Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
Mai számunkbói MM Világ proletárjai, egyesüljetek 1 ' : ____> AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) XXXVI. évfolyam, 15. szám. ARA: 2,20 Ft 1986. január 18., szombat. Vitatkozzunk és alkossunk A vita a kommunista pártok életének természetes és nélkülözhetetlen jelensége. Nem azért, mintha a kommunisták minden áron vitatkozó, a kákán is csomót kereső emberek lennének, hanem azért, mert a vita lehetősége és gyakorlása a pártélet számára nélkülözhetetlen. Olyan értékeket hordoz, amelyek indokolják hogy megkülönböztetett (figyelmet fordítsunk érvényesülésére, ,,A párttestületekben, a pártfórumokon folytatott szabad vitának, a nézetek szembesítésének, a pártszerű kritikának lényeges szerepe van a politika formálásában, az egység létrehozásában, a közös cselekvés alapjainak megteremtésében” — (húzza alá az MSZMP XIII, kongresszusának határozata. A vita a pártdemokrácia szerves része, annak fontos kifejeződése. Egyik funkciója, hogy biztosítsa a kommunisták, illetve a testületek tagjainak érdemi részvételét a politika alakításában, a döntések meghozatalában, hogy elősegítse a pártegység újrateremtését. Ennek kapcsán alapvető szerepet tölt be a párt életében jelenlévő, s a vitákban is kifejeződő ellentmondások feloldásában. Részét képezi a Lenin által feltárt autonóm rendszernek, amely biztosítja, hogy a keletkező ellentmondások a párt természetének megfelelően, demokratikusan, pártszerűen oldódjanak trneg. A viták elfojtása, — mint ezt számos történelmi tapasztalat igazolja, — zavarokat, konfliktusokat teremt az ellentmondások feloldásának folyamatában, és súlyos következményekhez vezethet. A vitának nem az az értelme, hogy mindenáron elfogadtasson egy, az előterjesztésben, vagy más módon képviselt felfogást, hanem a valóságnak minél mélyebb feltárása, megismerése, s ezen az alapon optimális döntések meghozatala. A vita a kollektív alkotó tevékenység egyik megnyilvánulása. Olyan színtér, ahol különböző elképzelések, s a mellettük szóló érvek ütköznek meg, ahol a bírálat feltárja az előterjesztés, vagy az elhangzott javaslatok gyengeségeit, ahol kiegészítő javaslatok születnek, esetleg új megközelítést, és más megoldást is javasolnak. Így érik, fejlődik a megoldásra váró kérdés, alakul ki a közös álláspont, születik meg a döntés. Ily módon a testületek és a pártszervezetek számára a vita olyan politikai önkontroll lehetősége, amely —, ha jól funkcionál —, lehetővé teszi az elképzelések gyakorlati megvalósításuk előtti megvitatását, gyenge pontjainak feltárását, esetleges korrekcióját, ezáltal a gyakorlatban már nehezebben helyrehozható hibák elkerülését, illetve lényeges csökkentését. Kiemelkedő szerepet játszik a vita a meggyőzés és a meggyőződés kialakulásának folyamatában, a döntés utáni egységes cselekvéshez való felzárkózásban. Vannak, akik ezt az összefüggést nem ismerik fel, vagy lebecsülik. Ügy érvelnek, hogy ez felesleges, hiszen a határozatok végrehajtása a kommunisták számára kötelező, még akkor is, ha azzal nem értenek egyet. Menynyivel más azonban annak a párttagnak a hozzáállása a végrehajtáshoz, aki nemcsak a pártfegyelem, a végrehajtás minden párttagra egyformán kötelező volta alapján, hanem meggyőződésből, a hozott döntéssel való belső azonosulásból vesz részt a végrehajtásban. Az ilyen párttag tud határozottan kiállni, és igazán eredményes, meggyőző munkát kifejteni a pártonkívü- liek megnyeréséért, bevonásáért. Nagy jelentősége van a vitának a demokratikus magatartásra való nevelésben is. Elősegíti a közéletiség demokratikus szabályainak megismerését és alkalmazását, fejleszti a résztvevők ismereteit, vitakultúráját. Olyan magatartási normákkal gazdagodnak, amelyeket magukkal visznek, és érvényesítenek munkahelyi, közéleti tevékenységükben is. Pártunkban a vitában résztvevők egyenlő jogúak. Nem szabad, hogy a hangerő, vagy a beosztás határozza meg egy-egy képviselt álláspont értékét, helyességét, hanem annak belső tartalma, bizonyító, meggyőző ereje. Nélkülözhetetlen, hogy a vitában résztvevők tiszteljék egymást, kellő bizalmat, tárgyilagosságot és türelmet tanúsítsanak vitázó partnereik iránt. Abból szükséges kiindulni, hogy a vitapartner is azt az ügyet szolgálja, amit ő, ő is a legjobb megoldásra törekszik, ha másként is látja a tárgyalt kérdést. Ezért a vitában nem személyeket támadunk, — ez egy demokratikusan működő pártban megengedhetetlen —, hanem általunk hibásnak tartott felfogásokat, nézeteket, s ennek védelmére felhozott érveiket cáfoljuk, — ha tudjuk. A pártban érvényesülő vitakultúra szerepe és jelentősége túlnő a párt keretein. Vezető szerepéből következik, hogy a pártdemokrácia, s ezen belül a vita érvényesülésének színvonala kihat a társadalom életére. A _párt saját életének demokratikus megszervezésével, működésével példát ad, mintát mutat a közélet számára. Az általa kialakított és alkalmazott demokratikus elvek behatolnak társadalmi 'életünk minden területére. Ez a párt társadalmi szerepének egyik legfontosabb megnyilvánulása. A vezető szerepből fakadó példaadás a szocialista demokrácia kibontakozásának viszonyai között méginkább előtérbe kerül. A vita tehát közéletünk demokratizmusának csakúgy, mint a párt belső életének, a legjobb döntések kialakításának, és a végrehajtásukban cselekvő egységünk megteremtésének fontos feltétele és eszköze. Ezért szükséges érvényesülésére és fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet fordítani. TAKÁCS ISTVÁN Városavató Bácsalmáson és Vasváron Bács-Kiskun megye nyolcadik városla lett a több nemzetiséig lakta Bácsalmás, ahol pénteken tartották az avató ünnepséget. A művelődési házban megrendezett ünnepi tanácsülésen Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkána adta át a várossá nyilvánításról szóló oklevelet Bednárné Kiss Ildikó tanácselnöknek. Az ünnepségen jelen voltak a megye párt- és tanácsvezetői, Bács-Kiskun városainak küldöttei, a Bácsalmás vonzáskörébe tartozó községek képviselői. Bácsalmás neve az 1300-as évéktől szerepel a dokumen. tumokban. A többször szétdúlt, elnéptelenedett település újraépítésének az idén lesz a 275. évfordulója. Mezővárossá válása H. József uralkodása idején, a német és a délszláv telepesek bevándorlásával kezdődött. Később jelentősége csökkent, 1982-ben mint járási székhely is megszűnt. A 8500 lakosú településen ma minden feltétel adott a városiasodáshoz. Pénteken ünnepi tanácsülést rendezték Vasváron, a patinás település várossá nyilvánítása alkalmából. A művelődési ház nagytermében megtartott ünnepséget, — amelyen Ott voltak a megye párt-, tanácsi, tömegszervezeti vezetői, a megye városainak és környékbeli hely- ségeinék képviselői is — Papp Lajos, az új városi tanács elnöke nyitotta meg. Ezt követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új város lakóit és átadta a várossá nyilvánító oklevelet a tanácselnöknek. Az otezerhétszáz lakosú Vasvár a Vias megyei hegyháti tájegység központja. Már a rómaiak is lakták; a birodalom fontos hadi és kereskedelmi útvonalainak találkozásában fejlődött a település. Fontosságát vaskohója is erősítette, innen számaztatják elnevezését: Castrum Ferreuim. A középkorban is nagy volt a jelentősége. A Domonkos rendi szerzetesek itteni letelepedésének ideijén, 1279-ben városi rangra emelkedik és három évszázadon keresztül megyeszékhely. Kiemelt szerepét a káptalan Szombathelyre költözésével veszíti el. 1969-ig járási székhely volt, s azóta a várossá avatásig nagyközség, amely 1984. januárjában városi jogot kapott, s az elmúlt időszakban környező községeivel együtt sókat fejlődött. VÍZRENDEZÉS tolna MEGYEBEN (3. old.) Ébresztőt fújt HAJNALBAN A RÁBA (7. old.) EGY ELFELEDETT GARAY (10. old.) FALUMÚZEUM SOMOGYORSZAGBAN (11. old.) HÉTRŐL HETRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) INTERJÚ HORVATH JÓZSEFFEL, AZ SZMT VEZETŐ TITKÁRÁVAL EGY VÁNDORKIÁLLÍTÁS (11. old.) (4. old.) "*> <U **< 1 5 b®® s — ■ 1 in 1, EGY KIS SÉTA (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) vitorlAzörepülö • SEGÉDMOTORRAL (12. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) BOLVARI ILDIKÓ ËS DIENES FERENC 1985 LEGJOBB MEGYEI SPORTOLÓJA (13. old.) A BIOTECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSI PROGRAMJA (14. old.) Helyben tartott munkaerő Gerjenben Egynapi termelés körbeérné a Földet A Pamutfonóipari Vállalat Lőrinci Gyára és a ger- jeni Rákóczi Termelőszövetkezet a hetvenes évek elején talált egymásra. A faluban női munkaerőfelesleg volt (a szövetkezet kertészeti ágazatából és a stagnáló dohánytermesztésből kieső munkaerő) így közösen létrehoztak egy kisüzemet, ami az azóta eltelt 14 évben és ma is folyamatosan ad munkalehetőséget hetven helybeli asszonynak. Teljes kapacitással 1972- ben indultaik és kizárólag a pesti anyavállalat alapanyagát dolgozzák fel ma is. Hetenként érkezik a vállalat kocsija, ami alapanyagot szállliít, illetve készterméket fuvaroz el Gerjenből. Naponta 1600 kilogramm cérnát gyártanak és három műszakban 40 ezer kilomé- te cérna készül el 24 óra alatt. Az elmúlt évben 9 millió 200 ezer forint árbevételt értek el ebből a tevékenységből úgy, hogy a terveket túlteljesítették. Tavaly automata orsózó gépeket kaptak a gyártól, aminek építettek egy 200 négyzetméteres üzemcsarnokot is — természetesen segítséggel — de a gépek műszaki Tekeredik a fonal, de a gépet ellenőrizni is kell Genye Hajnalka a készáru csomagolását végzi meghibásodása miatt mindkettő visszakerült Budapestre. Gerjenben mindenképpen szeretnék megtartani a meglévő munkaerőt, mert jó munkájukra szükség van. E cél érdekében az idei évtől kezdődően már tíz százalékkal több bért vihetnek majd haza az asszonyok, akiknek a jelenlegi átlagkeresete több mint 4 ezer forint. A lőrinci gyár maximálisan meg van elégedve a gerjeniek teljesítményével. Az igen fárasztó három műszak helyett szeretnék bevezetni a kétműszakos munkarendet, amivel könnyite- nék a háziasszonyok terheit is. Ottj értünkkor a továbblépés megfelelő formáit keresték.
