Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-13 / 292. szám
A NÉPÚJSÁG 1985. december 13. POLGÁRI VÉDELEM Ne érjen felkészületlen senkit! Földrengések után Egy kiállítás tapasztalatai 35 éves a polgári védelem, hirdették a plakátok, szórólapok, meghívók, a rádióban is elhangzott a megemlékezés. A megyei parancsnokság nagyszabású kiállítással tisztelgett az eltelt 35 év előtt. Az eddigi kiállításoktól élté. rően, az idei nagyon gazdag anyaggal szemléltette közel ötven év történéseit. A Hadtörténeti Múzeum jóvoltából gazdag plakátanyaggal idézhettük fel az 1930-as évek közepétől kezdődően a légoltalom megalakulását. A kiállítás megnyitójára meghívott személyek között szerencsére elég sokan voltak olyanok, akik a polgári védelemben már 20—25 éve tevékenykednek, és ezek az emberek szinte megfiatalodtak, mikor a múltat idéző plakátok előtt megálltak, de egyben a homlokok ráncai is mélyebbek lettek, és a szemek sötétebben villantak. Ezt a kettős érzelmi hatást hosszú visszaemlékező monológok követték. Egy- egy közbevetett kérdéssel sem lehetett megzavarni a múltidéző események felelevenítését. A fiatalabbak egy része érdeklődve hallgatta a múlt eseményeinek felidézését, egy másik részét viszont csak a csillogó-villogó műszerek érdekelték. A kiállítás egyik érdekes színfoltja volt a gyermekrajz- kiállítás. A megyei parancsnokság rajzpályázatot hirdetett az általános iskolások részére, és a sikerültebb rajzokat kiállította. A rajzok felvillantoták a gyermekek képzeletében élő háborús rémképeket, melyeket a televízióban látott sok-sok krimi és híradóanyag táplál és formál. Es itt kanyarodnék vissza a már említett idősebb nemzedék visszaemlékezéseire. A rajzból és a gyermekekkel történt beszélgetésekből leszűrhető az a tapasztalat, hogy a szülők és nagyszülők elbeszélései hiányoznak — részben, vagy teljesen — a mai gyermekek élményvilágából. A közös beszélgetések lehetőségeinek számát kellene növelni és akkor talán befolyásuk is nagyobb lenne a felnövő nemzedékre. A kiállítás egy másik érdekes és szemet gyönyörködtető része a kiállított élelmiszerek sokasága. A Paksi Konzervgyár nagy műgonddal összeállított termékkínálata vonzotta a látogatókat. Ez elmondható a Tejipar és a Gabonaforgalmi Vállalat által bemutatott élelmiszerekre és a Szekszárdi Állami Gazdaság által kiállított italokra. A kiállított élelmiszerek csomagolása — RBV-védelme — érzékeltette csomagolási technikánk fejlődését és a még meglévő gyenge pontjait. A kiállítás a múlt bemutatásával kezdődött, és a jelen technikájának egy-két darabbal jelzett bemutatásával fejeződött be, nevezetesen a Paksi Atomerőmű Vállalat sugárvédelmi berendezései és modern video oktató eszközei bűvölték el a fiatalabb korosztályokat. A PAV technikai színvonalát fémjelezte az is, miszerint az ünnepélyes megnyitóról színes videofelvételt készített és a felvétel anyagát a készülő polgári védelmi múzeumnak ajándékozta. A kiállítás hitelesen mutatta be a megtett utat, szemléletesen érzékeltette a fejlődést, de a szakemberek számára a teendőket is vázolta. A nagyközönség minősítését csupán egyetlen számadat is bizonyítja, miszerint több mint 6000 ember tekintette meg az egy héten át nyitva tartó kiállítást. BEREGNYEl MIKLÓS Kitüntetés A tudományokban eiert sikerek kiszélesítették az em. berek ismereteit a természeti jelenségeikről. Megismertük és megtanultuk a legtöbb pusztító természeti jelenség elleni védekezés módjait, de a természet elemi erőit nem tudjuk megfékezni. A legveszélyesebb elemi csapások közé tartoznak a földrengések, mivel váratlanul, felkészületlenül érik az embert. Pillanatok alatt romhalmazzá válhatnak a virágzó városok és az emberi ész által létrehozott javak. A földrengések a lelki megrázkódtatásokon túl sok emberéletet követelnek és nagy anyagi veszteségeket okoznak az érintett lakosságnak. A váratlanság nehezíti mind az egyes ember, mind az állami szervek munkáját Majdnem atomcsapás... Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok az emberek, akik nem ismerik a tennivalókat, Az ismeretlenség és a tehetetlenség a félelem fokozódásához, pánikhoz vezet. A földrengés hatásai, az általa okozható károk és a katasztrófát követő munkák megtervezése, végrehajtása és irányítása nagyjából azonos az atomcsapás esetén várható hatásokkal, károkkal és ebből eredően a feladatokkal is. Azonos vonások: a váratlanság ,a gyors lefolyás és a mentési munkák folyamata. Az eltérés abban jelentkezik, hogy a mentő erők és a kárt szenvedett lakosok nincsenek kitéve a rádioak- tív sugárzásnak. A földrengéskor keletkező tüzeket a gázvezetékek okozzák, míg az atomcsapás elsősorban fény- és hősugárzással rombol, szedi áldozatait. A földrengéskor keletkező tüzek kis kiterjedésűek. Természetes, hogy a romtorlaszok is kisebbek lesznek földrengés esetén^ mivel itt nem keletkezik lökhullám; a leomlott anyagok nagy része helyben marad, ezekből torlaszok keletkeznek, amelyek területileg kisebbek, a romok viszont magasabbak lesznek, mint atomcsapás esetén. Mivel rádióaktív sugárzás nincs, a kárterületen korlátlan ideig tartózkodhatnak a mentő erők és a kimenekítettek. A földrengés által okozott károk és veszteségek a lakosság és a vezető szervek kiképzettségi fokától függően nőhetnek vagy csökkenhetnek. A felkészítésnek ki kell terjednie a megelőzés és a földrengés utáni helyzet felszámolásával kapcsolatos tudnivalók oktatására, illetve a szükséges rendszabályok foganatosítására. A megelőzést szolgálja a polgári védelmi oktatás, amely átfogja a lakosság és a vezető szervek minden rétegét, szintjét. Ugyanakkor a megelőzés érdekében szükséges olyan intézkedéseket hozni, amelyek betartásával, foganatosításával növelhetjük a lakott települések, az üzemek állóképességét a földrengés hatásaival szemben Mit kell tenni? Földrengéskor fontos, hogv az épületben tartózkodók néhány másodperc alatt elhagyják a lakást. Ha ez nem lehetséges, rejtőzzenek el az ajtónyílásokban, a szilárdabb bútorok alatt, használják ki a főfalak által képzett sarkokat. Amennyiben számolni kell utórezgésekkel, készítsék elő a saját és családtagjaik részére, a kitelepítéshez (áttelepítéshez) szükséges csomagot. Ez mintegy 20 kg. lehet és a legszükségesebb személyi tárgyakat tartalmazza (tisztálkodó eszközök, orvosság, takaró, igazolványok, okmányok, pénz, legalább egynapi élelem, stb.) Legyenek kéznél a kötözéshez, fájdalomcsillapításhoz szükséges felszerelések, eszközök és ezek alkalmazására készüljenek fel. Elérhető közelségben kell tartani a tűzoltáshoz szükséges eszközöket, anyagokat. Amennyiben az épület fő elemein — tartófal, födém és tetőszerkezet — rongálódást, repedést észlelnek, TILOS a lakásba visszatérni. Mielőtt az ideiglenes elhelyezés megtörténik, a lakásban áramtalanítsanak, a fűtést szüntessék meg, a gázt zárják el! Ha a hatóságok másképpen nem intézkednek, csak forralt vizet fogyasszanak, a vízvezetékhálózat esetleges sérülése miatt. Kútvizet csak tisztálkodáshoz használjanak! Amennyiben a lakásba vissza lehet költözni, előtte alaposan meg kell vizsgálni az épületek főbb szerkezeteit: falakat, pilléreket, oszlopokat, ajtókat, ablakokat, áthidalókat, gerendákat, födémeket, tetőket és kéményeket. A repedés, süllyedés, ferdülés, ajtók és ablakok torzulása, tető szétnyílása esetében az épületeket szakemberekkel külön is meg kell vizsgáltatni. TILOS a részben vagy nagymértékben romosodott épületbe beköltözni! Előbb el kell végeztetni az épület vizsgálatát! Állandóan figyelni kell az épületek minden részének és tartozékának állapotát. Ismét meg kell vizsgáltatni az épületeket, ha időközben hajszálrepedéseket, repedéseket észlelnek a falakon. Ha szükséges: megtámasztással, aládúcolással kell az épületet ideiglenesen megerősíteni Komoly helytállással A földrengés után azonnal meg kell szervezni és kezdeni: a sérültek kimenekítését a romok alól, illetve a romosodott házakból, épületekből; átjárók létesítését a mentő, polgári védelmi és más alakulatok részére; a közművek (víz, gáz, villany) kikapcsolását és a károk továbbterjedésének megakadályozását; az életre veszélyes épületek lebontását, a megmaradt falrészek megerősítését; a sebesültgyűjtő helyek kijelölését; a lakosság vízzel és élelmiszerrel való ellátását. A munkák és a kárfelszámolás sorrendjét, idejét a polgári védelem helyi parancsnoka (tanácselnök) határozza meg. 'Komoly, megfeszített helytállást követel minden részfeladat. Ehhez viszont szükséges, hogy a polgári védelmi oktatást ne vegyük könnyelműen. Az ember ma sokféle veszélynek van kitéve. A felkészült ember — legyen az vezető vagy egyszerű lakos — könnyebben elviselj a megpróbáltatásokat, fel tudja venni a harcot az elemi csapás okozta következmények ellen. A katasztrófa okozta anyagi veszteségek csökkentésére, az emberek életének védésére csak alapos felkészüléssel vagyunk képesek. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy a Polgári Védelem Országos törzsparancsnoka A polgári védelem létrehozásának 35. évfordulója alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Nagy Zoltán százados, Bonyhád törzsparancsnoka. Gyakorlat Nagymányokon A „Polgári Vedelem 35 éves" címmel a Bonyhád Városi Polgári Védelmi Pa- parancsnokság, a városi tűzoltó-parancsnokság, és a Vörösmarty művelődési központ közös kiállítást rendezett Nagymányokon, mely kezdete volt a Gábor Áron Mg. termelőszövetkezet üzemi komplex gyakorlatának, és a városi ifjú gárda szemlének. A közösen megrendezett kiállítás célja a lakosság, és a dolgozók polgári védelmi, tűzvédelmi és a tanulóifjúság honvédelmi felkészítése Az Ifjú Gárda szakalegységeknek szakmai segítséget nyújtottunk a gárda szemle eredményes végrehajtásához. Ezen kívül a nagyközség, és a termelőszövetkezet szak- szolgálati, önvédelmi szervezetei, és az üzemi dolgozók kiképzését elősegítettük. A kiállítást Ezer Mihály, városi tanácselnök nyitotta meg. Megnyitóbeszédében részletesen elemezte a polgári védelem fejlődését a légoltalomtól — napjainkig. A kiállításon megjelent Kelemen István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese, Kerekes László, a városi rendőrkapitányság vezetője, Trá- bert János, városi KISZ-bi. zottság titkára, Vida László, a megyei KISZ-ibizottság munkatársa, Studer Péter városi tűzoltóparancsnok. Paksi András, a városi művelődési központ igazgatója, Halász József, a városi mun. kásőregység parancsnokhe- lyettese, a nagyközségi párt-, állami, gazdasági és tömegszervezetek képviselői. A kiállításon szemléletesen bemutatták a tömegpusztító fegyverek fajtáit, valamint az ellenük való védekezés lehetőségeit. Anyagát, a „Nyugalmunk érdekében" című tablósorozat, a sugárzásmérő műszerek, a házilag elkészíthető szükségvédő-, az egyéni védőeszközök, a különböző típusú tűzoltó eszközök, a polgári védelem, a tűzoltóság, és a munkásőrség életéről készült tablók adták. Bemutatták a különböző mentesítő eszközöket, gyógyszereket, melyek az emberi szervezet védekezőképességét is növelik. A polgári védelem fejlődését, életét a légoltalmi és a polgári védelmi könyvek, segédletek, kiadványok, folyóiratok, a különböző gyakorlatok, továbbképzések, ver. senyek alkalmával készült képek segítségével mutatták be. A kiállítás megnyitása után a meghívott vendégek, és az Ifjú Gárda szakaszok megtekintették a Gábor Áron Mg. Termelőszövetkezet gyakorlatának egy mozzanatát. Takács Zoltán elnök a váraljai állattartó és fcakar- mányozó majorban bemutatta a telep rádioaktív kiszóródás elleni védelmét. Részletesen elemezte, a szakszolgálati alegység és az üzemi dolgozók részvételével a ta- kormányok védelmét, az istállók elzárását, az állat- állomány zárt rendszerű etetését. Az Ifjú Gárda tűzoltó rajok az épülettűz oltását hajtották végre az állami tűzoltók irányításával. A gyakorlatot a városi munkásőregység fegyver- bemutatója zárta. A kezdeményezés, úgy érzem, hasznos és követendő Hiszen az Ifjú Gárda szakalegységek (munkásőr, tűzoltó, polgári védelmi, rendőr, honvédelmi) a kiállítástól a gyakorlati bemutatóig kezdve egy folyamatot láttak, melyben aktívan részt vállaltak. Nagy Zoltán A munkásőrség fegyverbemutatója Ifjúgárdisták tűzoltási gyakorlata Sok nézője volt a kiállításnak
