Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
Mai számunkból „AZ ESZMECSERÉK JÓK ÉS HASZNOSAK VOLTAK” (2. old.) DÉDAPÁINK VlG KEDÉLYE (4. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TÉLI CSÜCSTÜRA A LEVÉLTÁR NYITVA All XXXV. évfolyam, 282. szám. Ara: 1.80 Ft 1985. december 2., hétté (5. old.) (3. old.) Tovább kell erősíteni a mozgalom demokratikus vonásait Ülésezett a szakszervezetek Tolna megyei küldöttértekezlete Megválasztották az SZMT-t, az elnökséget és a munkabizottságokat Szombaton Szekszárdon, a szakszervezeti székházban tartotta megyei küldöttértekezletét a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa. A küldötteket és a vendégeket, köztük Péter Szigfridet, a Miagyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottságának első titkárát, Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét, Roland Ferencet, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osztályvezetőjét, Tóth Józsefet, a Központi Bizottság munkatársát, Kiss Magdolnát, a megyei KISZ- bizottság első titkárát és Varjas Jánost, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógusok Szak- szervezetének megyei titkára, a küldöttértekezlet elnöke üdvözölte. Elmondta, hogy a megyei küldöttértekezlet feladata értékelni a szakszervezeti testületek e ciklusban .végzett 'munkáját, és kijelölni a következő évek feladatait. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa élt a számára biztosított politikai és társadalmi lehetőségekkel. Sokirányú agitációs és tájékoztató tevékenységével elősegítette, hogy a megye szakszervezeti tagsága valós ismereteikkel rendelkezzék gazdasági helyzetünkről, lehetőségeinkről. A megye szakszervezeti mozgalma teljesítette társadalompolitikai kötelezettségét a dolgozók érdekeinek képviseletében, védelmében, hozzásegített a jogos igények érvényesüléséhez. Ezért bizalommal vannak a megye dolgozói a szakszervezetek iránt, a szakszervezeti alapszervezeteknek és szerveknek befolyásuk, tekintélyük van a dolgozók között. A továbbiakban a beszámoló részletesen ismertette az elmúlt öt év gazdasági helyzetének alakulását megyénkben, benne azokat az intézkedéseket is, amelyek kezdeményezője a szakszervezet volt. Az eredmények és gondok felsorolása után a beszámoló megállapította, hogy javult, és a követelményekhez jobban Igazodott a foglalkoztatáspolitika. Jelenleg az egyensúlyi helyzethez közelálló helyzetek alakultak ki a munkaerőigény és a tényleges munkaerő között. Munkerőhiány — és átmeneti foglalkoztatási probléma — csak egyes térségekben alakult ki. Számottevő mértékű munkaerő-átcsoportosításra eaidáig nem volt szükség. Mindent egybevetve. elmondhatjuk, hogy a megye gazdasága a tervezett irányban és a tervezetthez közelálló mértékben fejlődött. A befejezett és folyó beruházások, továbbá a rekonstrukciós fejlesztések javították az összhangot a társadalmi. i<A küldöttértekezlet ezután megválasztotta az értekezlet munkabizottságait, majd Horváth József, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanáletve népgazdasági igények és a megyei lehetőségek között. Szóbeli kiegészítőjében Horváth József, az SZMT titkára — a többi között — elmondta, hogy a kongresz- szusi felkészülés során az alapszervezetekben 171 szak- szervezeti bizottságot, mintegy 3i200 bizalmit és közei annyi bizalmihelyettest választott meg a tagság. A bizalmiak, szb-ltago,k többségét — eredményes munKájuk alapján — újraválasztották. A választások természetes velejárójaként személycserék is történtek. Többen ebben az éviben menteik nyugdíjba, másoknak megváltozott a munkahelye, de arra is volt példa, hogy a választók nem voltak elégedettek az eddigi bizalmiak munkájával. Ugyankkor érdekes és f- gyelemre méltó, hogy a korábbiaknál több fiatalt és nőt tiszteltek meg bizalmukkal a szakszervezeti tagok. A törekvés minden esetben az volt, hogy rátermettebb, felkészültebb embereket válasszanak valamely tisztségre. Egyértelmű tehát, hogy megnőtt a szakszervezeti munkával szembeni 'igény. A fokozottabb érdeklődésben minden bizonnyal szerepe van a szakszervezeti választási rendszer több új elemének, vonásának. A tagság nagy többsége egyetértéssel fogadta a választások demokratizmusát növelő változásokat. Egyértelműen helyeselték azt, hogy most már nincs tagsági időhöz kötve a tagok választhatósága. Elégedettséget váltott ki, hogy a kollektívák maguk dönthet- ték el, nyílt, vagy titkos szavazással akarják-e megválasztani a bizalmit. Általában megelégedéssel fogadták a kétszakaszos választási módot. Az alapszervezeti választások legfőbb jellemzője az csának vezető titkára tartotta meg szóbeli kiegészítőjét az előre, írásban kiadott beszámolóhoz. volt, hogy a dolgozók a munkahelyi és a társadalmi közügyekben nyíltan, őszintén mondták el véleményüket. Tölbb helyen foglalkoztak a munkahelyi szakszervezeti életben itt-ott fellelhető tisztázatlan kérdésekkel. Ilyen kérdések vetődtek fel a vállalati gazdasági munkaközösségekkel kapcsolatban, a jövedelmek aránytalanságaival összefüggésben. Ott ahol már létrejöttek az új válla- latiránypási formák, sok a nyitott kérdés a vállalati tanácsok és a szakszervezeti szervek, a munkahelyi demokratikus fórumok hatásköre érvényesítését, együttműködésük elveit és gyakorlatát illetően. Nagyobb odafigyelést követeltek a fiatalok és nagy- családosok gondjaira. Súlyosbodó gondról beszéltek a felszólalók a lakáshoz jutás nehézségeiről, a gyors ütemben emelkedő építőipari árakról, kiszolgáltatottságukról, a nyugdíjasok roszab- bodó helyzetéről, a bürokráHorváth József vezető titkár szóbeli kiegészítőt tart cia tapasztalható kinövéseiről. A szakszervezeti érdekvédelmi tevékenységgel kapcsolatban mind a beszámoló, mind a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta, hogy akkor lehet eredményes, ha számol a realitásokkal. A gazdasági helyzetből adódó objektív korlátok figyelmen kívül hagyásával igényelt bér- és árpolitikai intézkedések népszerűek lehetnek, de a valós gondok megoldását nem segítik elő. Ma igen fontos a józan, körültekintő, a lehetőségeket megfontoltan mérlegelő, de ugyanakkor a szakszervezeti munka tekintélyét megőrző reagálás a különböző felvetésekre. Ez nem jelenti, nem is jelentheti a valós gondok elhallgatását, de jelentenie kell a gazdasági eredmények növelését. Más szavakkal megfogalmazva: az életszínvonal növelésének és a technika fejlesztésének alapjait csak a termelésben, a munka hatékonyságának növelésével, a jövedelemtermelő-képesség fokozásával érhetjük el. A hangsúly tehát a gazdálkodás színvonalának javítására, a dolgozók alkotó energiájának és vállalkozási készségének kibontakoztatására, ezáltal a népgazdaság gyorsabb fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésére helyeződött át. A sok tekintetben minőségileg magasabb célok elérésének, az intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásaink jobb hasznosítása. Ezért a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett, jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez viszont megköveteli a céltudatos, fegyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállalatok és dolgozók érdekeltségének növelését a teljesítmények fokozásában. Nagyobb figyelmet kell fordítani a korszerű, versenyképes, jövedelmező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételére, illetve visszaszorítására. Ezek azok az alapok, amelyekre az életszínvonal, az (Folytatás a 3. oldalon.) A beszámoló és a szóbeli kiegészítő A KGST külkereskedelmi állandó bizottságának ülése A KGST-tagországok gazdasági-kereskedelmi együttműködése fejlesztéséről, korszerűsítéséről tárgyalt a KGST külkereskedelmi állandó bizottsága, amely november 28. és 30. között tartotta 72. ülését Moszkvában. A tagországok megvitatták és megerősítették a bizottság 1986—87 évre szóló munkatervét, amely a kölcsönös áruforgalom további bővítését irányozza elő a következő öt évre szóló hosz- szű távú megállapodások alapján. A terv nagy figyelmet szentel a szállítási kötelezettségek betartásának, a szakosított, illetve kooperációban gyártott termékek kölcsönös szállítási kötelezettsége teljesítésének. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza azt is, hogy a tagországok közös intézkedésekkel segítik elő a lakossági igények kielégítését jó minőségű közszükségleti cikkekből, növelik ezen termékek kölcsönös szállítását, bővítik a választékot. A KGST tagállamai folytatják az árképzési módszerek korszerűsítésével, továbbá a kölcsönös szállításokban szereplő termékek kereskedelmi okmányainak egységesítésével, egyszerűbbé tételével kapcsolatos munkát. A tagországok vélemény- cserét folytattak a hosszú távú kereskedelmi megállapodásokról, illetve a jövő évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvekről, ezek megkötéséről, illetve az ezekről folytatott tárgyalások menetéről. A küldöttségvezetők megállapodták abban: azon munkálkodnak, hogy a még alá nem írt megállapodásokat mihamarabb meg lehessen kötni. Radzsiv Gandhi India arra törekszik; hogy hozzájáruljon a béke megszilárdításához és a leszerelés előmozdításához. Mindenekelőtt (ezt hangsúlyozta szombati tókiói Sajtóértekezletén Radzsiv; Gandhji indiai miniszterelnök, aki (hivatalos látogatáson 'tartózkodik! Japánban. India vezetője ismételten üdvözölte Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov közelmúltban tartott genfi találkozóját.) Hangoztatta; hogy 1 elégedett a szovjet—amerikai tárgyalások „Irányával Cég sebességével”, ugyanakkor hozzátette, hogy a 'leszerelés' terén előrelépésre van szükség. Gandhi részletesen szólt regionális kérdésekről. Várakozását fejezte ki h jdél-ázsiai országok vezetőinek közelgő első csúcskonferenciájával kapcsolatban. Kifejezte azt a reményiét, hogy a Dál-ázs.iai Együttműködés Regionális Szervezetének decemberi, daccai tanácskozása sikeres lesz mind a szövetséget alkotó országok közötti politikai megbékélés, mind pedig á gazdasági együttműködés sajtóértekezlete előmozdítása szempontjából. Külön utalt országa és Pakisztán kapcsolataira. Indiát — mint mondotta — aggasztják Pakisztán nukleáris fegy verkezési ambíciói. Hozzáfűzte: India csakis békés célokra kívánja felhasználni az atomenergiát. IMindamellett úgy vélekedett, hogy a közelmúltban némelyest javultak a két ország közötti kapcsolatok. India kormányfője megerősítette azt is, /hogy országjá a Kínával való viszony megjavítására törekszik. Ennek kapcsán kijelentette, hogy az India és Kína közötti határvita megoldását célzó tárgyalásokon sikerült előrelépni, de úgy 'értékelté, 'hogy! a végső megoldáshoz „még jelentős időre van szükség”. Vietnami látogatásáról beszámolva* elmondta: a vietnami vezetők) közölték vele, hogy legkésőbb '1990-ig kivonják a vietnami csapiatokat Kambodzsából. Vietnam kész fontolóra venni minden olylan javaslatot az ASEAN részéről, amely ténylegesen a feszültség enyhítését célozza — mondotta Radzsiv Gandhi. EG K-tanácskozások Szombaton Luxemburgban tanácskozásra ültek össze a Közös Piac tagországainak külügyminiszterei, hogy — az előző hetek eredménytelen tárgyalásai után — megpróbáljanak egyezségre jutni a közösség továbbfejlesztésében (gazdasági és pénzügyi integráció, szorosabb politikai együttműködés, az intézmények reformja, az Európai Parlament és Bizottság jogkörének bővítése és a döntéshozatal módszerének egyszerűsítése), és egységes javaslatokat terjesszenek a hétfőn—kedden tanácskozó csúcsértekezlet elé. A tanácskozás komor előzmények után kezdődött meg. Szombaton kora délután terroristák a fővárostól néhány kilométerre felrobbantották az elektromos távvezeték tartóoszlopát. A főváros jelentős része, az Európa-palota is, ahol a külügyminisztereknek össze kellett ülniük, és ahol a csúcs- értekezletet is tartják majd — áram nélkül maradt. Nem működtek a repülőtér biztonsági berendezései sem, igy az érkező külügyminiszterek gépkocsikon megkésve érkeztek Luxemburgba. A tanácskozást csak szombaton késő este kezdték el és vasárnap folytatták. A tárgyalás eredményét illetően a szakértők nem voltak derűlátók. Nem tartják valószínűnek, hogy a valóban nagy horderejű problémák halmazában — amelyben a tagországok között eddig oly sok érdekellentét és nézetkülönbség mutatkozott meg — most egyszerre egyetértésre tudnának jutni. Olyan előterjesztést tartanak reálisan elképzelhetőnek, amelyben „leltározzák” a problémákat, leszögezik és szorgalmazzák azok megoldásának fontosságát, hogy a 90-es évek első felére kialakuljon a közösség gazdasági, pénzügyi és politikai egysége hatásosan működő intézményekkel. A küldöttértekezlet elnöksége
