Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

1985. december 12. AmÉPÜJSAG Steppelt mellény - télre Alapanyagunk valamilyen fényes anyag, körülbelül 90 —100 cmx90 cm-es méretben, és maradék 'flanelt, ebből há­romszor annyi kell. A raj­zon látható szabásminta sze­rint (körülbelül 36—38-as méret) kivágjuk négyszer ugyanazt az egyszerű széles vállú kerekített nyakú for­mát, s a három flanelldara- bot egymásra helyezzük, ezek tetejére kerül a fényes (a legdivatosabb a rózsás „paplananyag”) textília. A négy réteget a széleken ösz- szeférceljük, majd így, rög­zített formában a varrógép tűje alá tesszük. Lesteppel- jük, azaz csíkokban ferdén végiggépeljük, egyszer bal­ról jobbra, egyszer jobbról balra. Az anyag fényes, leeső darabjaiból övpántot sza­bunk, amely éppen egy gomblyuknyival hosszabb a derégbőségnél. Erre a dup­lán szabott övre dolgozzuk rá a mellény alját, amelyet bal oldalt egy gombbal zárunk A széleket természetesen el kell varrni, legjobb, ha Da- nubia szalagot használunk. A mellény szabása azért praktikus, mert amellett, hogy melegít, a legdivato­sabb, bő ujjú pulóverekhez is illik. Farmer illetve kord­farmer nadrághoz való, vé­kony testalkatúaknak. Szöveg és rajz: Pálffy Judit Bélyeggyűjtőknek Újdonságok Belgium középkori kas­télyok látképével díszíti jó­tékonysági sorozatának négy címletét. Épületekben gyönyörköd­hetünk Tokelau, a Csendes­óceán szigetének sorozatán is. Itt fából épült templo­mokkal, középületekkel büszkélkednek, amelyek az utolsó száz évben készültek. Kortárs művészek külön­leges alkotásai dán bélyege­ken. H. Refn díszlet- és jel­meztervező 2,80 kr névérté­kű címleten 'festménykompo­zícióval jelentkezik. R. Ja­cobsen szobrászként, a vas és a kő formálójaként ara­tott sikereket. Újabban raj­zol is, ezt örökíti meg a bé­lyeg., Románia a motorkerék­pár 100. születésnapját 10 lei névértékű blokk megjelen­tetésével köszöntötte. Az or­szág ásványkincseiből, illet­ve ezek különleges megjele­nési formáiból hat bélyeg ad ízelítőt. A bagoly és az ember (Grúz népmese) Egy ember fogott egy baglyot, épített neki egy helyes kalitkát, beleültette, és jól tartotta. Négy évig semmi szükséget nem engedett az ember neki elszenvedni. A bagoly mégsem volt elégedett. Egy alkalommal az ember készülődött valahova. A bagoly észrevette és megkér­dezte: — Hová mész? — — A városba — felelte az emiber. Akkor a bagoly így szólt: — Útközben átmész az erdőn. Ott ta­lálkozol a pajtásommal. Mondd meg ne­ki, hogy élek, és egy kalitkában lakom. Az ember útnak eredt. A városhoz veze­tő út tényleg az erdőn át vezetett. Egy ala­csony fa ágán az ember megpillantott egy ott ott ülő baglyot, és odaszólt neki: — A ‘barátod nálam van, kalitkában tar­tom, és jól érzi magát. A bagoly alighogy ezt meghallotta, le­fordult a fáról. Az ember odament hozzá, de az már döglött volt. Akkor otthagyta feküdni, és folytatta az útját. Amikor újra hazaérkezett, elmondta a ketrecben ülő bagolynak, hogy hogyan járt a 'barátjával. Akkor a bagoly holt­nak tetette magát, és a ketrec sarkába esett. Az ember gyorsan kinyitotta az aj­tót, kivitte a baglyot, és sokáig próbálta életre kelteni. De miután az több élet­jelt nem adott, az ember kivitte és eldob­ta. A bagoly abban a pillanatban meglen­dítette a szárnyait, és elrepült az erdő fe­lé. Migray Ernőd fordítása • • Ovek és csatok Törő István: Az árnyék Megy velem, jön velem, előre néz, hátra, a házban elbújik, alakunk vigyázza. reggel olyan hosszú, akár ey óriás, átéri a mezőt, átéri a szántást, de eltörpül délben, kitérni sem tud már, folyton reálépek, lábam előtt ugrál, nem kér reggelit, uzsonnára fánkot, s bebaranolja, mégis a világot, estére megnő, hosszú lesz és nyurga, idétlen alakját húzza, egyre húzza. A verejtékezésről Nemcsak a nyár velejárója Amikor magasabb a hő­mérséklet, a verejtékezés még egészséges embereknél is fokozódik. Ez normális fo­lyamat, amelynek során a víz elpárolog, és a szervezet lehűl. A verejték általában sós ízű a benne oldott kony­hasótól, de kis mennyiség­ben tartalmaz cukrot, vasat és más vegyi bomlástermé­keket. V,annak olyan bőrfelilletek, ahol a verej.tékmiri gyeik csak kis számiban vannak je­len, például füllkagyló, és szemhéj. Ezzel szemben a tenyéren, talpon és hónalj­ban annál több van belőlük. Az itt elhelyezkedő mirigyek napi termelése körülbelül 600 grammra tehető, mele­gebb időiben ennek a több­szöröse is lehet. A fokozott verejtékterme­lés kellemetlen testszaggal jár. Ellenszere a gyakori mosdás. Ezzel egyrészt a koncentrálódott sókat távo- lítjuk el a bőr felszínéről, másrészt eltávolítjuk a pó­rusokból a bomlásnak indult fehérjeszerű anyagoikat. Különös figyelmet kell for­dítani a hónalj izzladására. Anatómiaii elhelyezkedése olyan, hogy gátolja a verej­ték gyors elpárolgását, jó mikroklímát teremt a bakté­riumok elszaporodásához, és a különböző szagok keletke­zéséhez. Célszerű ezért a hónaljat dezodoráló szappa­nokkal napközben többször is jól megmosni, s izzadás- gátló készítményeket hasz­nálni. Az utóbbiaknak nem az a szerepük, hogy teljesen megszüntessék a verejtéke­zést, hanem az, hogy a ter­melést a szükséges mértékre csökkentsék. Erre a célra jól beváltaik az aluminiumsók- ból készített szerek — gyógy­szertárban is beszerezhetők —, valamint a különböző kozmetikai készítmények. A hintőporok és a gyógynövé­nyekből készült fürdőkeveré­kek szintén előnyösen hasz­nálhatók, jó fertőtlenítők, és üdítenek. Kényes pont a láb Az izzadásn/ak igen gyako­ri és nehezen kezelhető for­mája jelentkezik a lábon. S ez nemcsak szezonális prob­léma, télen is gyakori. Az okok közé sorolható az egyé­ni nemtörődömség, hanyag­ság, de szerepe lehet a rosz- szul szellőző, szintetikus ha­risnyának, a műbőr cipőnek. Az ujijközök gyakran fájdal­masan berepedeznek, hám­rétegek lökődnek le, amelye­ken baktériumok, gombák szaporodnak el. A kezelés türelmet igényel. Legfontosabb a rendszeres és gyakori lábmosás. Jó ha­tású az ecetes lábfürdő (1 li­ter vízhez fél dediliter 10 százalékos ecet), illetve a hi- permangános langyos víz. Mosás után gondosan töröl­jük szárazra lábunkat, külö­nösen az ujjak közötti részt, majd lizoformos oldattal dörzsöljük be. Hasznos, ha nappal a cipőbe Mycosid vagy Mikofen hintőport szó­runk. Ezek gátolják a láb fo­kozott izzadását és a bakté­riumok elszaporodását. A láb jobb szellőzése érde­kében viseljünk lyukacsos cipőt, szandált, és ezej^ bel­sejét is fertőtlenítsük időn­ként formalinos oldattal. A kéz gondozása A kéz jzzadása kellemet­len tünet. Legtöbbször ideg- rendszeri zavarral függ ösz- sze. Mérséklődik, ha gyak­ran fürdetjük 40—50 Celsi- us-fokos vízben, vagy 15 szá­zalékos konyhasós vízben áz­tatjuk. A verejtékezés és annak fokozódása természetes je­lenség az egészséges szerve­zetben. A kiváltó élettani in­ger elsősorban a hő, de lehet fokozott izommunka, és hir­telen lelki felindulás is. Amennyiben úgy tapasztal­juk, hogy a termelt váladék túlhaladja a környezettől és a körülményektől függő mennyiséget, és a már em­lített szerek hatására sem csökken, forduljunk orvos­hoz. Ilyenkor már nemcsak a helyi kezelés, hanem az alapbetegség — idegkimerü­lés, izgalmak, pajzsminigy- túltengés, vérszegénység sltb. — gyógyítása is szükségessé válhat. Dr. Soproni László Alufólia a háztartásban Vékony bőrből vagy mű­bőrből saját magunk is ké­szíthetünk különböző öveket női vagy lánykaruhához. Az öv nagyon egyszerű, ha de­rékon alul hordják. Az ún. csípőövek íves kialakítású­ak, mint az A ábra (1) mu­tatja. Legjobb először rajzlapból szabásmintát készíteni, és próba után a bőrt a szabás­minta szerint kivágni. Az övét varrás nélkül készítjük. A belső részt (1) a külső (2) résszel körülragasztjuk. A belső részt vastag bőrből (merev vászonból), a külsőt vékony bőrből készítjük. [A műbőr belső (2) és (2/b) fe­lületét ne túl bőségesen ken­jük be; a ragasztófelesleg a műbőr megduzzadását idéz­heti elő!] Az övvégeket (2/c és 2/d) keskenyebb rátét for­májában ragasztjuk meg, hogy a csatot (3) rögzíteni tudjuk. Szép övcsatok készíthetők vastag talpbőrdarabokból; ilyesmit cipészműhelyekben, cipőkellékboitokban vásárol­hatunk. A csat alakjának és szélességének megterve­zése után a rajzot átvisszük a bőr sima, felső oldalára. A csat belső nyílásait és szé­leit lombfűrésszel vágjuk ki a B ábra szerint. Kivágás után a bőr széleit finom dörzspapírral letisztítjuk. A bőrt nem szabad festeni, ha­nem felületét be kell kenni jó bőrápoló pasztával. A csat kivágása után még el kell készíteni a nyelvet (1), mely vastag bronz- vagy réz­drótból készíthető. A nyelv­nek azt a részét, amely át­meghajlítás előtt laposra kell kalapálni. A nyelvnek a csat mellső részére (3) tá­maszkodó részét viszont le kell reszelni, hogy könnyen hatoljon be a bőrövben levő lyukakba. A különböző övékhez sa­ját ízlésünk szerint tervez­hetjük meg a csatokat (C ábra). A csat lehet szimpla vagy dupla, alkalmi ruhák­hoz díszesebb. A természe­tes, vastag bőrből készült övhöz készíthetünk olyan csatot, amelyben a nyelv is bőrből van kivágva. Ebben az esetben a nyelvet (1) kü­lön dalibból vágjuk ki, majd rézszegeccsel (2) a csat hát­só (3) részéhez erősítjük. A kemény bőrből lombfű­résszel kivágott nyelv (1) elég nehezen hajlik az öv meghúzásakor. Ezt a hibát úgy szüntethetjük meg, hogy gömbölyű reszelővei .kis ha­rántalakú bemélyedést resze­lünk ki (1/a). Az övben (5) lévő hosszúkás nyílások (4) kivágásához laposított és ki­élezett végű acélcsőből ké­szítjük a lyukasztót. Aki már használta, meg­szerette, megszokta, aki még nem nagyon ismeri prakti­kus előnyeit, annak érdemes kipróbálnia. Az alufólia egészen vé­konyra hengerelt alumínium, s általában 10 méteres te­kercsben kerül a kereske­delmi forgalomba. Az egész­ségre teljesen ártalmatlan, s lágyító hőkezelés nyomán önmagában steril. Felülete sosem válik a baktériumok táptalajává, nem ereszti át a fényt, óvja az élelmisze­rek tápanyagát, és megőrzi azok aromáját. Kiválóan al­kalmas felvágottak, sajtok becsomagolására, illetve tá­rolására, Előre, 2-3 hónap­ra tartalékolhatunk benne a mélyhűtő rekeszben kipor- ciózott, összevágott petre­zselymet, kaprot, zellert, metélőhagymát. (Hétvégeken, péntektől hétfőig belecso­magolva tehetünk kenyeret, zsemlét, kiflit a mélyhűtőbe. Gyorsan, egyszerűen ké­szül benne az étel. Igen elő­nyös betegeknek, fogyókú­rázóknak, mert zsír nélkül is ízletes, finom falatokat fogyaszthatnak. Fóliában süthetünk bármilyen felsze­letelt húst, halat, vagdalt húspogácsát, virslit, májat, rakott vagy töltött főzelék­félét. Az így sütésre kerülő burgonyát, zöldséget gondo­san elő kell készíteni, a hús­szeleteket gyengén kiverni, és ízlés szerint fűszerezni. Ábráink háromféle csoma­golásmódot mutatnak be: 1. A nagyobb húsdarabo­kat (egész csirke vagy hal) megfelelő méretű, vékonyan közepére helyezzük, a két szélét összefogva, középen dupla ráhajtással lelapítjuk, és a két keskenyebb végét is kétszer visszahajtjuk. La­zán csomagoljunk, mert a keletkező gőznek helyet kell hagyni. 2. A kerek, illetve göm­bölyű sütni valókat négy- szögletesre vágott, és véko­nyan bevajazott fólia köze­pére helyezzük. A karfiolt, karalábét, burgonyát, almát, körtét ilyen méretű fóliába rakjuk, s a négy csücskét fönt összefogva szorosra csa­varjuk. 3. A kis, laposabb adago­kat dupla irkalap méretű fólia alsó felére rakjuk, rá­borítjuk a felső lapot, és mint valami borítékot, há­rom oldalról behajtogatjuk a széleket. Néhány gyorsan készülő, ízletes étel étvágy- és kedv­Magyaros falatok. A tep­sit kibéleljük fóliával. A megkent lapra bevagdosott szalonnát, vékonyra szeletelt burgonyát, karikára vágott kolbászt, megint egy sor burgonyát, s végül vékony­ra szeletelt füstölt húst vagy sonkát helyezünk. Sózzuk, picit borsozzuk, esetleg ke­vés mustárral megkenhet­jük. A hosszúra hagyott fó­liát visszahajtjuk, becsoma­goljuk az egészet, s 25-30 percig sütjük. Sajtos hasé. Ha előkészít­jük, friss meleg szendvics­csel kínálhatjuk vendégein­ket. 12 db sós stangli, 10 dkg vaj, 25 dkg keményebb sajt, kevés tejföl, zöldpetre­zselyem és só szükséges ké­szítéséhez. A félbevágott stanglik alsó részét megva­jazzuk, sózzuk, rárakunk csíkokra vágott sajtokat, ezt megkenjük még tejföllel, megszórjuk finomra vágott petrezselyemmel. A stangli tetejét visszarakjuk, és a be­csomagolt szendvicseket 6-8 percig sütjük tepsiben vagy sütőlemezen. Töltött alma. Hozzávalók: 8 szép alma, 10 dkg durvá­ra vágott dió, 5 dkg mazsola, 1-2 kanál barack- vagy na­rancsíz, fahéjas porcukor. Az almákat megmossuk, magházukat hegyes késsel kivesszük, és helyükre tölt­jük a lekvárral, dióval, ma­zsolával összegyúrt keveré­ket. A tepsibe helyezett fó­liára rakjuk a töltött almá­kat, betakarjuk a fóliával és 10-15 percig sütjük. Ha a tű könnyen belemegy, akkor jó. fogja a csat hátsó részét (2), B. K. beolajozott, bezsírozott fólia csinálónak: BANYAI KATALIN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom