Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
A szervezett dolgozók becsülik eredményeinket, támogatják az új törekvéseket! Interjú Horváth Józseffel, az SZMT vezető titkárával A magyar szakszervezetek huszonötödik kongresszusát ez év február 14-re hívták össze. Az előkészületek megyei „fordulói” befejeződtek. Az ágazati szakszervezetek kongresszusai ezekben a hetekben vannak. E sűrű program közepette kértük meg Horváth Józsefet, » Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának vezető titkárát, hogy válaszoljon kérdéseinkre. ftolna\ népújság — Először is gratulálunk újbóli megválasztásához, és kívánjuk, hogy jó egészségben viselje tisztségét. — Köszönöm a jókívánságokat a testületi tagok és a tisztségviselők nevében is. A bíztatás, a lelkesítés mindig jólesik, és szükség is van rá! Hisz a küldöttek szavazatai, a szak- szervezeti tagságtól kapott bizalom a korábbinál is nagyobb felelősséget és több — sok vonatkozásban új — feladatot is jelent számunkra. Az öt év munkájáról készült elemző számadás nemcsak lezárt egy szakaszt, de új igényeket is megfogalmazott. Fakad ez abból az egyszerű tényből, ihogy a fejlődésben nincs megállás. Minden megoldott probléma új idényeket szül, s ezek megválaszolása, kielégítése, alaposabb, körültekintőbb munkát kíván tőlünk, nagyabb követelményeket állít elénk a mozgalom minden szintjén. Elég, ha utalok a gazdaságban végbemenő változásokra, az irányítási rendszer korszerűsödésére, a tanácsi és vállalati önállóság növekedésére. Mindez új helyzetet teremt. És ezt nem elég csupán felismerni, de változtatni kell munkánk stílusán, módszereinken. Ennek egyik látható jele az a szervezeti változás, ami az ágazati középszerveknél és az SZMT-nél bekövetkezett, mégpedig a testületek számának csökkenése, a társadalmi és rétegbizottságok, a megyei 'ifjúsági tanács létrehozása. A szervezeti változások csak a keretet adják egy jobb, korszerűbb szakszervezeti munka végzéséhez. Eredményes csak akkor lehet, ha az újtípusú megyei középszervek hatékonyabban segítik az alapszervezetek munkáját, erősítik a tagsággal való közvetlen kapcsolatokat. Képújság — Milyen légkörben zajlottak megyénkben a szakszervezeti mozgalom eseményei? — Mindenekelőtt szeretném itt is megjegyezni, hogy a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusát előkészítő politikai, mozgalmi munka a SZOT választási szabályzatában megfogalmazott déloknak, elveknek megfelelően folytak Tolna megyében. A szeptember óta lezajlóit alapszervezeti és középszervd választásokkal, a megyei küldöttértekezlettel a XXV. kongresszusra való felkészülés egyik, de úgy vélem, igen fontos szakasza zárult le. A szakszervezeti választások légkörét pozitívnak értékelhetjük. Ebben két dolog is kedvező irányú befolyást gyakorolt az eseményekre. Először is a párt XMI. korgresszusa társadalmi szintű párbeszédet indított el. Ez a párbeszéd folytatódott a tanácstagi és ország- gyűlési képviselői választásokon, a szakszervezeti választásokon is, a bizalmi-csoportérte- kezletektől a küldöttértekezletig. A szervezett dolgozók ezrei mondtak véleményt a szakszervezetek tevékenységéről. Véleményüket a mozgalomban bekövetkezett fejlődés elismerése és a munka továbbfejlesztésére irányuló bátorítás, a napi feladatok jobb ellátására irányuló törekvés jellemezte. Ez utóbbi bizonyságául szolgál például hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára és a párt XMI. kongresszusa tiszteletére indított versenymozgalom. Szinte minden gazdasági egység munkáskollektívája tett kötelezettségvállalást, amelynek nem kis szerepe volt a tél okozta nehézségek, kiesések leküzdésében. A kommunista műszakok és más társadalmi akciók sok millió forinttal segítették a vállalati és a települ'éspolitikal célok megvalósítását. A másik, a hangulatot kedvezően befolyásoló tényező a szakszervezeti választások demokratizmusának további erősítése volt. NÉPÚJSÁG — Kérem, jellemezze a kongresszusi fel- készülés egyes szakaszainak eseményeit. — A kongresszusra való készülésben meghatározó szerepük volt a vállalati, üzemi, másképpen fogalmazva, az alapszervi választásoknak. Tolna megyében mintegy 3200 bizalmi, és közel ennyi bizalmihelyettes, és 171 szakszervezeti bizottság megválasztására került sor. Az alapszervezeti választásokat a szakszervezeti tagság. élénk érdeklődése kísérte. Ez egyaránt kifejeződött a részvételben, az aktivitásban és a tisztségviselők igényes kiválasztásában. A választásokon a tagság 85—90 százaléka vett részt. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a választási munkát sikerült a mindennapi tennivalókkal együtt végezni, sokféle politikai és társadalmi eseményben vállaltunk szerepet, így a tanácstagi és ország- gyűlési képvisélöválasztási munkában, de említhetem a vállalati tanácsok választásában való részvételünket is. A szakszervezeti bizalmiak csoportértekezletén a bizalmiak munkájának értékelése során tapasztalható volt a munkájuk iránti megnövekedett igény. Nem számított ritka eseménynek, hogy a régi bizalmit nem választották újjá, vagy több jelöltet állított a szak- szervezeti csoport. A korábbinál több fiatal és nő került ebbe a fontos funkcióba. Ez a folyamatosságot és a megújulást egyaránt biztosítja. A csoportértekezleteken — és ez érthető — igen nagy hangsúlyt kaptak a közvetlen munkahelyi problémák, a munkaszervezés hiányosságai, a munkafegyelem kérdései. Az is szinte mindenütt megfogalmazódott, hogy a bizalmiak még következetesebben tegyenek eleget érdekképviseleti funkciójuknak. Vonatkoztatták ezt a gazdasági vezetővel való partneri kapcsolatokra és a bizalmi testületben végzett tevékenységre is. Az alapszervi választások — taggyűlések, bizalmitestületi ülések — hangulatát több tényező is befolyásolta. Ezek közül talán a legdöntőbb az adott gazdasági egység 1985-ös gazdasági eredménye. A döntő többségében színvonalas beszámolók értékelték az elmúlt öt esztendőben végzett 'munkát, a gazdasági, termelési feladatok teljesítését. Bemutatták a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, bér- és jövedelmi, szociális helyzetének alakulását. A helyzetelemzések konkrétak és előremutatóak voltak. Mindez hozzájárult a jó vitaszellem kialakulásához, de jó útravalót kaptak az ágazati és a megyei küldöttértekezleteken részt vevő küldötték is. A megyéi ágazati beszámoló és választói értekezleteken az alapszervezeti tapasztalatokat összegezték. Természetesen itt már nagyobb súlyt kapott a munkamódszer további korszerűsítése, a szakszervezetek nevelő munkájának fejlesztése, az alapszervezeti munka segítése. A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete feladatából adódóan, beszámolójában az egész megye szakszervezeti munkájának tapasztalatait elemezte. Erőteljes hangsúlyt kapott a lakóterületi érdekvédelem, a területpolitikai, területfejlesztési feladatok oldaláról, és a nélkülözhetetlen kapcsolatok fejlesztése a tanácsokkal, más társadalmi szervekkel, mozgalmakkal. Ennek kapcsán a szakmaközi bizottságok munkája! NÉPÚJSÁG — Van-e a megye szakszervezeti mozgalmában valami olyan, ami csak Tolna megyére jellemző? — Természetes módon az adott megye társadalmi, gazdasági arculata, az e területekre jellemző folyamatok határozták meg, hogy mely kérdés válik egyes megyékben hangsúlyosabbá. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk, hogy mi volt a csak Tolna megyére jellemző, akkor azt mondhatjuk, hogy a Paksi Atomerőmű-beruházás, Paks térségének további fejlesztése, és az e tevékenységhez kapcsolódó szakszervezeti munka. Ügy érezzük, hogy ez a feladatcsokor több, hosszú távra szóló sajátos feladatot is jelent. Így például a beruházáson szervezett szocialista munkaverseny, amely nemzetközi szintű. Bekapcsolódtak ebbe a beruházáson dolgozó, Szovjetunióból, Lengyelországból ide érkezett szakemberek. Sajátos a PAV szerepe és jelentősége a térség fejlődésében. Az átlagosnál magasabb gyermekintézményi, egészségügyi és kereskedelmi igények mellett az atomerőműben és a beruházáson dolgozók családtagjainak — főleg nőknek — további munkalehetőséget kell teremteni. De a gyáregységek több megyétől eltérő, magas számát Ils ide sorolhatom, amely befolyásolja, gyakran nehezíti az ott folyó szak- szervezeti munkát. Jellemző a megyénkre a sok fiatal, magasan kvalifikált szakember, hiszen egy rövid évtizeden belül új iparágak telepedtek itt le, és nőttek nagyüzemi méretűvé. Ezek szakembergárdája fiatal, nagy részük az ország más vidékéről jött Tolna megyébe. NÉPÚJSÁG — Mi foglalkoztatja a szervezett dolgozókat, és ennek milyen módon adtak hangot? — A szervezett dolgozókat Tolna megyében is, mint más megyékben, elsősorban a népgazdaság helyzete és az életszínvonal alakulása foglalkoztatja. <Már tettem említést a jó vitaszellemről. A szakszervezeti tagok többsége reálisan ítélte meg az ország, a megye, és a munkahelye helyzetét, és saját munkáját. Ezt igen fontosnak tartom, mert a választásokat megelőzően a legnehezebb gazdasági helyzettel együttjáró feszültségek nyomán nagy várakozás előzte meg a szakszervezeti választásokat. Gondolok itt például a reálbérek évek óta tartó csökkenésére, egyes rétegek életkörül- ményeinék romlására, amelyek óhatatlanul nyomot hagytak a szakszervezeti életben. Képújság — Kérem, vegyük sorra a legfontosabbakat. — A szakszervezeti tagok becsülik az elért eredményeket, és támogatják a kibontakozásra irányuló törekvéseket. Többségük véleménye, hogy az ellentmondásosabb gazdasági és társadalmi viszonyok között is alapjában véve eredményes szakszervezeti munka folyik. A gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések között kritikusan vetették fel a belső vállalati szervezetlenséget, a gyors és rugalmas alkalmazkodás hiányát, a termékszerkezet-váltás tempóját. Élesen bírálták az indokolatlan jövedelmi különbségeket, amelyek' mögött nincs minden esetben valós, társadalmilag hasznos munka. Az eszmecseréken sok szó esett az árak alakulásáról, határozottabb szakszervezeti intézkedéseket sürgettek. Egyik legsúlyosabb problémaként hozták szóba a lakásépítés és -fenntartás növekvő terheit. Szinte mindenütt szóba kerültek a világpolitika eseményei, közülük első helyen a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának alakulása, valamint hazánk nemzetközi elismertsége. Gondolom, ezek a példák elégségesek annak bizonyságául, hogy az alapszervezeti választások valóban őszinte, nyílt légkörben zajlottak, és a felszólalásokat a felelősségérzet, segíteni akarás, és a józan hangvétel jellemezte. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy megyénkben az alapszervek, a bizalmiak, a vá. lasztott testületek tagjai jó eredménnyel vizsgáztak tagságuk és a megye lakossága előtt. / TOLNA \ NÉPÚJSÁG — A választási rend új vonásainak milyen tapasztalatai gyűltek össze? — Örülök, hogy ezt felvetette! Mint már utaltam rá, igen lényeges előrelépés történt a szakszervezeti választási rendszerben, amely további erőteljes demokratikus vonásokkal gazdagodott. A változások növelték a szakszervezeti tagok szerepét, közvetlen, érdemli részvételének lehetőségét a tisztségviselők megválasztásában. A változásokat megelégedéssel fogadta a szakszervezeti tagság. Egyértelműen helyeselték azt a változást, amely biztosítja valamennyi szakszervezeti tag számára a választhatóságot bármely szakszervezeti funkcióra. Ez különösen a fiatal, tehetséges szakszervezeti tagok szakszervezeti munkába történd bekapcsolódását segíti elő. A tagság egyetértésével találkozott a jelölőmunka intézményes kiterjesztése és a jelölő, bizottságok felelősségének a növelése. Elégedettséget váltott ki, hogy a kollektívák maguk dönthettek arról, hogy nyílt vagy titkos szavazással akarják-e megválasztani a bizalmit. Általában megelégedéssel fogadták a kétszakaszos választási módot is. Á tagság véleménye alapján mondhatom, hogy ez jó döntés volt, még akkor is, ha nem mindenütt éltek a demokratizmus nyújtotta új lehetőségekkel. Képújság — Milyen módon biztosítható a most tapasztalható közéleti aktivitás megőrzése? — Említettem, hogy a fokozott közéleti aktivitás a választási folyamatoknak, így a szakszervezeti választásoknak is egyik legpozitívabb tapasztalata. Ez azzal magyarázható, hogy minden szinten olyan kérdésekről folyt a párbeszéd a dolgozók, illetve a lakosság körében, a vezető szervek, testületek ülésein, melyék a lakosság, a dolgozók egészét érintették. Ehhez hozzájárult még az, hogy őszinte volt az igény a vélemények megismerésére, felhasználására. A felvetésekre való reagálások is a valós helyzeten alapultak. Nem próbálták meg elhallgatni, vagy elkendőzni a hibákat, és a jövőt illetően is a realitások talaján maradtak. Talán fogalmazhatok úgy, hogy ezek együttesen eredményezték a kedvező társadalmi aktivitást. Ennek az aktivitásnak a megőrzése, fejlesztése fontos feladatunk. Folytatása úgy lehetséges, ha a dolgozókkal való kapcsolat, a párbeszéd a mindennapos munkában is ugyanolyan őszinte, nyílt lesz. mint volt a választások időszakában. Hangsúlyozom a folyamatosságot, mert csak akkor lesz valóban sikeres a törekvésünk, ha a politikai-mozgalmi munka mindennapi gyakorlatává, munkastílussá válik ez a kapcsolat, ez a párbeszéd. Ennek egyik éltető eleme az elvszerű vita, a vélemények ütközése, sőt, az is, hogy esetenként meg kell mondani, hogy mire nem va. gyünk képeseik, vagy mi az, amire nem érhettek meg a feltételek. Ha kicsit konkrétabban nézzük a kérdést, akkor azt mondhatom, hogy a megyei testületeknek, apparátusoknak és a választott tisztségviselőknek kötelességük jól megismerni az alapszervezetek, az egyes szakszervezeti tagok véleményét, és intézkedéseik, döntéseik során hasznosítani azokat. E gondolathoz szorosan 'kapcsolódik a szakszervezeti munka nagyobb nyilvánosságának szükségessége. Képújság — Valószínűleg számos útravalót kaptak mind a szakmai, mind a magyar szakszervezetek soron következő XXV. korgresszu- sára utazó küldöttek. — A kongresszusi küldöttek felkészítésének folyamata — a tarisznya Útravalóval való feltöltése — márciustól decemberig tartott. Ha eseményekben akarjuk meghatározni, akkor a csoportértekezletektől a megyei küldöttér - tekeletig és az ágazati kongresszusokig. Ez az útravaló eléggé súlyos is, de eléggé változatos is. összességében a lezajlott események biztosították, hogy a megye, az itt elért eredmények, és az itt tapasztalható gondok is megfelelő súllyal szerepeljenek a kongresszusi anyagokban. A megyénket képviselő küldöttek már eddig is becsülettel helytálltak. Azok a Tolna megyei küldöttek, akik szót kaptak a szakmai kongresszusokon, jól szerepeltek, és figyelemre méltó javaslatokkal Is segítették egy-egy ágazati kongresszus munkáját. Gondolom, így lesz ez a soron következő kongresszusokon és a magyar szakszervezetek XXV- kongresszusán is. A kongressusi küldöttek felkészülése — ahol az ágazati kongresszust már megtartották — szakmai keretek között folyik. Természetesen hangot kívánunk adni megyénket érintő kérdéseknek is, annak a fejlődésnek, ami Tolna megyére jellemző, de nem hallgatjuk el az élet- és munkakörülményeket nehezítő, és országos intézkédéseket is igénylő gondjainkat sem. NÉPÚJSÁG — Az SZMT előtt álló legfontosabb feladatokról is szeretnénk rövid tájékoztatást kapni. — A sokirányú feladatok között én az első helyre teszem az alapszervezetek munkájának hatékonyabb segítését. A választások jó feltételeket teremtettek az alapszervezeti munka továbbfejlesztéséhez, színvonala növeléséhez. A következő hetekben különösen fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül beszéljük meg a tisztségviselőkkel a feladatokat, tisztázzuk kötelességüket, jogosultságukat. Már csak azért is sürgős ez a munka, mert a bizalmitestületek számára új partner jelent meg a vállalatirányítás új formáiban, de azért is, hogy a szakszervezeti alapszervek, bizalmi- testületek minél előbb, és minél jobban élni tudjanak jogkörükkel a hatáskörükbe tartozó kérdésekben. Többek között az 1986. évi gazdasági, szociálpolitikai kérdésekben. Meggyőződésem, hogy a mozgalmi munkánk központi kérdése ma és a következő időszakban a gazdasági hatékonyság növelése, a munka minőségi fejlődése útján, és természetesen ennek arányában az élet- és munkakörülmények, az életszínvonal érzékelhető javulása, és ehhez szorosan kapcsolódóan egy differenciáltabb rétegpolitikai munka. Konkrétabban: az országgyűlés decemberi ülésszaka jóváhagyta a VII. ötéves tervet. Teljesítése fordulatot hoZhat, jelentheti egy dinamikusabb folyamat elindítását. A tervben megfogalmazott célkitűzésekkel a szakszervezetek egyetértenék, és megvalósításukat a szakszervezeti munka eszközeivel, a dolgozók mozgósításával is segítik, mert szorosan kapcsolódik érdek- védelmi munkánkhoz. összehangoltabb, jobb együttműködésre van szükség a településfejlesztési kérdésekben. A dolgozók joggal várják el tőlünk, hogy részesei legyenek a döntések előkészítésének. Ekkor pedig rendszeres, nyílt tájékoztatásra van szükség, megyéi, munkahelyi vonatkozásban egyaránt. Fontosnak tartom, hogy a szak- szervezeti mozgalom munkamódszerében, munkastílusában még rugalmasabban, és főleg gyorsabban legyen képes alkalmazkodni a változó körülményekhez De legaláb ilyen fontos a gyors reagálás a felvetődő kérdésekre és problémákra, a választások során elhangzottakra. Végül a XXV. kongresszus után, az ott hozott határozatok megismertetése, végrehajtásuk megszervezése, segítése jelent számunkra felelősségteljes munkát. Képújság — Köszönjük a beszélgetést. FEJES ISTVÁN
