Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
1985. december 14. í~ TOLN*\ B KÉPÚJSÁG Új panel ragasztási eljárás Az épületelemek összera- gasztásával járó valamennyi teahnikai problémát kiküszöböli a hallei Hegesztés- technikai Kutatóintézet munkatársainak legújabban kifejlesztett eljárása. Korábban nemcsak maga a ragasztás volt hosszadalmas, hanem sok időbe telt a ragasztóanyag kellő megszilárdulása is. Ez a folyamat magas hőmérsékleten órákat, normális szobai hőmérsékleten olykor napokat is igénybe vett. A jelenlegi eljárás segítségével laz elemek — méretüktől függően — percek, sőt .másodpercek alatt összeragaszthatók. A ragasztóanyagot ugyanis az épületelemékre történő felvitel előtt 100—160 Celsius-fofton rövid ideig szilárdítják, majd nyomban ezután úgynevezett hideg sokknak teszik ki, amit vízhűtéssel érnek el. Az eddigi tapasztalatok szerint a hallei .ragasztási technika nem jár minőség- csökkenéssel. A továbbiakban a modern technikát az építőiparon kívül más ágazatokban is kipróbálják és bevezetik. Az eljárást például már eredményesen alkalmazzák a hermsdorfi Kerámia Művekben hangszórók mágneseinek összeragasztó . sánál. Új autó a szerel A szovjet autóüzléteikben 1985-ben kezdtek megjelenni a Togliattiban (Kujbisev megye) lévő autógyárban készült VÁZ—2108 típusú új kocsik. Az év végéig 35 000 ilyen autót szándékoznak kibocsátani. Ez a kocsi, amelynek konstrukciójában sok az újdonság, a hazai autógyártásban fordulatot jelent egy elvileg új szerkesztési séma irányába. A motor kereszt- irányú elhelyezése és az el- sőkerék-meghajtás a technika mai fejlettségi szintjén lehetőséget nyújt arra, hogy az alacsony géposztályba tartozó személyautót kompaktabbá és könnyebbé tegyék. Az új kocsi hossza 120 milliméterrel megrövidült, a tömege a V.AZ—2105 modellhez képest 100 kilogrammal csökkent. Az utastér kényelme viszont lényegesen nagyobb lett. Az utastér 60 milliméterrel meghosszabbodott, eltűnt a jelentős teret elfoglaló hajitóműszekrény, csökkentek a padlóalagút méretei. A kocsi szélessége nem változott, de a hajlított oldalüvegek révén érzékelhetően megnőtt az utastér belső szélessége. A VÁZ—2108 az első olyan háromajtós szovjet kocsi, amelyben az univerzális teher- és személyszállító kocsiszekrény a sportkocsik jellemző dinamikus formájá- van párosul. Az új fűtő- és szellőző- rendszer nemesük két és félszer nagyobb teljesítményű az előzőnél, hanem egyidejűleg az utastér több pontjára szállítja a levegőt és biztosítja az egész utastér és az üvegek egyenletes felmelegedését is. A kocsiban elhelyezett kényelmes ülések fejtámasz- szal fokozat nélküli dőlés- szabályozó szerkezettel vannak ellátva. Ez a legjobb ergonómiai feltételéket teremti meg a vezető számára. A kapcsolókarok, nyomógombok, pedálok, a kormány és az ellenőrző műszerek elhelyezése szintén azt a célt szolgálja, hogy minél kényelmesebbé tegye az autó vezetését. Az utastérben lényegesen csökkent a zajszint és javult a kitekintés. A kocsi csökkentett tömege, a kielégítő teljesítményű motor, a kocsiszekrény áramvonalassága révén az autó jól gyorsul és nagy sebességet tud elérni. Kevesebb korrigáló kormánymozdulatra van szükség, s következésképpen gyorsabban és veszélytelenül vehetők a kanyarok, különösen csúszós utakon és emelkedőkön. A szovjet autógyártóknak ez a sikeres bemutatkozása arra az évre esett, amikor 60 éves fennállásáról emlékezik meg az ágazat. Az új kocsi próbapályán A VÁZ—2108 új bázismodell a késztermék-térben Magyar szakos hallgatók Szófiában Lengyelország Érdeklődés a VGMK-k iránt Elsőéves hallgatók a magyar órán A szófiai egyetemen három éve működik magyar tanszék. Az oktatók és hallgatók lelkesek. „A magyar nyelv tanulására szükség van” — mondja Szűcs József docens. — Az országaink közötti kapcsolatok egyre szélesednék, s ez jól képzett fordítógárdát igényel. Ennek létrehozásán fáradozunk kollégáimmal, Tavasz Sándorral és Takács Győzővel...” Látogatásom napján az elsőéves hallgatókat a harmincas előadóteremben találtam. Hét lány és egy fiú, az ország különböző részeiből azzal a céllal érkezett az egyetemre, hogy elsajátítsák ezt a nehéz, de dallamos nyelvet, ahogy a 18 éves Do- naldina Breszkova, a legfiatalabb diák mondja. Az első sorban egy halom szótár mögött fordít egy fekete hajú lány, Marina Sopkina, a híres bolgár költő. Matej Sopkin lánya. Édesapjától örökölte a költészet szeretetét, s arról álmodozik, hogy ő is olyan verseket írjon, „melyekre szüksége van az embereknek.” „Különös szimpátiát érzek .a magyarok iránt — mondja —, lehet, hogy azért, mert hallottam, hogy 'történelmük és vérmérsékletük hasonló a bolgárokéhoz ... Szeretném megtanulni nyelvüket, s később .az irodalommal kívánok foglalkozni.” Tihomir Pásztorka. az erősebb nem egyetlen képviselője az évfolyamon, újságíró szeretne lenni. A magyar nyelv elsajátítását gyermeki kötelességének is érzi, hiszen édesapja magyar Barátai ugratják is, hogy ő a bolgár—magyar barátság szülötte. L.Í1 jána Anánieva Kétévi tapasztalatszerzés! kísérleti időszak után teljesen szabad utat kapnak Lengyelországban a vállalati mezőgazdasági munkaközösségek. Egy nemrég hozott rendelettel megszüntetik azokat a megkötéseket, amelyek miatt eddig nem volt nagy érdeklődés irántuk, és így rövid idő alatt a VGMK-k szélesebb körű elterjedésére lehet számítani. Ma még csak körülbelül 350 vállalatnál működnek GMK-ik. Számuk azonban ennél sokkal nagyobb is lehetne. Becslések szerint a lengyel vállalatoknál 3—3,5 ezer munkaközösség számára volna hely. De egyelőre olyan vajdaságok is vannak, ahol még egyetlen egy sem működik. Lengyelországban 1983 őszén engedélyezték a VGMK-k alakítását, a kedvező magyar tapasztalatok alapján. Még az elnevezésük is szó szerint megegyezik. Akkoriban a sajtó sokat tudósított a VGMK-k magyarországi terjedéséről és hasznáról, Lengyelországban azonban nem kezdtek el gombamód szaporodni. Az előírások ugyanis túlságosan megkötötték a vállalatok kezét a GMK-k engedélyezésében, és túlságosan behatárolták a vállalkozó kedvű dolgozók lehetőségeit. A VGMK-lk csak a fogyasztási cikkek közvetlen előállításában tevékenykedhettek, és elsősorban a nyugdíjasok, GYES-en lévő anyák aktivizálását voltak hivatva szolgálni. Két évvel ezelőtt a rohanó infláció és a súlyos áruhiány közepette félő volt, hogy a GMK-ik jövedelme felhajthatja az inflációt, ha tagjaik nem piaci árúk gyártásával keresik többletjövedelmüket. Az eredeti koncepció szerint a VGMK-knak az is feladatuk lett volnia, hogy visz- szacsábíitsák a termelésbe a korengedményes nyugdí j ásókat és a kisgyermekes anyákat. Korábban ugyanis, a gazdasági válság mélypontján, a tömeges munkanélküliségtől tartva, engedélyezték a korengedményes nyugdíjazásokat, s ezzel a lehetőséggel néhány hónap alatt félmillió dolgozó élt. Ekkortájt vezették be a magyarországihoz hasonló gyermeknevelési segélyt is, ami sok ezer kisgyermekes anyát vont ki a termelésből. A munkanélküliség helyett nagyon súlyos munkaerőhiány lépett fel együk napról a másikra. Pedig a szabad szombatok 1981-es bevezetése amúgy is érezhetően megkurtította a munkaidőt. Nagyon sok vállalatnál nem lehetett gépesítéssel vagy a termelékenység javításával ellensúlyozni a munkaidő és a létszám ilyen nagy csökkenését. A következő öt évben sem lehet több munkáskézre számítani abban a nagy feladatban, hogy kevesehb anyagból kevesebb energia fel- használásával állítsanak elő több terméket a robbanásszerűen megszaporodott népesség számára. A hatékonyság fokozására tett erőfeszítések mellett szükség lesz a vállalkozó szellemű dolgozók többletmunkaidőben végzett többletmunka j ára. A módosított rendelet szerint most már — profiltól függetlenül — minden munkahelyen lehetnek VGMK-k: az állatni vállalatokon kívül a kutatóintézetekben, a tervezőirodákban, a felsőoktatási intézményekben, a szövetkezeti vállalatoknál, sőt még a gazdasági tevékenységet folytató társadalmi szervezeteknél is. Kibővült azoknak a feladatoknak a köre is, amelyeket a GMK-kra lehet bízni. A munkaközösségek készíthetnek például olyan félterméket, amelyre az anyavállalatnak vagy más cégnek szüksége van a termeléshez, elvégezhetnek különböző javításokat, karbantartási munkákat, kidolgozhatnak és bevezethetnek új termelési eljárásokat, szolgáltatásokat nyújthatnak a lakosság vagy állami vállalatok számára. Enyhítették a munkaidőre vonatkozó megkötéseket is. A VGMK-k csak a vállalat normál munkaidején kívül dolgozhattak, így a több műszakban termelő munkahelyeken alig volt alkalom GMK alakítására. Most a munkalközösség tagjai saját munkaidejükön tűi bármikor dolgozhatnak, például nem saját műszakjukban. A VGMK-knak gyakorlat i 1 ag bárki tagja lehet. A vállalat aktív dolgozói, nyugdíjasok. GYES-en lévő anyák, mindezek családtagjai is, sőt idegen vállalatnál alkalmazásban állók is. Az új rendelkezések óta ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a VGMK-k iránt Valószínű, hogy a számuk még az év végéig megkétszereződik, jövőre pedig már egy-két ezer vállalati gazdasági munkaközösség is lehet Lengyelországban. Scipiades Iván A nők és a társadalom A Mongol Nőszövetség az idén rendezte meg V. kongresszusát. A plénumon részt vevő küldöttek beszámoltak az utóbbi évek nőpolitikái határozatainak végrehajtásáról, majd megvitatták, jóváhagyták és elfogadták a közeljövőre szóló célkitűzéseket. A jelenleg 1 millió 866 ezer lakost számláló Mongólia demográfiai szempontokból egészen különleges helyet foglal el Ázsiában. Az ország lakosságának csaknem fele 16 éven aluli fiatal, a foglalkoztatottaknak pedig csaknem 50 százaléka nő. Éppen ezért a nők és a fiatalok jogainak következetes érvényesítése, a családvédelem, a lányok és asszonyok társadalmi-gazdasági egyenjogúságának megszilárdítása a kormány legfontosabb feladatai közé tartozik. Számottevőek a mongol nők népgazdasági eredményei. Ma ők állítják elő az ipari termelés 51,7 százalékát, a mezőgazdasági termékek 50,2 százalékát, s az építőipar teljesítményéből 38 százalékban veszik ki részüket. Az oktatás, a kultúra, a művészetek területén a dolgozók 60 százaléka, az egészségügyben, a .társadalombiztosításban és a sportoktatásban foglalkoztatottak 76,4 százaléka nő. Fokozatosan növekszik a nők száma a tudományos kutatásban is. Jelenleg a tudomány munkásainak 37,1 százaléka a „szebbik nemihez” tartozik. Aktivitás jellemzi a mongol nők közéleti tevékenységét is. A párttagok 27,3, a Nagy Népi Hurál küldötteinek 24,3, a helyi tanácsi szervek képviselőinek pedig 28,7 százaléka közülük kerül ki. Munkavállalás, közügyek gyakorlása, anyai kötelességek teljesítése — mindennek együtt eleget tenni nem könnyű feladat. Az állam jelentős terheket vesz le a nők válláról azzal, hogy gyermek-, nő-, anya- és családvédelmi intézkedésekkel támogatja őket. öt év alatt a nő. és gyermekgyógyászati intézmények befogadóképessége az 1,6-szeresére növekedett. Közben csaknem másfélszer annyi bölcsőde, óvoda és napközi otthon épült, mint öt éve. Javult a gyermekintézmények felszereltsége, s nem lehet panasz az ellátás színvonalára és az étkeztetés minőségére sem. Mit rejtett á szarmata császárnő sírja? Szovjet régészek ukrajnai ásatásaik során egy kis faluban, Csuguno-Krepenikóban egy szarmata császárnő sírjára bukkantak, s a feltáráskor számos értékes és érdekes lelet került elő. A szarmaták a szkítákkal rokon, iráni nyelvet beszélő nomád néptörzsék voltak. Fénylkoruk az időszámításunk előtti 7. századtól az időszámításunk szerinti 4. századig tartott. A szarmaták az Ural és a Volga mentén laktak, s főként állattenyésztéssel foglalkoztak. Körülbelül az időszámítás kezdetétől már matriarchátusban éltek. Az előkelő szarmata hölgy sírjából felszínre hozott tárgyaik a Budapesten most látható szkíta kincsekkel vetekszenek. Van köztük finoman megmunkált bronz, ezüst és arany dísztárgy, ékszer és edény is. A legérdekesebb a hadiszekerce, amely ékes bizonyítéka annak, hogy a szarmata nő követte férjét a harcba is, ahol bátran küzdött az ellenséggel. A csontváz tüzetes vizsgálata után a régészek megállapíthatták, hogy a magas rangú asszony öngyilkos lett. Feltételezik, hogy tettét férje halála -miatt követte el.
