Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-06 / 286. szám
1985. december 6. /' TQLHA _ _ A KÉPÚJSÁG Elöljáróban... Otthon és a világban A település közművelődési életét a Közművelődési Intézmények Igazgatósága fogja össze, amelyneűc keretében működik a művelődési ház, a könyvtár, a Vármúzeum. A művelődési házban mintegy 50 kiscsoport tevékenykedik, •melyek művészeti csoportok, klubok, érdeklődési körök, tanfolyamok. Evek óta kimagasló eredményeket ér el a Játékszín színjátszó együttes. Több arany minősítésű oklevelet tudhat magáénak, sőt, országos második helyezést is nyert már. Házigazdája az évenként megrendezésre kerülő országos színjátszó és vers- mondó tábornak, 1985-ben a IX. alkalommal. 1983-ben angol nyelvű nemzetközi színjátszó tábornak is gazdája volt Dunaföldvár. A Földvár táncegyüttes hazai szerepléseken túl Portugáliában, Lengyelországban, Csehszlovákjában, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, a Szovjetunióban is képviselte hazánkat. Jelenleg 'mintegy 140 gyerek és felnőtt táncol az együttesben. Csaknem kétszáz tagja van a múzeumbarát klubnak. Helyi összejöveteleiken túl, évente 3—4 országjáró úton vesznek részt, több alkalommal nem is egy autóbusz- szal. A honismereti szakkörök komoly eredményeket érnek el a település múltjának, gazdasági életének, flórájának és faunájának feltárásában. Angol, német nyelv- tanfolyamok, szabás-varrás, gépírás, művészi torna, gép- járművezető, általános iskolai vizsgára előkészítő, szakmunkásképző tanfolyamok működnek évek óta folyamatosan. A Vármúzeum látogatottsága évente meghaladja a hatvanezret, közöttük igen sok a külföldsi. A vár udvarán az Országos Műemléki Felügyelőség által tervezett szabadtéri színpadon jelentős nyári programok bonyolódnak le, amelyek látogatói között is sok külföldivel találkozhatunk. A magyar és nemzetközi Afrika-kutatás kiemelkedő egyénisége, Magyar László Dunaföldvárott töltötte gyermekéveit. Nevét viseli a gimnázium és több szocialista 'brigád. Tiszteletére hirdettük meg a „Magyar László Afrika Műveltségi Versenyt” 1980-ban, amelynek elődöntőit Szombathelyen, Kalocsán és Szekszárdon, országos döntőjét Dunaföldvárott rendezték. 1983-ban — folytatásaként — diákpályázatot hirdettünk meg Magyar Tfu- tatók szerepe a világ tudományos megismerésében címmel. Az ország különböző részeiből érkezett dolgozatok komoly munkáról és felkészültségről tanúskodtak. „Magyarország és a harmadik világ” címmel, szintén középiskolások számára került meghirdetésre 1985. november 13-án a verseny harmadik fordulója. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének irányításával 1982 nyarán nemzetközi Afrika- történeti konferencia színhelye volt Dunaföldvár. Dunaföldvár az őskortól lakott település, a több mint száz éve nap-nap után előkerülő régészeti leletek ezt egyértelműen bizonyítják. Az első település a Dunával párhuzamosan futó löszdombok lejtőjén alakult ki, élelmet, védelmet nyújtva az itt megtelepülő ősembernek. A rómaiak idejében itt húzódott az Eszéket Óbudával összekötő fontos hadi- és kereskedelmi út. A rómaiakat a gepidák, avarok, majd a szlávok követték. A honfoglalást követően a település, még szláv neve, már a XI. századi okiratokban megtalálható. Mai ismereteink szerint a püspökség határait megállapító oklevélben, 1199-ben szerepel először mai nevén „Felduar”. Ez minden bizonnyal a korábbi szálv Zegmony szószerinti fordítása. Az itt alapított és szent Péterről elnevezett bencés apátság ebben az időben a település és a környák birtokosa. Hiteles helyként is működik. A kezdetben kisebb település gyorsan növekszik és hamarosan mezővárosként emlegetik. Jelentőségét a töAz árbevétel 650 millió torint A nagyközség, a környező települések és az átmenő forgalom kereskedelmi igényeit döntően a Dunaföldvár és Bölcske Egyesült Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elégíti ki. .közismerten magas színvonalon. Áruházát az ország távolabbi részeiből is felke. resik, hogy a nehezen beszerezhető árut itt vásárolják meg. A sokoldalú tevékenységet közel ötszázan végzik. Árbevételük 650 millió forint, amelyből a kiskereskedelmi forgalom 550—560 millió, a vendéglátás 22 millió, a felvásárlás 35 millió, az ipari tevékenység mintegy 35 millió forint. Ebből az áruház forgalma közel 200 millió. A muntaaverseny- mozgalomban 29 szocialista brigád közel 250 fővel vesz részt. A háztáji-kisegítő gazdaság tevékenységét 7 jól működő szakcsoport segíti, sőt, 1984-ben megalakult az iskolaszövetkezet is. Megyénkben elsőként vezették be az úgynevezett jövedelemérdekeltségi rendszert és a szerződéses üzemeltetési formát. A szövetkezet jelentős anyagi és erkölcsi támogatást nyújt a kertbarát-mozgalomnak, a közművelődésnek, a sportegyesületnek és az iskolának. rök megszállás idején sem veszíti el, bár lakóinak száma alaposan megcsappan. Földrajzi adottsága révén fontos katonai szerepet tölt be. A török uralom után ismét gyors fejlődésnek indul. A jelenleg múzeumként funkcionáló vártorony fontos szerepet játszik a Rá- kóczi-szabadságharcban. Vásárai a XVIII. században már országosan ismertek. A gőzhajózás megindulásával a kereskedelmi tevékenység tovább fokozódik. Az úgynevezett „kofahajó” - kon felszállitott zöldség, gyümölcs, élelmiszer nagyban segíti a főváros lakosságának ellátását. A század elején a fővárosiak kedvenc kirándulóhelye. 1928-ban híd épül a Dunán, igy valóságos összekötőkapoccsá válik az Alföld és a Dunántúl között. E fontos szerepét máig is őrzi. Legfőbb jellemzői: mezőgazdaság, kereskedelem, idegenforgalom. A település életét bemutató kiállítás megnyitásának időpontja, december 2-a, egybeesett Dunaföldvár fel- szabadulásának 41. évfordulójával. Bútorlap, dissousgáz, liszt A Dunaföldvári Kendergyár 1910-ben létesült. Éves szinten 5000 tonna kander- kórót, 1400 tonna tilolt kendert és 8500 négyzetméter bútorlapot állít elő. A korábban nehéz fizikai munkát ma már csaknem teljesen gépek végzik. lAz Oxigén- és Dissousgáz- gyár Vállalat Dunaföldvári Gyáregysége 1973-ban kezdte meg működését. Modern üzem. Évente 2000 tonna dissousgázt és 4 millió köbméter levegőterméket állít elő, fél országnyi terület ellátását biztosítva. A cseppfolyós oxigént és nitrogént korszerű tartálykocsik juttatják a felhasználás helyére. Tolna megye második legnagyobb kapacitású malomüzeme a dunaföldvári. A kukorica és kenyérgabona jelentős részét a helyi és környékbeli mezőgazdasági üzemektől vásárolja fel. Minőségi munkáját az ország más vidékein is elismerik. Jelentős mennyiségű őrleményt szállít Budapestre, Komárom és Győr megyékbe, a Dunakeszi Tésztagyár részére. Városvédők A Dunaföldvári Városvédő Egylet 1984. október 10-én alakult meg. Feladata a település múltjának feltárása, mezőváros jellegének megóvása, a környezet védelme és alakítása. Tagjainak száma máris 'meghaladja a kétszázat. Tevékenységét háróm munkabizottság — településtörténeti, építészeti, környezetvédelmi és I -ailakítási — koordinálja. Az 1985. évi közgyűlésen a vezetőség jelentős eredményekről számolhatott be, elsősorban a település történeti anyagának felderítésében és összegyűjtésében. (Ennek egy része ma a Vármúzeum időszakos kiállítási termében megtekinthető.) Csúcsforgalom A hídfőnél Szombat délelőtt. A Paksi utca irányából szűnni nem akaró kocsiáradat halad a híd felé. A híd felől ugyanúgy. A Kossuth Lajos utcát végig betöltő kocsisor sokszor negyedórákat várakozik, hogy megindulhasson az Alföld felé. A piactéren, az áruház előtt, a tanácsháza környékén egyaránt foglaltak a parkolóhelyek. A szomszéd községekből, távolabbról, külföldről érkeznek a kocsik, hogy utasaik megvásárolják a számukra kívánatos élelmiszert, iparcikket... A szombati piac méreteit tekintve inkább vásárhoz hasonlít. A zöldségen, gyümölcsön, baromfin, élelmiszeren kívül ruhát, bútort, lábbelit, műszaki cikkeket is beszerezhet az érdeklődő. A helybéli lakos csak a délelőtt második felében meri megközelíteni a kereskedelmi egységeket, hogy a pénteken még be nem szerzett árukat megvásárolja a hét végére. A település egyik jellemzője az élénk kereskedelem és idegenforgalom volt a múltban és ma is az. Csizmák, kisbútorok, gyermekruhák „FÖLDVÁR” GUMIIPARI SZÖVETKEZET A nagyközség egyik legjelentősebb ipari üzeme 1948-ban alakult. Európai színvonalú, korszerű technológiával készülnek gumicsizmái, különböző színiben. Vásárlóik a mezőgazdaság, a bányászat, az ipar, de a lakosság is. Természetes gumianyag felhasználásával készülnek, vizállóak. Az éves termelési kapacitás 800 000 pár. 1985-ben a termékskálát textil-felsőrészű házi és utcai viseletű, olcsó cipővel bővítették, amelyből 250 000 párat állítanak elő. Az éves 180 millió forint termelési érték 300 dolgozó munkájának eredménye. FA- ÉS ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Két önálló szövetkezetből alakult 1975-ben. Faipari termékeiket — a rusztikus kisbútorokat, a fatömegcikkeket — elsősorban nyugati exportra állítják elő. Építőipari tevékenységük vállalatoknál realizálódik. Dolgozóinak száma 172, éves árbevételük harmincmillió forint. DUX KÖTŐ- ÉS HURKOLÖIPARI SZÖVETKEZET A szövetkezet központja Budapesten van, Dunaföld- várott mintegy száz nődolgozót foglalkoztat. Gyártmányaik elsősorban kötött és varrott gyermekruházati cikkek. A kertbarátok A dunaföldvári kertbarát- klub 1976-ban alakult meg 34 fővel, megyénkben elsőként. Foglalkozásaikon előadásokat hallgatnak a kiskertgazdálkodás korszerű formáiról, politikai, kulturális kérdéseiről. Kirándulásokat szerveznek bel- és külföldre, ahol tapasztalatcserék útján bővítik tudásukat, műemlékekkel, kulturális értékekkel ismerkednek. Ter- melvényeiket helyi, megyei és országos kiállításokon muElsőként az A Minisztertanács 1090/1956. számú határozatával hivatalosan is szentesítette a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet megalakulását. Ez volt a .mai takarékszövetkezeti mozgalom első lépése. Dolgozóinak létszáma 1957 elején három, a betét- állomány 45 000 forint, a hitelállomány 30 000 forint, á részjegyalap 38 000 forint volt. A dolgozók létszáma 1984 végén: 41 fő. Működési körzete 10 település — közöttük Paks város is —, 6 kirentatják be, nem kevés sikerrel. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon ez évben ismét aranyérmet szereztek. Elkészítették és országos terjesztésre felajánlották az úgynevezett méregládát, amely nélkülözhetetlen a kisgazdaságokban. A ma már 131 tagot számláló klub éves tevékenységét baráti összejövetellel, szórakozással egybekötött találkozón értékeli. országban deltség és 2 hetétgyűjtő pénztár működik. A betét- állomány 354 millió forint, a kölcsönállomány 53 millió forint, a szövetkezeti tagok száma 9400. Szolgáltatásai ma már kiterjednek a háztáji gazdaságokban termelt termények árának kifizetésére, átutalási betétszámlák kezelésére, társasutazások szervezésére, biztosítási ügyletek lebonyolítására, öt teflepülésen áramdíj 'beszedésére, autóklub-tagok szervezésére... Termelőszövetkezetek A 20 000 holdas határ döntő többségén három termelőszövetkezet gazdálkodik: az Alkotmány, az Aranykalász és a Virágzó. Tagjainak és alkalmazottainak száma meghaladja az 1200-at. Mindhárom téesz több ízben elnyerte már a kiváló címet. A Virágzó Termelőszövetkezetben 8700 hízósertést bocsátanak ki évente, amelynek egy részét saját vágóhídi ukon vágják le és üzletükben értékesítik, ezzel is nagymértékben hozzájárulnak a lakosság élelmiszer- ellátásához. A növénytermesztési főágazatnak kapcsolatai vannak nyugatnémet termeltetőkkel is. Az Aranykalász Termelő- szövetkezet tagjai joggal büszkék arra, hogy napraforgóból hektáronként a termésátlag meghaladja a 3 tonnát. Nem kell szégyenkezniük a kukorica és a búza termésátlagával sem. Sőt! A három szövetkezet termelőszövetkezeti társulást hozott létre, amely gyümölcs- és szőlőtermeléssel foglalkozik. Alaptevékenységükön túl nagy segítséget nyújtanak tagjaik számára a második gazdaság — a' háztáji — tevékenységéhez.
