Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
12 ^tPÜJSÄG 1985. december 1. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN n MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN lir MAGAZIN '111 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Pusztuló Az Amazonas menti őserdők sokáig az elpusztíthatatlan trópusi vegetációt testesítették meg a világ számára, ám az Amiazonias-íme- dence őserdőinek már mintegy 20—25 százalékát kiirtották. Korábban főként az Amazonas alsó folyásának a vidékén irtották az őserdőket, az utóbbi tíz esztendőben azonban a felső folyamszakasz és mellékfolyói mentén települtek le sokan, a Bolíviához, Peruihoz, Ecuadorhoz és Kolumbiához tartozó területeken. Egyedül Peruban 51 ezer négyzetkilométernyi őserdőt irtottak ki. Az erdőirtásnak nagy hatása lesz a klímára és a megmaradt erdőállományra is. Az Am azonos-medencére hullló csapadék 50 százaléka a terület párolgásából származik. Az őserdő kiirtásával csökken a talaj vízmegtartó képessége, sokkal több víz távolik hasznosíthatatla- nuil, mint a korábbi évtizedekben. A minimális vízszint ugyan 1962 óta nem változott, az árvízszint viszont a perui Iquiotos folyón jelentősen megnőtt: 1970 előtt sohasem volt nagyobb 26 méternél, azóta viszont sohasem volt kisebb. Az árvízszdnt növekedése a talaj rosszabb vízmegkötő képességének a következménye. A nagy árhullámok nemcsak több vizet visznek magukkal has zn osí tatlanul, hanem jelentős károkat is okoznak az Amazonas alsó szakasza körüli vidéken. Mithra Isten temploma? Sziklarajzok a Csodák Völgyében A francia—olasz határvidéken, a Tengeri Alpok természeti és régészeti érdekessége a Csodák Völgye (Valée des Merveiiles). E járásnyi terület régi vita tárgyát képezte a két ország között: előbb francia volt, maijd évszázadokon át olasz, míg a második világháború után újra Franciaország része lett. A Tengeri Alpok csúcsai 2500—3300 m tengerszint feletti magasságig meredez- nek. A gránitsziklák, a formás völgyek, a hegyi patakok, a csodálatos kékségű tengerszemek önmagukjym is gyönyörű látványt nyújtanak. A Csodák Völgye 2200— 2700 m magassságban terül el, kéklő, bár sokszor felhőbe burkolózó hegyormok pillantanak rá a magasból, a legközelebbről, a Mont Bego csúcsa. A táj szépsége önmagában is indokolja a Csodák Völgye elnevezést, de nem ezért hívják így. E furcsa sziklavilágban, a vöröses vagy zöldes színű kopár sziklák káoszában bolyongva hamarosan primitív rajzokra lehetünk figyelmesek egyes sziklákon: bikafejek, napok, kígyók, skorpiók, primitív ekét toló földművesek, felemelt karú boszorkánymesterek pillantanak ránk. A völgy remekműve a törzsfőnök alakja: minden sziklarajz közül ez emelkedik ki a legjobban a zöldesszürke .alapból. A vezért állva ábrázolták, mellére bikafe- jet véstek, és úgy látszik, mintha a koponyájába egy kardot ütöttek volna. Eddig mintegy 45000 rajzot tartanak számon a régészek. A kutatóknak sok munkát okozták a rajzok, viták dúltak jelentésük megfejtése körül. Tulajdonképpen még ma is több nézet áll szemben egymással. Előbb valamennyi rajzot bronzkorinak vélték, de később bebizonyították, hogy bár valóban vannak közöttük bronzkoriak, többségük jóval később, az i. sz. első-Piásodik századában keletkezett. Ezen alapszik a ma legjobban elfogadott elmélet: a Csodák Völgye egy mérhetetlen nagy, természetes templom, amelyet Mlthrának, a Világosság és az Igazság istenének ajánlottak. Ez az isten ázsiai, indiai eredetű volt, de kultusza később átterjedt Kis-Ázsiába, Fhygiába. Azután behatolt Görögországba, hagy tovább terjedjen Olaszországon át egészen Galliáig. A primitív vallások egyik szakértője szerint „ez a kultusz ugyanazt az utat követte Franciaországban, mint a kereskedelem”. A Rhone völgyében, a Földközi-«tenger partjaitól haladt felfelé Gemfig. Nyomait számos helyen megtaláljuk Lyon alatt. A szentélyek megszakítás nélküli sorozata kötötte ösz- sze a Földközi-tenger partját a germán táborokkal. A Csodák Völgye ezen az útvonalon volt. Sokak betegsége az érelmeszesedés Az érelmeszesedés a nagy és közepes átmérőjű ereknek a betegsége. Az jellemzi, hogy az erek belső falán elsősorban zsírsavat tartalmazó anyagokból és kalci- umvegyületekből álló ki- sebb-nagyobb lerakódások képződnék. Sok beteggel végzett vizsgálatok kimutatták: leggyakrabban a főverőérben, a csípő, ,a láb és az agyi artériákban, meg a szív koszorúereiben jelennek meg az ilyen lerákódások az erek falán. Minthogy a meszes lerakódás az évek múlásával mind jobban szűkíti az érék keresztmetszetét, romlik annak a szervnek a vérellátása, amelybe az elmeszesedett ér vért szállít. De nemcsak a szervek vérellátásában támad zavar, hanem olyan veszedelmek is fokozottabban fenyegetik a beteget, mint a szívroham, a szélütés és az agyvérzés, amelyek sok országban — így nálunk is — a legtöbb halálesetet okozzák. Ez a magyarázata, hogy világszerte nagy erővel kutatják az érelmeszesedés kialakulásának menetét és azokat a tényezőket is — a vérplazma átlagosnál nagyobb lipoidtartalmát, a vérnyomás emelkedését, a ou-„ korbajt és a dohányzást —, amelyek e betegségre hajlamosítanak, illetőleg a már kialakult betegséget súlyosbítják, s kimenetelére hátrányosan hatnak. Jelentősnek látszik az a megállapítás, amely szerint az érelmeszesedés kialakulásában döntő szerepük van a verőerek (artériák) falában lévő sima izomsejteknek. A kutatók már bizton megállapították, hogy a táplálék lipoidtartalma hatással van az érfal sejtjeinek koleszterintartalmára. Ha a táplálék lipoidokban — koleszterinekben — gazdág (például a vaj, a tojás, a tejszín) a vérsavó koleszterintartalma a szokványos 100 mSílliliterenkénti 120 milligramm helyett 400 milligrammra is megnövekedhet, s emiatt többszörösére gyaA vázlatos ábrázolás az ér átmérőjének a fokozatos csökkenését érzékelteti. Fent az 'ép eret látjuk, itt akadálytalan a vér áramlása, középen az átmérő már a felére csökkent, lent pedig az áramlás már nagymértékben akadályozott. rapszik a vérsavában azoknak az anyagoknak a meny. nyisége, amelyek az érfial sima izomsejtjeinek a szaporodását, s ezáltal az érelmeszesedés kialakulását serkentik. A tapasztalatok azt mutatják, hogyha a telített zsírsavakban bővelkedő zsírok helyén telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajokat fogyasztunk, csökken a vérben a koleszterin mennyisége, és kisebb lesz az érelmeszesedés kialakulásának a veszélye. A hát karikatúrája — Hoztál nekem szép ajándékot?! Sztravinszkij ff* r • r • Uj óriási óceánjárók Visszatérnek a már halottnak mondott óriási óceánjá- rök. Miután már hosszú ideje nem építenek 50 000 tonnánál nagyobb utasszállító hajót, és az olyan veszteséges gigászokat, mint a 83 000 tonnás Queen Elizabeth, kivonták a forgalomból, a norvég Royal Caribbean Line hajóstársaság 70 000 tonnás hajót rendelt 2500 utas számára (ára 175 millió dollár). A konkurens vállalat, a Norwegian Caribbean Line meg éppen a hajózás történetének legnagyobb utasszállítóját építteti meg — egy 90 000 tonnásat, 3000 túrázó utas számára (ára 250—300 millió dollár). Műanyag fényvezető szál A fényvezető kábelek ma még kizárólag üvegből készülnek, pedig a műanyag szálnak sok előnye volna. Olcsóbb, egyszerűbben vágható, könnyebben kezelhető, a látható fényt jobban vezeti. Hosszabb távőlságra mégsem használható, mert a fényt már egy rövid távolságon belül elnyeli. A jó üvegszálakban 2 km-en csökken tizedére a fény ereje, míg a mai műanyag szálakban már 50 m-en. A japán NTT cég kutatói nemrég olyan polimetákrilát szálat (plexiiszálat) készítettek, amelyben a fény intenzitása HÍ' m-en csökken a tizedére, de remélik, hogy ezt a távolságot hamarosan 330 m-re növelhetik. Rejtvényünk Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző, a 20. század egyik legnagyobb hatású egyénisége hat művének címét tartalmazza. VÍZSZINTES: l. Csajkovszkij nyomán szerzett balettje. 13. Kettőzve: játékfigura. 15. Ró- zsáhimlő. 16. Ennek alapján adózunk. 17. Az ilyen „gazda” féllábbal a börtönben van. 18. Kultúrintézmény névjele. 20. Szoknya. 21. Négylábú. 22. Világbajnok szovjet tomásznő (Nelli). 24. Hírben van! 26. Katlan közepe! 27. Részértesülés. 28. Hinté. 30. Hegység Európa és Ázsia határán. 31. Tudományos tétel. 32. Fűszerezi. 34. „.. . éri a ház elejét”. 35. Tünet része! 36. Hangtan. 38. Dátum- rag. 39. Kedvező alkalom. 41. Újítás. 43. A romániai Dej város magyar neve. 44. Eleségnővény. 46. Verskellék. 47. Az ezüst vegyjele. 49. A malária gyógyszere. 51. Egyforma betűk. 52. Angolszász férfinév. 54. Csatamező. 55. Szatoadságkezdet! 56. „Az élet. . .” (Krúdy). 58. Baté- ria. 60. „Mi kék...” (Petőfi). 61. Énekes madarak. 63. Hajó- sérülés. 64. Őse. 65. Borfajta. 67. Kerítéssel leválaszt. FÜGGŐLEGES: 1. Sztravinszkij burleszkje. 2. Móricz Zsig- mond parasztflgurája sárarany című regényében. 3. Üzemi Bizottság. 4. összetételekben Jelentése: új. 5. Négyszeres világbajnok galamblövőnk (Pál, 1929, 1933, 1934 és 1935). 6 ............. a világát” (jól megy neki). 7. Helyrag. 8. Súlyarány rövidítése. 9. Emelkedett hangú költemény. 10. Délszláv körtánc. 11. Fájdalmas felkiáltás. 12. Rangjelző. 13. Férfinév. 14. Klasszikus tradíciókat felelevenítő balettje. 10. Hegedűre irt szerzeménye. 23. Az ott tartott motorversenyekről ismert angol sziget. 24. Zamatos. 25. Nagy- Brítannla polgára. 26. ... poetica. 28. Döf. 29. Újra fogalmaz. 31. Legismertebb szvitjeinek egyike. 32. Igefajta. 33. Telefontárs. 36. Kis széntartalmú vasötvözet. 37. Autófenntartó Ipari tröszt névjele. 40. Diplomáciai gépkocsik Jelzése. 42. Omszk folyója. 44. Mélyhűtött. 45. Kicsavar. 48. Baj, zavar. 49. Katonai rövidítés. 50. Nemzetség. 51. Rejtett szándékkal félrevezet. 53. ösztökél. 55. „Udvaron fehérük .. . egy tehénnek” (Arany János). 57. Az Ilyen medve nem veszélyes. 59. Érett paradicsomból csurog. 60. Város Norvégiában. 62. Régi mongol fejedelmi cím. 64. Dísze (ford.) 65. Sztravinszkij színpadi műve. 66. Mint a 7. számú sor. 68. Levéltáviró rövidítése. Megfejtésként beküldendők a vízszintes 1. a függőleges l, 14, 19, 31, 65. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf.: 71. A beküldési határidő: december 13. A borítékra, levelezőlapra kérjük Írják rá: Rejtvény! A 47. heti, Éjszakai kóborlás című rejtvényünk megfejtése a következő: „És legelőször éreztem az Ifjú Most született tavasz lehelletét.” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: ifj. Pesti Rudolf, 7192 Szakály, Tanács- köztársaság útja 155., dr. Deák Konrád, 7100 Szekszárd, Mészáros L. u. 5., Ihász Imréné, 8253 Révfülöp, Iskola u. 6.. Ambrus László, 7192 Szakály, Bartók B. u. 473., Kadosa Ferenené, 7100 Szekszárd, Cinka u. 21. A völgy legjelentősebb rajza a törzsfőnök
