Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

©"rtÉPÜJSÁG 1983. december 30. MEXIKÓVÁROS: Nemzetközi teniszverseny kezdődött, amelyen magya­rok is részt veszne«. A be­mutatkozás jól sikerült há­rom győzelemmel. A férfi egyesben Lányi 6:2, 6:1 arányban verte az ar­gentin Albornozt. A női egyesben Guba a kínai Mao Jungot 6:1, 6:4, Homolya a finn Thorent 6:4, 1:6, 6:0 arányban verte. VARKAUS: A finnországi városban zajló nemzetközi férfi kosár­labda torna 2. fordulójában a magyar válogatott veresé­get szenvedett Törökország­tól 83:81 (36:36) arányban. MELBOURNE: A nemzetközi férfi te­niszverseny egyes döntője: Canter (amerikai) — Doohan (ausztrál) 5:7, 6:3, 6:4. **• SASKATOON (Kanada): Fedettpályás atlétikai ver­senyen az amerikai Billy Olson rúdugrásban 5,86 mé­terrel a világ idei legjobb eredményét érte el teremben 1954 őszén látott munkához Mozolai tanár úr búcsút vett az edzőségtől Fonyódi György ügyvezető elnök (jobbról) kibővített szakosztály-vezetőségi ülésen köszönte meg Mozolai Já­nosnak a Dózsában eltöltött három évtizedes eredményes tevékenységét Tanár úr! — így szólítják, így ismerik Mozolai Jánost sportberkekben immáron több mint három évtizede. Tanár úr! A megszólítás iga­zi, tekintélyt parancsoló je­lentéstartalmával a tanári katedra mellett megmaradt délutánokra is a vörös sala­kon, a dobókörökben. Tavaly a veterán atléták összejöve­telén már utalt arra, hogy ez az önmaga által diktált tempó (a nulladik órától kezdve a kora délutáni órá­kig testnevelési órák futósza­lagon, vagy vidéken szakfel­ügyelői feladatok ellátása és a teljes délutánt kitöltő ed­zői munka a Dózsánál) időn­ként már nagy terheket je­lentett. Ekkor azonban a sportok királynőjének, az at­létikának mélységes szerete- tétől áthatott ízig-vérig sportember még csak egy félmondattal sem utalt ar­ra, hogy átadja a stafétabo­tot a versenysportban. 1985. december 8-án a Szekszárdi Dózsa címére egy levél érkezett tőle ... Hosz- szas vajúdás után nem kí­vánja munkaszerződését a jövő évben meghosszabbíta­ni. („A több fronton váló nap mint napos helytállás követelményének már nehe­zen tudok megfelelni. Ügy érzem, hogy a fizikailag na­gyobb megterhelést jelentő edzői pályán zöld utat kell, hogy adjak a fiataloknak.” Igen, Mozolai tanár úr a cél érdekében szuggesztív módon hadaíkozott a dolgok általában könnyebbik olda­lát kereső, civilizációs ártal­maktól fertőzött versenyzők­kel, akik „azok a régi szép idők” kezdetű tanmesének fogták fel azt az esetet, ami­kor a szekszárdi színeket képviselő atlétákülönítmény egy nyitott teherautón uta­zott -több száz kilométert a verseny színhelyére és nem tudták, mire besötétedik, lesz-e fedél a fejük fölött. 1950—54. között a Testneve­lési Főiskolán szerzett dip­lomát, majd atlétaedzői ok­levéllel a kezében Szekszárd- ra, a Garay gimnáziumba került és munkakönyvébe — öt évvel a nyugdíj előtt — mindmáig ez a bejegyzés ta­lálható. Edzői pályája kezdetének állomásai: Törekvés, Bástya, Dózsa. Az akkori áldatlan állapotokat nem szükséges különösképpen ecsetelni. Egy személyben szertáros, edző, technikai vezető, s a sportág valamennyi szakágá­nak szakmai irányítója. A sport jó értelemben vett megszállottja, így a mostoha körülményék sem gátolhat­ják meg az eredményesség­ben. 1954 őszén látott mun­kához, aminek gyümölcse a hatvanas években országos bajnokok egész sarával be­érett. A tehetségből a benne rejlő maximumot igyekezett kihozni, nem adta alább. Edzői nevelő munkájára fel­tette a koronát az azóta már nemzetközi szintű sportolóvá vált és azóta az Újpesti Dó­zsába igazolt Kovács Attila kiválasztásával, felkészítésé­vel. A válogatott sprinter az élvonalba történő berobba- násakor mondta: „Nincs ab­ban semmi túlzás, ha azt mondom: gyenge akaratom miatt nélküle elvesztem vol­na a sportág számára” Egyébként kezdetben Balogh Gyula is az ő keze nyomán nevelkedett. Nem tud teljesen elsza­kadni a sportágtól. Továbbra is a megyei szakszövetség el­nökeként, a megyei sporthi­vatal szakfelügyelőjeként a sportág sikereiért fáradozik és testnevelő tanárként — itt is szakfelügyelőként — az atlétika mindennap előtte lesz. Több kitüntetés fém­jelzi munkásságát, többek között a Magyar Népköztár­sasági Sportérdemérem arany fokozata is. A korai délutáni órákban számtalanszor összefutottunk vele, miközben jellegzetes járásával és táskájával a pá­lya felé sietett. Januártól el­köszön, de azt is hozzátette: „A pályára azért néha úgyis lemegyek.”. — begyé — Labdarúgóősz ’85 Bizonytalanságok Kisdorogon A területi bajnokságban már november közepén be­fejeződött az őszi idény. A Dráva-csoporthan szerep­lő Tolna megyei csapatok edzőihez, vezetőihez intézett kérdéseinkkel arra kerestük a választ: miként véle­kednek a maguk mögött hagyott 15 fordulóról 14. Kisdorog 15 Formaggini Károly edző: — A csapat előző évi telje­sítményét, a játékosállomány gyengülését, valamint a ked. vezőtlen őszi sorsolást ala­pul véve 12—13 pont meg­szerzését terveztük. Helye­zésiben gondolkodva a 10— 12. helyek egyikének meg­szerzését terveztük. — Elképzeléseinket az utolsó fordulóban a sereg­hajtó Somberek ellen elszen­vedett hazai vereségünkkel nem sikerült teljesíteni. így, a 13 pont helyett (amivel a 11. helyen állihatnánk) 11-el kell beérnünk és most ki­esők vagyunk. Az igen jó kezdést — ami a hathetes veretlenségi sorozatunkban nyilvánult meg — egy öthe­tes vereségsorozat követte (három idegenbeli, valamint a Mohács és a PVSK ellleni hazai kudarc). Az utolsó ihiar. mad javuló eredményeit a már említett Somberekkel szembeni vereség rontotta le. A gyengébb szereplés 3 5 7 10-22 II okait kutatva három tényezőt kell feltétlenül megemlíteni: 1. A körülményeink utób­bi időben bekövetkezett ked­vezőtlen alakulása okozta létszámcsökkenés. Az elmúlt bajnoki évben még 19 játé­kost számláló keret 11-re csökkent. Igazolni csak a TÁÉV csapatából Törököt és Tévéiről Niert sikerült. Az ifjúsági korú Újvárival ki­egészülve így is csak tizen­négyen vágtunk neki az új bajnokságnak mindössze egy kapussal. Időközben Horváth Péter főiskolai tanulmányai miatt csak heti egy alkalom­mal tudott részt venni a foglalilkozásOkot, míg Nder munkahelyi ölfoglaltsága kö­vetkeztében csak öt hétig állt rendelkezésre. Gondja, inkát csak fokozta Odor egész idényt betöltő sérülé­se és a 11. fordulóban Kle­in leállása. 2. A létszámgondokon túl időszakonként az elbizako­dottság és a szabados élet­felfogás is hátráltatta az eredményességet. 3. Szakmai tekintetben szólnunk kell az edzések számának kényszerű váratlan csökkenéséről, ami már a nyári időszakban lelassította a technikai és taktikai fej­lődést. — A csapat teljesítmény- gönbéjébez hasonlóan az egyéni produkciók is igen hullámzó képet mutattak. Maradéktalanul csak Páli és amíg rendelkezésre állt, Ni- er játékával voltam elége­dett. Elfogadhatót nyújtott: HosinyánsZki, Beming, Hor­váth J. Horváth P. és Török. Lényegesen többet vártam a Kiss, Márton, András, Sza­bó és Klein ötöstől. — A felkészülést január 5- én kezdjük meg 'napközis rendszerben. A többi csapat­tól eltérően teremtornán nem veszünk részt, mivel a fel­készülés során ilyen lehető­ségünk nincs. A itöbb éve megszokott, formába hozó csopaki illetve fűzfőd edző- táborozásra szűkös anyagi körülményeink között nem kerülhet sor. A pálya- és az időjárási viszonyoktól füg­gően január végétől előké­születi mérkőzések sokaságá­val igyekszünk minél jobban felkészülni a rajtra. Kosárlabda „Vendégként” Baranyában A Dombóvári VMSE — NB I-ben szereplő ifjúsági csa­pata mellett — utánpótlás gárdája egy-két tapasztalt játékossal kiegészülve, „ven­dégként” Baranya megye felnőtt bajnokságában szere­pelt az ősszel. A bajnokság színvonalára jellemző, hogy a PVSK két utánpótlás csa­patán kívül az NB I „A” cso­portjában szereplő Bajai SK is itt indította ifjúsági csapa­tát, továbbá a Pécsi Postás és a Szigetvár NB Il-es gár­dájának cseresora is itt ját­szott. Rajtuk kívül a PVSK és az Universitas PEAC egy­koron NB I-et is megjárt já­tékosai alkotta öregfiúk csa­patai tartoznak az élme­zőnyhöz. Olyanok, mint Meszler, Tahi, és Tölgyes. A dombóvári fiatalok — bár nem mindig tudtak a legjobb összeállításban pá­lyára lépni a késő esti mér­kőzések Következtében — hét győzelemmel és öt vereség­gel az élmezőnyhöz tartoz­nak. A DVMSE őszi eredmé­nyei: PVSK II.—DVMSE 87-65, DVMSE—Baranya Me­gyei Vízmű 76-54, DVMSE —Universitas PEAC III. 86-79, Szigetvár II.—DVMSE 75-60, Pécsi Postás II.— DVMSE 93-94, PVSK IV.— DVMSE 92-61, Baja II.— DVMSE 80-78, Universitas PEAC IV.—DVMSE 69-64, DVMSE—Universitas PEAC II. 92-83, DVMSE—POEU 104-72, DVMSE—PVSK III. 85-69, DVMSE—Pécsi Volán 69-48. Hírek í A paksi városi asztalite­nisz szövetség az 1986-os esztendő első versenyét ja­nuár 12-én rendezi. A Vak Bottyán Gimnázium torna­termében ezen a napon bo­nyolítják le Páks és város- környéke újonc, serdülő, if­júsági női és férfi egyéni bajnokságát. Nevezéseket ja­nuár 9-ig fogad el írásban a szövetség. * Január 4-én indul a „25. Jubileumi Túra” elnevezésű túramozgalom, amelyet a SZOT sportosztálya és a Bu­dapesti Természetbarát Szö­vetség írt ki a szakszerveze­tek XXV. (kongresszusa tisz. teleiére. A mozgalom során a kijelölt 25 turisztikai ese­ményből legalább ötön kell részt venni 1986. december 14-ig. A mozgalom teljesítői között tárgyjutalmakat sor­solnak ki. ♦ Mozgalmas versenynapjuk lesz 1986. január II-én Szek- szárdon Tolna megye sakko­zóinak. Az SZMT Munkás- otthonának könyvtárában ekkor rendezik meg Tolna megye 1986. évi női és férfi egyéni, valamint csapat-vil­lámversenyét. Az 1986. évi megyei első és második osz­tályú csapatbajnokság egy­aránt január 19-én kezdődik. Nevezési határidő mindkét osztályban január 5., a sor­solást pedig január 11-én ké­szítik el. * A szekszárdi városi kézi­labda szövetség január 18-án és 25-én rendezi meg hagyo­mányos Téli Kupa terem- bajnolkságát férficsapatok ré­szére. A tanítóképző főisko­la tornatermében megrende­zendő kupára január 6-ig nevezhetnek a csapatok. ♦ A kosárlabda munkahelyi olimpia állása: Nők: 1. IV-es Számú Általános Iskola KISZ 8, 2. Főiskola 8, 3. Bonyhádi gimnázium 8, 4. Atomerőmű SE 8, 5. Költségvetési Üzem 7, 6. Kórház 6, 7. Kereske­delmi Szakközépiskola 5, 8. Garay Gimnázium 5, 9. BHG 5 ponttal. Férfiak: 1. BHG 9, 2. Szekszárd öregtfiúk 8, 3. Atomerőmű SE 8, 4. Bonyhád öregfiúk 7, 5. Főiskola 7, 6. Garay Gimnázium 6, 7. 505-ös Szakmunkásképző 6, 8. Tol­natej 5, 9. I-es Számú Álta­lános Iskola KISZ 4 ponttal. A Tolna megyei ejtőernyős sport újjászületése (TUDÓSÍTÓNKTÓL) 1968-ban az őcsényi MHSZ Repülő Klub „B” klubbá mi­nősítésével megszűnt az ej­tőernyős-szakosztály, s vele a Tolna megyei ejtőernyős­élet is. Az újrakezdés lehetősége 1982-ben csillant meg elő­ször. Néhány lelkes jelentke­zővel megalakult a „Du­nai Vasmű” Repülő Klub Ej­tőernyős Szakosztályának szekszárdi kihelyezett cso­portja. Az elmúlt három év során a csoport létszáma 17 főre emelkedett, ebből 3 fő se­gédoktatói, 1 fő oktatói szak- szolgálati jogosítást szer­zett. Tapasztalataink szerint a megyében erős az érdeklő­dés a sportág iránt, ami a jelentkezők viszonylag nagy számában (évente 30—40 fő) nyilvánult meg, pedig a to­borzáskor elsősorban csak Szekszárd ra koncentráltunk. Sajnos, a Szekszárd és Dunaújváros közötti távol­ság — érthető módon — ked­vét szegte a jelentkezők többségének, hiszen a több­szöri utazás egy diák szá­mára igencsak pénztárca­apasztó dolog, annak dacá­ra, hogy a repülőtér saját autóbuszával többször is el­vállalta az oda- és visszaszál­lításunkat. A nagy lemorzso­lódást elsősorban ennek a ténynek tulajdonítjuk. Az 1968 óta eltelt időszak­ban az őcsényi repülőklub kollektívája hallatlan lel­kesedéssel, sok-sok társadal­mi munkával olyan feltéte­leket teremtett meg és tart fenn ma is, amelyek lehető­vé teszik a repülési felada­tok igen magas színvonalú teljesítését. E figyelemre méltó tevé­kenység elismerése képpen is az MHSZ OK 1985 január elsejei hatállyal „A” klubbá ■minősítette a MÉM RSZ MHSZ repülőklubját öcsény- ben. Ez a tény lehetővé te­szi, többek között azt is, hogy a klub kebelén belül több szakosztály, így ejtőernyős­szakosztály is működhessen. A szakosztály alakuló érte­kezletét ez év november 17- én tartottuk, alapítótagjaink a 17 Dunaújvárosból „haza­igazolt” ejtőernyős, főállású, vezetőnk Árvái Imre ejtőer­nyős főelőadó. A kezdeti lépések megtör­téntek, a lehetőséget megkap­tuk, tehát rajtunk a sor, hogy bizonyítsuk létjogosulságun- fcat, hogy a 16—22 éves Tol­na megyei fiúk, lányok egy része — hasonlóan más me­gyebeli társainkhoz — szin­tén szeretnék megismerni és művelni ezt a gyönyörű sportot, az ejtőernyőzést. Ez az írás elsősorban ne­kik szól, hisz fennmaradá­sunk, fejlődésünk, nélkülük elképzelhetetlen, tehát sok szeretettel várunk mindfen je­lentkezőt. Nagyon sok szeretettel vár­juk továbbá az elődök, az egykori őcsényi „zsinórbű­vészek” látogatását tapaszta­latcserére, beszélgetésre — és némelyiküket talán ugra­ni is. A tél a felkészülés, tanfo­lyamok, alapozó edzések idő­szaka, a jövő tavasztól pedig úrja feltűnnek a színes ej­tőernyőkupolák az őcsényi, szekszárdi égen... Tóth Zoltán Piatini nélkül készülnek a Iranciák A francia labdarúgó válo­gatott keret már készül a mexikói világbajnokságra, ahol Magyarország, a Szov­jetunió és Kanada társasá­gában küzdenek a leoni cso­portban. Az őszi idény befejezése után néhány napot már együtt voltak Font-Roméu- ban. A karácsonyi ünnepeket töltötték ott családjukkal. Síeltek, társalogtak. Szombattól ugyanott tábo­roznak, s Henri Michel szö­vetségi kapitány irányításá­val már megkezdődött az erőgyűjtés. Egyedül a csa­patkapitány, Michel Piatini hiányzik, neki a Juventusnál vannak kötelezettségei, de jelezte, legalább egy napra meglátogatja társait. Jean Tig ana egy napot volt távol, mert Julien nevű fia szüle­tett. Maxime Bossis viszont hétfőn távozik, hogy klubjá­ban készüljön a hétvégi ku­pamérkőzésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom