Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 286. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. december 6., péntek A TELEPÜLÉS­FEJLESZTÉSI HOZZAjARULASROL (3. old.) dunaföldvAri NÉPÚJSÁG (4. old.) olvasöszolgalat FEJLESZTÉS ÉS BIZTONSÁGTECHNIKA (3. old.) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1935. december 4-i Üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1985. december 4-én ülést tartott. .Az ülésen a (Központi Bizott­ság tagjain ikívül részt vettek: a /Központi Ellenőrző Bizottság lelnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, ,a buda­pesti pártbizottság titkárai, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkárai, va­lamint a Minisztertanács tagjai, az orszá­gos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta: — Kádár János elvtársnak, a párt főtit­kárának tájékoztatóját a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai találko­zójáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, ,a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság tá­jékoztatót hallgatott meg a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek 1985. no­vember 21-i prágai találko­zójáról, amelyen a résztve­vők információt kaptak Mi­hail Gorbacsov elvtárstól, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárától a genfi szovjet —amerikai csúcstalálkozóról. A prágai találkozó eredmé­nyesen szolgálta a szocialis­ta országok külpoltikájának összehangolását. A Központi Bizottság egyetért a genfi csúcstalálkozón a Mihail Gorbacsov elvtrás által kép­viselt szovjet állásponttal, amely teljes mértékben meg­felel a Varsói Szerződés tag­államai egyeztetett külpoli­tikai törekvéseinek, s kife­jezi a világ népeinek béke- akaratát. A nemzetközi hely­zet további alakulása szem­pontjából nagy jelentőségé van a csúcstalálkozó létre­jöttének és annak, hogy a lényeges kérdésekben meg­levő különbségek és véle­ményeltérések ellenére a két nagyhatalom vezetői közös nyilatkozatban kinyilvánítot­ták: atomháborút sohasem szabad kirobbantani, s ab­ban nem lehet győztes. Szá­mot vetve a lehetséges sú­lyos következményekkel, ki­jelentették, hogy elejét kell venni az országaik közötti bár­milyen fegyveres konfliktus­nak. Kifejezésre juttatták, hogy egymással szemben nem fognak katonai fölény elérésére törekedni, meg keil gyorsítani a tárgyalásokat az űrfegyverkezési hajsza meg­akadályozásáról, a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Hangoztatták kölcsönös készségüket a szovjet—amerikai kapcsola­tok és a nemzetközi helyzet javítására. A Központi Bizottság ki­fejezte a magyar vezetés­nek azt a reményét, hogy a csúcstalálkozó hozzájárul a szovjet—amerikai fegyver­zetkorlátozási tárgyalások érdemi előrehaladásához, s kedvezően hat a kelet—nyu­gati fórumok munkájára, mindenekelőtt az európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferenciára, valamint a közép-európai haderő- és fegyverzetcsök­kentési bécsi megbeszélések­re. Mindez jelentősen előse­gítené a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­sét, kapcsolataik és kölcsö­nösen előnyös együttműkö­désük fejlődését. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság népünk érdekeivel összhang­ban a jövőben is kiveszi ré­szét a szocialista országok béííetörekvéseinek valóra váltásából, a fegyverkezési verseny korlátozását, a nem­zetközi biztonság megszilár­dítását célzó közös erőfeszí­tésekből. Külpolitikai tevé­kenységében mindent meg­tesz az enyhülés, a sokolda­lú nemzetközi együttműkö­dés előmozdításáért. II. A Központi Bizottság érté­kelte a gazdasági építőmun­ka 1985. évi tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveit. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a népgazdaság ez évi fejlődése elmarad a terv céljaitól, a ter­melés és a nemzeti jövede­lem növekedése kisebb az előirányzatnál. Ebben szere­pet játszik, hogy a gazdál­kodás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hidegebb tél je­lentős termeléskiesést és többletkiadást okozott, az értékesítési lehetőség a kül­piacokon romlott. A külke- reskeclilmi áruforgalom ak­tívuma a tervezettnél kisebb. A belföldi felhasználás a tervnek megfelelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fej­lődés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem vár­hatóan 0,5 százalékkal ha­ladja meg az 1984. évit. Az ipari termelés 1,5—2 száza­lékkal emelkedik. Az építő­ipar termelése nem éri el a tavalyit. A mezőgazdasági termékék termelése 1 szá­zalékkal elmarad a tervhez képest. Gabonából 15 millió tonna termett. A zöldség- és gyümölcstermelés — a szőlő kivételével — megközelíti a tervezettet. Az állattenyész­tés teljesítménye az állatál­lomány csökkenése következ­tében kisebb a számítotnál. Az energiagazdálkodási, az anyagtakarékossági, a hul­ladékhasznosítási programok végréhajtása folytatódot, a (fajlagos anyag- és energia­felhasználást azonban nem sikerűit tovább csökkenteni. A munka termelékenysége kismértékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint valósulnak meg. Átadtak olyan kiemelt beruházásokat, minit a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem. A Ferihegyi repülőtér nagy rekonstrukciós munkája a tervezett ütemben hálád, üzembe helyezték az új utas- forgalmi épületeit. Folytató­dott a vasút villamosítása, a budapesti metró és az autó­pályák építése. Felépült a több célra hasznosítható bu­dapesti kongresszusi központ, új szállodák létesültek, és több szálloda felújítása beífe- jeZődött. A szocialista szektorban beruházásokra 201—204 mil- lánd forintot lehet fordítani. Az állami költségvetés bevé­telei 9—9,5 százalékkal, ki­adásai 10—10,5 százalékkal emelkedhetnek. Az ipar nagyobb mérték­ben járuljon hozzá a nemzeti jövedelemihez, jelentősen nö­velje kivitelét. Ehhez elen­gedhetetlen : a szerkezeti változásók felgyorsítása; a hiaZaí és a külpiaci kereslet­hez való alkalmazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas feldolgozóttságú ter­mékek arányának növelése; a fajlagos anyag, és energia­felhasználást mérséklő, a mi­nőséget javító technológiai eljárások elterjesztése; az alacsony hatékonyságú vál­lalatok gazdálkodásának ja­vítása. Folytatni kell a vállalati szervezeti rendszer korszerű­sítését, be kell fejezni az új vállalatvezetési formákra való átállást. Az építőipar a rendelke­zésre álló kapacitások meg­felelőbb kihasználásával szervezettebben, jobb minő­ségben, határidőre elégítse ki az igényeket. További in­tézkedésekkel élénkíteni kell a vállalatok közötti ver­Az előirányzottnak megfe­lelően a lakosság reáljöve­delme és fogyasztása 1 száza­lékkal növekszik, a nominál- jövedelem 8 százalékkal, az árszínvonal mintegy 7 száza­lékkal emelkedik. Az élelmi­szerellátás kiegyensúlyozott, megfelelő. Az építőanyag- ellátás javult. Tüzelőanya­gokból és tartós ipari fo­gyasztási cikkekből azonban a kínálat nem kielégítő. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás, 900 általános és középiskolai tanterem, valamint 1300 kór­házi ágy létesül. © 1986-ban a VII. ötéves népgazdasági tervvel összhangban a gazdaságirá­nyítás fejlesztésével, a meg­hirdetett társadalmi-gazdasá­gi programok megvalósításá­val, a gazdálkodás hatékony­ságának fokozásával élénkíte­ni kell a gazdasági növeke­dés ütemét és tovább javí­tani a 'külgazdasági egyen­súlyt. A gazdasági teljesítmények­kel összhangban javuljanak az életkörülmények. A Központi Bizottság egyet­ért azzal, hogy a Miniszter- tanács az 1986. évi népgaz­dasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint végle­gesítse, és az állami költség- vetésről szóló törvényjavas­latot az Országgyűlés elé terjessze. senyt, és meg kell akadá­lyozni az építési árak indo­kolatlan növekedését. A mezőgazdaságban na­gyobb hozamokkal, az anyag- és energiaráfordítá­sok csökkentésével, a keres­letnek megfelelő áruválasz­tékkal kell biztosítani a ter­melés és az export növeke­dését. Gabonából 16 millió tonna termést kell elérni. A kukorica vetésterülete számottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatál­lomány csökkenését, az ál­lattenyésztés termelését sta­bilizálni kell. Az élelmiszer- export a belföldi ellátás vál­tozatlan színvonala mellett valósuljon meg. A közlekedési ágazatban az eszközök összehangol­tabb, gazdaságosabb kihasz­nálására, a szolgáltatások javítására, az energiafel­használás mérséklésére kell törekedni. A távközlésben kiemelt feladat a telefonhá­lózat “Javítása, bővítése. A beruházások mindenek­előtt a műszaki haladást, a termékszerkezet korszerűsí­tését, a megkezdett fejlesz­tések gyors megvalósítását szolgálják. Folytatni kell a Paksi Atomerőmű, valamint a Bős—Nagymarosi Vízlép­csőrendszer építését. Kis­mértékben növelhetők a ta­nácsi beruházások is. A vál­lalati beruházások és a hoz­zájuk nyújtott állami támo­gatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az ész­szerű anyag- és energiagaz­dálkodást segítsék. A külgazdasági kapcsola­tok tovább bővüljenek. Az exportnak az 1985. évinél di­namikusabb növelésével na­gyobb kiviteli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú tá­vú megállapodásokra és a távlati műszaki fejlesztési programra alapozott tervsze­rű gazdasági együttműködést, a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatait. Min­den szocialista országgal az együttműködés és az árufor­galom szélesítésére törek­szünk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tő­kés országokkal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása mintegy 1 százalékkal emelkedjen. A pénzbeli jövedelmek 6 szá- zalékkál, a társadalmi jutta­tások mintegy 7 százalékkal, az átlagkeresetek 5—5,5 szá­zalékkal növekedjenek. A bérezésben erősíteni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alapján tör­ténő differenciálást. Szűkebb körben központi bérintézke­désre is sor kerül. 1986. ja­nuár 1-jével soron kívüli bér­emelésben részesülnek a szénbányászatban a szénfa­lon dolgozók, a közvetlen termelésirányítók és kisegí­tők. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet, új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigorítani kell az árellen­őrzést, meg kell akadályozni a termelői árak és a fogyasz­tói árak indokolatlan emelé­sét. Biztosítani kell az áru­alap és a vásárlóerő egyen­súlyát, meg kell őrizni az áruellátás színvonalát. Bőví­teni kell a tartós fogyasz­tási, a ruházati cikkek kíná­latát. Gondoskodni kell a lakosság megfelelő tüzelő­anyag-ellátásáról. A Központi Bizottság a kisgyermekesek és az idős korúak szociális biztonságá­nak javítása érdekében ajánlja a gyermekgondozási díj igénybevételi idejének meghosszabbítását a gyer­mek másfél éves koráig, 1986. január 1-jétől a 70 éven felüliek nyugdíjának 5 szá­zalékos, minimálisan 150 fo­rintos emelését. Az életkörülmények to­vábbi javítását segítse elő 63—65 ezer lakás felépítése. A költségnövekedés ellensú­lyozására emelni kell a szo­ciálpolitikai támogatást, va­lamint a lakásépítéshez és -vásárlásihoz nyújtott hitelek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 általános és középiskolai tanterem. O Az 1986. évi gazdaság­politikai feladatok tel­jesítése felelősségteljes gaz­dasági és politikai munkát igényel. A gazdáságpolitikai célok elérésének fő módszere az irányítás és a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség javítása legyen. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a gazda­ságpolitikai követelményék­kel, a népgazdasági tervvel összhangban, saját lehetősé­geik körültekintő mérlegelé­sével készítsék el éves ter­veiket. Meg kell szüntetni a mun­kafegyelem lazaságait. Meg­felelő munkaszervezéssel, jo­gi szabályozással, szemlélet- formálással biztosítani kell a munkaidőalap teljes ki­használását, és növelni kell e téren a vezetőik és a dol­gozók felelősségét. A pártszervezetek politikai munkájukban mindenekelőtt a gazdaságpolitika érvénye­sítésére törekedjenek, a ki­tűzött célok elérésére, a ha­tékonyság növelésére, a jö­vedelmezőség fokozására, a minőség javítására, az ennek megfelelő cselekvésre moz­gósítsanak. Az agitáció és a tömegpro­paganda segítse elő, hogy a dologzók támogassák célja­ink valóra váltását. A köz- gondolkodásban erősítse azt a felismerést, hogy az élet- színvonal, az életkörülmé­nyek alakulása a gazdálko­dás hatékonyságától és an­nak eredményeitől függ. A Központi Bizottság fel­hívja a tömegszervezetek és a társadalmi mozgalmak ve­zető testületéit, hogy az 1986. évi népgazdasági terv meg­valósítására mozgósítsák tag­ságukat. * * * A Központi Bizottság a to­vábbiakban folyó ügyeket tárgyalt: — elfogadta az 1986. évi munfaatervét; — ajánlást tett a Népköz- társaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésé­re; — Borhély Gábor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság titkárát kinevezte a párt központi lapja, a Népszabad­ság főszerkesztőjének. (MTI) Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesités százalékában Nemzeti jövedelem 192,3—102,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Epíités-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazd. termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5

Next

/
Oldalképek
Tartalom