Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-29 / 304. szám
A KÉPÚJSÁG 1985. december 29. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ki, milyen kedvezményt kaphat? Olvasóink közül számosán telefonon, levélben érdeklődtek: hogyan könnyíti meg a módosított jogszabály a lakáshoz jutást, ki milyen kedvezményeket kaphat. Olvasóink kérdéseire az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium illetékes képviselői által adott tájékoztatás alapján válaszolunk. A Lakáshoz jutás pénzügyi támogatási rendszerének fejlesztésével január 1-jétől differenciáltan emelkednek a szociálpolitikai kedvezmények, előnyösen módosul a kedvezményes kamatú lakás- építési hitel felső határa. Újdonság, hogy — legfeljebb hároméves időtartamra — úgynevezett áthidaló hitelt is igényibe vehetnek a már lakással rendelkező, de újabb otthon építésére vállalkozók, illetve az új lakást vásárlók. Jövőre az ifjúsági takarékbetét utáni — jelentős mértékben megnövelt felső határú — kölcsönt a magánforgalomban történő lakásvásárlásra is fel lehet használni. Előnyösen változik a munkáltatói támogatások rendszere is. A lakásügyi jogszabályok módosulása kiterjed a tanácsi bérlakásoknál a lemondás vagy csere esetén fizetendő pénzben! térítés mértékére, a nyugdíjasházak építéséhez szükséges lakossági források bevonására, az állami tulajdonú házingatlanok értékesítésére. A következő öt évben 320- 340 ezer lakás építését terTelefonszámunk: 16-211 vezik, amelynek többsége (275-290 ezer) továbbra is magánerőből készül el. A korábbinál lényegesen többet, 78 milliárd forintot fordítanak öt év alatt az állami lakások felújítására, 50 milliárd forintot a lakóházjavítás támogatására. Így a tervek szerint 155-160 ezer lakás felújítása, s ebből 80 ezer korszerűsítése is lehetővé válik. Mindezek eredményeként a következő tervidőszakban mintegy egymillió család lakáshelyzete javulhat. A feltételek megteremtéséhez szükségessé vált a támogatási rendszer fejlesztése, a lakásügyi és az ezzel kapcsolatos pénzügyi jogszabályok korszerűsítése. A változási január 1-én lépnek életbe. A lakáshoz jutás pénzügyi feltételeiben január 1-től számos változás történik. Emelkedik — elsősorban az új hőtechnikai szabvány alkalmazása miatti költségnövekedés ellensúlyozására — a többgyermekes családok szociálpolitikai kedvezménye. A kedvezmény összege az első gyermek utás 40 ezer, a második gyermek után 65 ezer, a harmadik gyermek után pedig 125 ezer forint lesz. Minden további gyermek kedvezménye 40 ezer forint, más eltartottak kedvezménye változatlanul 30 ezer forint marad. Lehetőség van arra is, hogy újabb lakás építése vagy vásárlása esetén a régi lakáshoz kapott és az újhoz igénybe vehető szociálpolitikai kedvezmény különböze- tét is megkapja a család. Ez az új rendelkezés a lakások igény szerinti cserélődését szolgálja. A családnagyság szerint változó mértékben emelkedik a kedvezményes kamatú hitelek felső határa. Az átlagos (3-4 tagú) családok 20 ezer forinttal, a 6 főnél nagyobb családok 60 ezer forinttal több kedvezményes hitelt vehetnek fel, mint eddig. A kedvezményes kölcsön kamata,változatlanul 3 százalék, Lejárata pedig maximálisan 35 év. Újdonság az áthidaló hitel, amelyet a régi lakással rendelkezők vehetnek igénybe, ha újat akarnak építeni. A hitel azt az átmeneti időszakot segít áthidalni, amely alatt elkészül és beköltözhet övé válik az új épület, s a tulajdonosok a régi lakást értékesíthetik. A hitel kamata egy éven belüli visszafizetés esetén 8, két éven belül 10, ezen túl pedig 12 százalék. Ugyancsak kedvezmény, hogy az ifjúsági betét utáni külön- kölcsön a magánforgalomban történő lakásvásárláshoz is igénybe vehető. Változik — a takarékossági időtartam függvényében — a különkölcsön felső határa és összege. Szabadabbá válik a a munkáltatói támogatások felhasználása. Januártól ezek a támogatások felhasználhatók magánforgalmú lakásvásárlásra, felújításra és korszerűsítésre is. A helyi tanácsok támogatási lehetősége ugyancsak bővül, a valóban rászoruló családoknak a lakáshoz jutás és a fenntartás bármilyen költségének viseléséhez vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak. Ennek feltételeit a helyi tanácsok rendeletben határozzák meg. Változások lépnek érvénybe a lakásügyi jogszabályokban is. A tanácsok lehetőséget kapnak, hogy — a bérlakásokról való lemondás, illetve nagyobb lakások kisebbre történő cseréjének ösztönzése érdekében — a normatív központi szabályozás helyett önállóan szabályozzák a pénzben! térítés mértékét. A tanácsok így lényegesen magasabb összeget fizethetnek ki — a lakás- használati díjnak akár a nyolcszorosát is — térítésként. Lehetővé válik az is, hogy lakással nem rendelkező idős emberek — tanácsi bérlakás leadása nélkül — nyugdíjasházi lakáshoz jussanak. Ebben az esetben azonban háromszoros-ötszörös mértékű lakás-használatbavételi díjat kell fizetniük. Mivel számottevően megnövekedett az igény a nyugdíjasházak iránt, indokolt a lakossági erőforrások fokozottabb bevonása. A jövőben így szövetkezeti formában is épülhetnek, illetve működhetnek nyugdíjasházak. Kedvezően változnak az állami tulajdonú házingatlanok értékesítésének feltételed. Jelentős, 40 százalékos engedmény illeti meg a vevőt, ha a vételárat egy ösz- szegben kifizeti, illetve arányos kedvezményt kap, aki a részletfizetéskor a szerződésben foglaltaknál többet törleszt. A legalább 15 éve fel nem újított épületeknél a Vételár a forgalmi érték teljes összegének 30 százalékáról 15 százalékra csökken. A jövőben a helyi tanácsok a szociális követelményeknek meg nem felelő otthonokban élők számára — lakáshoz jutásuk megköny- nyítése érdekében — támogatást adhatnak. Emellett az itt élők lakásvásárlás esetén 150 ezer forintig, lakásbővítés, toldaléképítés esetén pedig 120 ezer forintig kamatmentes kölcsönt is igénybe vehetnek. Ml VÁLASZOLUNK 1 A társadalombiztof sításról szóló törvény végrehajtására V) korábban kiadott J jogszabályt módosítja a Minisztertanács 49/1985. i(XI. 6.) számú rendelete, kimondja a többi között, hogy szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon töltött időt akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette, valamint hogy a nyugdíjat (járadékot) a jogszabályban írtak alapján a naptári év minden olyan hónapjára szüneteltetni kell, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani, amelyben a nyugdíjas (járadékos) keresőfoglalkozást folytatónak minősül. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a kisiparos, a magán- kereskedő, a mezőgazdasági szakcsoport kiegészítő tevékenységet folytató tagja milyen jövedelem után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni és módosítja a baleseti ellátásra vonatkozó korábbi szabályokat is. A rendelet hatályba lépésének időpontja: 1986. január hó 1. A kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről szól a Minisztertanács 50/1985. (XI. 6.) számú rendelete, amelynek hatálya a belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyek üzletében, felvásárló tevékenységet ■folytató egységében, továbbá a leltárfelelősség szempontjából önállóan elszámoló egyéb árusítóhelyén, valamint a jövedelemérdekeltségű raktárban foglalkoztatott árukezeléssel, illetve megőrzéssel megbízott dolgozókra terjed ki. Külön figyelmet érdemel a jogszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató vállalatok elkülönített raktárainak dolgozóira a kollektív szerződés előírhatja ennek a miniszter- tanácsi rendeletnek az alkalmazását. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy mi tekinthető leltárhiánynak, azt milyen értékek és adatok figyelembevételével kell megállapítani, s hogy ki milyen mértékben felel a leltárhiányért. Rögzíti azt is, hogy milyen feltételek fennállása esetén lehet anyagi felelősségre vonást alkalmazni, ilyen feltétel — többek között —, hogy a dolgozót a munkakör, illetve a munkahely elfoglalásakor, illetve a felelősségi szabályok változásakor írásban tájékoztatták az anyagi felelősség formájáról, mértékéről, az árut az üzlet kezelésére (értékesítésre) szabályszerűen átadták, illetve átvették, a szabad- kasszás és az egyszerűbb jövedelmezőségű üzletben a vállalat a beosztott dolgozót az üzletvezető egyetértésével alkalmazta stb. Tudni kell, hogy a leltárelszámolás eredménye alapján a dolgozói indokolt írásbeli határozatban kell kötelezni a leltárhiány megtérítésére, s hogy a határozatot a leletárfelvé- tel befejezését követő hatvan nap alatt kell az érdekelt dolgozóval írásban közölni. A rendelet kihirdetése napján — 1985. XI. 6-án — hatályba lépett és rendelkezéseit az 1986. január 1. napja után kezdődő leltáridőszakokra kell alkalmazni. A Művelődési Közlöny idei 21. számában olvasható a művelődési miniszter elvi állásfoglalása az iskolán kívüli magánjellegű oktatás engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről, melyből itt csupán eny- nyit idézünk: „Minden kérelemnél külön meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező az engedélyeztetni kívánt magánoktatáshoz rendelkezik-e megfelelő szakképzettséggel.” DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Vajta jelentette először Hypo-tenger a decsi vasútállomáson A decsi vasútállomás és környéke, ha volna ilyen cím, nagy eséllyel pályázhatna a „legsárosabb vasútállomás” nem kimondottan büszke cím elnyerésére. Ez a sár a lefolyástalan területen, sok-sok év során a rakodások alkalmával elhullott és fel nem takarított gabona, táp, lucermaliszt, vegyszerek, cement, szén és elsorolni is sok, miféle anyag vegyülésé- ■ből keletkezett, meleg időben sokszor elviselhetetlen bűzt árasztva. Most új „szín” vegyült a gazdag spektrumba. Karácsony másnapjának éjszakáján húszezer liter tömény hypo folyott ki egy tartálykocsiból. Mint Varga Józseftől, a vasútállomás főnökétől megtudtuk, a tartály- kocsi a Budapesti Vegyiművek tulajdona, azt a vasút csak fuvarozta, tehát ilyen tekintetben őket felelősség nem terheli. A mérgező anyagot a decsi termelőszövetkezetnek szállították, ahol a melléküzemágban megfelelően hígítva palackozzák, és úgy kerül a boltokba, onnan a háztartásba — halálfejes méregjelzéssel ellátva. Nagy János, a decsi termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a hibás tartálykocsi megérkezése után felkeresték az említett budapesti vállalatot, ahol tudomásul vették a kár bekövetkeztét, és annak terhét magukra vállalták. A nagy értékű anyag elvesztenek így tulajdonképpen van „gazdája”. de a mérgező anyag környezetszennyező hatását még mind a mai napig nem szüntették meg. Mint a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát szakszolgálati állomásának véleményéből megtudtuk, a hypo ak- tívklór-tartalma révén igen hatásos fertőtlenítőszer. Például a fémeket is gyorsan oxidálja, de rendkívül hevesen támadja a szerves anyagokat (a háztartásban ezekre már ki-ki találhatott példát, annak ellenére, hogy ott nem tömény, hanem hígított állapotában használják ezt a vegyszert). Ha valamilyen oknál fogva a szabad természetbe kerül ez az anyag, ártalmatlanításáról feltétlenül gondoskodni kell. A decsi vasútállomáson kifolyt hypót — közben esővízzel hígult, lévén akkor éppen bőséges égi áldás — a vasútállomás melletti árakba vezették, a közeli konyhakertek tövébe. Szakszerű semlegesítése tehát nem történt meg. Néhány kérdés óhatatlanul felmerül. Már Vajtán észlelték — a decsi vasútállomás főnökének közlése szerint, hogy a szerelvényben utazó Hypo a sínek között A „decsi” és az út közben keletkezett lyuk Csendesen folydogál a méreg — a kertek alá tartálykocsiból folyik a hypo. Senki nem állította le a te- hervonatot, holott az állomásokon áthaladva súlyos sérüléseket okozhatott volna. Ki ellenőrzi töltés előtt, és hogyan az ilyen életveszélyes anyagokat szállító tartálykocsikat? Hogyan lehetett ennek a szállítóalkalmatosságnak — mint ahogy azt a budapesti vállalat részéről közölték — még egy évre szóló műszaki vizsgája. (A decsi állomáson álldogálva még egy lyuk keletkezett rajta.) Vajon elegendő-e a károkozás tényének elismerése a nagy érték megtérülésére? Ki lesz a felelős azért, hogy a kellően nem hatástalanított anyag ezután bajt okoz? Mindenesetre az illetékesek figyelmébe ajánlom a Műszaki Könyvkiadó „Veszélyes anyagok” című könyvét, mely 414 anyag teljes ismertetése között a hypóval is foglalkozik ... — czakó —
