Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 12. szám. ARA: 1.80 FI 1986. január 15., szerda Mai számunkból az Állam, mint TULAJDONOS (3. old.) A LEGNAGYOBB TUDOMÁNYOS BERUHÁZÁS (4. old.) KIÁLLÍTÁS (5. old.) ISKOLAI SPORT (6. old.) DALOL-E A KALAPÁCS? (3. old.) Mutogatunk Az egymásra mutogatás — ha jobban tetszik, a labdatologatás — amolyan nemzeti sport lett miná- lunk. No, nem a futballban, mert ott sokszor még any- nyira sem megy helyére a labda, mint ott, amiről kí­ván szólni ez az írás. Ha a labdával kezdtük, hadd tegyek egy maliciózus megjegyzést: Rendkívül rossz talajú a pálya az egyhetes esőzés miatt, ked­venc csapatunk katasztró­fád vereséget szenved. Mit .mond az edző? Termé­szetesen adva van a szö­veg; ilyen irreális talajon nem lehet játszani. Hogy az ellenfél számára is „ir­reális” volt a talaj, az nem számít. Valamiről kiderül, hogy hiánycikk. A kereskedelem azonnal kész a válasszal: nem gyárt az ipar. Ha meg­kérdezzük az ipart, kézen­fekvő a válasz: nem rendel a kereskedelem. A gyerek elcsatangol, részt vesz valamely kisebb garázdaságban is. A rendőr­ség természetesen eljár, mert az a dolga, hogy el­járjon. No, mármost jön a szülő: mi a csudát csinál az iskola, ha nem tudja megnevelni eat a haszonta­lan kölyköt. Ezt meg is mondja az anya vagy az apa az osztályfőnöknek. Mit mond az iskola? Hol marad a szülői ház felelős­sége, nekünk elég, ha bélé­sű jkoljuk a gyerek fejébe a szorzótáblát, honnan ve­gyünk még ahhoz is ener­giát, hogy kivegyük a szá­jából a cigarettát? Az üzem vezetői zokog­nak, hogy sok az elvonás, nem passzolnak az élethez a szabályozó rendszerek.' A minisztérium vagy vala­mely főhatóság panaszko­dik az üzemben tapasztal­ható mérhetetlen pazarlás miatt. A sporthivatal azt mond­ja, deviza nélkül nem gurul a kerék, a bank ad devi­zát, de semmiképp se elő­legben, hanem a produk­tumok láttán. Tegyen itt igazságot, aki tud tenni, de senki sem tud. A mezőgazdaság mutogat az iparra, az ipar mutogat a mezőgazdaságra, közben itt is, ott is, néhány élel­mes ember megtollasodik, mert mutogatás helyett megsütögeti a kis pecse­nyéjét. Igaz, hogy nem nagyüzemi disznóból, nagy­ipari tepsiben, hanem kis­termelői malacból, kister­melői lábosban. S közben nem ér rá sem sírni, sem mutogatni, mert ha tolla- sodni akar, sem az egyikre, sem a másikra nincsen ideje. Leesett az újabb hó, nem is kevés. A mezőgazdászok örülnek neki, a közlekedők és közlekedtető vállalatok már kevésbé. De ez a do­lognak csak az egyik része, mert a mutogatás itt sem hiányzik. Tessék csak meg­kérdezni, hogy ki a felelős azért, hogy Szekszárd vá­rosi útjai járhatóak legye­nek. Egyből tudom a vá­laszt: X azt mondja, hogy Y, Y azt, hogy X ..., hadd ne folytassam a sort. Visz- szajutottunk a bevezető mondathoz: az egymásra mutogatás nemzeti sport lett minálunk. De még meddig? _____________L. Gy. M agyar-szovjet gazdasági tárgyalások Napirenden a gyártásszakosítási és kooperációs együttműködés Meghatározták a minisztériumok, főhatóságok teendőit Lázár György fogadta Alekszej Antonov szovjet mi­niszterelnök-helyettest (Telefotó) Fegyverzetcsökkentési tárgyalások Megérkezett Genfbe a szovjet küldöttség Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 34. ülésszaka. A küldöttségeket Marjai Jó­zsef és Alekszej Antonov mi­niszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetik. A bizottság munkájában részt vesz Kapolyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, szovjet részről Bo­risz Balmont szerszámgép- gyártási és szerszámipari mi­niszter, Vlagyimir Lisztov vegyipari és Alekszej Pet- riscsev műtrágyagyártási mi­niszter, valamint a napiren­den lévő kérdésekben érintett minisztériumok és főhatósá­gok felelős munkatársai. A tárgyaláson áttekintették a két ország párt- és állami vezetőinek találkozóin, vala­mint a KGST-tagállamok fel­ső szintű gazdasági értekezle. tén született megállapodások­ban célul tűzött feladatok megvalósítását. Megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztési prog­ramjának megvalósítására irányuló intézkedési tervet. A két ország népgazdasági terveinek 1986—1990-es évek­re szóló egyeztetett feladatai­val kapcsolatban meghatá­rozták az érintett miniszté­riumok és főhatóságok teen­dőit. Egyeztették az egyes iparágakban — így az autó­iparban, a vegyi- és kőolaj­ipari gépgyártásban, a vegy­ipariban, az elektronika, a 'műtrágyagyártás terén, a szerszámgép- és szerszám- iparban, a műszeriparban és az elektrotechnikában — a gyártásszakosítási és koope­rációs együttműködés tovább­fejlesztési lehetőségeit. Vizs­gálták a két ország közötti együttműködés egészét, és egyes területeit érintő meg­állapodások előkészítését. • Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Alekszej Antonov miniszterelnök-he­lyettest, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság szovjet társéi nőikét, aki 'küldöttség élén részt vesz a bizottság 34. ülésszakán. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára a nap folya­mán ugyancsak fogadta Alek­szej Antonovot. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken részt vett Marjad József, jelen volt Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Viktor Karpov vezetésé­vel kedden megérkezett Genfbe a szovjet küldött­ség, amely az atom- és űr­fegyverekről folytatott tár­gyalások csütörtökön kezdő­dő negyedik fordulóján vesz részt. A szovjet és az ame­rikai küldöttség feladata az, hogy a genfi csúcstalálkozón elért megállapodásokat gya­korlati tettekké változtassa — jelentette ki Karpov re­pülőtéri nyilatkozatában. Elejét kell venni az űrfegy­verkezési hajszának, az atomfegyvereket alapvetően — felére — kell csökkente­ni, és érvényt kell szerezni a közepes hatótávolságú eurorakétákfcal kapcsolatos közbenső megállapodásnak — fűzte hozzá a szovjet diplomata. Karpov emlékeztetett a két hónappal ezelőtti genfi csúcstalálkozó jelentőségére. Mint mondotta, ezen a ta­lálkozón fontos megállapo­dásokra jutottak. Elhatároz­ták, hogy meggyorsítják az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos tárgyalásokat. Városavató Városavató tanácsülést tar­tottak kedden Tokajiban. A Zalka Máté Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézetben rendezett ünnepi tanácsülé­sen Zboray Gábor tanácsel­nök üdvözölte a résztvevő­ket közöttük Borsod-Aba- új-Zemplén megye párt-, tanácsi, társadalmi és tö­megszervezeteinek vezetőit és a megye városainak kép­viselőit. A megye legfiata­labb — tizedik — városá­nak tanácselnöke beszédé­ben áttekintést adott Tokaj Leszögezték, hogy e tárgya­lások célja az űrfegyver.ke- zési hajsza megakadályozá­sa, a földi fegyverkezés és az atomfegyverek korlátozá­sa és csökkentése, valamint a hadászati stabilitás meg­szilárdítása. Karpov nagy jelentőségűnek nevezte, hogy a közös szovjet—ame­rikai nyilatkozatban rögzí­tették : kölcsönösen egyetér­tenek ' abban, hogy megen­gedhetetlen az atomháború és a katonai fölényre való törekvés. Viktor Karpov végezetül elmondta: a szovjet küldött­ség azzal a megbízatással érkezett Genfbe, hogy a tár­gyalásokon elősegítse a to­vábblépést, gyarapítsa azok­nak a pontoknak a számát, amelyekben a felek között egyetértés tapasztalható. Meggyőződése — mondotta —, hogy az amerikai fél épí­tő jellegű magatartást tanú­sít, mégpedig a tárgyalások mindhárom területén, de mindenekelőtt a világűrrel •kapcsolatos kérdésekben. T okajban történelmi múltjáról, fejlő­déséről, életéről és vázolta az elkövetkezendő évek fel­adatait. Ezt követően az Elnöki Tanács, a kormány nevében Papp Lajos állam­titkár, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke köszöntötte a várossá lett település polgárait, sikereket kívánva városfejlesztő terve­ik megvalósításához, majd átnyújtotta a tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szó­ló oklevelet. A régi épület külső arca is megújult A gyulaji diákotthon A Kurd Községi Közös Tanács az elmúlt év során 2 millió 300 ezer forintos költséggel felújította Gyulajon — a társközségében — az általános iskolai diákotthont. Ehhez a Tolna Megyei Tanács 1985-ben biztosította a költségek 50 százalékát. A diákotthon lakéi azok a gyu­laji cigánygyerekek, akiknek az otthoni szociális körül­ményei nem megfelelőek. Az épület bővítése során 40 fő részére négy hálószobát — a szükséges vizesblokkokkal, zuhanyozóval, mosdóval —, egy beteg- és egy nevelői szobát is berendeztek. A konyhához, ahol az óvoda és a téesz részére is főznek, élelmiszerraktár, s a dolgo­zóknak külön öltöző épült. Vámosi Jánosné főszakács az ebédet adagolja Otto Lambsdorff magyarországi tárgyalásai Beck Tamásnak, a Magyar Keresikedelmi Kamara elnö­kének meghívására január 11—14. között hazánkban tar­tózkodott Otto Lambsdorff, az NSZK volt gazdasági mi­nisztere, a Szabaddemokrata Párt (FDP) gazdaságpoliti­kai szóvivője. A kamara el­nökével a magyar és NSZK vállalatok együttműködésé­nek továbbfejlesztéséről, az újonnan külkereskedelmi jogot szerzett magyar válla­latok és az NSZK-beli kö­zépvállalatok kapcsolatfelvé­teléről tárgyalt. A megbe­szélésen szó volt a harma­dik piaci együttműködés le­hetőségeiről, valamint az NSZK-belá működő tőke ma­gyarországi telepítési lehető­ségeiről is. Ottó Lambsdorffot fogad­ta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Marjai József miniszterel­nök-helyettes. Megbeszélése­ket folytatott Kapólyi Lász­ló ipari, és Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel, továbbá Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom