Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-23 / 275. szám
1985. november 23. Képújság 13 Sípszó előtt Diósgyőri VTK—Szekszárdi Dózsa: 13 óra. V: Mester. Kovács István: — Az erőviszonyok ismeretében azt kell mondanom, hogy az esélytelenek nyugalmával utazunlk az NB I. felé kacsingató DVTK elleni mérkőzésünkre. Ha figyelembe vesz- szük, hogy korábban a másik két feljutásra esélyes csapat — SZEOL—DÉLÉP SE és az Eger — otthonában összesen nyolc gólt kaptunk és egyet sem rúgtunk, akkor bizony érthető, hogy tartok a mostani miskolci összecsapástól.. Külön gondot okoz majd számunkra az NB II. jelenlegi gólgyárosának, Dzurjákn-ak a kikapcsolása. Csapatunkra viszont az őszi idényben összességében a vidéki ponterősség a jellemző. Ezért ígérhetem, hogy a DVTK stadionjában sem úgy lépünk pályára, hogy csupán a statiszta szerepét kelljen vállalnunk. A hirtelen beköszöntött tél a megromlott pályaéiszonyok következtében felkészülési munkánkat is átprogramozta. Ezen a héten jobbára a kétkapus játék dominált edzéseinken. A keret valamennyi játékosa egészséges, így nem tervezek változást az összeállításban. A Debreceni Kinizsi elleni tizenegy kezd most is. — Pólyák — Szabó, Varga F., Kovács B., Somodi — Kniesz, Dienes, Márkus, Weitner I. — Lauer, Varga L. Kispadosok: Hujber, Suba, Tóth, Weitner II. Sportműsor SZOMBAT Asztalitenisz: Az NB Iben: Fővárosi Vízművek— Tolnai VL 11 óra. Az NB II-iben: Pécsi Spartacus— Tolna II, Kaposplast—Szek- szárd Költségvetés 11 óra. Az NB Ilnben: Sásd—Báta- szék, Komló—Dombóvár, Vasasi Bányász—Tolna. Kézilabda: Szekszárdon a Zrínyi utcai csarnokban 9 órától Középiskolás Kupa megyei selejtezője. A tanítóképző főiskola tornatermében 8 órától folytatódik a TÉV Kupa női terembajnokság. Kosárlabda: Az NB I-ben: Zalaegerszegi TE—Szekszárdi Dózsa 15.30, Ganz-MÁV- AG—Dombóvári VMSE 14.30. Labdarúgás: NB-s serdülő és ifibajnokság: 'Dunaújvárosi Kohász—Szekszárdi Dózsa egyidőben két pályán 10.30-kor. VASÁRNAP Teke: Az NB I-ben: Dombóvári Spartacus—Ferencvárosi TC 10 óra. Labdarúgás NB II: Diósgyőri VTK— Szekszárdi Dózsa 13 óra. Megyei bajnokság: TÁÉV —Nagymányok (Dörnyed), Tevel—Hőgyész (Unyatdnsz- ky), Bátaszék—Dombóvár (Szegi), Tolna—Németkér (Pauer), Gerjen—Dunaföld- vár (Lugasi), Aparhant—Tamási (Albert), Tengelic—Ko- csöla (Dmavecz T.), Atomerőmű SE—'Döbrököz (a Paksi SE sporttelepén, Fritschá). Kezdés: 13 óra. Mint derült égből a „villámcsapás" Fura felmentés — happy Ilyen is volt: a sikernek együtt örülnek játékosok, szurkolók és vezetők. Bonyhád—Csepel 3-2 az MNK-ban. Ez a november 12.-i, kedd délután is úgy indult, mint a többi. Legalábbis focista- szemüvegen keresztül nézve. Edzéshez készülődtek a Bonyhádi SE területi bajnokságban szereplő labdarúgói. — Az egyik cipőmet már levetettem, a másikat éppen fűzni kezdtem, amikor dr. Samu Lajos, a labdarúgó- szakosztály elnöke lépett be az öltözőbe. Arra kért, menjek át vele a szomszédos helyiségbe. Ott aztán, mint derült égből a villámcsapás, úgy ért a bejelentése — emlékezik Tornyi Barnabás vezető edző. — Nagyon sajnálom, hogy nekem kell közölni, de délelőtt úgy döntöttünk: ne vetkőzzön le, ne tartson értékelést és edzést, mert felmentjük a munkavégzés alól! A döntést nem indokolom, majd csütörtökön a jogi részét is megbeszéljük. Kérem, legyen ott a sportcsarnokban — mondta a szakosztályi elnök. A recept ugye ismerős. Ha nem megy a csapatnak, ha kátyúba ragad a szekér, ha megtorpannak a fiúk — lapátra az edzővel. Csakhogy: Tornyit október 11-én jó munkájáért még 4500 forintos jutalomban részesítette a bonyhádi elnökség. No, de térjünk vissza az öltözőbe. Oda, ahol Samu doktor a játékosokat is tájékoztatta : — Sporttársak! Szeretném közölni önökkel, hogy Tornyi sporttársat felmentjük a vezető edzői teendők ellátása alól és a mai naptól Varga Józsefet bízzuk meg az edzések vezetésével. Döntésünket nem indokolom, a jogi részét mi megbeszéljük az edzővel, akit természetesen meghívunk a szezonzáró vacsoránkra. Ne feledjék: nemcsak edzőkérdés az oka a kialakult helyzetnek. Mindenkinek sokkal nagyobb odaadással, akarattal kell focizni az új szezonban és ott tiszta lappal kell majd indulni. Az edző hirtelenjében rögtönözte búcsúzó szavait. „Srácok, elképzelhetitek lelkiállapotomat, hiszen álmomban sem gondoltam, hogy ma ezt kell átélnem. Annyi jut eszembe, hogy megköszönjem nektek az együttműködést. Drukkolok nektek, mindenkinek minden jót.” A 37 éves csapatkapitány, Mucska Gyula lassan ocsúdott megdöbbenéséből. Aztán rákérdezett a szakosztályi elnökre: — Szeretném a csapat nevében is megkérdezni Samu sporttársat, hogy bennünket miért nem kérdeztek meg a szándékukról? És miért kellett most, az utolsó forduló előtt ilyen hirtelen ezt csinálni Barnával? A válasz tömör: úgy döntöttek, lépni kell, a játékosok pedig készüljenek becsülettel a vasárnapi évadzáró mérkőzésre. Amikor rákérdezek a sok nagy csata résztvevőjére, az „öreg portás” Mucskára, bizony kifakad: „Sportpálya- futásom alatt megértem már egyet s mást, de ilyen döntéssel még nem találkoztam !” Történt mindez Bonyhá- don alig két héttel az október 25-i szakosztályi értekezlet után. Azután, amikor héttagú, új elnökséget választottak. Akkor került be új emberként dr. Samu Lajos is. Az új vezetés a jövőt tervezte. Megállapodtak: átnézik majd az edzői szerződést, azt konkrétumokkal átírják, s utána egymást kölcsönösen segítve kell mindenkinek munkálkodni! A célkitűzés sem változott: a Bonyhád SE csapatától az 1—8. helyek egyikének megszerzését várják. Befejeződött az idény: 13 ponttal 11. lett a Bonyhád. Egyetlen pont választja el a nyolcadik helyezéstől. Két nappal később November 14-én az egyesület sportirodájában (Tornyi edző Zsoldos László egyesületi elnök és dr. Samu Lajos próbálták keresni a kiutat. A fiatal szakvezető arra a kérdésre, hogy milyen elképzelése van a jövőről, s nem áll-e szándékában más csapatnál dolgozni? — határozottan válaszolt. — A jövő év június 30-ig Bonyhádhoz köt a szerződésem, itt szeretnék dolgozni vezető edzőként. A dialógus hangneme ettől kezdve felforrósodott. Samu: — Erre nincs lehetőség, keddi bejelentésünk változatlan! Szeretnénk, ha közös megegyezéssel módosítanánk szerződését. Javasoljuk: fogadja el munkabére változatlan hagyása mellett az ifjúsági csapat irányítását és a pályaedzői teendők ellátását. Tornyi: — Nem fogadom el ajánlatukat! Ragaszkodom eredeti beosztásomhoz és a feltételekhez. Természetesen ha írásban felszólítanak az ifiknél történő munkavégzésre, nem tagadom meg a munkát. Döntésük ellen azonban jogi vitát kezdeményezek. Samu: — Kérem, gondolja meg! Ha akarja, megegyezhetünk gondolkodási időben is. Tornyi: — Nincs szükségem gondolkodási időre. Ragaszkodom az általam előbb elmondottakhoz, s kérem írásos döntésüket. Az önök eljárását embertelennek tartom, hiszen minden lojalitást nélkülöz. Minimum any- nyit elvártam volna, hogy elnökségi vagy szakosztályvezetőségi döntés előzze meg felmentésemet. Vagy legalább jelen legyen munkaadóm, az ügyvezető elnök. Végeztül ami nagyon fáj: azt sem engedték meg — tudom, hogy kj határozott így a háttérből —, hogy az őszi utolsó fordulóban edzőként leülhessek á kispadra. Nyilvánvaló, egy hazai győzelem csökkentené az ellenem felróható okokat. Hiszen akkor ugyanúgy 13 pontunk lesz, mint tavaly ősszel. Samu: — Tornyi sporttárs, döntésünkről írásban értesítjük. Sajnáljuk, hogy nem egyezett bele a szerződés módosításába. A levél kézhezvételéig munkahelyén való megjelenésétől eltekintünk. Távirati berendelés Teltek, múltak a napok. Az ügy egy tapodtat sem jutott előre. November 19-én este aztán éppen a feleség névnapját ünnepelték szekszárdi lakásukon Tornyiék, amikor a postás csöngetett. Táviratot hozott. „Kérjük, hogy személyes ügyének megbeszélésére november 22-én, pénteken 10 órakor jelenjen meg munkahelyén, a bonyhádi városi sportcsarnokban.” Aláírás: Zsoldos László elnök. Mi november 20-án utaztunk ki Bonyhádra. A fura felmentés okaira kerestük a választ. Munkahelyén, az építőipari szövetkezetnél készségesen válaszolt kérdéseinkre dr. Suma Lajos szakosztályi elnök. — Kik döntötték el az ominózus kedd délelőttjén, hogy felmentik Tornyi Barnabást? — Zsoldos László és jómagam döntöttünk előzetesen úgy, hogy az elnökség végső határozatáig mentesítjük az edzőt a munkavégzés alól. — Mi indokolja végül is a vezető edző felmentését? — Azért döntöttünk így, mert véleményünk szerint nincs megfelelő kondíciója játékosainknak. Zömük 30— 40 perc után teljesen elfáradt a meccseken. Ennek okát a nem megfelelő edzésmunkában látjuk. Egy másik indok. Mi nem vagyunk szakemberek, sőt igyekeztünk mindenkit távol tartani attól, hogy beleszóljon Tornyi munkájába. Csakhogy az edzői önállóság, az egyszemélyes vezetés oda vezetett, hogy több alkalommal teljesen érthetetlen összeállításokat tapasztaltunk. Végezetül pedig úgy éreztük: baj van az edző és a játékosok kapcsolatával. Tornyi sport- társ nem tudott fegyelmet tartani, az elkövetett fegyelmezetlenségekkel szemben pedig nem is tudott kellő eréllyel fellépni. — Kérem, nem lett volna emberibb megoldás, ha kivárják a szezonzáró mérkőzést is döntésük kihirdetésében? — Először úgy vélekedtünk: megvárjuk az őszi évad befejezését és a szakosztály elnöksége akkor teszi mérlegre az edző munkáját. Ezt azonban november 12-én megváltoztattuk. Az volt a véleményünk, hogy az utolsó, a Boglárlelle elleni találkozón már nem kockáztathatunk. Nekünk ennek a mérkőzésnek a két pontjára égetően szükségünk volt. Nem akartuk, hogy egy esetleges edzői hiba miatt, vagy a játékosok lelketlen hozzáállása következtében elúsz- szon a két pont. Elnökségi határozat Ezután a szakosztályi elnök beavatott bennünket az egyesület elnöksége által időközben hozott határozatba is. — A Bonyhádi SE elnöksége a november 19-én tartott ülésén olyan határozatot hozott, amelyben Tornyi Barnabást felmenti vezető edzői beosztásából. Egyúttal elrendelte munkaszerződése olyan értelmű módosítását is, miszerint a felnőtt csapattól az ifjúságiakhoz helyezte át edzőnek jelenlegi fizetése változatlanul hagyása mellett. Ugyanakkor olyan döntést ís hozott elnökségünk, hogy megkísérli közös megegyezéssel felbontani az edző jövő év június 30-ig szóló szerződését. Ezután még két helyen kopogtattunk. A Mezőgépnél hiába: sajnos nem tudtunk találkozni Zsoldos Lászlóval, az egyesület társadalmi elnökével, aki Budapesten tartózkodott. A városi sport- csarnokban Kovácsi Ferenc ügyvezető elnök véleményét azonban „begyűjtöttük”. — Mint minden egyesületnél, nálunk is a klub elnökségének hatáskörébe tartozik a vezető edzők kinevezése és felmentése. Labdarúgó-szakosztályunk elnöksége véleményezte Tornyi Barnabás munkáját és javaslatot terjesztett az elnökség elé a vezető edző; munkakörének felmentésére. Lakonikus válasz. Igaz, az ügyvezető elnökre végig statiszta szerep hárult. A döntéseket mások hozták. Az epilógus megírásához készülődtem, amikor tegnap délelőtt Tornyi Barnabás, a sértett kopogtatott szerkesztőségünk ajtaján. Elmondta, hogy ügye immár ad akta. Pont került a történések végére. A Bonyhádi SE vezetőivel kölcsönös megegyezéssel felbontották vezető edzői szerződését. A fene tudja miért, de én valahogy nem tudtam örvendezni ezen a happy enden. FEKETE LÁSZLÓ Kosárlabda Középiskolás Kupa megyei döntő Négy csapat részvételével rendezték meg az 1985—86. tanévi Középiskolás Kupa kosárlabda női megyei döntőjét. A mezőnyből a Szekszárdi Garay János Gimnázium csapata magasan kiemelkedett. A Bonyhádi Per- czel Mór Szakközépiskola és a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium csapata az egy évvel korábbi teljesítményt produkálta. A megyei döntőn egyébként a végső sorrend megegyezett az előző évivel. A paksi csapat pont nélkül végzett, de a Duna-partiak az utolsó mérkőzésük hajrájában bebizonyították, hogy tudnak jól is kosarazni. Szekszárd Garay—Paks Gimnázium 78-10 (38-8). Klassziskülönbség volt a két csapat között. A paksiak rendkívül elf ogód ottan és sok hibával játszottak. Ld.: Gallai (16), Halász (16), illetve Hellebnand (4). Bonyhád Perczel—Bonyhád Petőfi 62-45 (25-21). Az első félidő egyenlő erők küzdelmét hozta, szünet után Oroszki hárompontos kosaraival elhúztak a szakközépiskolások. Ld.: Oroszki (24), Lengyel (14), illetve Illés (12), Mercz (10). Bonyhád Petőfi—Paks Gimnázium 45-39 (22-22). A második félidő elején a bonyhádiak elhúztak, s előnyüket a találkozó végéig megőrizték. Ld.: Mercz (18), illetve Hellebrand (14). Szekszárd Garay—Bonyhád Perczel 96-36 (44-16). A szekszárdiak lerohanták ellenfelüket és már az első játékrészben eldőlt a két pont sorsa. Ld.: Felszegi (27), Szabó (20), illetve Oroszki (15). Bonyhádi Perczel—Paksi Gimnázium 66-58 (32-22). Rendkívül küzdelmes találkozón nyert a bonyhádi csapat. A mérkőzés véghajrájában erősen feljavult a paksiak csapatjátéka. Ld.: Pal- kovics (17), Oroszki (15), Lengyel (14), illetve Hum (20), Hellebrand (20). Szekszárd Garay—Bonyhád Petőfi 98-35 (48-19). Csupán az volt kérdéses, hogy a ga- raysok elérik-e a 100 pontot. Végeredmény: 1. Szekszárdi Garay János Gimnázium 6, 2. Bonyhádi Perczel Mór Szakközépiskola 5, 3. Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium 4, 4. Paksi Vak Boty- tyán Gimnázium 3 ponttal. A napokban Moszkvában befejeződött az ökölvívóedzők részére megrendezett szeminárium, amelyre a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szolidaritási akciója keretében került sor. A rendezvényt a Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottsága a Szovjetunió ökölvívó Szövetségével együttműködve bonyolította le nyolc európai ország — Dánia, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Románia, Finnország, Jugoszlávia és a Szovjetunió — szakembereinek részvételével. A sportág legjobb szovjet ismerői különböző előadásokat tartottak, voltak metodikai és gyakorlati foglalkozások, valamint sor került az ökölvívók taktikai és technikai felkészítésével kapcsolatos kérdések megvitatására. Az edzők bepillantást nyerhettek a szovjet válogatott foglalkozásaiba, találkozhattak a legjobb szakemberekkel, s megismerkedhettek a sportegyesületekben folyó munkával. Reális esély: a Luzernben, a sakkcsapat- világbajnokság ötödik fordulója után az előkelő második helyen áll a magyar válogatott, holtversenyben Anglia legjobbjaival. Eddig minden ellenfelénél jobbnak bizonyult a Portisch vezette gárda. Dr. Liptay László szövetségi kapitány a VB második szakasza előtt értékelést adott az MTI-nek. — Az első szakaszban nyújtott teljesítménnyel nagyon elégedett vagyok. A szovjetek fölött aratott győzelem bizonyította, hogy játékosaink ismét jó formában vannak. Nagyon jó a csapatszellem. Versenyzőink könnyed játékkal hozzák önmagukat. Ez a lényeg, hiszen a világ élvonalához tartoznak, tudják, hogy A hét végi osztrák—^magyar fordulóval befejeződik a női kézilabdacsapatok Duna Kupája. Az utolsó két játéknapon már csak az osztrák és magyar csapatok érdekeltek, a csehszlovákok korábban befejezték a sorozatot. A kupagyőzelemre a legmásodik hely... mi az az eredmény, amellyel megelégedhetnek. Két könnyebb és két nehezebb ellenfél vár még a magyar válogatottra. Megelőzhető a szovjet csapat? — Nincs esélyünk rá — válaszolta a szövetségi kapitány, — Pillanatnyilag egy ponttai vezetnek előttünk, és a legjobb játékosokat vonultatják fel. Igaz, hogy megvertük őket, de számunkra a holt- versenyes szabály még pont- egyenlőség esetén sem kedvez, mert nem az egymás elleni eredményt számítják. Reálisan a második hely szerezhető meg, éhhez azonban szerdán le kell győzni a román csapatot. Ha megismétlődik a szovjetek elleni forma, akkor esélyesek vagyunk. Kupa nagyobb eséllyel a hazai környezetben pályára lépő osztrák bajnokcsapat, a Hypo- bank Wien pályázik, bár az első helyért folyó küzdelembe beleszólhat az Építők is. Ha a bécsiek harmadszor is az élen végeznek, végleg birtokukba kerül a Duna Kupa.
