Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

1985. december 1«. 2 Képújság Befejezte tanácskozását a Hazafias Népfront Vitt. kongresszusa Tanácskozik a kongresszus. (Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról.) RÁDAY MIHÁLY, a Ma­gyar Televízió operatőre épí­tett hagyományaink megőr. zésének fontosságáról szólt. * A délelőtti szünetet köve­tően a soros elnök köszön­tötte a kongresszusra érkező, s az elnökségben helyet fog­laló 'Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárát, akit a jelenlévők nagy tapssal fogadtak. * Ezt követően KERESZTU- RY DEZSŐ akadémikus szó­lalt fel. A Magyar Irodalomtörté­neti Társaság elnöke kifej­tette, ahhoz, hogy népünk értelmesen tudjon gondol­kodni, a nyeLv tisztán tar­tására van szükség. MÁRTON JÁNOS, az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója a népfrontbi­zottságok gazdaságpolitikai munkáját elemezte. DR. TÖTH KÁROLY, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hang­súlyozta, hogy a kongresszus egyik központi kérdése, mi­ként erősíthető és fejleszthe­tő tovább a sokféle formá­ban megjelenő nemzeti köz­megegyezés. KANYAR JÓZSEF, a So­mogy Megyei Levéltár igaz­gatója a honismereti moz­galom negyedszázados múlt­járól beszélt. GYÚRÓ FERENC, a Bu­dapesti Kertészeti Egyetem rektorhelyettese a mezőgaz­dasági kistermelés és a nép­front kapcsolatáról szólva el­mondta, hogy az elmúlt években igen sok kezdemé­nyezést karolt fel a moz­galom. VADÁSZ ANNA, a HNF Győr—Sopron Megyei Bizott­ságának titkára felszólalásá­ban az idős korúak helyzeté­vel foglalkozott. DR. V. NAGY IMRE, a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszékének vezetője a hazai környezet- védelem, környezetállapot időszerű kérdéseiről beszélt. DEME LÁSZLÓ nyelvész professzor az anyanyelvi kultúráról, s az ezzel szoro­san összefüggő érintkezés- és magatartás-kultúráról mondta el véleményét. FILOTÁS KÁLMÁN, a HNF Mór Városi Bizottságá­nak titkára szűkebb környe­zetének példáin mutatta be a népfrontmozgalom és a KISZ együttműködésének társadal­mi gyakorlatát. KOVÁTS FLÓRIÁN Zala megyei művelődési házi igaz­gató felhívta a figyelmet ar­ra a fontos felismerésre, hogy a népművelők csakis a társadalmi háttér ismereté­ben, a közösségbe illeszked­ve tudnak hasznosan dol­gozni, a műveltségi szint emeléséért munkálkodni. DR. GÁCSÉR JÓZSEF sze­gedi főiskolai tanár kifejtet­te, hogy az iskola és a csa­lád együttműködésének erő­sítésében nagy segítséget nyújthat és ad is a Hazafi­as Népfront. BANDZSÓK SÁNDORNÉ, a főváros IV. kerületi nép­frontbizottságának titkára a körzeti népfrontbizottságok tevékenységéről szólt. PAPP LAJOS államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke rámuta­tott: a tanácsok feladataik végrehajtása során nap mint nap számítanak, építenek a népfront támogatására. SOLTÉSZNÉ PÁDÁR ILONA, a HNF Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottságá­nak titkára gondjaikat so­rolva szólt az iparfejlesztés sajátosságaiból fakadó ne­hézségekről. * * * A kongresszus második munkanapjának szünetében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Pozsgay Im­re. a HNF OT főtitkára ta­lálkozott, s kötetlen baráti beszélgetést folytatott a ma­gyarországi egyházaknak a kongresszuson részt vevő kép­viselőivel. A találkozón részt vett Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. • • « PÁLOS TAMÁS, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztő­je hangsúlyozta: a népfront­mozgalom a meggyőzést te­kinti legfőbb módszerének, s erre az egyik, és minden­képpen leghatásosabb esz­köze a tömegtájékoztatás. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA,' a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára mindenekelőtt a SZOT és a csaknem félmillió szakszer­vezeti tisztségviselő üdvöz­letét tolmácsolta a kong­resszusnak. BARABÁS MIKLÓS, az Országos Béketanács főtit­kára felszólalásában hang­súlyozta, hogy hazánkban a béke megőrzésének ügye napjainkra az emberek sze­mélyes ügyévé, mindennapi cselekvésüket befolyásoló tö­rekvéssé vált. A békemoz- galom kiszélesedett és újabb rétegek körében kapott köz­életi vonzerőt. DR. HAVAS MIKLÓS, a HNF Komárom Megyei Bi­zottságának titkára rámuta­tott: szocialista céljaink pro­pagandája a közös cselek­vésre, gondolkodásra ösztön­zéssel kell párosuljon. SZILVASÁN PÁL, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnökhe­lyettese a szövetkezeti moz­galom és a népfront kapcso­latáról szólt. Ezzel a Hazafias Népfront VIII. kongresszusának má­sodik munkanapja — ame­lyen felváltva elnökölt D. Káldy Zoltán, az Evan­gélikus Egyház Országos el­nök-püspöke, Bognár József akadémikus, dr. Horváth Éva, a HNF Békés Megyei Bizottságának elnöke, és Papp Lajos államtitkár — befejeződött. Vasárnap az Építők Rózsa Ferenc székházában folytat­ta munkáját a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. A tanácskozás harmadik, zárónapján folytatódott a HNF OT és az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolójának együttes vi­tája. Az elnsökségben helyet foglalt Hámori Csaba, a — Kiterjedt és nagy érdek­lődés mellett lezajlott vita volt ez, amelynek során 54- en szóltak hozzá és rajtuk kívül még 62-en kértek szót — mondotta elöljáróban. — Azoknak a véleménye, akik e három nap során nem ju­tottak szóhoz, ugyanúgy be­kerül a kongresszus doku­mentumaiba, s a kongresszus útmutatásai, állásfoglalásai között e hozzászólásokat is figyelembe vesszük majd. — Ügy hiszem, a kongresz- szus elérte célját, s még in­kább eléri, azt, ha megerő­síti az állásfoglalást, amely a jövő feladatainak megoldá­sát szolgálja, s megerősíti azt a testületet, amely képes lesz e feladatokat az ország szí­ne előtt képviselni. A tanács­KISZ KB első titkára, Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai és társadalmi, politi­kai életünk számos más ki­emelkedő személyisége. Az elnöklő Peják Emil tá­jékoztatta a jelenlévőket ar­ról, hogy az ország minden részéből, a társadalom kü­lönböző rétegeiből, ipari és mezőgazdasági üzemektől, körzeti, községi és városi népfrontbizottságoktól, párt- szervezetektől sok üdvözlő távirat érkezett a kongresz- szusra. Táviratban fejezték ki jókívánságaikat a külföl­di testvérmozgalmak és part­nerszervezetek is. Az elsőként felszólaló DR. ISTVÁN LAJOS főorvos, a HNF Vas Megyei Bizottsá­gának elnöke a megyében élő nemzetiségek helyzetéről szólt. PÁL JÓZSEFNÉ, a Ganz-' MÁVAG mátraterenyei híd- gyáregységénék daruvezetője szűkebb környezetének éle­téről beszámolva elmondta, hogy a mind öntudatosabbá váló munkásgárda egyre ke­vésbé tűri a tessék-lássék dolgozókat. _DR. SCHÖNER ALFRÉD főrabbi, a Budapesti Rab- biság elnöke kijelentette: a népfrontmozgalomnak az el­múlt évtizedekben és nap­jainkban is a legjellemzőbb vonása, meghatározó eleme a „vox humana”, azaz az emberi hang, amely minden­napos valósággá, életünkben tapasztalható realitássá vált. HAMBUCH GÉZA, a Ma­gyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének főtitkára kiemelte: a nép­front a megújulást, a de­mokratizmus további szélesí­tését, a társadalmi összefo­gást tűzte zászlajára. Ez a program a nemzetiségiek ér­dekeit is hűen fejezi ki és ezért örömmel csatlakoznak hozzá. PÁSZTOR BÉLA, a veres- egyházi tanács elnöke felhív­ta a figyelmet: növelni kell a közösségért végzett társa­dalmi munka szervezettségét. DR. LÁSZLÓ ALFRÉD, a Veszprémi Vegyipari Egye­tem rektorhelyettese részle­tesen foglalkozott a műszaki kozás kiegyensúlyozott, jó légkörű munkaértekezlet volt — állapította meg. — Mértéktartóan, arányvesztés nélkül, egy nagy nemzeti összefogás jegyében erősítet­te a szocializmus pozícióit or­szágunkban. A vita tehát nem torzította el a nép hangját, s nem tartalmazott egyetlen olyan elemet sem, amelyik ne e színtérre való lett vol­na. — Ez nem jelenti azt, hogy minden hozzászólással egyet­értenék — folytatta a főtitkár —, hiszen homlokegyenést ellentétes álláspontok is el­hangzottak. De volt néhány alapkérdés, amelyet se a kongresszus, se „környezete” nem vitatott. Ezek pedig ép­pen a szocialista nemzeti pályán dolgozók társadalmi megbecsülésének, az értelmi­ség meghatározó szerepének kérdéskörével. JAKAB SÁNDOR, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság elnöke rámutatott, hogy a Magyar Szolidaritási Bizott­ság munkája szorosan kötő­dik a Magyar Népköztársa­ság külpolitikájához. RATKÓ JÓZSEF költő, drámaíró, Szabolcs-Szatmár megyei könyvtáros szűkebb pátriája kulturális felemelke­déséről szólt. WILK LÁSZLÓ, a Mecse­ki Szénbányák vájára a vá­roskörzeti népfrontbizottsá­gok megélénkült munkájáról szólt. MÁRKUS JÓZSEF Zala megyei termelőszövetkezeti dolgozó veszélyesnek ítélte, hogy az aprófalvak elnép­telenedésének folyamata még mindig nem állt meg. KURUCZ JÁNOSNÉ, a HNF Karcag Városi Bizott­ságának titkára hangoztatta: szervezett, tudatos felvilágo­sító munkával meg kell ér­tetni mindenkivel, hogy mit jelent számunkra a béke. KÁRPÁTI RUDOLF ezre­des, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házának igazga­tója az ifjúság testnevelésé­vel, szabadidősportjával fog­lalkozó felszólalásában hang­súlyozta: vissza kell állítani a testnevelési óra tekinté­lyét. HANTOS JÁNOS, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára a társadalom erkölcsi értékeit gazdagító önzetlen, önkéntes, másokért végzett munka fon­tosságáról beszélt. * Kállai Gyula és Pozsgay Imre a kongresszus szüneté­ben találkozott és baráti, kö­tetlen megbeszélést folytatott a tanácskozáson részt vevők egy csoportjával, a mozgalom kezdeményezőivei, a Márciusi Front résztvevőivel, a felsza­badulás utáni kibontakozás kiválóságaival, azokkal a művészekkel, tudósokkal, akik társadalmi céljaink megvalósításáért az első vo. nalban küzdöttek. Ezt követően a kongresz- szusi vita lezárult, s ismét POZSGAY IMRE emelkedett szólásra, hogy összefoglalja az elhangzottakat. egység alapelvei. Az a gon­dolat hatotta át a tanácsko­zás munkáját, hogy ebben az országban szocializmus van, amely nem megtűrt életformája, hanem vállalt közösségi létformája ennek a népnek, s amelyben kifeje­ződik a társadalmi haladás­hoz fűződő érdekünk és nem­zeti identitásunk egyaránt Ugyanakkor a megközelítési módokban, a politika kiala­kításának és gyakorlásának tekintetében és sok más kér­désben nagyon eleven, he­lyenként éles vita volt. — Mindvégig érvényesült egy másik lényeges, a köz- megegyezéshez hozzátartozó alapelv: biztonságunkat, a társadalmi fejlődéshez fűző­dő érdekeinket leghívebben a Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal alkotott kö. zösségünk, együttes védelmi és gazdasági szervezeteink, intézményeink fejezik ki. Nyitva állunk a világban mindenfajta jó szándék előtt, amely nemzeti érdekeinket nem sérti, és a békét szolgál­ja. A béke ügyében meglé­vő közmegegyezés tükröző- ződött az eszmecsérében, megmutatván, hogy nincs olyan réteg vagy csoport ha­zánkban, amelyik ne békepo­litikát akarna. — Nagy jelentőségű volt az MSZMP Központi Bizottságá­nak, a kormánynak a kong­resszus iránt tanúsított fi­gyelme. Külön jólesett itt üdvözölni a párt főtitkárát, Kádár János elvtársat, és hallani Lázár György mi­niszterelnöknek a Központi Bizottság és a kormány ne­vében elmondott szavait. Pozsgay Imre ezután né­hány, a vitában elhangzott kérdéscsoportra reagált. A javaslatot az új Országos Ta­nács figyelmébe ajánlva, egyetértőleg szólt arról a kezdeményezésről, hogy al­kossunk más országok haladó erőivel közös népfrontot a béke védelmére. A különböző társadalmi osztályok, rétegek helyzeté­ről, a köztük lévő egyenlőt­lenségről elhangzottakra rea­gálva leszögezte: az egyen­lőtlenségek megszüntetésének még ma sincsenek meg a feltételei. Az alapprobléma az, hogy az egyenlőtlenségek nem a társadalmi céloknak megfelelően mutatkoznak, ezért nem előrelendítő, ha­nem inkább visszahúzó erőt jelentenek. Kitért nemzeti­ségi politikánkra, amely visz- szatérő problémája volt a ta­nácskozásnak. Illyés Gyula gondolatát idézve leszögezte: ebben az országban magyar­nak lenni nem származás, ha­nem választás kérdése. Ma­gyarok és nem magyarok e hazán belül úgy élhetnek tisztességben egymással, ha ezt az elvet tartjuk szem előtt, s ha ebben kényszerek nélkül, szabad belátás alap­ján, állampolgári jogainak teljes birtokában dönthet mindenki. Ezután a mozgalom tele­püléspolitikai feladataival foglalkozott. A népfront — mondotta — olyan egészsé­ges egyensúly kialakítására törekszik, amelyben vala­mennyi település emberhez méltó körülményeket bizto­síthat lakóinak. Ehhez nyújt változatlanul nagy segítséget a településfejlesztési társa­dalmi munka, amely a la­kosság áldozatkészségével egészíti ki a költségvetés korlátozott forrásait. A művelődés, a nevelés kérdéseiről elhangzott szá­mos felszólalásra utalva úgy fogalmazott: a legfontosabb közművelődési intézmény az iskola. Ennek személyiség- formáló munkáját egészíti ki a többi. Felhívta a fi­gyelmet: a ma felnövő nem­zedékek „sikerre orientál­tak”, s mivel nem tudják, hogy kudarc is lehetséges az életben, annak elviselésére alkalmatlanok. Az egész or­szág érdeke, hogy a nevelés a családban, az iskolában és másutt előre tudjon lépni e tekintetben. Szinte valamennyi kong­resszusi felszólalásból ösz- szecsengett — mondotta Pozsgay Imre —, hogy eb­ben az országban a cselek­vő együttműködés politikai feltétele a szocialista demok­rácia fejlesztése. Egy olyan népi részvétel lehetősége tá­rult fel itt, a demokrácia in­tézményeinek fejlesztésében^ amely az ország hasznára van, a nemzeti felemelke­dést szolgálhatja, ugyanak­kor a rendet és a fegyelmet is erősítheti. A népfront ve­zető testületéinek fontos fel­adata lesz folyamatosan vizsgálni: hogyan lehet tel­jesítőképességünket a de­mokráciával is növelni. Pozsgay Imre végezetül hangsúlyozta: a szocializmus nem lezárt rendszer, s a kommunizmus nem elvont cél, hanem valóságos moz­galom, amelyben kritikailag meghaladjuk nap mint nap azt, amit már elértünk. Ezt érdemes figyelembe venni e fórumon is. Ezen az ala­pon, a pártunk XIII. kong­resszusán elfogadott határo­zat nemzeti programként való vállalásával kongresz- szusunk, a Hazafias Nép­front most megalakult új testületéi betölthetik azt a hivatást, amelyet a magyar társadalom tőlük elvár. Pozsgay Imre vitaösszefog­lalója után határozathozatal következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az Or­szágos Tanács jelentését a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról, az Orszá­gos Tanács nevében elmon­dott főtitkári beszámolót, a hozzászólásokra adott vita­összefoglaló választ, az Or­szágos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, valamint a Hazafias Népfront állás- foglalásának és a mozgalom alapszabályának a tervezetét, s egyúttal megbízta az Or­szágos Tanácsot, valamint a megválasztandó országos tit­kárságot: a vitában elhang­zottakat mérlegelve végezzék el a dokumentumokon a szükséges módosításokat és gondoskodjanak azok közzé­tételéről. Miután az Országos Tanács tagjait a kongresszust meg­előző budapesti és megyei küldöttértekezleteken, vala­mint a részt vevő szervek testületi ülésein megválasz­tották, a kongresszusra a megferősítés feladata hárult. Az Országos Pénzügyi Ellen­őrző Bizottság tagjaira a je­lölőbizottság tett javaslatot. A kongresszus megerősí­tette az Országos Tanács tagjait, majd elfogadta a je­lölőbizottság javaslatát és megválasztotta az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait. Ezután a két új tes­tület megtartotta alakuló ülé­sét, amelynek során megvá­lasztotta a tisztségviselőket, az elnökség és a titkárság tagjait, kijelölte az országos testületek társadalmi bizott­ságainak vezetőit, kinevezte az országos titkárság osztály- vezetőit, és megerősítette tisztségükben a népfrontsajtó vezetőit. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke: Kállai Gyula, alelnökök: Bencsik István, Bihari Ist­ván, Czibere Tibor, Horváth Lászlóné, Márton János, Papp Gyula, Szemők József és Varga Imre. A HNF QT főtitkára: Pozs­gay Imre, titkárok: Garam- völgyi József, Molnár Béla és Ribánszki Róbert. Az Országos Tanács El­nökségének tagjai: Apró An­tal, Asbóth Jánosné, Ádám Antal, Bartha Tibor, Bognár József, Duschek Lajosné, Ernőd Péter, Fekete Gyula, Gyúró Ferenc, Hambuch Gé­za, Hantos János, Horváth Endre, Ispánovits Márton, István Lajos, Jakab Róbert- né, Jakab Sándor, Kanyar József, D. Káldy Zoltán, Krá- likná Cser Erzsébet, Kodály- né Péczely Sarolta, Koncz Károly, Kósáné Kovács Mag­da, Kovács András, Kovács Béla, Láng István, Lékai László, Losonczi Pál, Mán- dity Marin, Márk György, Mészáros Imre, Molnár Fri­gyes, Molnár Sándor, Nagy Józsefné, Papp Lajos, Peják Emil, Pethő Tibor, Pióker Ig­nác, Polinszky Károly, Rónai Rudolf, Rottler Ferenc, Sar­lós István, Schöner Alfréd, Sebestyén Nándorné, S. He­gedűs László, Szabó István, Szalayné Pásztor Gabriella, Szentistványi Gyuláné, Szé­kely György, Szilvasán Pál, Tóth János, Trautmann Re­zső, Vadász Anna és V. Nagy Imre. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa Kállai Gyula zárszavát követően a Szózat eléneklésével ért véget. Pozsgay Imre vitazárója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom