Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

I2ÍÍÉPÜJSÁG 1985. november 30. MAGAZIN 4 MAGAZIN I MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN .jiii&igigig p MAGAZIN MAGAZIN W MAGAZIN MAGAZIN f MAGAZIN MAGAZIN Kevés lesz világ ivóvize? A Worldwiatoh Institute egy új tanulmánya szerint a meglévő tartalékok megőrzé­se és hatékony hasznosítása az egyetlen reális válasz ar­ra a kihívásra, amit az je­lent, hogy állandó, globális vízhiány várható. A Was­hingtonban működő intézet megállapította, hogy a világ ivás, a mezőgazdaság és az ipar céljára rendelkezésre álló vízkészletei a kimerülés­hez közelednek. A súlyos af­rikai aszály „csak előjátéka annak, ami jön” — figyel­meztet a tanulmány. A víz­tervezők szerint a következő 20 éviben a vízkészletek vi­lágszerte meg fognak fogyat­kozni mind a gazdag, mind a fejlődő országokban. A tanulmány azt is meg­állapította, hogy a vízkészle­tek bővítésének hagyomá­nyos módszerei, mint a gá­tak, tározók és csatornák építése a világ nagy részén nem lesznek kielégítőek. „A vízkészletek elterjedt kime­rítése és túlhasználása, az új vízépítmények nagy tőke­költségei, az emelkedő szi­vattyúzás! költségek, vala­mint a környezet súlyosbodó károsodása változás után ki­ált a víz értékelésének, fel- használásának és kezelésé­nek módjában.” A tanul­mány szerint a jövőben a vízszükségletek kielégítése céljából inkább a meglévő készletek termelékenyebb, hatékonyabb és innovatívabb felhasználására van szük­ség, mint a készletek épít­ményekkel való bővítésére, amelyek rengetegbe kerül, nek és rombolják a környe­zetet. „Csak a vízszükségle­tek szabályozásával, és nem a kitermelés szakadatlan fo­kozásával van mód a víz jö­vőjének biztosítására. A víz­zel kapcsolatos mai intéz­mények az ellátási oldal sza­bályozására vannak beállít­va, ami már nem alkalmas a mai vízproblémák megol­dására. A legfontosabb talán a mezőgazdaságban a taka­rékoskodás, ahol az öntözés tékozló módszerei hamar ki­merítik a készleteket. Sokat lehetne megtakarítani az ipa­ri víz reciklálásával és a háztartási csapok hatékony­ságának szerény emelésével. Makrélák nyomában Halkonzervek dobozán gyakran olvashatjuk a szót: makréla. E hal vöröses hú­sát jó íze és magas fehérje- tartalma miatt világszerte nagyon kedvelik, a kifogott zsákmány egy részét olajban konzerválva hozzák forga­lomba. A makréla háta kék vagy üvegzöld színű, az oldalvo­naláig érő hullámos haránt­csíkjai vannak; a hasa gyöngyházszerűen fénylik és vörösesen csillog. Gyakran nagy rajokba verődik, s hosszú vándorlása során rendszeresen betéved a Ke­leti-tengerbe is, de ott nem ívik. Az Atlanti-óceánt dél felől, a Kanári-szigetektől egészen IzLand partjaiig be­népesíti, de a Földközi- és Fekete-tengerben is gyakori. Télen a tenger mélyén tar­tózkodik, egyébként a tenger felső rétegeiben él. Iváskor megközelíti a partokat. A nőstény mintegy 400 000 da­rab, 1,2 milliméter átmérőjű ikrát nak, amelyekben eny­hén tiszta színű olaj csepp van, ami biztosítja az ikra vízben való lebegését. A fia­tal makréla hossza három­éves korában 30 centiméter, akkor válik ivaréretté. Egyébként legfeljebb 50 centiméterre nő meg. Álta­lában békés halakkal és kü­lönféle rákokkal táplálkozik. Ivás után megnő az étvágya. Ilyenkor elsősorban heringre, Az Indiai-óceánból kifogott szép aranytnakréla sprotnikra, szardíniára va­dászik. Közben a táplálék­halak nyomában távoli uta­kat tesz meg. Rendszerint ilj#enkor halásszák. Érdekes, (hogy a halak kö­zött az igazi makrélákon kí­vül egyéb, nem is a rokon­ságába tartozó halakat is makrélának neveznek. Ilyen például az egy méterre meg­növő aranymakréla, amely­nek teste nyúlánk, oldalról lapított. Háta sötétkék, ame­lyet elszórt, világos pontok díszítenek. Hasoldala világos krémszínű, feje és úszói sö­tétsárgák. Pompás megjele­nésű hal. Színét változtatni is képes, ha elpusztul, egész teste egységesen szürkévé válik. Az aranymakréla a meleg vizű tengerekben ott­honos. Ahol 26 C-fok alá süllyed a hőmérséklet, hi­ányzik. Igen gyakori a Ka- rib-tengerben, a Mexikói- öbölben, az Indiai-óceán me­legebb részein. Harmadik, makrélának ne­vezett, de az előzőekkel nem rokon hal a fattyúmakréla, amelynek oldalain csonttüs­kék sorakoznak. Gondolatok A filozófus számára a nő — az anyag diadala a szel­lem felett. Oscar Wilde Ha a természet kreativitása valóban olyan nagy len­ne, mint ahogy azt állítják, akkor fakukacok helyett már betonkukacokat produkálna. Aldo Sordi Még a legrosszabb bútorgyári munkás is kényelme­sebb ülőalkalmasságot készít, mint amilyenre a termé­szet képes. Ha a természet kényelmes lenne, az embe­rek soha nem találták volna fel az építészetet. Oscar Wilde Az amerikai férjes asszony fő vetélytársa nem egy másik asszony, hanem férje személyi számítógépe. Diana Prentice Az alacsony termetnek is megvannak a maga előnyei. Ha leszakad az égbolt, először az óriások vállára zuhan. Teng Hsziao-ping Az eljegyzés célszerű intézmény, egyfajta kijózanító cella a megittasultak számára. Evelyn Waugh Környezetvédő — Mit tesz ön a környe­zetvédelemért? — Sohasem dobom el az autóbuszjegyeimet, hanem többször is felhasználom őket. A hét karikatúrája — Ha holnap is kitakarítatlanul hagyják itt az irodát, akkor felmondok! n piramisok titka Egy washingtoni tudomá­nyos szimpóziumon szenzá­cióként hatott Josep Davido- wich ismert amerikai ve­gyész bejelentése: a tudós azt állítja, hogy az ókori egyiptomi piramisokat a zsaluzatos öntés módszerével építették. A piramisokat nem építők és kőfaragók tö­megei emelték természetes kőtömbökből, hanem néhány betonozó brigád. A tömbö­ket közvetlenül az építkezés helyén, azaz közvetlenül az épülő piramison öntötték. Davidowich azt állítja, hogy megállapította: a piramisok tömbjeit első pillantásra nem lehet megkülönböztetni a „természetes kőtől”. Ráadásul abban a kőben, amelyet a piramisokhoz legközelebb eső kőfejtőkben termeltek ki, nincs jelen néhány olyan ké­miai vegyület, amelyet a tu­dósok a piramisok tömbjei­ben fedeztek föl. Az egye­dülálló betonkeverék néhány óra alatt megszilárdult. A betonöntési módszer tette le­hetővé, hogy az ókori öntő­mesterek keze alól az akkori időkben páratlanul magas minőségű építészeti munka került ki. A történészek ép­pen ezt a tényt tartották a „legmegmagyarázhatatla- nabbnak”. Az új hipotézis most egyszerű és világos vá­laszt ad erre a kérdésre. Ázsia leghosszabb hídja üzemben A közelmúltban Malaysiá­ban átadták a forgalomnak Ázsia leghosszabb hídját. A 13,5 'kilométer teljes hosszú­ságú Penang-toíd az azonos nevű észak-malaysiai szige­tet köti össze a szárazföld­del. A híd építését, amelynek erős földrengéseket is ki kell bírnia, 1982 tavaszán kezd­ték. Az építési költségek el­érték a 335 millió dollárt. A több mint hároméves épít­kezés alatt balesetek miatt összesen 20 munkás vesztet­te életét. helyett A jövőbeni rézfelhaszná­lás mértékét távlatilag ko­molyan befolyásolhatja a száloptikás információát­viteli téthódítása. De hogyan lehet az elektromos jelátvi­tel egyik fő eszköze olyan anyag — az üveg —, amely önmagában nem is vezeti az elek tr omoss ágot ? Mint tudjuk, a fény — akárcsak a rádióhullámok — elektromágneses rezgésekből áll. De ha a hagyományos híradástechnikai készülékek­ben néhány milliárd a hul­lámok rezgésszáma, a fény- hullámók csak billiós nagy­ságrendű számokkal jelle­mezhetők. Márpedig jól is­mert elv a távközlésben, hogy minél magasabb a jel­hordozó hullámok rezgés­száma, annál több informá­ció továbbítható velük. Ezt a lehetőséget a technika nem is szalasztotta el. Szükség volt egy fénysugárra, amely­nek szabályos rezgését a hang rezgésének megfelelő­en átalakítani — modulálni — lehet, és egy olyan „ve­zetékre”, amelyben ez a jel­sorozat akadálytalanul vé­gigszáguldhat. Ez volt tehát az előzménye az üvegszálakból font kábel megszületésének. Az üvegszá­lak maguk is többrétegűek: egy erősebb fénytörésű bel­ső magból és egy kisebb tö­résmutatójú köpenyből áll­nak. Ez az üvegszál persze nem lehet túlságosan vastag, mert akkor nem lenne kel­lően hajlékony. Milyen vas­tag legyen tehát egy üveg­szál? A ma ismert legjobb fényvezetékek aktív magjai öt századmilliméter átmérő- jűek. Roppant szigorú felté­tel, hogy ennek a melegen húzott vékony üvegszálnak teljesen tisztának, zárvány- és buborékmentesnek kell lennie. A mai gyakorlat sze­rint az üvegszál egyik végén bebocsátják a modulált lé­zerfényt, másik végpontján pedig megfelelő berendezés­sel felfogják. Erős nagyításban — kötegekbe fogott üvegszálak. Egy- egy kvarcüvegszál átmérője 0.12 milliméter, magváé azonban 0,06 milliméter! E hajszál vékonyságú optikai szálak mindegyikén egyidejűleg több mint 6 ezer tele- fonbeszélgetés folytatható. NSZK-beli szakemberek ke- szítették optikai távközlési kutatásaik számára. Horatius mondása VÍZSZINTES: X. Horatius Flaccus Quintus gondolatát idéz­zük (zárt betű: K). Folytatás a vízszintes 72. számú sorban. 14. Originális. 15. Serény. 16. A múlt idő Jele. 17. Kanál Jelzője. 19. Régi ármérték. 26. Kicsinyítő képző. 21. Tagadószó. 23. Csíp. 25. Baijkál—Amur vasútvonal. 26. München folyója. 27. Zsirozás. 29. Salt .. . City. 30. Gyötrelem. 31. Venezuela pénze. 33. Csomó. 34. Az asztáciium vegyjele. 35. Hegycsúcs a Szovjetunióban. 36. Rés tájszóval. 38. „Kiss . .. Ka­te”. 38. Karolás. 41. Érdekképvi­selet. 44. származik. 45. Filmfel­vevő. 47. A mackó kedvenc ele­dele. 49. Előpakol. 51. NSZK hír- ügynökség. 53. Hév, lendület. 54. Ritka férfinév. 55. Fűszer. 56. Párizsi metró. 58. Tíz angolul. 60. Kérdőszó. 61. Szovjet repülő­géptípus. 62. Rátalál angolul p 4 l i •t 5 C ? 8 9 40 U 4L Aj A 45 * a AS u Jo te W bQ sT ic" cT fi 50 ói te 5» Sí U CJ 1(1 C» I« C9 cs i(MET). 64. Fonalat készít. 66. Kettősbetű. 67. Pamlag. 70. Ba­latoni üdülőhely. 72. Az aforiz­ma befejező része (zárt betű: A). FÜGGŐLEGES: 1. Ellenőrző­könyv. 2. A pincébe. 3. Férfinév. 4. Púpos állat. 5. Ütlegelő. 6. A nikkel vegyjele. 7. Kiejtett betű. 8. Gaz betűi keverve! 9. . . . Ono, John Lennon özvegye. 10. Szó- összetételekben jelentése: elő. 11. Egy törtrésze! 12. Meseállat (két szó). 13. ínyenc falat. 14. Néprajz. 1«. Modor, szokás fran­cia szóval. 22. Angol sziget az Ir-tengemél. 23. Operaházunk Kossuth-díjas baritonistája. 24. Kikötő. 25. Hüvelyes növény. 27. Szinészkedés, színlelés. 28. Bölcs király volit. 31. Becsapha­tó, kihasználható ember. 32. Több szótag összecseng. 35. Bí­rósági ügy. 37. Végtag. 40. La­kától. 41. Kémény, kürtő. 42. Ne- mesgáz. 43. 'Földrész. 45. Huzal- köteg. 46. Vetőhurok. 48. Táplá­lék. 50. Rálátó egynemű betűi. 52. Kukoricalisztből sütött le­pény. 57. „Olcsó húsnak híg a . . .” 59. Az arcon található. 62. Kanalaz. 63. Tápláló ital. 64. Fé­lig szabad! 65. Üttörőegység. 68. Sír. 69. Állóvíz. 70. A svéd és a magyar gépkocsik jele. 71. Mint a Vízszintes 66. számú sor. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1. és a vízszintes 72. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének cí­mére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf. 71. Beküldési határidő: december 6. A borítékra, levele­zőlapra kérjük írják rá: Rejt­vény! A 46. heti, Gondolatok az egészségről című rejtvényünk megfejtése a következő: Az egészség az élet harmóniája, Az egészségünk a legfőbb kin­csünk. A helyes megfejtést beküLdők közül könyvet nyertek: Jagyu- gya Ferenané, 7130 Tolna, Mező u. 17.; Vízi Lászlóné, 7065 Miszla, Fő u. 41.; Haraszti László, 7200 Dombóvár, Molnár Gy. u. 20.; Szakály János, 7080 Tamási, Há- mán K. u. 8.; Mester Péter, 7100 Szekszárd, Vincellér u. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom