Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-18 / 270. szám
A KÉPÚJSÁG 1985. november 18. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyors szolgáltatás? Majorosné Vidács Mária paksi olvasónk levelét idézzük: ..1985. október hónapban — mint minden évben — a lakótelepi patyolatba beadtam a rakottszoknyámat be- vasalásra. Legnagyobb örömömre a kiszolgáló közölte, hogy másnapra kész lesz a szoknyám. Meglepődve mindjárt arra gondoltam, hogy lám-lám, a szolgáltatás ha lassan is, de javulóban van, íme az én példám. Másnap, amikor elmentem a patyolatba, közölte a kiszolgáló, hogy 40 forintot kell fizetnem. Szóvá tettem, hogy egy év alatt 29,50-ről 40 forintra emelkedett a bevasalás? Az ár nem emelkedett — volt a válasz —, csupán gyors megrendeléskor kell magasabb összeget fizetni. Mivel előző napon gyors munkát nem kértem, méltánytalannak találtam az összeget. A válasz határozott és egyértelmű volt, jöjjön vissza két nap múlva és a kész szoknya akkor kész lesz. Vitatkozás helyett kifizettem a 40 forintot, amiről szám. Iát, vagy papirost nem kaptam. Hazafelé menet arra gondoltam, hogy lám-lám, a szolgáltatással mégis csak van még probléma...” A Tdlna Megyei Textiltisztító és Rulházati Vállalat igazgatója, Gál Istvánná válaszolt: T elefonszámunk: 16-211 — A szalon vezetőijének tájékoztatása szerint a megrendelőhöz — olvasójukhoz — kérdést intézett: sürgős-e a munka, másnapra igémyli-e a teljesítést, ö igennel válaszolt. A szalon ennek megfelelően teljesítette a szolgáltatást. — A szolgáltatások díjai úgynevezett határidős, 6 órán belül, egy, két és három napon belüli teljesítésekre vonatkoznak. A rövid időn belüli teljesítésék díj’ai magasabbak. A 16/1976 (VI. 4.) MT sz. rendelet értelmében a megrendelőnek nyugtát (blokkot) kellett volna adni. A 24/1981. (IX. 14.) PM— MüM sz. rendelet szerint a szerződéses részlegben végzett tevékenység árképzésére a kisiparosokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 30/1981. (IX. 14.) MT. sz. rendelet értelmében a részlegvezető saját felelősségére és kockázatára önállóan végzi a szolgáltatást. Véleményünk szerint az egy nap alatti 'kiszolgálás esetén a 40 forintos díj megfelelő, ugyanis saját kezelésű részlegeinkben az árjegyzék szerint vegytisztítással együtt az ilyen munka díja 73,50 forint. Közöljük még, hogy a díjak 1984. július 16-án emelkedtek. Jár-e a szolgáltatás részére? Kozma László dunafőld- vári olvasónk írta, hogy már hosszú évek óta fizeti a 40 forintos cséb-dijat. Azt a tájékoztatást kapta, bogy amikor nyugdíjas lesz, akkor kap négyezer forintot. Pár éve már nyugdíjas, de a pénzt még nem kapta meg. Kérdezi, bogy jár-e részére a négyezer forint? Az Állami Biztosító Tolna Megyei Igazgatósága igazgatója, Papp Júlia válaszolt: — A levélben jelzett négyezer forint összeget azon cséb-tagok részére fizethetjük, akik 80 forintos biztosítással rendelkeznek és részükre a társadalombiztosítási szervek öregségi vagy szolgálati nyugdíjat állapítanák meg, és erre vonatkozóan részükre kiadják az öreg. ségi nyugdíjlhatározatot. Olvasójuknak 40 forintos cséb- biztosítása van, mely sajnos nem tartalmazza a fenti ösz- szeg kifizetésével járó szolgáltatást. Mikor lesz gáz? özv. Szántó Ferencné szekszárdi olvasónk arra keres választ, hogy a baktai részen, illetve a Bem, Benczúr, Háry János utcákban mikor épül ki a gázvezeték? Tavasszal a tanácstagi jelölőgyűlésen beszámoltak a város eddigi fejlődéséről, a kővetkező tervekről és a gázprogramról is. Akkor hangzott el az, hogy a 22-es körzetben — ide tartoznak a fent említett ntcák is — az idén meglesz a gáz. Kérdezi: Mire számíthatnak, mikor kapnak gázt? A Szekszárd Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője, Briglovics János osztályvezető főimérnök válaszolt: — A Benczúr, Háry, Népfront és Bem utcák gázigénybejelentését a városi tanács Vb. műszaki osztálya 1984. október 17-én igazolta visz- sza, illetve vette nyilvántartásba. Az osztály a visszaigazoló levelében a földgáz- vezeték várható kiépítésének Időpontját 1986—87. évekre határozta meg. — A kiviteli tervek elkészülte és az engedélyezési eljárás lefolytatása után lehetővé vált, hogy e területnek az Alisca utcai meglévő körvezetékhez közel eső utcáiban (Bem u. sorházas beépítésű szakasza, Allende u. Népfront u. déli oldala) a gázvezeték még 1985. évben elkészüljön. A Bem utca alsó szakasza (Szabó D. utcától a 11. számú családi házig), a Szabó (D., Benczúr Háry, Fáy és Cseri J. utcák földgázellátása a városi tanács vb. műszaki osztálya 11986. évi tervében szerepel. A kiviteli tervek rendelkezésre állnak, a kivitelezés előkészítése van folyamatban. Ml VÁLASZOLUNK A nyugdíjasok és a nyugdíjasokat foglalkoztatók részéről is ismert a társadalombiztosításról szóló törvény, és végrehajtási szabályainak az a rendelkezése, amely szerint az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a nyugdíjas foglalkoztatási ideje a naptári év folyamán az 1260 órát (ez a foglalkoztatási keret), vagy ezen belül a keresete a 60 000 forintot (ez a keretösszeg) nem haladja meg. Kevéssé ismert azonban, hogy a foglalkoztatóknak és a nyugdíjasoknak ide vonatkozóan milyen bejelentési kötelezettségük van. (Nos, a társadalombiztosítási törvény végrehajtására vonatkozó minisztertanácsi rendelet előírja, hogy az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjast munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, bedolgozóként. vagy megbízás alapján foglalkoztató, illetőleg a nyugdíjas részére bármilyen egyéb munkavégzésért kifizetést telje, sítő munkáltató, munkáltatónak nem minősülő magán- személy vagy jogi személy a foglalkoztatás, munkavégzés megkezdésekor köteles meg- állapítani, hogy mennyi a nyugdíjasnak még fennálló foglalkoztatási kerete, illetőleg keretösszege. Ennek érdekében be kell szereznie a nyugdíjas nyilatkozatát arról, hogy a naptári év eddigi tartama alatt hány órában foglalkoztatták, mennyi keresete, díjazása, tiszteletdíja. stb. volt. Az a nyugdíjast foglalkoztató, aki a nyugdíjasnak a foglalkoztatási keret vagy keretösszeg túllépését követően kifizetést teljesít, köteles azt — a kereset, díjazás, tiszteletdíj, stb. ösz- szegének megjelölésével — a nyugdíjfolyósító szervnek nyolc napon belül bejelenteni. A bejelentésről a nyugdíjast tájékoztatni kell. Szükség szerint kölcsönösen kötelesek egymást tájékoztatni — éppen a bejelentési kötelezettség teljesítése céljából — azok a foglalkoztatók, akik a nyugdíjast ugyanazon naptári éven belül foglalkoztatják. Ami már most a nyugdíjas kötelességét illeti, a jogszabály kimondja: „Az öregségi, rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjas munkaviszony, szövetkezeti tagsági, vagy bedolgozói jogviszony, megbízás alapján történő, vagy bármilyen egyéb munkavégzés megkezdésekor köteles írásban nyilatkozatot adni a munkáltató, munkáltatónak nem minősülő magánszemély vagy jogi személy részére arról, hogy a naptári év eddigi tartama alatt hány órában foglalkoztatták, mennyit keresett. Köteles nyilatkozatot adni arról is, ha e foglalkoztatás, munkavégzés ideje alatt másutt dolgozik, Illetőleg keresete, díjazása, tiszteletdíja, stb. van.” Tudni kell azt is, hogy a nyugellátást folyósító szerv külön felhívására a nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesülő minden személy köteles a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra vonatkozó jogosultság és a folyósítás szempontjából szükséges adatokat, tényeket és körülményeket — a felhívásban kitűzött határidő alatt — bejelenteni. Ha a nyugdíjas (járadékos) a tér- tivevénnyel igazolt felhívásnak a kitűzött határidőre nem tesz eleget, az ellátás folyósítását a nyugellátást folyósító szerv szüneteltetheti. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Szülőföldem, Bataszek Beszélgetés Tamási János festőművésszel — Évtizedes újságírói pályám során nagyon sok emberrel beszéltem, művészekkel festőkkel is, de Tamási János nevűvel még nem találkoztam. — Többször beszélgettem már újságírókkal, írtak is rólam, munkámról, de Tamási János nevű még egyszer sem. Úgyhogy javaslom a kettős névrokonságra való tekintettel tegeződjünk. Szervusz. — Szervusz. Bár nálunk, az újságban ez nem divat, de kivételesen talán az olvasó (és a szerkesztő) elnézi nekünk, hogy tege- ződünk. Tudom, hogy Vácon élsz, ottani lokál- patrióta tevékenységed révén sokan vácinak tartanak, de te mindig bá- taszékinek vallód magad... — így Igaz. A gyermekkor, az indulás évei, a meghatározó élmények mind Tolna megyéhez, ezen belül is Bá- taszékhez kötnek. | — Ott is születtél? — 'Nem egészen. Szüleim uradalmi cselédek voltak egy Kaposvár környéki nagybirtokon, és akkortájt épp költözniük kellett. Áttelepültek IBátaszékre, én útközben, Cslkóstőttősön születtem. de ott nem volt akkor anyakönyvvezető, így Dombóváron anyakönyveztek. Mindezek ellenére iBátaszéket tartom a szülőföldemnek, hisz például Csikóstőttőst születésem után nagyon sokáig nem is láttam, a gyermekkorom Bátaszékhez köt. — Milyen emlékeid vannak? — Ml nagyon szegélyek voltunk, így csak szegényekkel érintkeztünk. De a falu is szegényes volt. alig lehet ma ráismerni. Amikor tavaly Bátaszéken rendezték a kiállításomat, a megnyitó után odajött hozzám egy fiatalember, és elmondta, hogy ő az apját csak az én rajzomból ismeri. Ennek az a magyarázata, hogy gyerekkoromban is nagyon szerettem rajzolni, és sokan megkerestek olyanok, akiknek a férjük, apjuk nem tért haza a háborúból, hogy az egyetlen megmaradt fénykép alapján rajzoljam meg hozzátartozójukat. Nagyon sok ilyen rajzot csináltam akkoriban. — Később mégsem a festészetet választottad hivatásul. — A körülményeim nem engedték, hogy képzőművészeti iskolában tanuljak. Bevonultam — Szekszárdra — katonának, majd egy év múlva kiemeltek, hivatásos katona lettem. De azért a rajzzal, a festészettel sem szakítottam. A festészet számomra a kevés szabad időmet kitöltő szenvedély, a kiskato- nák nevelésének egyik csodálatos eszköze lett. Sokfelé szolgáltam az országban, de katonáimnak mindenütt, ahol voltam, elmondtam, mit érdemes megnézni a város-* ban, milyen műemlékek, kulturális intézmények vannak. Emellett szakkört is vezettem mindig. — A született tehetségnek is szüksége van mesterre. Te kiket vallasz tanítóidnak? — Dadai Ákos, erdélyi származású festőművész tanított meg a perspektíva törvényeire, Somogyi János újpesti festőtől a színkeverés technikáját, a színek használatát tanultam, és három évig pedig Somogyi István mellett dolgoztam. — Festményeid szinte domborműként hatnak, kidomborodva a vászonról, szinte kézzel foghatóak. Valaki azt mondta, hogy ingerlik a nézőt, hogy megtapogassa, hozzányúljon egy-egy képhez. — Ez valószínű annak köszönhető, hogy nem ecsettel, hanem festőkéssel dolgozom, vastagon viszem fel az anyagot, ennek köszönhető ez a hatás. — Képeidet nézegetve, feltűnő a lényegretörő Túlélők I realitás, ugyanakkor a felületes szemlélőnek absztraktnak tűnőek... — Minden képemnek valóságmagja van. Ahogy érlelődik bennem egy élmény, egy gondolat, amit még akarok festeni, úgy hagyom el a lényegtelent, hogy a néző figyelmét a leglényegesebbre terelhessem. — Megdöbbentő, és állítom, a festészet erejével politizáló a Szekszárdon is kiállított Háború-sorozatod. — Elkötelezett ember voltam egész életemben, munkám során is. és most, hogy már tíz éve csak festészettel foglalkozom, a festészetben is. Azt vallom, hogy művésznek lenni csak őszinteséggel, az ember és a valóság viszonyának kendőzetlen feltárásával lehet. Visszatérve a Háború- sorozatra, azzal az atomháború borzalmait szerettem volna, viziószerűen láttatni. — Feltűnt, hogy nemcsak a valóság festői jelenségeit ülteted át vászonra, illetve farostlemezre, hanem magad is festőivé teszel olyan jelenségeket, amelyek benned azzá értek. — Ezért festek nehezen, bár a kívülállónak úgy tűnik, hogy könnyen. Nem kezdek addig egy-egy kép megfestéséhez, amíg azt fejben el nem készítem. Ez sokáig tart, ha kész — előfordult már. hogy éjszaka felkelve — néhány óra alatt felvázoltam a leendő kép magját, amit már csak csiszolgatni. tökéletesíteni kell. Amikor festeni kezdtem, a legtisztább ecsetkezelésre törekedtem, később volt egy időszak, amikor az erősebb ecsetkezelés, a folthatások voltak a jellemzők képeimre, az utóbbi időben és az itt kiállított képekre is az a jellemző, hogy a plasztikusságra törekedtem. Ehhez pedig a festőkés a legalkalmasabb. — A mestereidről kérdeztelek. Most fordítsunk: tanítványaid vannak? — Mindig voltak, akik tőlem tanultak festeni, hisz a különböző állomáshelyeimen szakköröket vezettem, de ez nem művészképzés volt. Csak a szépre neveltem, arra akartam megtanítani szakköröm tagjait, hogy ne menjenek el egy szép táj, egy kő mellett anélkül, hogy azt észre ne vennék. A természet szépségeinek megmutatásához, a szépre való fogékonyságra neveléshez pedig nagyon jó eszköz volt a festészet. Most Itt Vácon, a Dunától nem messze, gyönyörű környezetben élek. Egész életre témát, festeni- valót ad ez a vidék. | — Hogy kerültél Vácra? — Ide helyeztek tanítani a tiszthelyettesképző iskolára. Filozófiát tanítottam nyugdíjazásomig. Megszerettem a várost, itt telepedtem le. Most már tíz éve csak a festésnek élek. — Képeiden visszaköszönnek a bátaszéki emlékek is? — A Sajtóházban kiállított képeim közül az egyik, Tamási János a kiállítás- megnyitón a Betlehemesek is bátaszéki emlék. Gyermekkoromból emlékszem a betlehemezésre, ezt próbáltam a magam módján megfesteni. Egyébként gyakran járok ma is Bátaszéken. Ott élnek a rokonaim, ismerőseim, így látom a nagyközség fejlődését, a mindennapjait is. Nagyra tartom, hogy ápolják a székely hagyományományokat, állandóan szépítik, korszerűsítik a községet. Többször gondoltam már arra, hogy jó lenne felszabadulásának ötvenedik évfordulóján Báta- szék városában rendezni a kiállításomat. — Neked és a bátaszékieknek is kívánom, hogy e vágyad teljesüljön. TAMÁSI JANOS (Tamási János festményeit csütörtökig tekinthetik meg az érdeklődők a Sajtóház Bátaszék bemutatkozik című kiállításán.)
