Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
I la^iÉPÜJSÁG 1985. december 31. Öt nagy it a ros — öt történet Nem szokványos tudósítói jelentéseket érdekeset — kértünk, s kaptunk telexen teszünk most közzé. Tekintettel az ünnep- Tokióból, Moszkvából, Párizsból, Yarsóból re, valamilyen szempontból különleges és New Yorkból az ott dolgozó magyar tu. történetet — fantasztikusát, mulatságosat, dósítóktól. Komputer és vércsoport A felkelő nap országában eddig kétféle házasságot ismertek. Az egyik: a hagyományos és igazán .japán, mégpedig a frigyek tulajdonképpen a szülők által köttetnek, sok esetben úgy, hogy a házastársak ténylegesen csak a házasságban ismerik meg egymást. A másik: a nyugati stílusú szerelmi házasság. S mostanság egyre népszerűbb egy harmadik, nevezetesen a komputerizált házasságkötés. Japán nem hiába a fejlett technológia országa, gomba módra szaporodnak a komputeres házasságközvetítők. A mechanizmus egyszerű és nem is túlságosan drága. Kiki betápláltaithatja adatait a számítógép agyába, ahonnan ugyanakkor — társat keresve — adatokat kérhet ki. S ha bárki kedvére való koordinátákra bukkan, a házasságközvetítő cég elintézi a találkozót. Azután vagy sikerül az ügylet, vagy nem, mindenki többször is próbálkozhat. A komputeres társkeresés mind a nők, mind a férfiak körében növekvő népszerűségnek örvend. Különös tekintettel arra, hogy mindkét nem esetében huszonöt év körül kezd „szorítani a cipő”. Japánban ugyanis azt vallják, hogyha valaki huszonöt éves koráig nem lelte meg élete párját, harminc felé közeledve egyre nehezebben, harminc év után pedig kifejezetten nehezen fog rábukkanni, amit jelez az is, hogy a komputeres házasságközvetítők harminc évnél idősebbeket nem szívesen — vagy csak extra honoráriumért — fogadnak. A komputer azonban más szempontból is „bogaras”. Nem áll szóba például 150 centiméternél alacsonyabb férfival és 180 centiméternél magasabb nővel. Alaposan megnézi a házasodni vágyók jövedelmi helyzetét, s elég tapintatlan ahhoz, hogy a képzettségre is rákérdezzen. Persze lehet, hogy igaza van, hisz minden bizonnyal abból indul ki, hogy esetleges rossz házassággal rontja az üzletét. Egyébként az elmúlt hónapok tapasztalatai arról tanúskodnak: a férfiak szeretik, ha a partner nemcsak fiatalabb, hanem kevésbé képzett is. Továbbá jobb az, ha nincs önálló jövedelme, így ugyanis a nő kiszolgáltatottabb. A legtöbb házasságközvetítő a vércsoportot is a rögzítendő paraméterek között, tartja számon, mindazonáltal egyre több példa van arra, hogy emberek — a komputer megkérdezése nélkül is — a vércsoport szerint kötnek ismeretséget. Emögött pedig az a hiedelem rejlik, hogy a vércsoportból következtetni lehet a személyiségre, a legkülönbözőbb jellembeli tulajdonságokra. Ezt a hiedelmet a kereskedők is egyre inkább meglovagolják, s az üzletekben mind több olyan árucikk kapható, amely különböző vércsoportot jelez. S szinte természetszerű, hogy mindenki olyan inget vagy blúzt, trikót vagy nadrágot, sálat vagy nyakkendőt, óraszíjat vagy kulcstartót vásárol, amelyen saját vércsoportja van feltüntetve, még akkor is, ha — adott esetben — nem sokat hisz az egészből. A legnagyobb sikere a vércsoportot jelző női fehérneműnek van ... PIETSCH LAJOS A misztikumról - misztikumok nélkül Egy moszikvaii mozi... A film — a „Jöjj és lásd” — már lepergett. A nézők még dermed ten ülnek. A fejükben lüktet, tombol tovább a háború. És ott él méig bennük a főszereplő, a 15 éves fiú megkínzott arca és egy nagy kérdés: hogyan tudott gyermekként megbirkózni ezzel a kíméletlen-kegyetlen színészi feladattal ? Nem titok: egyéb képességei mellett végül is hipnotikus vizsgálatok döntötték el, hogy megkapja a főszerepet. Ilyen misztikumok alapján döntenének egy-egy szerep odaítélésénél? Szó sincs misztikumról! Vlagyimir Rajkcrv, a népszerű moszkvai orvos-hipnotizőr szerint a hipnotizálhlatóság az érzékenység és a művészi tehetség nagyon bonyolultam, de valahogy összefügg egymással. Rajikov azonban nem állt itt meg, igazi tudósként tovább ment és azt mondta, hogy fordítva is igaz: akit hipnotizálnak, fogékonyabb lesz a művészet iránt. A hipnózis eszköz lehet művészi képességek feltárásában és kiteljesítésében. Ez így természetesen üres fecsegés is lehetne. Rajikov azonban bizonyítót. Művészet-pszichológiai laboratóriumot hívott életré, amelynek elképesztő eredményei előtt a legkritikusabb elmék is lábhoz tett fegyverrel tisztelegnek. Ve. gyük például Irina Aranava orvostanhallgatót. Ecsetet soha nem fogott a kezébe. Ha rajzolt, akkor gyermekkorában, krétával, ugrál ós „iskolát”, az aszfaltra. Raj- kov kéthónapos kezelés során felébresztette benne a vágyat, hogy a festő szemével nézze a világot. Két hónap múltán — hipnotikus álomban — úgy festett, hogy alkotásaira a hivatásos művé. szék is felfigyeltek. Jó, jó, dehát mindez hipnotikus álomban történik! — mondhatja bárki. Ott vagyunk tehetségesek, ám mit érez az ember, ha felébred? Csalódást? Az illúziók össze. omlását? Ellenkezőleg! Egy matematikus, ugyancsak Raj- kov professzor páciense arról adott számot, hogy a ke. zelés után kibontakozott benne a kézség arra, hogy tudományos képességeit éber állapotban a kellő pillanatban tudja összpontosítaná. Különben eddig sem volt tatok, hogy álmunkban sokszor olyan megoldások jutnak eszünkbe, amelyeknek nyitját ébren hiába kerestük. Puskin maga vall arról, hogy sok költői alkotása először álmában körvonalazódott. Híres táblázatát Mengyelejev először ugyancsak álmában pillantotta meg. Az is régi ta. pasztalat, hogy más a hangulatunk egy derűs, vagy éppenséggel egy rémálom után. Ez adta az ötletet Rajikov professzornak, hogy arra alkalmas egyéneknél kellemes, közérzetet jiavító álmokat programozzon be. Innen már megint csak egy lépés, persze, merész lépés volt az, hogy egyesék éppen Rajikov segítségével önmagúk programozták be saját álmukat. vajon a hipnózis, sőt, az onlhipnózls, mint új módszer valamiféle egyetemes gyógy, mód lesz a betegségék leküzdésére, vagy éppenséggel művészi képességek kialakítására? Szó sincs róla! Vlagyimir Rajikov professzor hangsúlyozza, hogy egyrészt a hipnózis serüti'be se tud belevenni olyan tulajdonságokat, amelyek eredetileg nincsenek meg benne, másrészt korántsem mindenki alkalmas a hipnózis befogadására. Hável József • • Öreg ember nem vén ember Mindig is kicsit gyanakvó voltam az álbölcsességek és a közhelyek iránt. Nem hittem sem abban, hogy egyszer él az ember, de abban sem, hogy öreg ember nem vén ember. Most ünnepélyesen visszavonom összes fenntartásomat, kétségemet, legalábbis, ami a vén embereket illeti. Erre a nagy pál- fordulásra az a 80 esztendős francia öregúr késztetett, aki ősz fejjel határozta el, hogy felépít egy új világot. Ezek után hadd mutassam be Monsieur Philipe Tall- lez-t. Élete a tenger partján, tengerész családban kezdődött, s ez meghatározta sorsát. Mint apja, testvére, ő is a haditengerészetnél szolgált, egészen a második világháború végéig. Ekkor, mint annyi mást, őt is leszerelték. De az obsitostól nem vett teljesen búcsút a francia állam, öt és a tenger néhány olyan megszállottját, mint amilyen Cousteau kapitány, megbízták azzal, hogy szervezze meg a tenger alatti kutatásokat. Tail- lez ex-őrnagy mindenre szívesen vállalkozott, ami a tengerrel kapcsolatos. így aztán a felszín alatti búvárkodás egyik úttörője lett, de mellékesen foglalkozott az óceánok biológiájával is. Aztán megalakította a francia búvársport szervezetét, majd néhány évvel később ő lett a mélytengeri búvárok világszervezetének alapító atyja is. Megkérdezték tőle, hogy mi vonzza a tengerek mélyére és a messzi óceánok... Azt válaszolta: a tenger az egyetlen és az utolsó szabad terület a Földön. És ő nagyon fél, hogy az ENSZ végül ezt is fennhatósága alá vonja, elosztja, felosztja .. . Ezért is gondolt barátaival együtt arra, hogy — mielőtt az elkerülhetetlen bekövetkezik — valamit tesz. Az ötlet pedig a következő: végy hét öreg hajót, olyanokat, amelyekre már senkinek sincs szüksége. Minden kikötőben van belőlük elég... Kötözd össze erősen ezeket a hajótesteket, és már kész is a mesterséges sziget, amelyet a Csendes-óceánon bárhol felállíthatsz, aztán megtelepedhetsz rajta, s boldogan élhetsz itt, amíg csak meg nem halsz. Nyilván feltűnt, hogy hét hajót kíván ez a különös újvilág-építő recept. Taillez szerint azért kell pontosan ennyi, mert a hetes ősidők óta bűvös szám, s egy ilyen vállalkozáshoz nem árt, ha földöntúli erők is segítenek. Ez valóban nem ártana, mert Taillez úr vállalkozása ugyan már ötéves, de a különböző akadályok, nehézségek, buktatók és a sok-sok rosszindulat miatt ott tart, ahol az Olvasó gondolja. Az ősz nyolcvanesztendős tengerész azonban nem adta fel tervét. Mondom, hisz ebben, és valószínűleg ezért fog valamennyiünket túlélni, régi hajókat keresgélve, legalább százéves koráig. ÖNODY GYÖRGY Urbaniada Ha Lengyelországban dolgozó újságíró az ember, akkor előbb-utóbb óhatalanul kapcsolatba kerül a kormány szóvivőjével, legalább egy kérdés erejéig. Ez pedig majdnem annyi, mintha egy intézménnyel kerülne kapcsolatba, hiszen Urban az elmúlt négy esztendőben egyszemélyes intézménnyé vált. Lehet szeretni vagy nagyon nem szeretni, lehet vele vitatkozni, a stílusán fönr- akadni, csak egyet nemigen lehet — megkerülni. Az immár rendszerré vagy :nkább intézménnyé vált keddi sajtóértekezletek a külföldi újságíróknak elmaradhatatlan programot jelentenek és lassan még a külföldi sajtóban is az első számú információ forrásává válnak. Mindez a szóvivőt nem akadályozza meg abban, hogy továbbra is folytassa mesterségét, az újságírást és ebbeli minőségében ne verekedjen saját nevén vagy különböző álnevein. Példa erre az alábbi írás, amit Urban a lengyel Ludas Mattinak (horibile dictu, egy valódi kormányszóvivő egy valóAhogyan az a világ egyik leggazdagabb emberéhez illik, Armand Hammer igyekszik felülemelkedni a családi perpatvaron, ha másként nem, Boeing 727-es magánrepülőgépével. Ám diszkréció ide vagy oda, rangos ügyvédnek mégiscsak az ő nevében perelik öcsse lányát, és ez nem maradhatott titokban. Talán multimilliomosnak kell lenni ahhoz, hogy a kívülálló ezt az ügyet megértse az ismert tények ugyanis nehezen illeszkednek az átlagember morális értékrendjébe. A főszereplő egy világhírű üzletember, akivel államfők tárgyalnak, aki 87 éves ellenére is az Occidental Petroleum cég aktív vezetője, s aki legalább 150 milliós vagyonnal rendelkezik. Armand Hammer emellett arról ismert, hogy sok- millió dollárt fordított jótékonyságra és nem szűkmarkú akkor sem, ha a müvédi vicclapnak ír) szánt: „Jer- zy Urbánnák hívnak és a kormányban dolgozom, mint szóvivő. Elővettem egy darab papírt, hogy végre elszámoljak a házaimról.” Mint kiderült, Urban azt szeretné, hogy juttassanak neki abból a 7—8 villából és házából, amelyet a pletyka szerint ő épített, vagy neki építenek Varsóban és környékén. A lengyel szóvivő elpanaszolja, hogy ismerőseire és barátaira nincs jó hatással, hogy letagadja házait, mert úgy vélik, hogy a barátság már nem a régi. ,4gy aztán nem marad más hátra, mint hogy beköltözzek valamelyik palotámba és ha jön a tulajdonos, akkor tanúkat állítsak a pletykálkodók közül, hogy a ház igenis az enyém.” Urban beszámolt egy olyan veszélyről is, . amely a prominens személyeket fenyegeti. Ez pedig a válogatás nélküli kézfogás kötelessége, ami Lengyelországban 1981. decembere, a szükségállapot bevezetése után igen kényes dolog volt. A prominens személynek ugyancsak meg kellett gondolnia, hogy kinek, szetek támogatásáról van szó. Nos, ez a tekintélyes és gazdag tőkés váratlanul 666 714 dollár 74 centes adósságot követel vissza, mégpedig nem mástól, mint tulajdon testvére gyermekétől. Érthetetlen? Felháborító? Nos, nézzük kicsit részletesebben a tényeket. Armand Hammer öccse, Viktor 1983-ban halt meg, és mintegy másfél millió dollár értékű ingatlant hagyott maga után. Ezt most fogadott lánya, az 59 esztendős Nancy Hammer Eilan birtokolja. Ahhoz, hogy elhunyt apja tartozását kiegyenlítse, meg kellene válnia az ingatlantól, s Nancy-nek ez nincs ínyére, mondván, nem felelős apja adóss ágáért. Napvilágra került, hogy Hammer annak idején a pénzt azért adta az öccsének, hogy az kezeltetni tudja súlyosan beteg feleségét, ám'a fivér — talán épp a fogadott mikor és hol nyújt kezet, mert könnyen előfordulhatott, hogy a keze üresen maradt. Ez a veszély mára elmúlt, de az még megfigyelhető, hogy aki korábban ellenzéki volt és mára föladta nézeteit, a nyilvánosság előtt még igyekszik tartani magát. Gyakran saját politikai elvbarátai néznek rá furcsán, amikor udvariasan üdvözli a még megmaradt ellenzék tagjait. „Pedig csak arról van szó, hogy Varsó kisváros, én hosszú ideje itt élek és ismerőseim közül ismeretségünk ideje alatt többen többször irányt váltottak, de emiatt sem nekem, sem nekik nem állt szándékukban érvényteleníteni az ismeretséget” — írta Urban. És még egy Urbaniada a választások napján tartott számtalan sajtóértekezletek egyikéről. Urban bejelentette, hogy egy „incidens” miatt meg kellett szakítani a szavazást az egyik faluban, mert Leontyna Antonyak választópolgár egészséges fiúgyermeknek adott életet a szavazóhelyiségben, bábaasszonyként pedig a választások tisztaságát ellenőrizni hivatott úgynevezett bizalmi férfiú működött közre. .. LÁSZLÓ JÓZSEF lány befolyásolására? — drága elfekvőbe rakta az asszonyt. Nancy állítólag egyébként sem törődött mostohaanyjával. Még cifrább az ügy, ha figyelembe vesszük, hogy Viktor Hammer 74 éves korában kívánta meg az apaságot, s akkor fogadta gyermekévé a 48 esztendős Nan- cyt. A felperes ügyvédei szerint ez ugyancsak szokatlan dolog, az immár hatvanadik életévébe lépő nő azonban ezt tagadja. Azt mondja, ő hűséges „gyermek” volt, rendszeresen látogatta „szüleit”, s ott virrasztóit Viktor Hammer halálos ágyánál is, nem úgy, mint szőrösszívű bátyja. Ki hát a pénzéhes és a számító a szemben álló felek közül: a multimilliomos, aki 667 ezer dollárt a mellényzsebéből is ki tudna fizetni? Vagy az a nő, akit örökbe (és kölcsönkapott birtokába) fogadott a nagytőkés öccse? Az amerikaiak izgalommal várják az ügy fejleményeit... CSAK ELEMÉR Családi perpatvar Egy francia kikötő Tüdő. és asztmás bete gek hipnotikus álomban
