Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-29 / 280. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 280. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. november 29., péntek. Mai számunkból IRÁNYELV A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI hozzAjArulAssal KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRŐL (2. old.) VAZLATKÉtf» A DOMBÓVÁRI NYUGDÍJ ASTAGOZAT MUNKÁJÁRÓL (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT NEVELÉS MUNKÁRA ÉS A MUNKA BECSÜLETÉRE (3. old.) n tanács erszénye Alig néhány hét van már csak hátra ebből az esztendőből, hamarosan 1986-ot írunk. S ez az év nemcsak egy új ötéves terv kezdetét jelzi, hanem azzal együtt megváltozik a tanácsok gazdálkodásának rendszere is. Az elmúlt hónapokban — sőt években — rendkívül sok szó esett már a helyi tanácsok önállóságáról, felelősségéről, ami azonban gyakran csak elvi kívánalom maradt. Ha a községi vagy a városi tanács nem tudott tető alá hozni egy fejlesztést, beruházást, azonnal felfelé, a megyére mutogatott, mondván: nem kapott hozzá elegendő segítséget, anyagi támogatást. Máskor arra hivatkoztak a helyi tanácsi vezetők, hogy a gazdálkodási rendszer kötöttsége, a költségvetési alap, illetve az úgynevezett célcsoportos támogatások merev elkülönítettsége miatt képtelenség rugalmasan, önállóan gazdálkodni. A „pántlikázott” pénzek időszakában a tanácsnak jószerivel alig volt gazdálkodási felelőssége: gyakorlatilag minden forintnak pontosan előre meghatározott helye volt. S amelyik tanács ügyeskedni próbált, a lakossági igények jobb kielégítése érdekében kiskapukat keresett a szabályozás dzsungelében, előbb-utóbb bizton számíthatott a felettesek szigorú megrovására. Igaz viszont, ha valóban megoldhatatlan, lehetetlen helyzetbe került a községi, városi költségvetés, még mindig maga mögött tudhatta a megye segítségét, támogatását. Nos, ez a sokak számára kényelmes helyzet január elsejétől alapvetően megváltozik. Félreértés ne essék: a tanácsoknak az új gazdálkodási rendben sem lesz lényegesen több pénzük a jelenleginél, sőt... Rajtuk múlik viszont, mennyi saját bevételre tudnak szert tenni, teljes felelősséggel döntenek arról, mire költik a pénzt. Az egyik leglényegesebb változás, hogy megszűnik a külön fejlesztési alap, a külön költségvetés, nem lesznek célcsoportok. Az egységes tanácsi pénzalap fel- használásáról a tanácstestületek középtávú és éves terveikben döntenek. Természetes dolog — ezt a pénzügyi törvény is előírja —, hogy elsőbbséget kell adniuk a meglévő intézmények működtetésének, fenntartásának. Nem zárathatják be például a felújításra váró óvodát azért, hogy az így megmaradt pénzből mondjuk sportpályát építsenek. Azt viszont már megengedhetik, hogy takarékosabb gazdálkodással bizonyos összegeket átcsoportosítsanak az intézményműködtetésről fejlesztésre vagy éppen fordítva. Korábban ilyen lehetőség egyáltalán nem volt. A tanácsnak helyi bevételei mellett a fejlesztések legfontosabb forrása a lakosság száma szerint elosztott fejkvótapénz lesz, melynek nagyságát a megyei tanácsok differenciáltan, a településhálózat-fejlesztési célok ismeretében határozták meg. A népgazdasági tervben meghatározott tanácsi fejlesztési lehetőség mintegy 30 százalékát a megyei tanácsok úgynevezett céltámogatásként, pályázattal bocsátják majd a helyi tanácsok rendelkezésére. A pályázatok sorsának eldöntésénél természetesen fokozottan figyelembe veszik majd a települések közötti ellátottsági különbségeket, különös tekintettel a kistelepülések népességmegtartó képességének javítására. Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy az új gazdálkodási rendszerben a helyi tanácsoktól a bevételi forrásokat elvenni nem lehet, az esetleges bevételi többletekkel tehát a községek, városok maguk rendelkeznek. Igaz viszont ennek a másik oldala is: a bevételi kieséseket is nekik kell áthidalniuk. Ez megfelelő óvatosságra int, rendkívül átgondolt, a bevételekkel arányos tervezésre ösztönöz. Joggal merül fel persze a kérdés: mi történik akkor. ha a tanács mégis túlköltekezett? Hiszen a helyi népképviselet mégsem kerülhet gazdasági csődbe. Nos, az új szabályozás egyik lényeges vonása éppen az, hogy a tanácsok esetleges súlyos anyagi gondjainak megoldására — kivéve természetesen az elemi kárt — a jövőben nem adható állami támogatás. Így azt is világosan látni kell, hogy az a tanács, amely nem méri fel reálisan bevételeit és kiadásait, esetenként tartós pénzügyi hiányra, sőt fizetésképtelenségre is számíthat. Ilyenkor a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében — az alapellátás csorbítása nélkül — előirányzatait megváltoztathatja, átcsoportosíthat, átütemezhet, egyes terveiről le is mondhat. Lehetősége van például arra, hogy a nem alapvetően fontos beruházást leállíttassa, késleltesse, pótlólagos pénzügyi forrásokról gondoskodjon. Így a jogszabályi keretek között emelhet adókat, növelheti az ár- és díjbevételeket, bérbe adhat, értékesíthet állóeszközt, meghatározott feltételekkel hitelt, az OTP-től gazdálkodási előleget vehet fel. Talán ezek a példák is érzékeltetik, hogy a tanácsoknak 1986. január 1-től már valótlan gazdálkodniuk kell, sokat hangoztatott önállóságuk pénzügyileg is megalapozódik. Sokkal inkább rajtuk múlik majd. milyen életkörülményeket, ellátási színvonalat tudnak biztosítani településük lakosságának. DEÁK ANDRÁS Magyar-szovjet megállapodás Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke csütörtökön Moszkvában tárgyalásokat folytatott Nyiko- laj Talizinnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével. A megbeszélések után aláírták azt a jegyzőkönyvet, amely tartalmazza hazánk és a Szovjetunió 1986—1990-es időszakra vonatkozó népgazdasági tervei egyeztetésének eredményeit. A központi tervező szervek a minisztériumok részvételével és az érdekelt vállalatok bevonásával dolgozták ki az 1986—1990. évekre szóló megállapodást. A A budapesti kulturális fórumot — jóllehet nem sikerült záróokmányban megegyezni — mindenképpen pozitívan értékeljük — jelentette ki Leopold Gratz osztrák külügyminiszter. 35 ország vezető kulturális személyiségeinek első párbeszéde egy sor igen konkrét javaslatot hozott, amelyeket értékelni kell, s azokkölcsönös érdekeknek megfelelő, egyeztetett áruszállítások értéke eléri az 51 milliárd transzferábilis rubelt, megközelíti az 1500 milliárd forintot. Az 1990-re előirányzott árucsere-forgalom mintegy 15 százalékkal több az 1985. évinél. A tervkoordináció eredményeiben kifejezésre jutnak azok a megállapodások, amelyek országaink párt- és kormányvezetőinek tárgyalásain a gazdasági kapcsolatok elvi kérdéseiben születtek. Ezek jól szolgálják az országaink közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése 2000-ig szóló, hosszú távú programjának megvalósítását is. kai jövőre Bécsben az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó tanácskozáson kell tovább foglalkozni — mondotta. Gratz szerdán este az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről tartott előadást az osztrák külpolitikai társaságban. A külügyminiszter véleménye szerint az európai biztonsági folyamatnak a szabályozó szaMegállapodás született a magyar népgazdaság számára alapvető energiahordozók és nyersanyagok szállításának folytatásáról, összes energiafelhasználásunk közel fele a következő tervidőszak folyamán is a Szovjetunióból lesz kielégíthető. Magyarország az energia- hordozók szállításának bővítése ellenében növeli a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, továbbá gépek és berendezések szállítását. Földgázbehozatalunk növelése érdekében rövidesen együttműködési megállapodást fogunk kötni a jam- burgi gáztávvezeték létesítéséről. kaszból immár a gyakorlati, az ajánlásokat megvalósító szakaszba kell lépnie. Ilyen szempontból is tanulságos volt a budapesti fórum, ahol „a nem utolsó sorban a házigazdák kitűnő szervezésének és vendégszeretetének köszönhető véleménycserében” váratlanul sok gondolat, konkrét javaslat merült fel a szabadabb és erősebb kulturális együttműködésre. Ülést tartott a szekszárdi városi pártbizottság Tegnap délután ülést tartott az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára. A városi pártbizottság tegnapi ülésén megtárgyalta a VI. ötéves terv településfejlesztési feladatainak teljesítését és a VII. ötéves terv feladatait a városkörnyéki községekben. Beszámoló hangzott el a gázprogram végrehajtásáról és elfogadták a városi párttestületek új hatásköri listáját. E napirendi pontok lezárá. sa után a városi pártbizottság titkárává választották Király Józsefnét, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanárát. Marad a koalíció Wilfried Martens kereszténydemokrata miniszterelnök hat héttel a parlamenti választások után a liberálisokkal fenntartott koalíció folytatása mellett döntött. A koalíciós tárgyalások csütörtök reggel fejeződtek be. Gratz a kulturális fórumról Adler Péter átvevő minősíti az idei termést Alapító munkásőrök köszöntése Tegnap délelőtt a Munkásőrség Tolna Megyei Parancsnokságán Tatár Lajos megyei parancsnok köszöntötte azokat a munkásőröket, akik alapító tagjai a testületnek és a megyei törzsnél, vagy annak közvetlen szakaszegységeinél tevékenykedtek. A megyei parancsnok tájékoztatta az idős munkásőröket arról, hogy nemrégiben a megyei pártbizottság első' titkárának számolt be a Tolna megyei munkásőrök kiképzési és szolgálati munkájáról, a testület tevékenységéről, az egységek történetét feldolgozó munka jelenlegi állásáról, a munkásőrségnek az ifjúság nevelésében kifejtett tevékenységéről és arról, hogy jelenleg zajlanak a megyében a munkásőr szakaszgyűlések, ahol kritikus, önkritikus alapossággal adnak számot az egységek és a munkásőrök 1985-ben végzett munkájáról. Gandhi Tokióban Radzsiv Gandhi indiai és Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök egyaránt üdvözölte az elmúlt heti szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Megállapították, hogy Genf előrelépés volt a háborús veszély csökkentésének, a nemzetközi feszültség enyhítésének útján. Gandhi hangoztatta, hogy mindkét félnek tartania kell magát a közös nyilatkozatukban foglaltakhoz. India kormányfője tegnap érkezett négynapos hivatalos látogatásra Tokióba. Megkezdődött a kerti dohány beváltása A nagydorogi dohánybeváltóban november 25-én kezdődött meg a kerti dohány beváltása. Az első nap az ide tartozó Fejér megyei részből vettek át 130 mázsát, aztán a következő napokon 100 mázsa érkezett Kurd, Csibrák, Tolnanémedi, Pincehely, Pusztahencse, Kisszékely körzetéből. A jövő hét elején — hétfőn és kedden — a faddi telepen váltják be a helyiek, illetve a bogyiszlói és jánosmajori termelők által termelt dohányt. A madocsai, németkéri területet — ahol az előzőeknél több a termelő — januárra, a Bács-Kiskunból ide tartozó Miske, Homok- szék, Foktő, Drágszél településekről érkező dohány beváltását pedig februárra ütemezik. Milyen az idei „füstölnivaló”? Mennyisége eléri az előző évek átlagát — habár igaz, hogy a hevesi zöld dohányt termelők kivételével csökkent a termelői kedv —, a minőség viszont rosszabb. Az átvevők gyakran találnak kényszeredetten érett, illetve a region-kártétel miatt kilyukadt leveleket. Ez — sajnos — mindkét esetben minőségromlást okoz, ami meglátszik az átvételi árakon, és a termelők pénztárcáján is. A beváltóban a felvásárlási árak így alakultak az idén: „A” minősítés esetén 7800 forint, „B”: 6100 forint, „C”: 4200 forint, „D” 2500 forint mázsánként. Nagydorogon a beváltáshoz tartozó körzetből kétezer mázsa dohány felvásárlását tervezik, ebből december 31- ig 600-at átvesznek. Hozzák a dohányt a termelők
