Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-17 / 295. szám
1985. december 11. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Sorok a Dunai Diákból Megjelent a dunaföldvári Magyar László Gimnázium diáklapja, a Dunai Diák. Ebből közlünk néhány részletet, a fiatalok véleményét az ifjúsági mozgalomról és a fel. nőttek világáról. Jelent-e pluszt a KISZ-tagság? Mi is valójában a KISZ? Érezzük-e létét? Mit jelent számunkra? Ad-e többletet? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestünk választ. A legnagyobb gondnak az alulról jövő kezdeményezések hiányát éreztük. Vajon mi az oka annak, hogy nem merünk, vagy nem akarunk kezdeményezni? Milyen a közösségi összetartás ebben a kis gimnáziumban? Közismert, hogy a KISZ-tagság nem kötelező. Kisdobosnak és úttörőnek lenni sem volt az, mégis szinte mindenki tagja volt. A jó KlSZ-munká- hoz ötletek kellenek, s persze azok, akik a kezdeményezéseket megvalósítják, méghozzá önállóan. Azt is szeretnénk, ha a végzett munkának több becsülete lenne... Ki a felnőtt? Negyedévesek vallomásai a felnőttekről: Mottó — „Gyermek az ember, amíg csak él, csupán játéknemben cserél.” Az a jó felnőtt, aki szeret játszani, nevetni, azonban gondolkodása komoly, megfontolt. Felnőttnek tekinthe. tő minden olyan ember, aki bizonyos kritériumok összességének megfelel, de ilyen gyakorlatilag nincs, vagy ha van, akkor bizony ő csal, ... szembe tud nézni önmagával és a világgal. Van, aki 18 évesen felnőttnek tekinti magát, és van aki 30 évesen sem „büszkélkedhet” ezzel a jelzővel. Szóval, szerintem a felnőtté válást nem lehet korhoz kötni... Nem röhög mindenen, amit meglát, vagy amit mondanak neki. Több felnőtt embert példaképemnek tekintek, s erre büszke vagyok! örülök, hogy nem csalódtam még egyetlen felnőttben sem.. Vannak, akik élvezik azt, hogy ők felnőttek, visszaélnek jogaikkal, lenézik a piciket, Vannak, akik csak félig felnőttek, mert félig gyerekek maradtak, akik ugyanúgy belemerülnek egy csacska játékba, mint csemetéik. Szerintem ezek az igazán jó felnőttek. ... én is akarok felnőtt len. ni, de olyan szeretnék lenni, mint most, csak idősebb. Nem értik meg azt, hogy a fiataloknak is lehetnek problémáik ... A felnőtteket két részre osztom: 1. akiket szeretek, 2. akiket nem szeretek .. . Nem a saját véleményüket mondják el, hanem azt, amit élőárnak tőlünk. A fiataloknak nincs túl jó véleményük a felnőttekről. Általában nekem sem. Anyu kivételével, ö nagyon megértő, igazságos ... A felnőttek elidegenednek egymástól, nem foglalkoznak egymással, csak saját magukkal... Felnőtt — ez valami távoli fogalom. Jelenleg még bámulom a felnőtteket. Hiszem — és szeretném, hogy a most felnövő nemzedék nem ilyen lesz!... Az a véleményem a felnőttekről, hogy nincs diejük semmire.. Én is felnőtt leszek, s ugyanolyanná válók, mint ők, tehát semmi rossz véleményem nincs a felnőttekről. A képernyőn már láttuk Portrévázlat Révész Ildikóról A képernyőn már láttuk Révész Ildikót, a Tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium tanulóját, amikor az Auróra elnevezésű vers- és prózamondó verseny országos döntőjét közvetítette a rádió és televízió. — Boldog volt? — A boldogságot én nagyon rövid pillanatokban mérem, amit hosszú és nagy szomorúság követ. Ezt az érzést sokan a szerelemhez kötik. Az igazi öröm az, amelyik váratlanul ér. A munka is jelenthet, válthat ki ilyen hangulatot, ha sikerül. Én erre most jöttem rá, itt, a negyedik b-ben. — Miért hangsúlyozta a b-t? — Mert fontos. Az a-sok a legjobbak. A tanároknak több bizalmuk van hozzájuk. Komolyak. Mi, b-sek tovább •maradtunk gyerekek, csintalanabbak vagyunk. — A televízióban komoly hangú verset mondott mégis ... — Az iróniája miatt választottam A szemközti lakó című Vinokurov-verset. Az abszolút precíz emberekről, az időt is korlátok közé ácsolókról van szó. Számom, ra az ilyen elképzelhetetlen A bürokráciát is nehezen viselem. A KISZ-jelentéseket csak azért írom, mert kell. A véleményemet itt az iskolában még őszintén elmondhatom, de a felnőttek világában, úgy látom, a demokráciának más a képe. A versekben sok kérdésemre választ kapok. Ha folytathatom, elmondom, hogy velem a nagyapám szerettette meg a költészetet. Ö Pesten, az István gimnáziumban tanított. Amikor elmagyarázta Este nyolc óra lehet. Szek- szárdon, a .Béla téren át igyekszem a Zrínyi utca felé. Az úttest közepén öt-hat •tinédzser állja körül egy társát. A „szerelésük” lezser: farmer, csizma, dzseki. A kör közepéről ütemes kopogást hallok. Itt az utcai break — gondolom. Közeledvén feléjük felfedezhető, — hogy másféle táncot jár az ifjú lába. A széki táncrend elemeit mutatja be barátainak. A lépésmotfvumok változatosak, lendületesek, egészen különösnek tűnik a tánc így, csak az ütemet hallva zene, dal nélkül. A kör közepén ... maradtunk gyerekek — ... szép beszédre szeretném tanítani nekem az Itt van az ősz kezdetű Petőfi-verset, megszerettem, és azóta máshogyan táncoló fiú néhány pillanatra megáll, magyarázatot fűzve tevékenységéhez. Néhányan elmennek mellettük, s ez láthatóan zavarja a kis csoportosulást. A reflektorok alól bevonulnak a szűk Vörösmarty utcába, ahol egészen kevés a fény. A táncos fiú vetkőzni kezd, a sálat, sapkáját, s kabátját társaira aggatja, majd pillanatok alatt újra táncol. Távolodva a lépések koppanása apró nesszé zsugorodik. Folytatódik a kurzus. Közösségük halk, szolid. Sáringer Márta ... elmagyarázta nekem olvasom a költeményeket. Általuk kerültem közel a színház világához is .. — Pest? — Tamási? — Édesanyám pesti, édesapám tamási, ő állatorvos, ezért élünk itt. Szeretem ezt a vidéket, télen a pári dombok síelésre is alkalmasak, ez kedvenc sportom. Ha a Tátrába nem jutunk el, akkor marad Pári, — A sporton kívül énekel is, a gimnázium diákújságát is szerkeszti, egyéb elfog- laltságú dolgait a versmondás mellett ne soroljuk. Szokványosnak tűnhet, de így, pályaválasztás küszöbén megkérdem: milyen szakmát, mesterséget akar tanulni? — A gyógypedagógiai főiskolára készülök logopédusnak. Ha ez megvan, akkor az embereket a szép beszédre szeretném tanítani... dkj. Igazságok diákszemmel Tévedni emberi dolog, másra kenni még emberibb. Ha jól érzed magad, ne aggódj! El fog múlni. Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik és továbbmegy. Egy kevéssé hiteles mondat: Persze, hogy reggel is foglak becsülni, drágám! Ami jó csak akad az életben, az vagy törvényellenes vagy erkölcstelen, esetleg hizlal. Azt a szendvicset, amelyre belépéskor szemet vetettél, a sorban előtted álló fogja megvásárolni. Széki táncrend az aszfalton Mindig magasabbra! Miért fehér holló Tolna megyében a Holló? Egy éve annak, hogy hírt adtunk az akkor még „szárnyait próbálgató” Tolna megyei Holló együttesről. A megzenésített verseket, valamint a népzenét játszó zenekar abban az időben már birtokosa volt az ŐRI engedélyének (egyébként megyénkben mindössze három együttes mondhatja magáénak a hivatásos előadóművészi minősítést igazoló okiratot) mégis, úgy tűnik, mintha szélcsend uralkodna a Holló körül. Ritter Péter, a zenekar vezetője válaszol ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. — Az utóbbi időben rengeteget dolgoztunk, körülbelül kétszáz koncertet adtunk — mondja Ritter Péter. Ezenkívül elkészítettük leendő nagylemezünk anyagát, melyet a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat különböző fenntartásokkal ugyan, de elfogadott. A viszonylagos csendet talán az okozza, hogy itthon — mármint Tolna megyében — elég keveset játszunk. — Mi ennek az oka? — Ez jó kérdés! Pontosan mi sem tudjuk, de bárhova szívesen elmegyünk, feltéve, ha meghívnak bennünket. — Említettétek a lemezt. Mikor válhat ez valósággá? Mint .mondottam, ezt a lemezgyár csak bizonyos fenntartásokkal fogadta el. A zenei anyaggal minden rendben van, ha ezen múlna a dolog, akkor már holnapután mehetnénk a stúdióba. Sajnos a Holló név még nem cseng elég ismerősen, a rádióhallgatók, a tévénézők és az újságolvasók enyhén szólva nem kapnak mérgezést tőlük. — Általában a Kozsok együttessel közösen adjátok a felnőttprogramotokat? — Természetesen. Egyébként a Kozsok együttes ma már nem a dombóvári tánccsoportot kíséri, hanem az Állami Népi Együttest. — Lapunkban megjelent rólatok egy írás, melynek címe „Tiszta forrásból — tiszta szívvel” volt. Még mindig váltjátok ezt az elvet? — Talán ez egy kicsit fellengzős lenne így, ha a mi szánkból hangzana el, de az biztos, hogy a lehetőségekhez képest a legtöbbet próbáljuk nyújtani. — Ez azt jelenti, hogy nem minden esetben sikerül? — Igen. De naivság lenne azt gondolni, hogy ez bárkinek is száz százalékig sikerülhet. És most nemcsak a zenére gondolok, hanem általánosítva, az élet minden területére. — Koncertjeitek nagy része gyermekeknek szánt előadás, amelyeken nagyon vidám hangulatot teremtetek. — A gyerekek a leghálá- sabb közönség, ugyanakkor a legnehezebb is. Tudniillik a felnőttelőadást, még ha nagyon rossz is, a közönség általában csendben végig- unatkozza, legfeljebb egy óvatlan pillanatban, nagyon diszkréten, vigyázva mások „műélvezetére”, távozik a teremből. Nem így a gyerekeknél. Ha őket nem érdekli valami, azonnal felborul a rend, és a feje tetejére áll minden. A legkritikusabb közönségnek tartjuk őket. — Még egy utolsó kérdés. Hol lesz a következő jelentősebb fellépésetek? — December 22-én a Fővárosi Művelődési Házban a Kozsok együttessel a „Főik karácsony” nevű rendezvény szereplői leszünk. — Köszönöm a beszélgetést. Sze-ri A Holló együttes Erdeink védelmében Fiatal szakemberek tanácskozása Nem véletlen, hogy a világ aggódik a Földünk felszínének mintegy harminc százalékát borító, találóan véderdőnek nevezett faállomány sorsáért. Az erdő sok egyéb haszna mellett jótékony hatást gyakorol a környezetre, elsősorban azzal, hogy mérsékli az időjárás szélsőségeit. A fák hatalmas lombkoronájának párolgása fokozza a levegő páratartalmát, hűsítőleg hat, s ezzel csökkenti a hő- mérsékleti ingadozásokat. A nagyobb erdőterületek kedvezően befolyásolják a csapadékviszonyokat is. Az erdő megtöri a szél erejét és mérsékli szárító hatását, akadályozza a futóhomok mozgását, a termőtalaj elhordá- sát, vagyis az eróziót. Sajnos a fejletlen országokban a könnyen elérhető erdők rablógazdálkodásszerű letárolásával több országban kiirtották az erdők jelentős részét. Hazánkban sem kímélték a múltban az erdőket. Az Alföld szélsőséges klímája, vízgazdálkodásának megromlása nagyrészt az erdők kipusztításának következménye. A miskolci konferencián Ma a környezetvédelem homlokterében áll az erdők védelme, az ésszerű erdőgazdálkodás szorgalmazása. Az erdők éve adta az ötletet, hogy „A hazai erdőgazdálkodás jelene és jövője” címmel konferenciát rendezzenek. A KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa szervezésében a Borsod Megyei Természetvédő Egyesülettel közösen a Miskolc melletti Csanyik-völgyben lévő KISZ- iskolában nemrég kétnapos konferenciát tartottak. Hogy volt miről beszélni a meghívott százhúsz, főként fiatal erdőmérnöknek és ökológusnak, azt az előadásokat követő élénk viták is bizonyították. Erdőgazdálkodásunk időszerű kérdéseiről és feladatairól dr. Villányi Miklós államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket. Az erdeinkben folyó természetvédelmi munkáról Rakonczay Zoltán, az OKTH elnökheleyttese számolt be. A vadgazdálkodás helyzetét Kondor Endre, a MAVOSZ főtitkára ismertette, továbbá előadást tartott dr. Jakucs Pál, a KLTE ökológiai tanszékének vezetője és Varga József, a BEFÁG igazgatója. Az erdők évének tapasztalatairól, a világkonferencián elhangzottakról pedig dr. Tóth Sándor, az Erdészeti és Faipari Hivatal vezetője beszélt. Nem rablógazdálkodással! A hazánkban első ízben megrendezett ilyen jellegű konferencia résztvevői a gyakorlatban is megismerkedhettek két Bükk-hegységbeli erdőgazdaság problémáival és eredményeivel. — E két gazdaságra is jellemző volt az országos gond: a rosszul felújított erdő, a vadállomány által okozott nagy kár — tájékoztatott Gyulai Iván, a KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa titkárságának munkatársa. — Az erdő felújításának három módszerét alkalmazzák hazánkban. A mesterséges felújítást magvetéssel, dugványozással vagy csemeteültetéssel végzik. A természetes felújításkor az öreg erdő fáinak magvetését, tuskó, illetve gyökérsarjait használják fel az új erdő létesítésére. S végül, amikor az erdőterület meghatározott részének fáival úgy gazdálkodnak, hogy ott a faállományt többszöri vágással évtizedek alatt termelik ki. Nálunk intenzív erdőgazdálkodás, de nem rablógazdálkodás folyik. A jövőben azonban növelni kell az erdők társadalmi hasznát. Nem szabad olyasminek előfordulnia, hogy például akkor vágják ki a tölgyfákat, amikor a legjobb a makktermés és ezzel gátolják a természetes megújulást. Az ország faállományának jobb, hatékonyabb felhasználására azonban mindenképpen törekedni kell. Jelenleg ugyanis a megtermelt fa csupán negyven százalékából lesz hasznos végtermék. Ennek fő oka, hogy aránytalanul nagy az árkülönbség a nyersfa és a késztermék között, vagyis olcsón veszik a •kivágott fát és drágán adják az ebből készült termékeket. Szenvednek a tölgyesek Magyarországon sok a tölgyes. A tölgyfajok síkságon, dombvidékeken és a közép- hegységekben honosak. Ér- deink legértékesebb lombos fái, erdőterületeinknek csaknem a felét foglalják el. Éghajlat és talaj tekintetében egyaránt igényesek. Ezért nem véletlen, hogy az ipari környezetszennyezés következtében a tölgyesek szenvednek a legtöbbet. Hazánkban a levegő szennyezettsége miatt tíz-tizenkét százalékos az erdőpusztulás. Mivel a levegő szennyezése nem ismer országhatárokat, hazánk is aláírta a „harmincasok” egyezményét, ami kötelezi a tagállamokat, hogy ipari létesítményeik harminc százalékkal csökkentik a kéndioxid-kibocsátást. Az intézkedés hozzájárulhat az erdők további pusztulásának megakadályozásához. A miskolci tanácskozáson javasolták az erdőfelügyelet szigorítását. Ha egy erdő az emberi gondatlanság következtében elpusztul, egy évszázad kell, hogy újraszülessen. Társadalmi összefogás szükséges tehát ahhoz, hogy megóvjuk az ország pótolhatatlan kincsét, az erdőket... Bence Péter
