Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

12 ^tPÜJSÄG 1985. december 1. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN n MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN lir MAGAZIN '111 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Pusztuló Az Amazonas menti őser­dők sokáig az elpusztítha­tatlan trópusi vegetációt tes­tesítették meg a világ szá­mára, ám az Amiazonias-íme- dence őserdőinek már mint­egy 20—25 százalékát kiir­tották. Korábban főként az Amazonas alsó folyásának a vidékén irtották az őserdő­ket, az utóbbi tíz esztendő­ben azonban a felső folyam­szakasz és mellékfolyói men­tén települtek le sokan, a Bolíviához, Peruihoz, Ecua­dorhoz és Kolumbiához tar­tozó területeken. Egyedül Peruban 51 ezer négyzetki­lométernyi őserdőt irtottak ki. Az erdőirtásnak nagy ha­tása lesz a klímára és a megmaradt erdőállományra is. Az Am azonos-medencére hullló csapadék 50 százaléka a terület párolgásából szár­mazik. Az őserdő kiirtásával csökken a talaj vízmegtar­tó képessége, sokkal több víz távolik hasznosíthatatla- nuil, mint a korábbi évtize­dekben. A minimális víz­szint ugyan 1962 óta nem változott, az árvízszint vi­szont a perui Iquiotos fo­lyón jelentősen megnőtt: 1970 előtt sohasem volt na­gyobb 26 méternél, azóta vi­szont sohasem volt kisebb. Az árvízszdnt növekedése a talaj rosszabb vízmegkötő képességének a következmé­nye. A nagy árhullámok nemcsak több vizet visznek magukkal has zn osí tatlanul, hanem jelentős károkat is okoznak az Amazonas alsó szakasza körüli vidéken. Mithra Isten temploma? Sziklarajzok a Csodák Völgyében A francia—olasz határvi­déken, a Tengeri Alpok ter­mészeti és régészeti érde­kessége a Csodák Völgye (Valée des Merveiiles). E járásnyi terület régi vita tárgyát képezte a két ország között: előbb francia volt, maijd évszázadokon át olasz, míg a második világháború után újra Franciaország ré­sze lett. A Tengeri Alpok csúcsai 2500—3300 m tengerszint fe­letti magasságig meredez- nek. A gránitsziklák, a for­más völgyek, a hegyi pata­kok, a csodálatos kékségű tengerszemek önmagukjym is gyönyörű látványt nyújta­nak. A Csodák Völgye 2200— 2700 m magassságban terül el, kéklő, bár sokszor felhő­be burkolózó hegyormok pil­lantanak rá a magasból, a legközelebbről, a Mont Bego csúcsa. A táj szépsége ön­magában is indokolja a Cso­dák Völgye elnevezést, de nem ezért hívják így. E fur­csa sziklavilágban, a vörö­ses vagy zöldes színű kopár sziklák káoszában bolyong­va hamarosan primitív raj­zokra lehetünk figyelmesek egyes sziklákon: bikafejek, napok, kígyók, skorpiók, pri­mitív ekét toló földművesek, felemelt karú boszorkány­mesterek pillantanak ránk. A völgy remekműve a törzs­főnök alakja: minden szik­larajz közül ez emelkedik ki a legjobban a zöldesszür­ke .alapból. A vezért állva ábrázolták, mellére bikafe- jet véstek, és úgy látszik, mintha a koponyájába egy kardot ütöttek volna. Eddig mintegy 45000 rajzot tarta­nak számon a régészek. A kutatóknak sok munkát okozták a rajzok, viták dúl­tak jelentésük megfejtése körül. Tulajdonképpen még ma is több nézet áll szem­ben egymással. Előbb vala­mennyi rajzot bronzkorinak vélték, de később bebizonyí­tották, hogy bár valóban vannak közöttük bronzkori­ak, többségük jóval később, az i. sz. első-Piásodik száza­dában keletkezett. Ezen alapszik a ma legjobban el­fogadott elmélet: a Csodák Völgye egy mérhetetlen nagy, természetes templom, amelyet Mlthrának, a Vilá­gosság és az Igazság istené­nek ajánlottak. Ez az isten ázsiai, indiai eredetű volt, de kultusza később átterjedt Kis-Ázsiába, Fhygiába. Azu­tán behatolt Görögországba, hagy tovább terjedjen Olasz­országon át egészen Galliáig. A primitív vallások egyik szakértője szerint „ez a kul­tusz ugyanazt az utat követ­te Franciaországban, mint a kereskedelem”. A Rhone völgyében, a Földközi-«ten­ger partjaitól haladt felfelé Gemfig. Nyomait számos he­lyen megtaláljuk Lyon alatt. A szentélyek megszakítás nélküli sorozata kötötte ösz- sze a Földközi-tenger part­ját a germán táborokkal. A Csodák Völgye ezen az út­vonalon volt. Sokak betegsége az érelmeszesedés Az érelmeszesedés a nagy és közepes átmérőjű erek­nek a betegsége. Az jellem­zi, hogy az erek belső falán elsősorban zsírsavat tartal­mazó anyagokból és kalci- umvegyületekből álló ki- sebb-nagyobb lerakódások képződnék. Sok beteggel végzett vizsgálatok kimutat­ták: leggyakrabban a főve­rőérben, a csípő, ,a láb és az agyi artériákban, meg a szív koszorúereiben jelennek meg az ilyen lerákódások az erek falán. Minthogy a meszes lerakódás az évek múlásával mind jobban szű­kíti az érék keresztmetsze­tét, romlik annak a szerv­nek a vérellátása, amelybe az elmeszesedett ér vért szállít. De nemcsak a szer­vek vérellátásában támad zavar, hanem olyan vesze­delmek is fokozottabban fe­nyegetik a beteget, mint a szívroham, a szélütés és az agyvérzés, amelyek sok or­szágban — így nálunk is — a legtöbb halálesetet okoz­zák. Ez a magyarázata, hogy világszerte nagy erővel ku­tatják az érelmeszesedés ki­alakulásának menetét és azokat a tényezőket is — a vérplazma átlagosnál na­gyobb lipoidtartalmát, a vér­nyomás emelkedését, a ou-„ korbajt és a dohányzást —, amelyek e betegségre hajla­mosítanak, illetőleg a már kialakult betegséget súlyos­bítják, s kimenetelére hát­rányosan hatnak. Jelentős­nek látszik az a megállapí­tás, amely szerint az érel­meszesedés kialakulásában döntő szerepük van a verő­erek (artériák) falában lévő sima izomsejteknek. A kutatók már bizton megállapították, hogy a táp­lálék lipoidtartalma hatással van az érfal sejtjeinek ko­leszterintartalmára. Ha a táplálék lipoidokban — ko­leszterinekben — gazdág (például a vaj, a tojás, a tejszín) a vérsavó koleszte­rintartalma a szokványos 100 mSílliliterenkénti 120 mil­ligramm helyett 400 milli­grammra is megnövekedhet, s emiatt többszörösére gya­A vázlatos ábrázolás az ér átmérőjének a fokozatos csökkenését érzékelteti. Fent az 'ép eret látjuk, itt akadálytalan a vér áram­lása, középen az átmérő már a felére csökkent, lent pedig az áramlás már nagymértékben akadályo­zott. rapszik a vérsavában azok­nak az anyagoknak a meny. nyisége, amelyek az érfial sima izomsejtjeinek a sza­porodását, s ezáltal az érel­meszesedés kialakulását ser­kentik. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogyha a telített zsírsavakban bővelkedő zsí­rok helyén telítetlen zsírsa­vakat tartalmazó olajokat fogyasztunk, csökken a vér­ben a koleszterin mennyi­sége, és kisebb lesz az érel­meszesedés kialakulásának a veszélye. A hát karikatúrája — Hoztál nekem szép ajándékot?! Sztravinszkij ff* r • r • Uj óriási óceánjárók Visszatérnek a már halott­nak mondott óriási óceánjá- rök. Miután már hosszú ide­je nem építenek 50 000 ton­nánál nagyobb utasszállító hajót, és az olyan vesztesé­ges gigászokat, mint a 83 000 tonnás Queen Elizabeth, ki­vonták a forgalomból, a nor­vég Royal Caribbean Line hajóstársaság 70 000 tonnás hajót rendelt 2500 utas szá­mára (ára 175 millió dollár). A konkurens vállalat, a Nor­wegian Caribbean Line meg éppen a hajózás történeté­nek legnagyobb utasszállító­ját építteti meg — egy 90 000 tonnásat, 3000 túrázó utas számára (ára 250—300 millió dollár). Műanyag fényvezető szál A fényvezető kábelek ma még kizárólag üvegből ké­szülnek, pedig a műanyag szálnak sok előnye volna. Olcsóbb, egyszerűbben vág­ható, könnyebben kezelhető, a látható fényt jobban veze­ti. Hosszabb távőlságra még­sem használható, mert a fényt már egy rövid távol­ságon belül elnyeli. A jó üvegszálakban 2 km-en csökken tizedére a fény ere­je, míg a mai műanyag szá­lakban már 50 m-en. A japán NTT cég kutatói nemrég olyan polimetákrilát szálat (plexiiszálat) készítet­tek, amelyben a fény inten­zitása HÍ' m-en csökken a tizedére, de remélik, hogy ezt a távolságot hamarosan 330 m-re növelhetik. Rejtvényünk Igor Sztravinsz­kij orosz zeneszerző, a 20. század egyik legnagyobb hatású egyé­nisége hat művének címét tar­talmazza. VÍZSZINTES: l. Csajkovszkij nyomán szerzett balettje. 13. Kettőzve: játékfigura. 15. Ró- zsáhimlő. 16. Ennek alapján adózunk. 17. Az ilyen „gazda” féllábbal a börtönben van. 18. Kultúrintézmény névjele. 20. Szoknya. 21. Négylábú. 22. Vi­lágbajnok szovjet tomásznő (Nelli). 24. Hírben van! 26. Kat­lan közepe! 27. Részértesülés. 28. Hinté. 30. Hegység Európa és Ázsia határán. 31. Tudomá­nyos tétel. 32. Fűszerezi. 34. „.. . éri a ház elejét”. 35. Tünet része! 36. Hangtan. 38. Dátum- rag. 39. Kedvező alkalom. 41. Újítás. 43. A romániai Dej város magyar neve. 44. Eleségnővény. 46. Verskellék. 47. Az ezüst vegyjele. 49. A malária gyógy­szere. 51. Egyforma betűk. 52. Angolszász férfinév. 54. Csata­mező. 55. Szatoadságkezdet! 56. „Az élet. . .” (Krúdy). 58. Baté- ria. 60. „Mi kék...” (Petőfi). 61. Énekes madarak. 63. Hajó- sérülés. 64. Őse. 65. Borfajta. 67. Kerítéssel leválaszt. FÜGGŐLEGES: 1. Sztravinsz­kij burleszkje. 2. Móricz Zsig- mond parasztflgurája sárarany című regényében. 3. Üzemi Bi­zottság. 4. összetételekben Je­lentése: új. 5. Négyszeres vi­lágbajnok galamblövőnk (Pál, 1929, 1933, 1934 és 1935). 6 ............. a világát” (jól megy neki). 7. Helyrag. 8. Súlyarány rövidíté­se. 9. Emelkedett hangú költe­mény. 10. Délszláv körtánc. 11. Fájdalmas felkiáltás. 12. Rang­jelző. 13. Férfinév. 14. Klasszi­kus tradíciókat felelevenítő ba­lettje. 10. Hegedűre irt szerze­ménye. 23. Az ott tartott mo­torversenyekről ismert angol sziget. 24. Zamatos. 25. Nagy- Brítannla polgára. 26. ... poeti­ca. 28. Döf. 29. Újra fogalmaz. 31. Legismertebb szvitjeinek egyike. 32. Igefajta. 33. Telefon­társ. 36. Kis széntartalmú vas­ötvözet. 37. Autófenntartó Ipari tröszt névjele. 40. Diplomáciai gépkocsik Jelzése. 42. Omszk fo­lyója. 44. Mélyhűtött. 45. Kicsa­var. 48. Baj, zavar. 49. Katonai rövidítés. 50. Nemzetség. 51. Rej­tett szándékkal félrevezet. 53. ösztökél. 55. „Udvaron fehér­ük .. . egy tehénnek” (Arany János). 57. Az Ilyen medve nem veszélyes. 59. Érett paradicsom­ból csurog. 60. Város Norvégiá­ban. 62. Régi mongol fejedelmi cím. 64. Dísze (ford.) 65. Sztra­vinszkij színpadi műve. 66. Mint a 7. számú sor. 68. Levéltáviró rövidítése. Megfejtésként beküldendők a vízszintes 1. a függőleges l, 14, 19, 31, 65. számú sorok a Tolna Me­gyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Széche­nyi u. 36. Pf.: 71. A beküldési határidő: december 13. A borí­tékra, levelezőlapra kérjük Ír­ják rá: Rejtvény! A 47. heti, Éjszakai kóborlás című rejtvényünk megfejtése a következő: „És legelőször éreztem az Ifjú Most született tavasz lehelle­tét.” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: ifj. Pes­ti Rudolf, 7192 Szakály, Tanács- köztársaság útja 155., dr. Deák Konrád, 7100 Szekszárd, Mészá­ros L. u. 5., Ihász Imréné, 8253 Révfülöp, Iskola u. 6.. Ambrus László, 7192 Szakály, Bartók B. u. 473., Kadosa Ferenené, 7100 Szekszárd, Cinka u. 21. A völgy legjelentősebb rajza a törzsfőnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom