Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-14 / 241. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 241. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. október 14., hétfő Mai számunkból KAPCSOLATUNK AZ EURÓPAI KULTÚRÁVAL (3. old.) ÜJ MUNKALEHETŐSÉG szakAlyban (4. old.) BRAVÓ, DOMBÓVÁRI VMSE! (5. old.) A BÉRI BALOGH ADAM MEGYEI MÚZEUM (3. old.) Egységben, tettekre készen „Kormánypárti vagyok és azt hiszem a jelenlévők valamennyien azok.” Nagy József Baranya megyei képviselőt idézem, aki elsőnek szólalt fel az Országgyűlés őszi ülésszakán, mintegy megadva a vita alaphangját, amely aztán hasonló módon folytatódott két napon keresztül. Ez az országgyűlési vita az újoncok véleményét is tükrözte, azokét is, akik a hivatalos jelöltek helyett kerültek be a Parlamentbe és természetesen a régi, kipróbált képVivsélőkét is, akikre megfontoltságuk, tapasztalataik alapján számíthat a kormányzat. Most olyan időket élünk, amikor erre az egységre, támogatásra igencsak szükség van, hisz népgazdaságunk hajója zajló vizeken halad, és igen nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a leselkedő veszélyeket elhárítsuk. A kormány programja tükrözi komoly és mélyreható gondjainkat. Nehezebb körülmények között, kisebb erőforrásokkal, nagyobb eredményeket kell elérnünk, és minél gyorsabban, hisz máris lemaradás tapasztalható a korábbi évekhez, deklarált gazdasági elképzeléseinkhez, lassabban haladunk előre, sőt stagnálás is jelentkezik több fontos területen. Nem kielégítő a beruházások üteme, hatékonysága, nehezen váltódik át a termékszerkezet az új elképzelések irányába. Lassan haladnák, alig érzékelhetők az életszínvonalat kedvezően befolyásoló erőfeszítések, elfutottak és futnak ma is az árak, és ha a közelgő új VII. ötéves tervidőszak lehetőségeit vizsgáljuk, bizony kevésnek tűnik az évi kétszázalékos életszínvonal-emelés, pedig ez voltaképpen csak a szin- tentartáshoz elég, ami fő feladatunk lesz a következő években. A miniszterelnöki előterjesztés kategorikus keltjeivel oldalakat lehetne megtölteni. Ugyanaz a helyzet a VII. ötéves terv lassanként kikristályosodó célkitűzéseire vonatkozóan is. De a számok helyett ismét csak visszatérnék a baranyai képviselő kijelentéséhez. Mert jövőnk alapja, tetteink mozgatóereje a nép bizalma a párt és kormányzat iránt, ez a bizalom ösztönöz bennünket a lehetetlennek látszó feladatok megoldására, ez ad reményt a sikertelenségek, kudarcok idején, ez hiteti el velünk a már-már hihetetlent is, és mozgósítja a népet újabb és újabb erőfeszítésekre. A bizalom persze nem kinyilakkozásokból születik, és nemesük akkor virágzik, amikor minden jól megy. Sőt, talán éppen a gondok, nehézségek idején a legerősebb, mert akkor van a legnagyobb szükség rá. Persze a bizalom sem nő magától. A jó politikát, az építésben elért sikert erősíti és táplálja az, ha van kikben és miért bízni. A tétel fordítva is érvényes. Nem lehet mindig fiaskót vallani, veszteni, visszavonulni, mert ez aláássa, meggyengíti a bizalmat. Régi mondás és eléggé hitelesen hangzik, hogy ahol a gond belép az ajtón, onnan a bizalom elmenekül az ablakon keresztül. Ma már nem lehet önkritikákkal elintézni azt a minden becsületesen dolgozó embert irritáló tényt, hogy az életszínvonal fejlődése helyett immár évek óta stagnálás, sőt egyes, igen számottevő rétegeknél visszaesés tapasztalható. Hosszasan lehetne folytatni a sort, de mostanában nincs szükség a nagy, leleplező dörgedelmekre. Már csak azért sem, mert a miniszterelnöki beszámolóban imponáló nyíltsággal és őszinteséggel került terítékre politikai és gazdasági életünk valamennyi gondja, tevékenységünk összes számottevő problémája, hibája, mulasztása. Irányítási rendszerünket a szocialista tervgazdálkodás és a szabályozott piac törvényei alapján kell továbbfejleszteni. Olyan ár- és bérpolitikát kell megvalósítani, amellyel a tervidőszak első felében megőrizzük, később pedig érzékelhetően fejleszteni tudjuk a reálbérek átlagos színvonalát. Az árak a tényleges és szükséges ráfordításokat tükrözzék. Meg kell akadályozni az árak indokolatlan emelését. Az áruellátás szintén krónikus pontja az élet minőségének, tehát javítani kell rajta. A reáljövedelmek évi kétszázalékos emelése látszatra kevés, de megvalósítása így is nagy erőfeszítéseket kíván. Jobban kell vigyázni arra is, hogy a termelés párhuzamosan növekedjék a fogyasztással. A tizenöt éves lakásépítési terv folytatását is nehezebb kimondani, mint megvalósítani. Új utakat is kell keresni a fiatalok lakásigényeinek kielégítésére. Ez most generális kérdés, mondhatni az ország jövője függ tőle. A tudományos kutatást, a kultúrát, a művészetet, a közoktatást jobban fel kell karolni a jövőben. Ez azt is jelenti, hogy a kultúrát nem kívánjuk üzletággá tenni, az alapvető gazdasági, szervezeti, személyi feltételek biztosítása az állam, a kormányzat feladata marad továbbra is. A megnövekvő feladatok hatékonyabb államigazgatási, kormányzati tevékenységet feltételeznek, és a közéleti tisztaságot, a szocializmustól idegen jelenségek elleni határozott fellépést, a közrend és közbiztonság további erősítését, az állami ellenőrzés hatékonyabbá tételét. Ezekre és még számtalan ide tartozó feladatokra voksolt az országgyűlés, amikor a kormány programját elfogadta. A VII. ötéves terv persze még nem teljes. Végleges formájában a parlament elé kerül majd. A képviselők egységes igenje azonban biztosítékot jelent arra, hogy az eddigi úton kívánunk haladni, de határozottabban, céltudatosabban és fegyelmezettebben. vasvari f. Falugyűlésekről jelentjük II népfrontbizottságok többségét már megválasztották Nagy az érdeklődés és a tenni akarás Mire ezek a sorok megjelennek, a községi, a városokban pedig a körzeti népfrontbizottságokat megválasztották. A 104-ből a héten már csak 30 falugyűlés és három körzeti népfronttanácskozás lesz. A legfontosabb tapasztalat, hogy várákozáson felül nagy volt az érdeklődés a falugyűlések iránt. A korábbi tendenciák felerősödtek. Többen vettek részt a kis települések tanácskozásain, mint a nagyközségekben. A városokban változó az érdeklődés, de Tamásiban például a körzeti nép- frontbizottságok megalakulása óta lett nagyobb az állampolgárok aktivitása. Mindez nyilván abból következik, hogy az embereket a saját, közvetlen környezetük ügyei és tennivalói érdeklik elsősorban. A következő tapasztalat éppen az, hogy az állampolgárok tenni akarnak településükért, azt is tudják, hogy melyek a legfontosabb tennivalók az adott helyen és annak előmozdításáért szívesen tevékenykednek. Néhány adat talán jobban alátámasztja az eddig elmondottakat. Fácánkerten 110-en, öcsényben 234-en, Faddon 170-en, de Gyönkön például hatvanan, Simon- tornyán pedig 150-en voltak jelen a falugyűlésen, Tamásiban csak az I-es körzetben hetvenen jelentek meg a tanácskozáson. Általában tíz körül mozog a lakossági hozzászólások száma — ebben természetesen nincsenek benne azok, akiknek feladatuk, hogy hozzászólóként szerepeljenek —, de volt, ahol 15-en mondták el véleményüket. A falugyűlések első napirendje mindenütt a népfrontbizottság beszámolója volt az ötéves munkáról. A legtöbb községben elismerően szóltak a népfront tevékenységéről. Természetesen elhangzottak kritikai megjegyzések is, de ezek is abban a formában, hogy legyen aktívabb, kezdeményezőhb a népfrontbizottság a tennivalók megszervezésében. A beszámolókon az adott település, vagy közös tanács, az áfészek, a termelőszövetkezetek és más gazdasági egységek vezetői vettek részt. A kérdésekre tehát érdemi választ kaphattak az állampolgárok. A felvetett javaslatok, problémák településenként eltérőek voltak, néhány kérdés ismétlődően felvetődött. Ezek közé tartozik a vízellátás — ahol nincs megfelelő ivóvíz — és az utak állapota. Pontosabban az igény a szilárd burkolatú útra, a járdák esetében már a felújítás a feladat. Sok kisebb községben a temetőket kell rendbe tenni. Van panasz a kenyér minőségére, a szállítás idejére, a közlekedésre, a körzeti orvosi ügyeletekre és még sok másra. Sok szó esett a szemétszállításról és a környezetvédelemről is. Kiemelt kérdés volt a településfejlesztés is, hiszen a (Folytatás a 2. oldalon.) Radzsiv Gandhi fogadta Falu végi Lajost Radzsiv Gandhi indiai kormányfő szombaton Üj-Delhiben fogadta Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettest, aki a magyar gazdasági napok rendezvényein tartózkodik az indiai fővárosban. A találkozó keretében eszmecserét folytattak a nemzetközi politikai kérdésekről, a magyar—indiai kapcsolatok bővítéséről és a gazdasági együttműködés jövőben lehetséges kiterjesztéséről. Választások Lengyelországban Nagy volt az aktivitás a tegnapi lengyel parlamenti képviselőválasztáson: a délelőtti órákban Valamivel többen járultak már az urnák elé, mint az 1984-es választáson a nap első felében — közölte Jerzy Urban kormányszóvivő déli sajtótájékoztatóján. — Nőtt az érdeklődés a fiatalok körében is: vidéki jelentések szerint a szavazók között több volt a fiatal, mint tavaly. Auróra színjátszófesztivál A zalaegerszegiek vitték el a pálmát Vasárnap, a kora délutáni órákban hirdettek eredményt a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kistermében, az idei Auróra országos színjátszóverseny és -fesztivál mezőnyében. A péntektől tegnapig tartó művészeti vetélkedőn részt vett nyolc színjátszó együttes igényességről, szakmai rátermettségről és elhivatottságról tett tanúbizonyságot. Az amatőr színpadok népes mezőnyében szaktudásával a zalaegerszegi Reflex Színpad végzett az első helyen, rendező Merő Béla. Másodikként a budapesti Metró színpad végzett, a Mészáros Tibor rendezte Ivanov című darabbal. Ugyancsak második helyezést ért el a székesfehérvári Videoton Színpad — rendező Boldizsár Péter. A harmadik helyezést megosztva három színjátszó együttes kapta. A Dunaföld- vári Játékszín, a jászfény- szarui Fortuna együttes és a nyíregyházi Bessenyei Színkör. Mielőtt még a zsűri elnökét, Keleti Istvánt, az Arany János Színház igazgatóját, az ASZIOT elnökét a megméretésről kérdeztük volna, már tudtuk, hogy az élen végzett színjátszó együttesek milyen jutalommal távoztak e rendezvénynek otthont adó szekszárdi művelődési központból. Az első díjas együttes szovjetunióbeli utazáson vesz részt. A másodikként végzettek résztvevői lesznek a jöA hajnalok itt csendesek című darabot a nyíregyházi Bessenyei Színkör adta elő Örkény István: A zsugori uram című produkcióját a Dunaföldvári Játékszín mutatta be vőre is megrendezendő du- naföldvári nemzetközi színjátszótábornak. A harmadikként végzett három amatőr együttes pedig pénzjutalomban részesül. A zsűrielnök Keleti Istvántól kérdeztük, milyen színvonalon mutatták be műsoraikat a hazai amatőr színjátszó együttesek. — Az Auróra szavalóverseny már néhány héttel ezelőtt lezajlott. Ezt közvetítette akkor a rádió és a televízió. A színjátszófesztiválra, a szekszárdi helyszínre, válogatás révén jutott csoportokról azt mondom, hogy műsoruk tekintetében az elő- zsűri az esztétikai értékre gondolt elsőként. Az előzsű- ri nagyon jól végezte a feladatát. Az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb műsorát nézhettük végig itt Szek- szárdon. — Milyennek találja az amatőr színpadok műsorát? — Ügy érzem, kiléptünk már a korábbi hullámvölgyből. Itt minden produkció színvonalas volt. Különösen a kétszemélyes kamaradarab, majd a jászfényszarui falusi együttes műsora. Ám nem folytatom. Minden együttes bizonyította tehetségét. Élmény volt részt venni ezen a fesztiválon. Az eredményt igazoló leveleket a Szekszárdi Babits Mihály Városi és Megyei Művelődési Központ kistermében Biró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára adta át az együttesek képviselőinek. szíj —' ka
