Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

1986. január 15. * NÉPÚJSÁG A magyar tudomány vidéki műhelyei B legnagyobb tnlonányos beruházás A debreceni ato Kikutató intézetben Tudománytörténeti jelen­tőségű esemény színhelye volt a közelmúltban a Ma­gyar Tudományos Akadémia Atomkutató Intézete. Lehet, hogy akad, aki vitatja ezt, s túlzónak érzi a jelzőt, ám, ha arra gondolunk, hogy a debreceni ciklotron életre- keltése új korszakot nyit a hazai magfizikai kutatások­ban, akkor mégiscsak indo­koltnak tarthatjuk a fenti megállapítást. Bevezetőiként hadd említ­sünk ennek bizonyítására egyetlen adatot: míg eddig a hazai fizikusok legfeljebb ötmillió elektronvoltos gyor­sítók mellett végezhették a kísérleteiket, a ciklotron húszmillió elektronvoltos energiát képes kölcsönözni a protonnak. Mi is az a ciklotron ? Ha már a hatodik ötéves terv legjelentősebb tudomá­nyos beruházásáról beszé­lünk, Iliik elmondani azt is, hogy mi is az a ciklotron. A gyorsítóberendezések műkö­désének alapelrve: a gyorsí­tandó részecskét két, egymás­hoz képest jelentős feszült­ségkülönbségű pont közötti utat megtéve, felgyorsulnak, s az így szerzett energiát használják ki a fizikusok kí­sérleteikben. Nyilvánvaló, hogyha a feszültségkülönb­séget növeljük, a részecske energiája is növekszik. A ciklotron merőben újszerű megoldást hozott a gyorsítók technikájában. Bgy elektro­mágnes segítségével körpá­lyára kényszerítik a részecs­két, s megfelelő impulzusok­kal (újra és újra előállítva az jrnént említett feszültség­különbséget), minden körfor­dulás során további energia- mennyiséget kap a részecske, így viszonylag kis .méretű berendezéssel — a debreceni ciklotron pólusátméröje 103 centiméter — jelentős ener­giájú részecske állítható elő, amelynek nyal ábinten zftá&a is jóval meghaladja a koráb-* bi gyorsítók hasonló .mutató­jának értékét. A debreceni ciklotron a Leningrádi Jeíremov Inté­zetben készült, havanmillió forintba került, finnek meg­vásárlását nagyban segítette a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség öt- venmilliós anyagi támogatá­sa. Ha .már a számoknál tar­tunk, az egész beruházás kö­zel 300 millió forintba került, amelynek nagy részét a meg­bízható sugárvédelem érde­kében speciális technológiá­val készült épület tette ki. A ciklotron alkalmazása elkép­zelhetetlen megfelelő kiegé­szítő eszközök, műszerek, mérőberendezések nélkül. Ezek döntő hányadát az ATQMKI fizikusai, mérnökei, kiválóan képzett szakemberei készítették el, igen jó minő­ségben. Ez az a pont, ahol szólni kell arról a munkáról, ami Immár évtizedek óta folyik a tiszántúli nagyvárosban. A Szalay Sándor által alapított iskola mindig híres volt ar­ról, hogy a köré szerveződött kutatók kísérleteik túlnyo­mó többségét a maguk által épített eszközökkel végezték el. A hagyomány kényszer­ből teremtődött: a harmin­cas-negyvenes években egy­szerűen nem volt pénz ahhoz, hogy a debreceni egyetemen felhalmozódott szellemi kapa­citást készen vásárolt műsze­rekkel szolgálják ki. Később, az 1954-ben létrehozott Atom­kutató Intézetben ugyancsak fontos feladatának tekintette minden kutató, hogy ma<ga is hozzájáruljon az eszközök kifejlesztéséhez. Ennek a munkának az eredménye mérhető le most, amikor az avatást követő próbák után fokozatosan el­kezdődnek a ciklotronhoz kapcsolódó tudományos prog­ramok. Felvetődhet a kérdés: vajon mire alkalmas az a részecskegyorsító, amely sa­ját kategóriájában az egész világon a legkisebbek közé tartozik. Láng István akadé­mikus, az .MTA főtitkára az avatóünnepségen adott erre megfontolandó választ, egyút­tal illusztrálva az e téren ötven év alatt bekövetkezett fejlődést. Helyünk a világban ttAz első ciklotront a vi­lágon 1930-ban próbálták ki részecskék gyorsítására. Ez a mintegy 10 centiméter át­mérőjű szerkezet volt az őse a mai óriásoknak — mondta az akadémia főtitkára. — A közben eltelt ötven év alatt, a szinte két kézben elférő be­rendezést egyre nagyobbak, egyre bonyolultabbak követ­ték. Ma a •Fermilab tevatron- ja 6,3 kilométer kerületű, de tervezés és építés alatt áll a szerpuhovi 2,2 teraelektron- voltos gyorsító, és a CERN super proton színkrotrónja, amelynek betonalagútja két­szer fúrja át a svájci—fran­cia határ szikláit, és amely­ben a részecskék másodper­cenként 43 ezerszer kereszte­zik a határt. Mi ehhez képest a mi, sze­rény, 20 millió elektronvoltos protonokat előállító ciklotro­nunk? Nem kell-e már most, az avatáskor restellkedve áll­nunk az óriások árnyékában ? — tette fel a kérdést Láng István, de rögtön megadta a feleletet is: — vajon egy kis folyón átívelő híd kevésbé értékes-e azért, ímert ma már vannak több kilométer hosz- szóságú hidak is a világon, amelyek tengeröblök, óriás folyamok fölött vezetnek át? Egy híd fontosságát nem a hosszúsága adja, hanem a for­galma.” Abban pedig máris bizto­sak lehetünk, hogy a debre­ceni ciklotron „forgalmára” nem igen panaszkodhatunk a közeljövőben. A széles körű nemzetközi kapcsolatokkal bíró intézet munkatársai megfordulnak a .világ min­den táján, s elviszik a deb­receni iskola hírét. S akik ide jönnek, maguk is meg­bizonyosodnak arról, hogy nemcsak az óriásberendezé­sek segíthetik a kutatót je­lentős eredményhez — gyak­ran a kisebb, de sok ötlettel megépített, kihasznált műszer is szolgálhatja az egyetemes tudományt. Svédországból, Amerikából, Finnországból, ■Franciaországból, Japánból ■jelezték érkezésüket kutatók, saját .gondolataikkal is se­gítve majd a ciklotron okos kihasználását. Az Atommagkutató Inté­zetben régóta készülnek a ciklotron fogadására. Része volt ennek a sók előadásso­rozat, konferencia, tudomá­nyos megbeszélés, folyóira­tokban megjelenő tanulmány, amelynek témája mindig a nagy energiájú részecske energiájának a hasznosítása volt. De jártak a debreceni fizikusok hosszabb és rövi- debb tanulmányutakon, is­merkedtek à Szovjetunió, az NSZK, Hollandia, Nagy-Bri- tannia, Finnország, ciklo­tronjaival. Nem csoda, hogy most, amikor munkára kész a debreceni laboratórium, jól előkészített tudományos programok várnak megvaló­sításra. A .kísérletek egy ré­sze az alapkutatásokat, má­sik része viszont a különfé­le gyakorlati alkalmazáso­kat szolgálja. Nyomelemek azonosítása Ma az anyagvizsgálatok­ban a ciklotron az egyik leg­fontosabb nyomanalitikai eszköznek számít, s ennek egyre növekvő szerepe van az ipari alkalmazásokban. Hiszen a korszerű technika szempontjából egyre nélkü­lözhetetlenebb a nyomele­mek és a szennyeződések pontos felismerése, azonosí­tása. De a nyomelemeknek nagy jelentősége van az orvosi és mezőgazdasági ku­tatásokban, a környezetvé­delemben, sőt még a kri­minológiában és a régészet­ben is. Hasonlóan széleskörűen alkalmazzák a különféle tu­dományágak az izotópokat, amelyeknek egyik nagy cso­portja szinte kizárólag csak ciklotron segítségével állít­ható elő. Ezék közül a hosszabb felezési idejűeket eddig külföldről szereztük be, de ezután egy részüket Debrecenben is elő lehet ál­lítani. A gyakorlati alkal­mazások szempontjából (egyebek között az orvostu­dományban) különösen nagy szerepük van a rövid, né­hány perc, esetleg egy-két óra felezési idejű izotópok­nak, amelyek szállítása ép­pen rövid élettartamuk miatt szinte lehetetlen. A debre­ceni cilklotron-laboratórium új korszakot nyit e téren: az épületben berendezett or­vosdiagnosztikai egységben orvosok működnek együtt a fizikusokkal. Lőhetne hosszan sorolni még a gyakorlati alkalma­zások számos módját, mint ahogy lesz is erre példa a debreceni ciklotron mel­lett folyó munkát bemuta­tó későbbi írásokban. Most elégedjünk meg az intézet igazgatójának, Berényi Dé- nesnek a szavaival: „Ha azt kérdezzük, hogy jó-e ne­künk, jó-e ennek az ország­nak és ennek a városnak az, hogy ciklotron-laboratóriu­munk lesz, akkor a kérdésre nyugodt lelkiismerettel fe­lelhetünk igennel.” Görömbölyi László PETŐFI NÉPE Öriási sikerrel mutatkozott be Kecskemét Város Tanácsa középiskolai kötvénye. A végrehajtó bizottság üléster­mében tumultuózus jelene­tekkel kezdődött meg a vá­sárlás, s már az első húsz percben több mint 4 millió forint értékű kötvény kelt el — kezdődik a riport, amely­ből ízelítőként közlünk rész­leteket. Ember ember hátán: nagy nyüzsgés a máskor oly csen­des ülésteremben. A kötvény­vásárlás első percei. Dr. Já- rai Zsigmond, az Állami Fej­lesztési Bank osztályvezetője (a .magyarországi értékpapír- piac megteremtője) a feltéte­leket magyarázza a jelenlé­vőknek. Türelmessóget érzek a levegőben: akik ide jöttek, a jelek szerint már minden fontosat tudnak. A 00001. számú kötvényt a tanács ok­tatási ügyekért felelős elnök- helyettese, Fischer István veszi meg. A második vevő — nevük egyébként titokban marad, sem most, sem ké­sőbb senki meg nem kérdezi, a pénz az okmány bemutató­jának jár — 30-as éveinek közepén jár és 300 ezer fo­rintot tesz az asztalra. A harmadik vásárló — nem kecskeméti — egy különle­ges diplomatatáskából 600 ezer forintot helyez a zöld drapériás asztalra. — Óriási az érdeklődés — jegyzi meg nem kis öröm­mel dr. >Fáy Ferencné tanács­elnök-helyettes. — Az iÁ'FB tájékoztatása szerint Buda­pesten eddig 12,5 millió fo­rintos előjegyzésünk van köt­vényre. A kötvényvásárlás aligha­nem a legkisebb bürokráciá­val járó foglalatosság: egy hölgy a pénzt számolja, egy másik a kiadandó kötvénye, két, és kész is, egyszerűbb, mint zakót vásárolni. '(Utóirat. A déli zárásig ke­reken 20 millió forint áru kötvény kel el — dr. Járai telefonon kért az ÁFB-től 15 milliós köteget délutánra...) Somogyi Néplap Tv-komputer késaül Tabán. Ez lesz a magyar Commo­dore? — teszi fel a kérdést a lap munkatársa, aki beszá­mol arról, hogy a tabi gyár­egységben készül a Videoton legkisebb számítógépe, amely több olyan jó tulajdonsággal rendelkezik, amilyennel sok nagyobb sem. Alkalmas pél­dául színes szöveges és gra­fikus információk megjelení­tésére a képernyőn, s van programozható hangja is. A gyár vezetőinek .megítélése szerint ez a gép a Commo­dore—64-es kategóriájába tartozik, de bizonyos tekin­Értem a természetet cím­mel országos vetélkedőt hir. det a TIT Természettudomá­nyi Stúdiója, valamint kör- nyezebvédeilmi ismeretterjesz­tési tanácsa. A versenyt — amelyen bármely középfokú oktatási intézmény részt ve­het háromtagú csapatokkal — azoknak a középiskolások­nak ajánlják, akik érdeklőd­nek az élő és az élettelen környezet jelenségei iránt. A vetélkedő témaköre: a kölcsönhatások mint rend­szerszervező erők. A témába azok az atomfizikai, kémiai, fizilkai, biológiai tanulmá­nyok során tárgyalt kölcsön­hatások tartoznak bele, ame­lyek stabil vagy időszakos tetben felülmúlja azt. Ez a számítógép a fiatalabb gene­ráció kedvencévé válhat: se­gítségével el lehet sajátítani a számítástechnikai alapis­mereteket, de a napi felada­tok megoldásában is jól le­het alkalmazni. Bár jelenleg még nem készült el a teljes hardware-software kiépítés, a gyár műszakijai folyamato­san fejlesztik a gépet. A leg­egyszerűbb kiépítéshez csak egy televízióra van szükség. Az alapgép a népszerű basjc- nyeiven programozható. A komputernek adott parancsok egyszerűen bevihetők a gép­be, ismételhet ők, és kényel­mesen javíthatók. Ha csupán tévékészülékünk és egy kö­zönséges kazettás magneto­fonunk van, akkor is dolgoz­hatunk, szórakozhatunk, ta­nulhatunk. Várhatóan idén, a második félévben az üzle­tekben is megjelenik az a kiegészítő egység, amellyel bővül a gép memóriája. Ha írott dokumentációra is szük­ségünk van, nyomtatógépet is csatlakoztathatunk a szá­mítógéphez. Fejlesztés alatt van egy olyan operációs rendszer is, amelynek segít­ségével a felhasználói prog­ramok széles skálája is fut­tatható lesz a gépen. A fej­lesztők tervezik, hogy adat­rögzítő, szövegszerkesztő, for­manyomtatványt kezelő, le­vélnyilvántartó programokat is adnak a vásárlóknak. A tabi gyáregységben készülő új tévékomputer .hangerőssé­gét 16 fokozatban lehet prog­ramozni. Ez biztosítja, hogy akár egyszerű szintetizátor­ral is felvegye a versenyt. A tabi gyáregységben várható­an az idén 5000 készüléket gyártanak. Dunántúlt napló Nem azért beszélünk ró­la, mert divatos téma nap­jainkban, nem azért, mer.t egyre gyakoribbak a gazdál­kodó egységeket sújtó kör­nyezetszennyezési bírságok, hanem azért, mert az utób­bi időben egyre reálisabb veszélyekkel fenyeget bioló­giai környezetünk károsodá­sa, vizeink és légterünk szennyeződése, a mezőgaz­dasági termelés alapjául szolgáló termőföld pusztulá­sa. Baranya megye üzemei­ben évente 5000 tonna ve­szélyes hulladék keletkezik, s bár ez a mennyiség csak 4 százaléka az iparból szár­mazónak, komoly gondot okoz tárolása, ártalmatlaní­tása, esetleges felhasználása. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelősé­gén arról panaszkodtak, hogy ezen hulladékoknak csak mintegy felét jelentik be az üzemek, s igen sok anyag­gal — például fagyálló fo­lyadék — nem is úgy bán­nak, mint ahogy azt a ve­szélyes hulladékokkal kelle­ne. Mivel eddig átfogó, egy- egy körzet gondjain enyhí­tő tárolási felhasználási meg­rendszerek kialakulásához vezetnék. Fontos követel­mény, hogy a téma feldolgo­zásakor az indulók töreked­jenek a komlex természettu­dományos szemlélet érvénye­sítésére. Az egyes tanintéze­teket képviselő csapatok ve­gyes életkorúak is léhetnek, s egy isik ólából több csapat is nevezhet. A verseny kétfordulós. Az elődöntőn — Budapesten, a TIT Természettudományi Stúdiójában — a résztvevők írásbeli feladatokat oldanak meg. A tavaszi szünetben megrendezendő elődöntő leg­jobb 15—20 csapáta kerül az országos döntőbe, amelyet 1986 augusztusában Gyün­oldások megyénkben még ál­talában nem születtek, sok kérdésben a gazdálkodó egy­ségek is tehetetlenek. A kibontakozás jelei ter­mészetesen már mutatkoz­nak. Mihelyt a Tolna me­gyében lévő dec si termelő- szövetkezet hulladékféldoligo- zója megkapja a működésé­hez szükséges hatósági en­gedélyeket, enyhülhetnek a nehézségek. Kilátásban van egy Garé környéki, veszélyes hulladékok gyűjtésére, szál­lítására, átmeneti tárolásra és feldolgozásra alkalmas közös vállalat létrehozása. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A lap munkatársa elvezeti az olvasókat oda, ahol az autóbuszok készülnek. Az Ikarus a világ egyik legna­gyobb autóbuszgyára. A 4500 embert foglalkoztató székesfehérvári gyárban évente csaknem kilencezer városi és távolsági jármű ké­szül, tetszetős kivitelben, sokféle típusvariációban és színben. Miből születik az autóbusz? Egy motorikusán felszerelt alvázból, két oldalfalból, vé­gül a tetőből építik össze az autóbuszok vázát, majd lo­gikus gyártási sorrendben a szerelőgyáregység hét, egyenként 3600 négyzetmé­teres, két emelet magassá­gú csarnokában „öltöztetik fel” — ahogy egy, a gyárban dolgozó asszony mondta — kész járművekké. Egyedülálló technológiát dolgoztak ki az Ikarusban az autóbuszok oldalfalainak lemezborításához. A tízmé­teres lemezt csak a két vé­gén hegesztík le. örvény- árammal a váz hőmérsék­leténél 50 fokkal magasabb­ra hevítik a lemezeket, ame­lyek ennek hatására 6 és fél milliméterrel megnyúlnak. Először nyolc tonnányi hú­zóerő feszíti tükörsimára a lemezeket, majd az ezt kö­vető munkafolyamatokban lecsökken a feszültség és a lemezeket már csak 2,5 ton­na tartja simán. Naponta 28—30, idén ösz- szesen mintegy hétezer au­tóbuszt készítenek a fehér­váriak, 32 típusváltozatban. Előfordul, hogy egy szala­gon 3—4 változat is „megy” egy időben. Nagy rutint és rugalmasságot követel ez az üzem kollektívájától... Sajátos gyártás az autó­buszoké, amelyben az élen­járók közé tartozik a szé­kesfehérvári Ikarus. Nagyjá­ból 15 éve alkalmazzák a mai gyártástechnológiát, de állandóan korszerűsítik, a mához igazítják. Az idén kezdték el új fényezőjük be­ruházását. A két és fél mil­liárdos létesítmény ugrás­szerű változást eredményez a gyártástechnológiában, a járművek minőségében és esztétikai kivitelében egy­aránt. Valószínűleg az au­tóbuszok piaci versenyképes­ségét is tovább fokozza az a lehetőség, hogy az eddigi három helyett négyféle szín­ben pompázhat majd egy- egy jármű. gyösön tartanak. A döntő írásbeli és szóbeli vetélkedő­ből áll. Az eredményesen sze­replők értékes tárgyjutalom­ban részesülnek. A jelentkezéseket 1986. ja­nuár 25-ig kell eljuttatni a TIT Természettudományi Stúdiójába (11113 Budapest, XI., Bocskai út 37.), az iákola nevének és címének megje­lölésével. Fel keld tüntetni ezenkívül a csapat tagjainak nevét, évfolyamát és lakás­címét, valamint a felkészítő tanárok neveit. A versenyre való felkészü­lést segíti a Természet Vilá­ga 1986. februári számában megjelenő irodalomjegyzék. Középiskolásoknak ajánljuk „Értem a természetet” vetélkedő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom