Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
1985. december 11. Képújság 5 I I olyan műszaki, illetve üzemszervezéssel kapcsolatos wjllab* megoldás, amely viszonylag új, állami vállalat, állami szerv, társadalmi szervezet vagy szövetkezet részére hasznos eredménnyel jár, és nem tartozik előterjesztőjének munkaköri kötelességei közé, illetve munkaköri feladatán belül jelentős alkotó teljesítménynek minősül. Az újítás a találmánytól főleg abban különbözik, hogy csak világviszonylatban új műszaki megoldás lehet, míg az újítás lehet üzemszervezési jellegű megoldás is, és csupán a gazdálkodó szerv vonatkozásában kell újnak lennie. (Közgazdasági Kislexikon) Lehetőségek a környezetvédelemben Szabadalmak a lakótelepi szennyvíz feldolgozására A vállalat jelentkezett, hogy megoldja Szekszárdon a Cinka utcában a szennyvízelvezetést és feldolgozást. A Gullyás György és László Béla által szabadalomnak is bejelentett BLG elnevezésű szennyvíztisztító 100 családi ház kommunális hulladékát dolgozná fel. Lakótelepeken, iskolákban, és kisebb üzemékben lehet gazdaságosan használni. A Cinka utcai telep felépítése 300 000 ezer forintba került volna, ehhez még hozzá kell számítani a csatornázás költségét. Ha kiszámoljuk, hogy egy családi házihoz 25 000 forintba kerül megépíteni a szennyvízaknát, hogy onnét 50 forintért szállítják el köbméterenként a szennyvizet, akkor nem kell fejszámolóművésznek lenni, hogy a lakótelepi szennyvíztisztító költsége kevesebb és a megoldás korszerűbb, mint az egyedi — sokszor szabálytalan — házi kivitelezésű „szennyvíztartály”. A Oinfca utcában maradt a házi kivitelezés .. . A Tolna Megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat az előbbi berendezésből Mázia- szászváron és Mezőfialván épített egyet-egyet, az üzemelés során már olyan tapasztalatok birtokába jutottak, amely bizonyítja, hogy a szabadalom megéri a pénzét ezúttal jó értelemben használva a kifejezést. Az első sza bad ül mat a vállalat 1982-ben nyújtotta be: a szennyvíz-előkészítő és te rhe lés - k i e gye ni í tő be ren dezést. Ez szolgálati szabadalom és a vállalat szekszárdi központjában azóta is eredményesen használják. A szabadalom lényege, hogy megoldódik a szippantott szennyvizek központi telepen való elhelyezése. A berendezés már alapvetően megfelel egy egyszerű biológiai tisztítónak is. A Tolna Megyei Kommunális Szolgáltató Vállalatnál 1981 óta gyártanak szennyvíztisztító berendezéseket a Vegyépszer Vállalattal közösen. Ezeket a kisberendezéseket iskolák, óvodák, köz- intézmények alkalmazhatják leggazdaságosabban. Tóth Vilmos, a vállalat főmérnöke tájékoztatott bennünket a továbblépés lehetőségéről. Abból az alapállásból kell és kellett a vállalatnak kiindulni, hogy a szennyvíz manapság az ország egyik legelevenebb gondja. Elvezetése, feldolgozása és ártalmatlanítása miindannyiunk közös ügye. Kiszámították, hogy az ezredfordulóig 70 szippantókocsit kellene vásárolniuk, ha lépést akarnának tartani az „áradattal”. Ha csak 19-el — ennyi megye van az országban — szorozzuk be a 70-et, akkor érzékelhető, hogy más utat kell járni. Szekszárdon öt éve foglalkoznak a megoldással, több újításuk és szabadalmuk készült el. Nemcsak papíron léteznek ezek a berendezések, hanem Környezetvédő szennyvíz' ülepítő /tartály már mindegyikből működik valahol az országban. A következő szabadalmuk .már a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen készült. A találmányt tőlük vették át kizárólagos joggal. Ilyen jellegű konstrukció Magyarországon még nincs. A Denifo nevű berendezés a nitrogén és a foszfor eltávolítását is megoldja. A berendezést legyártották, jelenleg a félüzemi kísérletéket végzik, a napi kapacitása 70 köbméter és alkalmas védett területen is a szennyvíz feldolgozására. Az ivóvíz nitráttalanítását zeolittal próbálják megoldani, a kísérletek még folynak. Első lépcsőben a szekszárdi telepük vízhálózatát tisztítják zeolittal. A közelmúltban fejezték be a szennyvíziszap feldolgozásának újítási dokumentációját. Az újítást benyújtották a Szekszárdi Húsipari Vállalathoz, mivel itt évente 7700 tonna olyan szennyvíz- iszap keletkezik, amely feldolgozható és a mezőgazdaságban hasznosítható. Ezzel az újítással csak a húskombinát egy millió forint megtakarítást érhet el. — Nagyon nagy lehetőségek vannak a környezetvédelem területén — mondja Tóth Vilmos. — Vállalatunknak kötelessége és gazdasági érdeke is, hogy ezen a téren minél előbbre jusson. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy öt éve „jó lóra tettünk”. Az egyesület 'Nem közömbös, hogy szellemi termékeink hogyan jelennek meg a hazai és nemzetközi piacon ,milyen védelmet nyernek és nyerhetnek és ezeknek a szellemi termékeknek a segítségével hogyan tudjuk áruink színvonalát, versenyképességét növelni... E szellemi termékek forgalmának, védelmének szabályai speciális jogterületet alkotnak. Ide tartozik az ipar- jogvédelem, amely rendkívül érzékeny a műszaki fejlődéssel kapcsolatos változásokra. A megye vállalatainál, szövetkezeteinél tevékenykedő újítási- és iparjogvédelmi előadók, újítók, feltalálók vesznek részt a MTESZ tag- egyesületeként .10 éve működő Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Tolna Megyei Szervezetének munkájában. Erről beszélgettünk Fekete Józseffel, a Tolna megyei szervezetek titkárával. — Hányán vesznek részt az egyesület munkájában? —A taglétszám nem magas, negyvenketten jönnek el rendszeresen rendezvényeinkre. A munkájukról ejtsünk pár szót. — Egyik leghasznosabb egyesületi tevékenységünk az iparjogvédelem területére eső jogi szabályozás előkészítésében és megismertetésében végzett közreműködésünk. Ennek érdekében a megyében először szerveztünk középfokú iparjogvédelmi tanfolyamot, mely húsz szakember részére adott komoly szakmai továbbfejlődési lehetőséget. — Feladataik szerteágazóak. — Már felsorolni is nehéz. Foglalkozunk a műszakiszellemi alkotások létrehozásával, oltalmával, -hasznosításával kapcsolatos kérdések gyakorlati tanulmányozásával. Az iparjogvédelmi ismeretek, továbbá a műszaki- szellemi alkotások elterjesztésének segítségével. Egyesületünk fórumot biztosít az iparjogvédelmi kérdések megvitatására, ennek érdekében előadásokat, vitaüléseket rendez, elősegíti a felmerülő elvi és gyakorlati kérdések tisztázását és szak- könyvtárat tartunk fenn. Célunk eligazítani az újítókat, a feltalálókat, az -őket megillető jogok bonyolultnak tűnő útvesztőjében ,s igyekezünk elejét venni annak, -hogy minél kevesebb megkeseredett újító legyen. Az agytornáztató ember Tanó Nándor régi „motoros” újító berkekben. Pontosabb megnevezéssel: ipar- jogvédelmi előadó. Lassan már 15 éve foglalkozik hivatalból a szellemi termékekkel, az újítók ügyes-bajos dolgaival. Jelenleg a Szekszárdi Borászati Társaság személyzetise és iparjogvédelmi előadója. Tapasztalatai példaértékűek, kiterjeszthetők az egész újító „társadalomra.” — Az újítások sajnos kilencven százalékban műszaki megoldások. Nagyon kevés a munkavédelemmel és a munkaszervezéssel kapcsolatos javaslat. Pedig a két utóbbi is megkönnyítheti és biztonságosabbá teheti a mindennapi munkát. — Kik újítanak? — Azok az emberek, akik műszaki kérdésekkel mindennap találkoznak. — Ennek lehet az a hátránya, hogy csak műszaki kérdésekkel kapcsolatos javaslatok kerülnek az ipar- jogvédelmi előadó asztalára. — Az újítómozgalom egyik fontos dokumentuma az 1983-ban kiadott 10-es számú határozat, amelyben a hivatali, vagyis a munkahelyi kötelesség címszót kibővítette. Korábban a műszaki szakemberek, vezetők ki voltak zárva „munkaköri kötelesség” címén az újításból. Ez a határozat, most megoldja régi gondunkat, várhatóan több lesz az újítás. A kettőnk közötti párbeszéd sokkal szerteágazóbb. A példák tucatjai hangzanak el. Magam inkább az érdektelenséget emlegetem folyton. Tanó Nándor pedig a lehetőségeket sorolja. A kettő valóban egy, csak nem kezeljük egynek. Azt mondom, hogy manapság komolyabb dologba fogni vezetői segédlet nélkül bátorság, vagyis nem illik okosabbnak látszani a főnökeiknél. — Nem így van — mondja Tanó Nándor. — Ha a vezetés valamilyen módon fontosnak tartja a találmányt, vagy a nagyobb újítást, akkor azt maximálisan támogatja. — Üzlettárs akar lenni a főnök? — Nem mindig. Az ő érdekeltsége többnyire abban is megmutatkozik, hogy a vállalat érdekeltsége legyen az a találmány, vagy nagyobb horderejű újítás. Néha azonban az anyagi előnyre is igényt tart a vezető. Manapság az önzetlenség nem jellemző, foglaljuk inkább így össze. — Azt mondja, hogy nem mindig a személyes érdekeltségről van szó. — így igaz. Számomra szimpatikus az a vállalati vezető, aki ragaszkodik ahhoz, hogy a vállalat neve valamilyen formában szere— Tanó Nándor peljen, mert akkor az ő munkájáról is szó van. Az iparjogvédelmi előadó szerepéről váltunk szót. Fontos és sok hasznot hozó ember lehet az úgynevezett újítási előadó. Ha csak hivatalnok, akkor ott nem megy az újítás. — Agytornáztatónak kell lennie — mondja Tanó NánÚjítók Lapja a brigádoknak Az újítás szervezése ott kezdődik, hogy gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról. A Simontornyai Bőrgyárban minden szocialista brigád megkapja az Újítók Lapját. Ilyen a gyár portáján a brigádok „postaládája” mégpedig akkor, amikor megérkezett az Újítók Lapja. A példa Mesterem, Lődi Ferenc, a szekszárdi műszergyár volt esztergályos művezetője, a gyár alapításakor érkezett Szekszárdra. A műhelyben szinte naponta kellett megismerkedni új gyártmányok! kai, felkészülni a tömeg- gyártásra. Az ötletek, javaslatok, újítások százaira volt szükség ahhoz, hogy a nagyvállalat igényének megfelelhessünk. Lődi Ferenc művezető rendelkezett közülünk egyedül ■nagyipari gyakorlattal. Ebből következett és természetesen az ő újítói vénájából, hogy a csoport hamarosan újítóvá vált. Először Lődi Ferenc elkészítette a terveket, a brigád pedig kivitelezte. Később már egyre többünk jelentkezett önálló újítással. .. A mester bevezette a csapatot az újító mozgalom rejtelmeibe, az ott dolgozó fiatal esztergályosok vérévé vált, hogy újítani kell. Számon senki sem tartja, hogy Lődi Ferenc hány fiatalemberrel szerettette meg az újítást. De, azóta is, bárhova megyek a megyében, mindenütt találkozom volt „Lődi tanítvánnyal”. Emlékezetünkbe mélyen beivódott a példaadó mester tisztelete. És azt hiszem, hogy ez minden kitüntetésnél többet ér... „Újítók” Két zsebmetszö beszélget az utcán. Azt kérdezi az egyik a társától: — Te mondd, pajtás, milyen volt a mai fogás? — Ne is kérdezd. Elég szegényes. Most arra vetemedtem, hogy feltűnően rossz lakáskörülményeimre való tekintettel úgy „újítok’’ meg egy nagymenő zsebéből egy pénztárcát, hogy lehetőleg az idei tél végéig lesitteljenek. — Mi a csudának? Elment az eszed? — Nem pajtás, csak kikapcsolták a lakásomban a villanyt meg a gázt. dór. — Ha ismeri a vállalatot, az ottani műszaki, vagy munkavédelmi problémákat, akkor ösztönözni tudja az okos embereket. — Milyen megoldás lehetséges a szellemi termékekkel való jobb sáfárkodásban? — A mostani felgyorsult életritmusban már egyre több helyen jönnek rá arra, hogy a szellemi termékeket teljes egészében ki kell aknázni, vagyis a gondolkodó embert meg kell becsülni. Szorgalmazni kellene a vállalatok közötti újítások cseréjét. Ebben óriási lehetőségek vannak. — És mi lenne, ha az újítási előadót termelő embernek tartanák és az újítások megtakarításaiból őt megfelelően premizálnák? — Ugrásszerűen megnőne az újítások száma. Az oldalt összeállította: Hazafi József és Gottvald Károly. Gyors elbírálás Az ipari szövetkezetekben az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetnek az újításra. Sok száz apró ötletből lett már üzlet, új termék, vagy korszerűbb gyártás. A kisüzemekben az újító helyzete jobb, hiszen köny- nyen megismerhető a gyártási folyamat, az emberi kapcsolatok kiegyensúlyozottabbak, jobban is rászorultak a gyors, azonnal hasznot hozó újra. Tolna megye ipari szövetkezetei 1984-ben 3 580 000 forint megtakarítást könyvelhettek el újításokból. A 166 benyújtott javaslatból lűü-ot fogadtak el, ebből 97- et hasznosítottak. A kifizetett újítási díj összege pedig 297 500 forint volt. Az előbbiek jellemzőek 1985-re is. Tolnán a Gép- és Műszeripari Szövetkezetben 1985-ben 30 újító 22 újítási javaslatot nyújtott be, melyből 17-et hasznosítottak, és három van elbírálás alatt. A hasznosított újításokból az idén már 1,1 millió forint eredmény keletkezett. Az újítóknak 69 ezer forintot fizettek ki. A legtöbb megtakarítást a tőkés importanyagok kiváltásával érték el. A tolnai szövetkezet legeredményesebb újítói Sza- bolcska Gábor, Szabó Miklós, Kiss József és Gáncs János. A Tamási Talux Ipari Szövetkezetben 22 újítást nyújtottak be 1985-ben. Az előkalkulációk alapján 2,2 millió forint eredmény keletkezett és az újítóknak 58 400 forintot fizettek ki. A szövetkezet legeredményesebb újítói: Kálóczi Ferenc, Marton György, Nyirati László. Az előtérben: a Denifo nevű berendezés
