Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

1985. december 31. NÉPÚJSÁG 3 Tisztességes munkával tehetünk legtöbbet önmagunk boldogulásáért I (Folytatás az 1. oldalról) lésfej lesztéshez. Néihámy helyen nem voltikel- ló választási lehetőség a településfejlesztési célok között. Az a véleményem, hogy aíhol az előkészítő és a szervező munka gyenge­ségei miatt a lakosság körében nem talált egyetértésre a településfejlesztési hozzájáru­lás fizetésének szükségessége, ezzel elérni kí­vánt politikád jelentősége, ott ezt a munkát folytatni kell a párt, tanácsi és a Hazafias Népfront szerveinek, aktivistáinak. Megyénk településeinek zömében a lakos­ság többsége egyetértett a tanácsok által megjelölt célkitűzéseikkel. A megye 61 tanácsa közül 59 tanács működési területén — 5 vá­ródban, 54 székhelyközségben, 46 társközség­ben összesen 105 településen — a lakosság már megszavazta a hozzájárulást. (aV . - A tanácsválasztások TíEPUJSAG előkészítésekor ki­derült, hogy egy-egy településen milyen sok aktív, tettre kész ember várja a közösségi munkára hívó szót. Közéjük tartoznak a ta­nácstagságra jelölt, de meg nem választott aktivisták. Az ő energiájuk kihasználását biz­tosítottnak látja? Szerepet kapnak-e a köz­életben? — Az országgyűlési képviselő- és tanács­tagi választásokra készülve több ezer aktív, közéleti személy került szóba tanácsítagjelölt- ként. Végül is a tanácstagi jelölőgyűléseken közel 3 100 személyt jelöltek a választópolgá­rok .tanácstagnak az 1481 helyi tanácstagi helyre. Zömében kettős jelölés történt, 76 tanácstagi körzetben volt hármas, 3 körzet­ben pedig négyes jelölés. A választások so­rán szavaztak a választópolgárok az általuk legalkalmasabbnak tartott jelöltre. Kedlvező tapasztalatunk, hogy sóik aktív, tettre kész ember van megyénkben. Itt kívánok Visszautalni arra a helyzetre, hogy amikor a kettős vagy többes jelölés ál­talánosan kötelező lett, a legtöbb fenntartás az iránt volt, vállalj ák-e majd az emberek az ilyen jelöléssel járó kockázatot, nem lesz-e tömeges a bukásitól való félelem. Megyénk­ben csak elenyésző számlbam nem vállalták a többes jelölést. Megítélésünk szerint ebben szerepet játszott a kellő felvilágosító munka, a pótképviselői és a póttanácstagi intézmény rendszeresítése. Ezt igazolják a választási eredmények is, hiszen mlind a 9 országgyűlési képviselő mel­lett van pótképviselő és az 1481 tanácstagi körzetből 1131 személy nyerte el a póttanács­tagi mandátumot, bizonyítva, hogy eddigi munkájuk alapján dk is élvezik a lakosság bizalmát, megbecsülését. Természetes, hogy az ő energiájúikra, közéleti aktivitásukra a jövőben is számítunk, miként az adott te­lepülés politikai, állami, társadalmi vezetése és a lakosság is. Sőt a közügyekért tevők körét még tovább kell szélesíteni, bővíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy a pót- képviselők, póttanács tagok közéleti szereplé­sét nagyon fontosnak, lényegi kérdésnek tart­juk. Ennek eredményeinél utalok itt olyap tényékre, mint például: a póttanácstagok egy része tagja a különböző tanácsi bizottságok­nak, a népfirontválasztások során jelentős számú póttanácstag lett a helyi népfront­bizottságok tagja, a pótképviselők közül van megyei tanács Vb-tag, a megyei népfront- bizottságban tevékenykedő személy, a pótta­nácstagok egy része a közélet más területe­in fejt Jtí aktív munkát, így például a -köz­ségi sportköröknél, vöröskeresztes aktivista, önkéntes tűzoltó, vagy más tisztségben dol­gozik. ^ __ ' Hcnfi A búcsúzó óv gaz­litrUJbAÜ dasági eredményeit áttekintette a megyei pártbizottság a leg­utóbbi ülésén. Mely területek voltak ered­ményesek és hol e legszámottevőbb az elma­radás? — A szocialista ipar termelése Tolna me­gyében az országos átlagot meghaladó érték­ben, összehasonlító áron számolva 14—15 százalékkal növekedett 1985-ben. A Paksi Atomerőmű két blokkja zavarta­lanul üzemelt, az 1985. évre tervezett 5,3 milliárd kWh-val szemben várhatóan 6,4 milliárd kWh lesz a teljesítmény, s az orszá­gos termelés közel egynegyedét teszi ki. Me­gyénk ipari termelése atomerőmű nélkül is kedvezően alakult, a szocialista iparban 3,5 —4 százalékkal nőtt a termelés. Számunkra kedvező, hogy az energiafel­használás fajlagos mértéke évről évre csök­ken. 1 százalék termelésbővüléshez 0,2 szá­zalék energiafelhasználás-növekedés kellett, ami fele az országosnak. Mintegy 13—14 szá­zalékkal nő a rubelelszámolású export. Ked­vezőtlen viszont, hogy a nem rubel elszámo­lású export 17—18 százalékkal csökkent. A megye mezőgazdasága ez évben az or­szágos 1 százalékos várható termeléscsökke­néssel szentben az előző évi szintet eléri. Az állattenyésztésben viszont az ágazat romló közgazdasági pozíciója következtében — az országoshoz hasonlóan — csökkent az állat- állomány. A megyei székhelyű építőipari szervezetek építési-szerelési tevékenysége változatlan áron 7—8 százalékkal alacsonyabb a bázisnál. Ebben szerepet játszik az év eleji időjárás és az építőiparban foglalkoztatottak csökke­nésének kedvezőtlen hatása. Romlott az esz­közök kihasználtsága. A határidőre történő befejezés és az átadott építmények minő­sége nem javult kellő mértékben. A vállalatok, szövetkezetek összességében eredményesen gazdálkodtak. Ezt az alkalmat is felhasználom, hogy megköszönjem a me­gye gazdálkodó szerveinek, minden dolgozó­jának az 1985-ös esztendőben végzett ered­ményes munkáját. A megye szocialista szektorba tartozó egy­ségeinek az éves eredménye várhatóan 1,5— 2 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az idei évet várhatóan egy vállalat, egy szövet­kezet és egy szövetkezeti közös vállalat zárja veszteséggel. ffisTw - - Az 1986-os év sze­WtPUJSAG repe nem kevésbé fontos, hiszen új középtávú terv indul. A jö­vő esztendő feladatainak fő irányát miben jelölte meg a pártbizottság? — A népgazdaság 1985. évi fejlődésének tapasztalatai, a Központi Bizottság 1985. de­cember 4-i határozata, a VII. ötéves tervnek a KB által meghatározott gazdaságpolitikai irányvonala együttesen adja a gazdasági épí- tőmunka jövő évi főbb követelményeit. A megyei pártbizottság december 12—i ülé­se állást foglalt abban, hogy 1986. évi cél­kitűzéseink alapvetően a munka hatékony­ságának a termelés ütemét meghaladó javí­tásával, a termelési szerkezet racionális kor­szerűsítésével, az alkalmazkodóképesség fo­kozásával érhetők el. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaság valamennyi ágában a jövedelemtermelő-képesség növelésére, a veszteséges termelés nyereségessé tételére. A megye iparának termelése a jövő év­ben 7—8 százalékkal bővülhet. Atomerőmű nélkül ez a növekedés országos átlag körüli, várhatóan 3—4 százalék lehet. A Paksi Atom­erőmű 3. sz. blokkjának III. negyedévben történő termelésibe állításával kell biztosíta­ni az országos átlagot jelentősen meghaladó megyei növekedést. Szükséges, hogy az exportfeladatok teljesí­tése mellett a belföldi ellátásban a diffe­renciált lakossági igényéknek megfelelő le­gyen a választék. Nagyobb figyelmet kell fordítani a köz­vetlen lakossági építési igény kielégítésére. Ebben vállaljanak nagyobb szerepet az épí­tőipari vállalatok is. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni minden mezőgazdasági üzemnek és a Szekszárdi Hús­ipari Vállalatnak a kistermelők állattartási kedvének növelésére, a kölcsönös előnyökön nyugvó anyagi támogatásra. A közgazdasági szabályozás adta kedvező lehetőségek kihasználásával gyorsítani kell az állattartótelepek korszerűsítését. A megye kereskedelmi szervei a lakossági áruellátás javítására törekedjenek. Javuljon a kereskedelem kulturáltsága, mind szélesebb körű legyen a szolgáltatás. Automata lisztcsomagoió-berendezést he­lyeztek üzembe a dombóvári malomban A tanácsi szervek biztosítsák a tervezett kommunális, kulturális, egészségügyi létesít­mények megvalósulását, kezeljék kiemelten a lakásépítést, a nagycsaládosok és fiatal há­zasuk lakásgondjának megoldását. A tanácsuk fordítsanak nagy figyelmet ar­ra, hogy a településfejlesztési hozzájárulásból beífulyt pénzeszközök a lakosság által elfoga­dott célúkat szolgálják. A pártszervék és pártszervezetek kísérjék figyelemmel az 1986. évi gazdaságpolitikai célúk helyes kialakítását, állásfoglalásaikkal segítsék az eredményes végrehajtást. Minden gazdálkodó aktívan támaszkodjon a szocialista munlkaverseny-mozgalomban rej­lő lehetőségek kiaknázására. A gazdaságirányítás egyik új vonása a vállalatvezetési struktúra átalakítása. Mik az első tapasztalatok ebben a vonatkozásban? — A hatékonyabb, eredményesebb gazdál­kodás követelménye az utóbbi években me­gyénkben is a gazdaságpolitikai elemzőmun­ka homlokterébe állította a vállalatok szer­vezeti és belső irányítási rendszerének vizs­gálatát. E téré« a vállalatuknak saját belső szervezetfejlesztési intézkedéssel, a működé­si mechanizmus folyamatos korszerűsítésével, a vállalati rugalmasság javításával kell ered­ményt elérniük. Ez a munka több vállala­tunknál megkezdődött, illetve hamarosan na­pirendre kerül. Mindehhez jó keretet biztosít az állami vállalatok irányítási formáinak kor­szerűsítése, amely a jogszabályoknak meg­felelően megyénkben már 1985. első felében megkezdődött. A megyei pártbizottság de­cemberi ülése úgy értékelte, hogy a válla­latuk többségénél a területi és üzemi párt- szervéFT aktív részesei voltak az új irányí­tási formák előkészítését szolgáló munkála­toknak, politikai agitációt, meggyőzést foly­tattak a sikeres befejezés érdekében. A dolgozók többsége már az előkészítő munka fázisában hangot adott annak, hogy az új vállalatvezetési formától a munkahe­lyi demokrácia erősödését, a munkahelyi kol­lektívák szerepének növekedését, s nem utol­sósorban az eredményesebb gazdálkodást vár­ják. A munkahelyi társadalmi szervek fontos feladata, hogy elősegítsék ennek a pozitív és NÉPÚJSÁG tenni kész vállalati közakaratnak a tettekre váltását. Az új vállalatirányítási formák előnye — az eltelt' időszak rövidsége következtében — természetesen még nem bontakozhatott ki. A vállalati tanácsok, illetve a dolgozók kül­döttgyűlése vagy közgyűlése a megalakulás­sal összefüggő fontos döntéseivel még csak az első lépéseket tette meg, lényegbevágó vál­lalati stratégiai kérdésekkel nem foglalko­zott. Ügy vélem, hogy a munkahelyi társadalmi szerveknek a bevezetést követő időszak fo­lyamán is további céltudatos és meggyőző agitációt kell folytatniuk, hogy a dolgozók minél nagyobb hányada fokozott tulajdono­si tudattal, kezdeményező, alkotó módon ve­gyen részt munkahelyén gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában. Szokás megkérni év TíEPUJSAG végén az interjú alanyát, hogy az új esztendőre készülőknek üzenjen valamit. Szívesen vállalkoznánk en­nek a tolmácsolására. — Köszönöm a lehetőséget. Egy új eszten­dő indulása előtt különféle kívánságokkal szoktuk elhalmozni egymást. Barátainknak, ismerőseinknek, a hozzánk közelállióknak félig tréfásan, félik komolyain azt szoktuk ilyenkor mondani, hogy csak azt kívánjuk nekik is, amit önmagunknak is szí­vesen kívánnánk — vagyis csupa jó dolgot, így vagyok ezzel én is. A Viliág tele van feszültséggel, ezért az em­berek minden évtől az eddiginél jabbat vár­nak. Az új esztendőre készülőknek én is csu­pa jó és eredményes, felemelő és boldogító eseményt kívánok, hiszen az 1986-os eszten­dő a következő ötéves tervidőszak első éve lesz, melynek sikeressége népgazdasági, de egyéni boldogálásun'k szempontjából is rend­kívül fonltos. Az eredményesség megalapozá­sához 1985-ben sök minden történt. Az MSZMP XIII. kongresszusa tisztázta a célo­kat, kijelölte társadalmi szintű feladatainkat. Megnyugtatónak tartjuk, hogy céljainkat a lakosság döntő többsége elfogadja, azok meg­valósításáért cselekvőén tesz. Hitele van a la­kosság körében azon véleményünknek, hogy mindenki a maga helyén, a maga feladatkö­rében tisztességgel és felelősséggel végzett munlkával tud a legtöbbet tenni szocialista társadalmunk építéséért, önmaga boldogulá­sáért. Legyünk tudatában annak, hogy ered­ményeink megőrzésének, nehézségeink le­küzdésének, feladataink teljesítésének alap­vető feltétele a becsülettel végzett munka, készség a megújulásra, önmagunk meghala­dására. Persze mindennex alapvető feltétele, hogy béke legyen, maradjon" földünkön, s az em­beriség alkotó energiába az építésben gyü­mölcsözzék és ne a rombolásban; hogy a műszaki-technikai, tudományos kutatások eredményei békés célokat szolgálhassanak. A Tolna megyében élő emberek munlka- szeretőek, szorgalmasak, amit a megye gaz­dasági eredményei, de a családok életnívója Is bizonyít. Hiszem azonban, hogy emellett is vannák még kihasználatlan lehetőségek a termelés javításában. A megye lakosságának közösségi ereje sok feladat megoldását segítette eddig is. Pél­dául böcsődék, óvodák, iskolák építésénél, út- és járdakészítésnél, s hiszem, hogy ez az összetartó erő továbbra is a megye fejlődé­sének szolgálatába állítható. Azt kívánom tehát a nagyobb és kisebb közösségeknek, de személy szerint a megye valamennyi lakosának, hogy legyen ereje, energiája és jó egészsége a magunk elé tűzött célok és feladatok megvalósításához (sav - - _ A jókívánságokat NÉPÚJSÁG viszonozva — olva­sóink nevében is — köszönjük az Interjút. FEJES ISTVÁN Az ipar dinamikus fejlődésének alapja a szakmunkásképzés Minden igényt kielégítő, korszerű rendelőintézetet adtak át Tamásiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom