Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-25 / 276. szám
uKépújság 1985. november 25. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Minden maradt a régiben? Török Gyuláné szekszárdi olvasónk telefonon elmondta, hogy a Kadarka lakótelepen kb. egy év óta nincs villanyvilágítás. Többször jelentették már a DÉDÁSZ- nak, volt rá példa, hogy neki is álltak a javításnak, de végül is minden maradt a régiben. A Dél-Dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságának igazgatója, Schmidt János válaszolt: — Szekszárd, Kadarka lakótelepen a közvilágítás az utóbbi évben valóban többször meghibásodott, amit elsősorban a földkábel hibája Okozott, de a felszerelt lárnpatestek közül is több javíthatatlan á vált, ezért a földkábel (itób. 60 m), illetve a lámpatestek cseréje vált szükségessé. — A munkához' az anyagok ez év szeptemberében álltak rendelkezésünkre, így a lakótelepen a lámpatesteket és a hibás kábelt szeptember 19—*20-án kicseréltük. Sajnos, két héttel a javítás után ismeretlen tettes (valószínű gépjárművel) kitört egy betonoszlopot, amely ismételt hibát okozott a köz- világításban. Hogy került a kenyér a szemétre? Bodri József bikácsi olvasónk úgy gondolta, hogy nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a kenyér a szemétre kerüljön. Pedig ez történt. Olvasónk bejelentését a Tolnia Megyei Rendőr-főkapitányságra továbbítottuk, ahonnét László Antal rendőr százados, titkársági osztályvezető válaszolt: — Megállapítottuk, hogy a Bikácsi 11. számú Vegyesboltban a több hónap óta öszegyűjtött, beszáradt, meg- penészedett, emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra egyaránt alkalmatlannak minősített kenyeret több más fogyasztási cikkel együtt 1985. szeptember 23— 25. közötti leltár során leírtak és a szeméttelepre történő kiszállítással megsemmisítettek. — A Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ elnökének az ügy- gyei kapcsolatos észrevételeket jelezítük, javasolva azt, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében célravezetőbb módszereket alkalmazzanak a szánaZkenyér-selej- tezési munkában. Kötelezhető-e a túlórára? Egy szövőnő — aki Tolnán a pamuttextilművekben dolgozik — fordult hozzánk levelével, melyből idézünk: „Három műszak mellett kötelezhető-e a túlóra, és egyáltalán adhatnak-e érte fegyelmit, ha valaki nem hajlandó részt venni ezen. Az még hagyján, ha délelőtt kellene ledolgozni azt a 6 napot, de nekünk délután, sőt éjjel is kell dolgoznunk. Szombatonként persze.” Dr. Deák Konrád a következő választ adta a levélre: — A Munka Törvénykönyve 41. § (3) bekezdése szerint: „A dolgozót a munkáltató kivételes esetekben — a túlmunka elrendelésére vonatkozó szabályok szerint — a pihenőnapon és a munkaszüneti napon is munkára kötelezheti.” De kimondja a Munka Törvénykönyve azt is, hogy „A munkaidőt úgy kell beosztani és túlmunkát csak olyan mértékben szabad elrendelni, hogy a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetőleg a személyi és családi körülményeire aránytalan terhet ne jelentsen.” (38. §)• — Utalunk még a Munka Tövénykönyvének arra a rendelkezésére, amely szerint: „A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermeke hathónapos koráig egyáltalán nem, ezen túl gyermekének egyéves koráig csak beleegyezésével szabad túlmunkára és készenlétre igénybe venni.” (38. § 3. bek), valamint arra, hogy: „Fiatalkorút éjszakai munkára, a tizenhat éven aluli fiatalkorút pedig túlmunkára és készenlétre nem szabad igénybe venni.” (38. § 4. bek.) — Arra a kérdésre tehát, hogy „három műszak mellett kötelezhető-e a dolgozó túlórára” azt kell válaszolnunk, hogy egymagában az a körülmény, miszerint a dolgozó három műszakban dolgozik, nem zárja ki, hogy őt túlmunkára (túlórázásra) kötelezzék. Ha azonban olvasójuk úgy véli, hogy az elrendelt túlmunka egészségét vagy testi épségét veszélyezteti, vagy éppen személyi és családi körülményeire tekintettel aránytalan terhet jelent, javasoljuk, forduljon a munkáltatójánál működő munkaügyi döntőbizottsághoz, amely kérésének jogosságát el fogja bírálni. Mindaddig azonban, míg olvasójuk túlmunkára kötelezve van, ezt el kell végeznie, ha nem végzi el, ezzel fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi úton felelősségre vonható. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A villamosenergia- és teljesítménygaz- dálkodásról szól az ipari miniszter 9/1985. (X. 21.) IpM számú rendelete, amely szerint ennek a gazdálkodásnak a feladata a villáin osenergia-rendszer terhelési csúcsainak ésszerű csökkentése, a rendszer teljesítményegyensúlyának fenntartása, valamint a fogyasztók tervszerű villamosenergia-ellátá- sa. A jogszabály meghatározza a villamos energia és a teljesítménygazdálkodás körét, a gazdálkodási eljárást, rendelkezik a többletteljesítmény-igények kielégítéséről, meghatározott esetekben mérési kötelezettséget ír elő, a mérésköteles fogyasztók körét a jogszabály melléklete tünteti fel. A villamos energiával kapcsolatos az ipari miniszter 10/1958. (X. 21.) IpM számú rendelete is, amely o villa- mosenergia-fogyasztás teljesítménytényezőjének javításáról és egyes hálózati zavarok megelőzéséről szól, s amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A fogyasztó köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztási helyen üzemeltetett fogyasztóberendezések sem az általuk keltett felharmonikus áramok révén, sem más módon ne okozzanak jelentős többlet hálózati veszteséget, ne - veszélyeztessék, illetőleg ne zavarják más fogyasztók villamosenergia-vé- telezését, fogyasztóberende- zéseinek rendeltetésszerű használatát, sem a hálózatra kapcsolt egyéb készülékek, berendezések üzemét.” Mindkét említett jogszabály a kihirdetése napján — 1985. október 21-én — hatályba lépett. A lakásszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában korábban kiadott jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter 16/1985. (X. 21.) ÉVM—IPM számú együttes rendelete, amely szabályozza, hogy a pénzintézet a lakásszövetkezet le nem kötött pénzeszközei után milyen feltételek szerint fizet kamatot, illetve milyen pénzeszközök lekötése esetén köteles a pénzintézet a takarékkönyvekre vonatkozó feltételek szerint kamatot fizetni. De kimondja a jogszabály azt is, hogy a közgyűlés (küldött- gyűlés) által megállapított felújítási hozzájárulást és a fenntartási hozzájárulást a tagok és a nem tag tulajdonosok havi egyenlő részletekben előre kötelesek — minden hónap 15. napjáig — a lakásfenntartó szövetkezetnek megfizetni. A késedelmes fizetés természetesen kamatfizetési kötelezettséggel jár. A rendelet hatálybalépésének időpontja: 1985. november 1. A társasház kötelező felújítási alapjának képzéséről és felhasználásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszternek az ugyancsak 1985. november 1. napján hatályba lépett 24/1985. (X. 21.) PM számú rendelete, amely — az előző jogszabályhoz hasonlóan — rendelkezik a pénzeszközök után fizetendő kamatokról. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A Duna Paksnál Nem véletlen az a tény, hogy már a régmúltban is sok település jött létre a vizek mellett. Rengeteg gyakorlati haszna, szépsége van a víz melletti életnek. Ezekben a vizes, nyirkos téli napokban, vagy éppen a havas és fagyos télben is szép a vízi élet. Egy uszály önmagában is látványosság, a horgászok pedig akár fognak, akár nem, ott ülnek a parton. Pakson örökítettük meg ezeket a pillanatokat. Bakó Jenő Uszály tart az országhatár felé Egyedül a vízen Pihenő csónakok Vizes táj------------------1 P ecások I
