Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-04 / 284. szám
1985. december 4. Képújság 5 jr " A ágálom meghatározására €mm ímSm€m m lexikonainkban nem találtunk definíciót, így a lakásművészet kifejezésének az Új magyar lexikonban fellelhető definícióját közöljük. Eszerint a lakás belső terének művészi berendezése a modern lakásművészet törekvése; az, hogy a bútorokat, szőnyegeket, egyéb iparművészeti tárgyakat a gyakorlati kényelem szempontjából összehangolja. A lakáskultúrába a művészi törekvésen kívül egész tárgykultúránk beletartozik, kezdve a sótartótól, a legkisebb háztartási eszközünktől, a lakástextílián át a bútorokig. Rendkívül tág és változó stílusokat, irányzatokat magába foglaló fogalomról van szó, ami fontosságát és szerepét tekintve életünkben első helyen áll. Változatos bú Kezdetben volt az ágynak, széknek, asztalnak megfelelő anyaföld, s csak miután az ember elérte azt a fejlődési fokot, hogy képességeit nem kizárólag létfenntartására kellett fordítania, jutott el a használati eszközök készítéséig. A barlang már a lakás első primitív formája, amikor az ember még nem vált él a földtől, ott élt és feküdt. A keleti lakószokások máig őrzik ezt a pihenési módot. A fát kezdetben természeti formájában használták fel, így készítették bútoraikat, amelyek a kezdetleges bútorszerkesztés mintáivá, elemeivé váltak, s néhol mindmáig megtalálhatók. Ezzel együtt bontakozott ki a művészi formáló és díszítő érzék. Az ókori államok közül Egyiptomban találkozunk először kialakult stílussal, mely az európai bútortörténet forrása. A racionális egyiptomi gondolkodás mindenben a legegyszerűbb formát kereste, a négyszögletes ház is innen ered. A házak belseje gazdag és színes volt, díszes oszlopok tartották a mennyezetet, szőnyegek, függönynök egészítették ki a helyiségek kiképzését. Egyiptomban találták fel az igazi ülőbútort, felemelték a földről a fekhelyeket, létrehozták a pamlag-ágy első formáját. A bútorformák azonban az évezredek során megmerevedtek változás csak görög befolyásra következtt be, ám elmondhatjuk, hogy az egyiptomi lakóházban már helyet kaptak a mai főbb bútortípusok: ülőkék, asztalok, székek, nyugágyak, ládák és szekrények. A görögöknél a bútorkészítés technológiája sokat fejlődött, ismerték már a furnérozás és az intarzia kezdetleges eljárásait. A fa természetes tulajdonságának érvényre juttatására törekedtek. összességében a görög szellem a bútort funkció szerint kiszabadította archaikus merevségéből, önálló művészi alkotás rangjára emelte. A római művészet is ennek köszönheti alapjait. Az időrendben nagyobb léptekkel haladva megemlítjük a gótikus stílust, mely az Európában fennálló új társadalmi viszonyokat tükrözte. A lakóházak berendezése általában nehézkes, falhoz húzódó darabokból állt. A formaalakítás fából után- zott templomi architektúra, ami olykor visszatetsző volt. A gótikában bővült a haszCopf stílusú üveges edényszekrény 1790 tájáról nálatos bútortípusok száma a lakásfejlődés jeleként. A legfontosabb darabot még mindig a láda jelentette, ebből jött létre a pad. A differenciálás igényével keletkeztek a különféle speciális típusok, szekrények. A reneszánsz kultúra alkotásai az antik formákat vették át. Bútorainak alapvonása a forrna világossága, a felépítés tisztasága, építészeti formaelemek fokozott alkalmazása. Korszakalkotó jelentőségű a fornérozás és a kezdetleges berekásból fejlődő intarzia. Megjelennek a mozgatható ülőbútorok és a kárpitosmunka. A barokkban felszabadult a bútorművészet a szigorú formák alól, kötetlenebb alakításra törekedett. Az eredmény: görbített, erősen plasztikus bútorfelületek. Bővül az anyagok választéka, szívesen dolgoznak a köny- nyen megmunkálható diófával. Ekkor születnek a garnitúrák, a több hasonlóan formált bútoregységből álló, összetartozó berendezési csoportok, amelyek rossz alkalmazása a mai napig gondot okoz a lakberendezésben. A késő barokk vagy ro- koko stílus szinte teljesen mellőzi az egyenes vonalakat. Drága anyagokat használ, újdonságként jelentkezik a papírtapéta. Az életszokásoktól és az udvari életben uralkodó szerepet nyert női hatástól befolyásolt fejlődés a bútorokon is kifejeződik: megszületnek, főleg női használatra, a fiókos szekrénykék, sarokkomódok, toalettasztalok, és éjjeli szekrények. Megszületik a valóságos ülőbútor, mely reprezentáció helyett a kényelmet szolgálja. E korban keletkezik az egységes szobaberendezés, az ensemble gondolata is. A klasszicizmus jellemző vonásai a formák leegyszerűsödése, a részletek gyengédsége. A görög eszmény szerint rendezkednek be, öltözködnek és élnek az emberek. Az eredeti stílusok között az utolsó irányzat a biedermeier, nem építészeti jellegű, a lakás- és bútorművészetben fejlődnek ki jellemzői. Az első igazi hangulatos, kényelmes polgári stílus, mely híven tükrözi a századforduló utáni polgárság kultúráját. A bútorformák egyszerűek, színes, virágos textíliák, bútorbevonatok varázsolnak intim, bensőséges hangulatot. E korban jön létre a „tiszta szoba”, ahol a legmutató- sabb darabokat helyezik el. Emléktárgyak, zenélő órák, szobadíszek lehelnek romantikus hangulatot. A bútorokat természetes formák jellemzik, emberi használatra szabottak. Leghasználtabbak az egyenes vonalú díszítet- len, az anyagot hűen visszaadó komódok, szekrények, amelyek funkció szerint differenciálódnak. Az ülőbútoroknál elsődleges szempont: a kényelem. A vázlatos áttekintés után még egy, a napjainkban virágkorát élő fogalmat szeretnék tisztázni. Mit jelent a stílbútor kifejezés? Stílbútornak csupán a körülbelül 1850 előtt keletkezett eredeti bútorokat vagy hiteles másolatokat tekinthetjük. A mai „ál” stílbútorok csupán értéktelen, ízléstelen utánzatok. (Képeink a Nagytétényi Bútormúzeumban készültek.) Talán „ihletet” kapnak a mai tervezők e baldachinos ágy láttán Karosszékek, kártyaasztallal a XVIII. század második feléből „...és megmondom, ki vagy” A cím egy valamiféle mondásidézet, de kezdete esetenként és téma szerint változhat, Is változik is. Közismert „A szólj ...” kezdet, de közkeletű a „Mond meg, mi foglalkoztat..is. De van létjogosultsága annak is, hogy: Ha meglátom, hogyan laksz, megmondom, ki vagy. S máris bevezettem mondandóm első részét, s következhet a kifejtés. Aminek első tétele egy igen fontos dolog. Miszerint a mondás nem úgy értendő, hogy milyen drága holmikkal veszi körül magát valaki. Vagyis a mértékegység nem a fotelok és szőnyegek süppedőssége, a csempe, a függöny, a vázák ára, de mégcsak származási helyük sem meghatározó, sőt. Ezeket az ötletszerűen felsorolt példákat csak azért soroltam, mert sajnos, \vannak, akik ezekkel és „társaikul" mérik a lakások értékét. Ha a szó szoros értelmében — mint vásárlók — vizsgálódunk, akkor mindezek determinálók lehetnek. Viszont |amennyiben a lakáskultúra, azaz lakhelyünk kulturáltsága a szempont, akkor a mércét a harmónia, a lakályosság, a bútordarabok és kiegészítők gyakorlati haszna — és még sorolható — jelenti, valamint az, hogy a lakás mennyire szolgálja lakóját s mennyire tükrözi annak egyéniségét. Nem tévedek amikor azt állítom, hogy sokan láttunk olyan lakást, melynek legtöbb helyisége inkább emlékeztetett egy bemutatóteremre, mint otthonra. Fogalmazhatok úgy is, hogy pénz-pénz hátán, azaz festmények — ki tudja, kinek a művei? — a falakon, kristály és herendi a vitrinekben, egyiptomi puff az ablak alatt, a kárpithoz illő színnel borított könyvsor a polcon. Tudom, hogy például az utolsó példa némi harmónia- igényre utal, csakhogy ez esetben a szó szó marad — mindenféle tartalom nélkül. S tippelni merek arra is, hogy az ilyen lakásban élők — pontosabban tárgyakat kímélők és kerülgetők — soha nem jártak olyan bemutatón, ahol szinte kínálják a lakáskultúrával kapcsolatos tanácsokat. ! Egyszer azt mondta valaki, hogy amikor ő egy új ismerőshöz megy látogatóba, bizony levesz a polcról egy-egy szobrot — ha ugyan van — azt megszemléli, de szívesen nézi meg a süteményes tányér márkáját is. Azokból ő bizonyosat tud a lakókról. Sőt, mi több, ujját végighúzza a szekrény és polcok tetején, s ha azok porosak, ő biztonsággal következtet. Nem biztatok senkit, hogy soha ne portalanitsa szekrényei tetejét, hogy ne takarítsa lakását. Arra viszont igen, hogy ezeket ne tegye naponta. Ne váljon lakása rabjává, hanem szolgálja őt a lakása, mégpedig olyan megjelenési formában, amely ízléses, kényelmes, hormonikus és meghitt. Lakberendezési tanácsadás ... ha igény van rá Szekszárdon, a Domus Áruházban beindulása óta működik a lakberendezési tanácsadás. Szűcs István igazgatóhelyettest arról kérdeztük, hogy kik végzik ezt az ízlésformáló, szolgáltató tevékenységet. — Áruházunkban az eladók végzik a tanácsadói szolgáltatást, képzett lakberendezőnk nincsen. Szükség esetén magam is besegítek ebbe a munkába. — Megfelelő végzettség nélkül kielégítő ez a tanácsadás? — Minden hozzánk forduló kérésének eleget teszünk. Fordulnak hozzánk lakás- alaprajzzal, szín-, kárpit-, bútorigénnyel, s mi ennek szellemében javasolunk a vásárlóknak. í — Milyen az érdeklődés ezen szolgáltatásuk iránt? — Meg kell mondani, hogy az utóbbi időben mind kevesebb, pedig ingyen végezzük ezt a tevékenységet. Egyébként már vásárláskor, választáskor is megpróbáljuk orientálni a vevőket, tehát egyfajta ízlésifonmálást is magunkra vállalunk. Hobbija a belsőépítészet Első és legfontosabb kritériom a funkció Férj és feleség, mindketten építészek, hobbijuk csupán a belső építészet. !A napokban Molnár Jánosnét kerestük fel, hogy megkérdezzük, milyen lakáskultúránk jelenlegi helyzete <a Szakember szemével. |Igaz, félig hivatott csak c -területen, ám megyénkben egyetlen felsőfokú végzettségű belső építész sem {tevékenykedik. — Miből adódik a lakás- kultúrával kapcsolatos érdeklődése? — A lakás külsejének összhangban kell állnia a belsővel. Fogalmazhatok úgy is, hogy a belső nélkül nem érthetjük, nem tervezhetjük meg a külsőt. Férjemmel mi elsősorban Lakásberendezéssel foglalkozunk szabad időnkben, nemesük sajátunkat alakítj-ulk, hanem, ha hozzánk fordulnak, az ismerősöknek is tanácsot adunk. — Mi lehet az oka annak, hogy Tolna megyében egyetlen belső építész sem tevékenykedik? — Elsősorban anyagiakban kereshetjük az okokat. Gondoljuk csák meg, hogy a mai körülmények között megépíti valaki a házát, vagy vesz egy lakást, aztán örül, ha az adósságait törleszti. Valahogyan berendezi lakását, nem áldoz arra külön, hogy terveztessen. — Ehelyett maga választ. De hogyan? — A legtöbb ember lát egy szép darabot és ha van pénze, megveszi. Nem mérlegel és nem gondolkodik azon, hogy mennyire illik a lakásába, meglévő bútoraihoz. Az első és legfontosabb pedig az, hogy tisztáiban legyen mindenki életmódjával, azzal, hogy mit szeret csinálni, hogyan tölti szabadidejét. — Vagyis a lakberendezésnél a funkció a legfontosabb kritérium? — Feltétlenül. A vásárlás természetesen azon is múlik, hogy milyen méretű a lakás, ideiglenes, vagy átmeneti, esetleg szükségmegoldás. í>e, mindig fontossági sorrendben az egyes darabokat ösz- szeválogatva kell otthonunkat kialakítani. — Sok panasz éri a kereskedelmet, hogy nem kínál ízléses, egyszerű, ugyanakkor praktikus bútorokat. Nem ritkán éppen ezért kényszerül a vásárló a nagymintás, tüldiszitett garnitúrákat, .a stilizált műbútorokat hazavinni. — Ez így nem helytálló. Igaz, hogy nagyon sok szörnyszülöttei találkozunk a bútoráruházakban, de állíthatom, hogy kitartással össze lehet válogatni a harmonikus berendezést. Ehhez nagyon sok utánjárás szükséges. — Nem túl drága ez a kisebb jövedelmű családoknak? — Nem drágább, legalábbis nem annyival, mint sokan gondolják. Vegyünk egy példát. Pár száz forinttal drágábban vásároltam a képcsarnokban lámpát, mint mondjuk egy másik üzletben tettem volna, de ez olyan, amilyent elképzeltem. Ráadásul részletben fizethettem. Ám, a Téka áruházakban sincsen jelentős árdifferencia, mégis olyan darabokhoz jut az ember, amelyek egyedivé varázsolják otthonát. Előfordul, hogy egy jó minőségű, hosszú életű darabra sajnálják a pénzt, helyette több olcsó, de ócskább darabot vásárolnak. — Kis területen, panellakásban nehezebb otthont teremteni, mint egy jó adottságú családi házban... — Ezzel vitatkoznék. A kis lakásoknak például az elemes bútor a megfelelő berendezése. ízlés és funkció szerint variálható, ha megunja az ember, átrendezhető. Vagy éppen új, nagyobb lakásba költözés után gyarapítható, bővíthető. Mi is panelházban élünk, lakásunkat kizárólag garzon elemes bútorból rendeztük be. Hogy egyedivé tegyük, a beépített szekrények helyébe is azt tettünk, igaz, néhol barkácsoltunk magunk is. A falakat fehér mennye- zettapétáva'l borítottuk, így a domináló szín a barna és a fehér. Azt az elvet követjük, hogy minden annak látsszon, ami. Vagyis a műanyagot nem borítjuk fa tapétával, a fát nem tüntetjük fel fémnek ... Azt még egyszer kiemelném, hogy elsődleges alakító tényező a funkció. Ez egy helyen azt jelenti, hogy legrövidebb úton az ablakhoz lehessen jutni, -ne ütközzünk bútorba, vagy ha nagyon szeretek varrni, akkor külön sarok legyen erre a célra, vagy az Olvasáshoz kényelmes, jól megvilágított hely. — Sok helyütt él még a többnek, másnak látszani vágyás, a használaton kívüli tiszta szoba képe ... — Sajnos így van. Ezek lehetnek bútorraktárak, vagy élettelen helyiségek, de funkcionális, otthont jelentő lakások nem. Ehhez Viszont arra van szükség, hogy tervezzék a lakásokat, hogy valóban lakáskultúráról be. szelhessünk. Addig azonban, amíg közintézmények belsejében sem szakemberek mondják ki a döntő szót, addig nehéz bármit is tenni. Az oldalt összeállította: V. Horváth Mária, Kap- finger András és Takács Zsuzsa. Felhasználták: Kaesz Gyula: Ismerjük meg a bútorstílusokat című könyvét.
