomán nagy várakozás előzte meg a szakszervezeti választásokat. Gondolok itt például a reálbérek évek óta tartó csökkenésére, egyes rétegek életkörül- ményeinék romlására, amelyek óhatatlanul nyomot hagytak a szakszervezeti életben. Képújság — Kérem, vegyük sorra a legfontosab­bakat. — A szakszervezeti tagok becsülik az elért eredményeket, és támogatják a kibontakozásra irányuló törekvéseket. Többségük véleménye, hogy az ellentmondásosabb gazdasági és tár­sadalmi viszonyok között is alapjában véve eredményes szakszervezeti munka folyik. A gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések kö­zött kritikusan vetették fel a belső vállalati szervezetlenséget, a gyors és rugalmas alkal­mazkodás hiányát, a termékszerkezet-váltás tempóját. Élesen bírálták az indokolatlan jö­vedelmi különbségeket, amelyek' mögött nincs minden esetben valós, társadalmilag hasznos munka. Az eszmecseréken sok szó esett az árak alakulásáról, határozottabb szakszerve­zeti intézkedéseket sürgettek. Egyik legsú­lyosabb problémaként hozták szóba a lakás­építés és -fenntartás növekvő terheit. Szinte mindenütt szóba kerültek a világpolitika ese­ményei, közülük első helyen a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának alakulása, valamint hazánk nemzetközi elismertsége. Gondolom, ezek a példák elégségesek annak bizonyságául, hogy az alapszervezeti választá­sok valóban őszinte, nyílt légkörben zajlottak, és a felszólalásokat a felelősségérzet, segíteni akarás, és a józan hangvétel jellemezte. Nyu­godt lelkiismerettel mondhatom, hogy me­gyénkben az alapszervek, a bizalmiak, a vá. lasztott testületek tagjai jó eredménnyel vizs­gáztak tagságuk és a megye lakossága előtt. / TOLNA \ NÉPÚJSÁG — A választási rend új vonásainak mi­lyen tapasztalatai gyűltek össze? — Örülök, hogy ezt felvetette! Mint már utaltam rá, igen lényeges előrelépés történt a szakszervezeti választási rendszerben, amely további erőteljes demokratikus vonásokkal gazdagodott. A változások növelték a szakszervezeti ta­gok szerepét, közvetlen, érdemli részvételének lehetőségét a tisztségviselők megválasztásá­ban. A változásokat megelégedéssel fogadta a szakszervezeti tagság. Egyértelműen helyesel­ték azt a változást, amely biztosítja vala­mennyi szakszervezeti tag számára a választ­hatóságot bármely szakszervezeti funkcióra. Ez különösen a fiatal, tehetséges szakszerve­zeti tagok szakszervezeti munkába történd bekapcsolódását segíti elő. A tagság egyetértésével találkozott a jelölő­munka intézményes kiterjesztése és a jelölő, bizottságok felelősségének a növelése. Elé­gedettséget váltott ki, hogy a kollektívák maguk dönthettek arról, hogy nyílt vagy tit­kos szavazással akarják-e megválasztani a bizalmit. Általában megelégedéssel fogadták a kétszakaszos választási módot is. Á tagság véleménye alapján mondhatom, hogy ez jó döntés volt, még akkor is, ha nem mindenütt éltek a demokratizmus nyújtotta új lehetősé­gekkel. Képújság — Milyen módon biztosítható a most ta­pasztalható közéleti aktivitás megőrzése? — Említettem, hogy a fokozott közéleti ak­tivitás a választási folyamatoknak, így a szakszervezeti választásoknak is egyik legpo­zitívabb tapasztalata. Ez azzal magyarázható, hogy minden szinten olyan kérdésekről folyt a párbeszéd a dolgozók, illetve a lakosság körében, a vezető szervek, testületek ülésein, melyék a lakosság, a dolgozók egészét érin­tették. Ehhez hozzájárult még az, hogy őszinte volt az igény a vélemények megismerésére, felhasználására. A felvetésekre való reagálá­sok is a valós helyzeten alapultak. Nem pró­bálták meg elhallgatni, vagy elkendőzni a hibákat, és a jövőt illetően is a realitások ta­laján maradtak. Talán fogalmazhatok úgy, hogy ezek együttesen eredményezték a ked­vező társadalmi aktivitást. Ennek az aktivi­tásnak a megőrzése, fejlesztése fontos felada­tunk. Folytatása úgy lehetséges, ha a dolgo­zókkal való kapcsolat, a párbeszéd a minden­napos munkában is ugyanolyan őszinte, nyílt lesz. mint volt a választások időszakában. Hangsúlyozom a folyamatosságot, mert csak akkor lesz valóban sikeres a törekvésünk, ha a politikai-mozgalmi munka mindennapi gya­korlatává, munkastílussá válik ez a kapcsolat, ez a párbeszéd. Ennek egyik éltető eleme az elvszerű vita, a vélemények ütközése, sőt, az is, hogy eseten­ként meg kell mondani, hogy mire nem va. gyünk képeseik, vagy mi az, amire nem ér­hettek meg a feltételek. Ha kicsit konkrétabban nézzük a kérdést, akkor azt mondhatom, hogy a megyei testü­leteknek, apparátusoknak és a választott tiszt­ségviselőknek kötelességük jól megismerni az alapszervezetek, az egyes szakszervezeti ta­gok véleményét, és intézkedéseik, döntéseik során hasznosítani azokat. E gondolathoz szorosan 'kapcsolódik a szakszervezeti munka nagyobb nyilvánosságának szükségessége. Képújság — Valószínűleg számos útravalót kaptak mind a szakmai, mind a magyar szakszer­vezetek soron következő XXV. korgresszu- sára utazó küldöttek. — A kongresszusi küldöttek felkészítésének folyamata — a tarisznya Útravalóval való fel­töltése — márciustól decemberig tartott. Ha eseményekben akarjuk meghatározni, akkor a csoportértekezletektől a megyei küldöttér - tekeletig és az ágazati kongresszusokig. Ez az útravaló eléggé súlyos is, de eléggé válto­zatos is. összességében a lezajlott események bizto­sították, hogy a megye, az itt elért eredmé­nyek, és az itt tapasztalható gondok is meg­felelő súllyal szerepeljenek a kongresszusi anyagokban. A megyénket képviselő küldöttek már eddig is becsülettel helytálltak. Azok a Tolna megyei küldöttek, akik szót kaptak a szakmai kong­resszusokon, jól szerepeltek, és figyelemre méltó javaslatokkal Is segítették egy-egy ága­zati kongresszus munkáját. Gondolom, így lesz ez a soron következő kongresszusokon és a magyar szakszervezetek XXV- kongresszu­sán is. A kongressusi küldöttek felkészülése — ahol az ágazati kongresszust már megtartották — szakmai keretek között folyik. Természetesen hangot kívánunk adni megyénket érintő kér­déseknek is, annak a fejlődésnek, ami Tolna megyére jellemző, de nem hallgatjuk el az élet- és munkakörülményeket nehezítő, és országos intézkédéseket is igénylő gondjainkat sem. NÉPÚJSÁG — Az SZMT előtt álló legfontosabb fel­adatokról is szeretnénk rövid tájékoztatást kapni. — A sokirányú feladatok között én az első helyre teszem az alapszervezetek munkájának hatékonyabb segítését. A választások jó fel­tételeket teremtettek az alapszervezeti munka továbbfejlesztéséhez, színvonala növeléséhez. A következő hetekben különösen fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül beszéljük meg a tisztségviselőkkel a feladatokat, tisztázzuk kötelességüket, jogosultságukat. Már csak azért is sürgős ez a munka, mert a bizalmi­testületek számára új partner jelent meg a vállalatirányítás új formáiban, de azért is, hogy a szakszervezeti alapszervek, bizalmi- testületek minél előbb, és minél jobban élni tudjanak jogkörükkel a hatáskörükbe tartozó kérdésekben. Többek között az 1986. évi gaz­dasági, szociálpolitikai kérdésekben. Meggyőződésem, hogy a mozgalmi munkánk központi kérdése ma és a következő időszak­ban a gazdasági hatékonyság növelése, a mun­ka minőségi fejlődése útján, és természetesen ennek arányában az élet- és munkakörülmé­nyek, az életszínvonal érzékelhető javulása, és ehhez szorosan kapcsolódóan egy differen­ciáltabb rétegpolitikai munka. Konkrétabban: az országgyűlés decemberi ülésszaka jóvá­hagyta a VII. ötéves tervet. Teljesítése fordu­latot hoZhat, jelentheti egy dinamikusabb folyamat elindítását. A tervben megfogalma­zott célkitűzésekkel a szakszervezetek egyet­értenék, és megvalósításukat a szakszervezeti munka eszközeivel, a dolgozók mozgósításával is segítik, mert szorosan kapcsolódik érdek- védelmi munkánkhoz. összehangoltabb, jobb együttműködésre van szükség a településfejlesztési kérdésekben. A dolgozók joggal várják el tőlünk, hogy része­sei legyenek a döntések előkészítésének. Ek­kor pedig rendszeres, nyílt tájékoztatásra van szükség, megyéi, munkahelyi vonatkozásban egyaránt. Fontosnak tartom, hogy a szak- szervezeti mozgalom munkamódszerében, munkastílusában még rugalmasabban, és fő­leg gyorsabban legyen képes alkalmazkodni a változó körülményekhez De legaláb ilyen fontos a gyors reagálás a felvetődő kérdésekre és problémákra, a választások során elhang­zottakra. Végül a XXV. kongresszus után, az ott hozott határozatok megismertetése, végrehaj­tásuk megszervezése, segítése jelent számunk­ra felelősségteljes munkát. Képújság — Köszönjük a beszélgetést. FEJES ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom