Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-14 / 241. szám
A rtEPÜJSÄG 1985. október 14. • • KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lesz-e alkatrész? Lendvai Ferenc szekszárdi olvasónk elmondta, hogy F—400-as Hondát vásárolt, amihez az alkatrészt 5—8 évig biztosítja a TSZKER. Azonban semmiféle alkatrészt nem lehet hozzá vásárolni — vagy csak nagyon ritkán —, miért? Nem lehetne-e létrehozni az üzletben egy Honda-fakkot, ahol a vásárló minden alkatrészt megtalálhatna? A Tolna Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának vezetője, Andrási Imre válaszolt: — A Honda traktoralkatrészek importból származnak, beszerzési áruk magas. A megfelelő ellátás így nagy értékű készlettartást igényelne az egyes kiskereskedelmi szervektől, ezért ezen alkatrészeket koncentráltan indokolt forgalmazni. — A Honda traktor esetében ezen tevékenységet a pécsi Agroker Vállalat végzi, Telefonszámunk: 16-211 a saját telepén üzemelő nyílt árusítású kiskereskedelmi boltjában. Lehet-e szivattyút vásárolni? Sziisz Mihály dunaszent- györgyi olvasónk irta: „Tavasszal hallottam a rádióban, hogy kisüzemi öntözéshez TOMOS szivattyút hoznak be Jugoszláviából árucsere keretében. Azóta Budapesttől Pécsig nagyon sok üzletet bejártam, de sajnos szivattyút sehol sem kaptam. Kérdezem: hol lehet e szivattyút megvásárolni?” A Tolna Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának vezetője, Andrási Imre válaszolt: — Az Agrokertől kapott tájékoztatás szerint ez évben TOMOS márkájú jugoszláv szivattyút nem importáltak, így a kereskedelmi egységekben nem került árusításra. — Információink szerint a bolthálózatban többféle villanymotoros, valamint SOLO típusú robbanómotoros szi. vattyú kapható. Rossz volt a lift Juhász Sándor szekszárdi olvasónk elmondta, hogy a Wesselényi u. 7-es és 9-es számú épületet az OTP úgy adta át, hogy a lift üzemképes állapotban van, tehát jó. A gondok akkor jelentkeztek. amikor a lakók költözködtek. akkor derült ki — a lift beindításakor —. hogy rossz. Azt kérdezte, hogyan lehetett átadni ezeket az épületeket úgy, hogy a lift jó, amikor bekapcsoláskor nont az ellenkezőjéről győződhettek meg? Az Országos Takarékpénz. tár Tolna Megyei Igazgatóságától a következő választ kaptuk: — A lift költözésre a lakásszövetkezet határozata értelmében — garanciális előírásokra hivatkozva — nem használható. — Egyébként a lift szakszerű szerelését hatósági felülvizsgálattal dokumentáltuk. Ennek ellenére apróbb üzemi hiba előfordulhatott, amelyről a lakásszövetkezet, nek kell bejelentést tenni. Mennyit kell fizetni? Egy bölcskei olvasónk írta, hogy NSZK-beli rokonuk szeretne részükre egy hároméves személygépkocsit ajándékozni. Azt kérdezte, hogy hány százalék vámot kell fizetni egy használt kocsi után? A szekszárdi Vám- és Pénzügyőri Szakasz Parancsnoka, Matus György pénzügyőr őrnagy válaszolt: A használt személygépkocsik belföldi forgalom számára történő vámkezelése több kérdés előzetes tisztázását feltételezi, pl. gyártási év, típus, hengerűrtartalom stb. — A fizetendő vám mértéke egyébként 50 százalék. Ml VÁLASZOLUNK Helytörténetírás - honismeret Október elején mintegy 250 helytörténész részvételével országos konferenciát rendeztek Egerben. A tanácskozás a „40 év a hely- történeti, honismereti kutatások tükrében” címet viselte. A plenáris ülést követő szekcióüléseken széles körű vita bontakozott ki arról, hogy a politikatörténet, gazdaságtörténet, társadalomtörténet és a művelődés- történet helyi kutatói milyen mélységben és színvonalon tárták fel az ország egy-egy adott régiójában, vagy megyéjében zajló változásokat. Tehát sikerekről — kudarcokról, eredményes és elvetélt vállalkozásokról, magas színvonalú, és sematikus irá. sóikról esett szó. A tanácskozáson néhány olyan elvi megállapítás is elhangzott, amire Tolna megyében tevékenykedő tudományszervezőknek és helytörténészeknek is érdemes odafigyelniük. Megfogalmazódott, hogy a helytörténet iránti igény növekedése mögött a saját értékeit felismerő közösség rejlik. A lokálpatrióta kutató olyan értékek mentője, köz- kinccsé tevője, amelyék a ki. sebb-nagyobb emberi csoportok magára találásának, közösséggé szerveződésének kiindulópontjai lehetnek. A múltunkhoz kapcsolódás, elődeink kultúrájának átmentése, adaptálása nélkül tehát gyökértelenné válik a jelen. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy csa'k tisztázott jelen tud szembenézni a múltjával. Éppen ezért egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy történelmi ismeretek nélkül eredményes politikai munkát végezni aligha lehet. A tanácskozáson vita zajlott a helytörténetírás és az országos történetírás viszonyáról. Végül olyan álláspont alakult ki, hogy nincsen „kicsi” meg „nagy” téma. A tanulmányok minőségét a színvonaluk döntse el. Aki jól megírja egy adott település, vagy régió történetét, az nem végez kisebb teljesítményt, mint aki országos témát kutat és publikál. Törekedni kell ezért arra, hogy a helytörténet értékes alkotásai a jövőben az országos folyóiratokban az eddigieknél nagyobb arányban kapjanak helyet. Szó esett az úgynevezett divatos témákról és a fehér foltokról. Általános tapasztalat, hogy a gazdaságpolitikai kutatások és publikációk kerültek többségbe. Az üzem- és tsz-történetek azonban legtöbbször csak a szervezeti, gazdasági változások krónikaszintű felsorolására vállalkoznak. Alig akad közöttük olyan, amelyik pl. a munkás- osztály vagy a parasztság soraiban zajló átrétegződés- sel, a szakmai, a kulturális, a politikai viszonyrendszerrel, a jövedelmek és az életmód összefüggéseivel foglalkozna. Nem igaz tehát, hogy pl. a tsz-téma kifáradóban van, csak a szürke, sematikus, krónikázó megközelítési mód felett járt el az idő. Természetesen a megtörtént események krónikaszerű ismertetésének mind a gazdaságpolitikai, mind a társadalompolitikai témákban lét- jogosultsága lehet, de az igazi értéket — még a helytörténeti kutatás terén is — a folyamatok mélyén rejlő ösz- szefüggések megkeresése jelenti. Felhívták a helytörténészek figyelmét arra, hogy nincs egyszer és mindenkorra megírt téma. Ismereteink folytonos bővülése elengedhetetlenné teszi, hogy a már korábban feldolgozott témát újból szembesítsük a valósággal. Ha nem állja meg az idő kritikáját, akkor újból kell fogalmazni, mert a téveszmék kárt okoznak. Tehát az objektív valóság feltárása a fontos, nem az elvtelen tekintélytisztelet. Foglalkozott a tanácskozás a honismereti mozgalom ösz. szefogásának, irányításának kérdésikörével is. Általános tapasztalat, hogy a Hazafias Népfront égisze alatt folyó munka ott ért el kimagaslóan jó eredményeket, ahol a helyi tudományos intézmények, folyóiratok körül alakulhatott ki alkotóműhely. Ennek hiányában a honismeret kutatói magukra hagyatva, kapcsolatok és a tudomány újabb eredményeinek ismerete nélkül végzik munkájukat. Gyakori a kampány- szerű — csak egy-egy évforduló vagy pályázat alkalmával felpezsdülő, majd félbemaradó — tevékenység. Nehezíti a munkát, hogy a kutatók legtöbbször nem, vagy alig tudnak egymásról, kevés az eligazodást segítő bibliográfia. Igényként hangzott el, hogy a honismerettel foglalkozók körét indokolt lenne a történelemtanárókkal és a közművelődés dolgozóival bővíteni. Ez egyrészt a helytörténet szakmai színvonalának emelkedéséhez vezetne, másrészt az oktató- és közművelődési munka tartalmi gazdagodását eredményezné. Szóba került a helytörténészek anyagi megbecsülésének kérdése is. Többen úgy fogalmaztak, hogy a pályázatokért és az esetleges publikációkért kifizetett honorárium gyakran a gépelési költségeket sem fedezi. Az utazási költségek megnövekedése pedig akadályozója a különböző helyeken fellelhető források felderítésének, illetve feltárásának. A jelentkező nehézségek ellenére a helytörténeti munka irányítói reményüket fejezték ki, hogy az elkövetkező években ismét tovább bővül, új lendületet kap a honismereti feltáró munka. László Péter Német ajkú szovjet írók antológiája Német anyanyelvű szovjet írók újabb háromkötetes antológiájával örvendeztette meg az olvasókat az alma- atai Kazahsztán Könyvkiadó. Az 1920-ban, Orenburgban alapított kiadó a Szovjetunió ázsiai területein élő német ajkú szovjet írók és költők műveinek gondozásával foglalkozik. Az alma-ütai egyetemen német tanszék is működik, amely a lipcsei egyetemmel tart fenn szoros tudományos kapcsolatot. Intenzív munka folyik a ka- zanyi egyetem német tanszékén is. A kazah főváros rádiója orosz, ujgur, koreai és természetesen kazah adása mellett heti öt órán át sugároz német nyelvű műsort. Az Alfaj-Vidéki Szlavgorod- ban Rote Fahne címmel jelenik ímeg az 1941 -ben a V olga menti Engelsz (régebben PokrovsZk) vidékéről áttelepült németség hetilapja. A Volga-vidékre egyébként a XVIII. században érkeztek az első német telepesek. Hangszerek restaurátora Negyven éve foglalkozik régi hangszerek restaurálásával Anatolij Kocsergin, aki munkásságáért a közelmúltban magas állami kitüntetésben részesült. Kocsergin mai munkahelyén — a Moszkvai Konzervatórium hangszerkészítő és restauráló műhelyében — kezdte pályáját. A hatvanas években Párizsban, Vatelau-nál, a neves mesternél tökéletesítette tudását. Ma főként hegedűk javításán és felújításán dolgozik. Munkája nyomán felbecsülhetetlen értékű Stradivari, Amati és Guameri hegedűk szólalnak meg újra, értő művészek kezében. „Gazdasági életünkben a törvényesség teljesebb megvalósulása, a vagyoni viszonyok terén a forgalom biztonságának fejlesztése” érdekében hozta meg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. számú törvényerejű rendeletet. A jogszabály meghatározza, hogy annak alkalmazásában mi a cég, előírja, hogy a cégjegyzékben milyen adatokat kell nyilvántartani, s hogy a cégjegyzék milyen adatokat, jogok és tények fennállásiát, illetve azok változáséit tanúsítja hitelesen. A cégjegyzékbe való bejegyzés — ha jogszabály másként nem rendelkezik — kérelemre történik, ugyanígy a változás 'és törlés bejegyzése is. Az erre vonatkozó kérelmet kötelező cégbejegyeztetés esetén a cég létrejöttétől, a változás, 'illetőleg a törlés bejegyzésénél a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Jó tudni, hogy a cégbíróság 5000 forinttól 50 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt, aki az előzőekben említett kötelezettségét elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti. A törvényerejű rendelet részletesen előírja, hogy a cégbíróság részéről — az arra illetékes szerv indítványára — jogszabálysértés esetén milyen intézkedésekre kerülhet sor, s csupán példálózva említjük, hogy a cégbíróság megsemmisítheti a cég határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el, a megtámadott határozat végrehajtását, illetőleg — ha a törvényes működés nem biztosítható — a cég működését is felfüggesztheti. A jogszabály, amely a Magyar Közlöny idei 35. számában jelent meg. 1986. évi január hó 1. napján lép hatályba. Indokoltnak tartjuk felhívni a ifigyeimet a Munkaügyi Közlöny f. évi 15. számában megjelent, a gyermekintézményi térítési díjak alapjául szolgáló jövedelem megállapításának módjáról szóló tájékoztatóra, amely utal arra, hogy a táppénzszámítás szabályai ez év januárjától megváltoztak, s a táppénz alapja az eddigi bruttó jövedelem helyett a nyugdíjjáradékkal, általános jövedelem- adóval csökkentett jövedelem lett. Minthogy pedig a gyermekintézmények térítési díjainak megállapításához szükséges jövedelemigazolás a táppénz szabályaira épül; ezéken az igazolásokon is a nyugdíjjárulékkal, általános jövedelemadóval csökkentett, tehát a néttó jövedelmet kell kimutatni. A Pénzügyminisztérium részéről kiadott tájékoztató határozottan kimondja, hogy amennyiben a fentiektől eltérően történt az igazolás, s az így megállapított — szeptembertől érvényes — térítési díj magasabb lenne, mintha azt a nettó kereset alapján állapították volna meg, „új jövedelemigazolást kell kérni, illetve kiadni”. A művelődési miniszter, a pénzügyminiszter, az Országos Anyag- és Artuvatal elnöke és a Minis ztertanács Tanácsi Hivatala elnökének együttes irányelve módosítja a rendezvények és a kiadványok terén szükséges takarékosság érvényesítéséhez kiadott korábbi irányelvet, utal a rendezvények és kiaidvá- nyok terén indokolt takaré. kos gazdálkodás megvalósítása érdekében kiadott jogszabályra. és előírja, hogy az abban foglaltakat — miszerint a központi és helyi jelentőségű rendezvények és kiadványok területén mértéktartó takarékos gazdálkodást kell folytatni — a VII. ötéves tervidőszak programjainak kialakításakor is figyelembe kell venni. Az együttes irányelv a Művelődési Közlöny f. évi 17. számában olvasható. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke w Uj munkalehetőség Szakályban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A falusi lakosság helybeli foglalkoztatásának megoldását igyekszik segíteni a regölyi Kaposvölgye Termelőszövetkezet újabb vállalkozása. A szakályi termőföldeken is gazdálkodó termelőszövetkezet, átalakítva cukor, és lisztcsomagoló üzemét, Varrodát indított be a községben. Szakályban a Tolna Megyei Tejipari Vállalat a tejüzem működését néhány éve megszüntette, ezzel csökkent a helybeli foglalkoztatási lehetőség. A község vezetői azóta több ízben és fórumon keresték az újabb munkalehetőség megteremtését. A jelenlegi vállalkozás 26 nő részére biztosít munkaalkalmat, időt takarítva meg az ingázás elmaradásával. A már beindított üzem a Szikra Ruházati Szövetkezet kooperációs partnere. A szövetkezet szabott anyagokat, azokhoz kellékeket biztosít, a varrodában dolgozók pedig késszé állítják össze a mindig más-más összetételű felsőruházati munkadarabokat. A betanulási időszakban — amely három hónap — egyszerűbb műveleteket kívánó ruhákkal dolgoznak. Ez idő alatt fix fizetést biztosít a téesz számukra. A begyakorlás után teljesítménybérezésben fognak részesülni. A későbbiékben — megfelelő létszám esetén — lehetőség leszxa két műszakos termelésre is, ezzel is szélesedhet a munkavállalók köre, mondották a termelőszövetkezet vezetői. Bárdos Lászlóné % Az új varrodában Készülnek az első ruhadarabok
