Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 241. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. október 14., hétfő Mai számunkból KAPCSOLATUNK AZ EURÓPAI KULTÚRÁVAL (3. old.) ÜJ MUNKALEHETŐSÉG szakAlyban (4. old.) BRAVÓ, DOMBÓVÁRI VMSE! (5. old.) A BÉRI BALOGH ADAM MEGYEI MÚZEUM (3. old.) Egységben, tettekre készen „Kormánypárti vagyok és azt hiszem a jelenlévők valamennyien azok.” Nagy József Baranya megyei kép­viselőt idézem, aki elsőnek szólalt fel az Országgyűlés őszi ülésszakán, mintegy megadva a vita alaphangját, amely aztán hasonló módon folytatódott két napon ke­resztül. Ez az országgyűlési vita az újoncok vélemé­nyét is tükrözte, azokét is, akik a hivatalos jelöltek helyett kerültek be a Parlamentbe és természetesen a régi, kipróbált képVivsélőkét is, akikre megfontolt­ságuk, tapasztalataik alapján számíthat a kormányzat. Most olyan időket élünk, amikor erre az egységre, támogatásra igencsak szükség van, hisz népgazdasá­gunk hajója zajló vizeken halad, és igen nagy erőfe­szítésre van szükség ahhoz, hogy a leselkedő veszé­lyeket elhárítsuk. A kormány programja tükrözi ko­moly és mélyreható gondjainkat. Nehezebb körülmé­nyek között, kisebb erőforrásokkal, nagyobb eredmé­nyeket kell elérnünk, és minél gyorsabban, hisz már­is lemaradás tapasztalható a korábbi évekhez, dekla­rált gazdasági elképzeléseinkhez, lassabban haladunk előre, sőt stagnálás is jelentkezik több fontos terüle­ten. Nem kielégítő a beruházások üteme, hatékonysá­ga, nehezen váltódik át a termékszerkezet az új el­képzelések irányába. Lassan haladnák, alig érzékel­hetők az életszínvonalat kedvezően befolyásoló erőfe­szítések, elfutottak és futnak ma is az árak, és ha a közelgő új VII. ötéves tervidőszak lehetőségeit vizs­gáljuk, bizony kevésnek tűnik az évi kétszázalékos életszínvonal-emelés, pedig ez voltaképpen csak a szin- tentartáshoz elég, ami fő feladatunk lesz a következő években. A miniszterelnöki előterjesztés kategorikus keltjeivel oldalakat lehetne megtölteni. Ugyanaz a helyzet a VII. ötéves terv lassanként kikristályosodó célkitűzéseire vonatkozóan is. De a számok helyett is­mét csak visszatérnék a baranyai képviselő kijelenté­séhez. Mert jövőnk alapja, tetteink mozgatóereje a nép bi­zalma a párt és kormányzat iránt, ez a bizalom ösz­tönöz bennünket a lehetetlennek látszó feladatok meg­oldására, ez ad reményt a sikertelenségek, kudarcok idején, ez hiteti el velünk a már-már hihetetlent is, és mozgósítja a népet újabb és újabb erőfeszítésekre. A bizalom persze nem kinyilakkozásokból születik, és nemesük akkor virágzik, amikor minden jól megy. Sőt, talán éppen a gondok, nehézségek idején a legerősebb, mert akkor van a legnagyobb szükség rá. Persze a bizalom sem nő magától. A jó politikát, az építésben elért sikert erősíti és táplálja az, ha van kikben és miért bízni. A tétel fordítva is érvényes. Nem lehet mindig fiaskót vallani, veszteni, visszavonulni, mert ez aláássa, meggyengíti a bizalmat. Régi mon­dás és eléggé hitelesen hangzik, hogy ahol a gond be­lép az ajtón, onnan a bizalom elmenekül az ablakon keresztül. Ma már nem lehet önkritikákkal elintézni azt a minden becsületesen dolgozó embert irritáló tényt, hogy az életszínvonal fejlődése helyett immár évek óta stagnálás, sőt egyes, igen számottevő réte­geknél visszaesés tapasztalható. Hosszasan lehetne folytatni a sort, de mostanában nincs szükség a nagy, leleplező dörgedelmekre. Már csak azért sem, mert a miniszterelnöki beszámolóban imponáló nyíltsággal és őszinteséggel került teríték­re politikai és gazdasági életünk valamennyi gondja, tevékenységünk összes számottevő problémája, hibája, mulasztása. Irányítási rendszerünket a szocialista tervgazdálko­dás és a szabályozott piac törvényei alapján kell to­vábbfejleszteni. Olyan ár- és bérpolitikát kell megva­lósítani, amellyel a tervidőszak első felében megőriz­zük, később pedig érzékelhetően fejleszteni tudjuk a reálbérek átlagos színvonalát. Az árak a tényleges és szükséges ráfordításokat tükrözzék. Meg kell akadá­lyozni az árak indokolatlan emelését. Az áruellátás szintén krónikus pontja az élet minőségének, tehát ja­vítani kell rajta. A reáljövedelmek évi kétszázalékos emelése lát­szatra kevés, de megvalósítása így is nagy erőfeszí­téseket kíván. Jobban kell vigyázni arra is, hogy a termelés párhuzamosan növekedjék a fogyasztással. A tizenöt éves lakásépítési terv folytatását is nehezebb kimondani, mint megvalósítani. Új utakat is kell ke­resni a fiatalok lakásigényeinek kielégítésére. Ez most generális kérdés, mondhatni az ország jövője függ tőle. A tudományos kutatást, a kultúrát, a művészetet, a közoktatást jobban fel kell karolni a jövőben. Ez azt is jelenti, hogy a kultúrát nem kívánjuk üzletággá tenni, az alapvető gazdasági, szervezeti, személyi fel­tételek biztosítása az állam, a kormányzat feladata ma­rad továbbra is. A megnövekvő feladatok hatékonyabb államigazga­tási, kormányzati tevékenységet feltételeznek, és a köz­életi tisztaságot, a szocializmustól idegen jelenségek el­leni határozott fellépést, a közrend és közbiztonság to­vábbi erősítését, az állami ellenőrzés hatékonyabbá té­telét. Ezekre és még számtalan ide tartozó feladatokra voksolt az országgyűlés, amikor a kormány program­ját elfogadta. A VII. ötéves terv persze még nem teljes. Végleges formájában a parlament elé kerül majd. A képvise­lők egységes igenje azonban biztosítékot jelent arra, hogy az eddigi úton kívánunk haladni, de határozot­tabban, céltudatosabban és fegyelmezettebben. vasvari f. Falugyűlésekről jelentjük II népfrontbizottságok többségét már megválasztották Nagy az érdeklődés és a tenni akarás Mire ezek a sorok megje­lennek, a községi, a váro­sokban pedig a körzeti nép­frontbizottságokat megvá­lasztották. A 104-ből a hé­ten már csak 30 falugyűlés és három körzeti népfront­tanácskozás lesz. A legfontosabb tapaszta­lat, hogy várákozáson felül nagy volt az érdeklődés a falugyűlések iránt. A ko­rábbi tendenciák felerősöd­tek. Többen vettek részt a kis települések tanácskozá­sain, mint a nagyközségek­ben. A városokban változó az érdeklődés, de Tamási­ban például a körzeti nép- frontbizottságok megalaku­lása óta lett nagyobb az ál­lampolgárok aktivitása. Mindez nyilván abból kö­vetkezik, hogy az embereket a saját, közvetlen környeze­tük ügyei és tennivalói ér­deklik elsősorban. A követ­kező tapasztalat éppen az, hogy az állampolgárok ten­ni akarnak településükért, azt is tudják, hogy melyek a legfontosabb tennivalók az adott helyen és annak elő­mozdításáért szívesen tevé­kenykednek. Néhány adat talán jobban alátámasztja az eddig el­mondottakat. Fácánkerten 110-en, öcsényben 234-en, Faddon 170-en, de Gyönkön például hatvanan, Simon- tornyán pedig 150-en voltak jelen a falugyűlésen, Tamá­siban csak az I-es körzet­ben hetvenen jelentek meg a tanácskozáson. Általában tíz körül mozog a lakossági hozzászólások száma — eb­ben természetesen nincsenek benne azok, akiknek felada­tuk, hogy hozzászólóként sze­repeljenek —, de volt, ahol 15-en mondták el vélemé­nyüket. A falugyűlések első napi­rendje mindenütt a nép­frontbizottság beszámolója volt az ötéves munkáról. A legtöbb községben elismerő­en szóltak a népfront tevé­kenységéről. Természetesen elhangzottak kritikai meg­jegyzések is, de ezek is ab­ban a formában, hogy legyen aktívabb, kezdeményezőhb a népfrontbizottság a tenniva­lók megszervezésében. A beszámolókon az adott település, vagy közös tanács, az áfészek, a termelőszövet­kezetek és más gazdasági egységek vezetői vettek részt. A kérdésekre tehát érdemi választ kaphattak az állam­polgárok. A felvetett javaslatok, problémák településenként eltérőek voltak, néhány kér­dés ismétlődően felvetődött. Ezek közé tartozik a vízel­látás — ahol nincs megfelelő ivóvíz — és az utak állapota. Pontosabban az igény a szi­lárd burkolatú útra, a jár­dák esetében már a felújí­tás a feladat. Sok kisebb községben a temetőket kell rendbe tenni. Van panasz a kenyér minőségére, a szállí­tás idejére, a közlekedésre, a körzeti orvosi ügyeletekre és még sok másra. Sok szó esett a szemétszállításról és a környezetvédelemről is. Kiemelt kérdés volt a te­lepülésfejlesztés is, hiszen a (Folytatás a 2. oldalon.) Radzsiv Gandhi fogadta Falu végi Lajost Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő szombaton Üj-Del­hiben fogadta Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettest, aki a magyar gazdasági na­pok rendezvényein tartózko­dik az indiai fővárosban. A találkozó keretében esz­mecserét folytattak a nem­zetközi politikai kérdésekről, a magyar—indiai kapcsola­tok bővítéséről és a gazda­sági együttműködés jövőben lehetséges kiterjesztéséről. Választások Lengyelországban Nagy volt az aktivitás a tegnapi lengyel parlamenti képviselőválasztáson: a dél­előtti órákban Valamivel többen járultak már az ur­nák elé, mint az 1984-es vá­lasztáson a nap első felében — közölte Jerzy Urban kor­mányszóvivő déli sajtótájé­koztatóján. — Nőtt az érdek­lődés a fiatalok körében is: vidéki jelentések szerint a szavazók között több volt a fiatal, mint tavaly. Auróra színjátszófesztivál A zalaegerszegiek vitték el a pálmát Vasárnap, a kora délutáni órákban hirdettek ered­ményt a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kistermében, az idei Auróra országos színjátszó­verseny és -fesztivál mező­nyében. A péntektől tegna­pig tartó művészeti vetélke­dőn részt vett nyolc szín­játszó együttes igényesség­ről, szakmai rátermettség­ről és elhivatottságról tett tanúbizonyságot. Az amatőr színpadok né­pes mezőnyében szaktudá­sával a zalaegerszegi Reflex Színpad végzett az első he­lyen, rendező Merő Béla. Másodikként a budapesti Metró színpad végzett, a Mé­száros Tibor rendezte Ivanov című darabbal. Ugyancsak második helyezést ért el a székesfehérvári Videoton Színpad — rendező Boldi­zsár Péter. A harmadik helyezést megosztva három színjátszó együttes kapta. A Dunaföld- vári Játékszín, a jászfény- szarui Fortuna együttes és a nyíregyházi Bessenyei Szín­kör. Mielőtt még a zsűri elnö­két, Keleti Istvánt, az Arany János Színház igazgatóját, az ASZIOT elnökét a meg­méretésről kérdeztük volna, már tudtuk, hogy az élen végzett színjátszó együttesek milyen jutalommal távoztak e rendezvénynek otthont adó szekszárdi művelődési köz­pontból. Az első díjas együttes szovjetunióbeli utazáson vesz részt. A másodikként végzet­tek résztvevői lesznek a jö­A hajnalok itt csendesek című darabot a nyíregyházi Bessenyei Színkör adta elő Örkény István: A zsugori uram című produkcióját a Dunaföldvári Játékszín mutatta be vőre is megrendezendő du- naföldvári nemzetközi szín­játszótábornak. A harmadik­ként végzett három amatőr együttes pedig pénzjutalom­ban részesül. A zsűrielnök Keleti Ist­vántól kérdeztük, milyen színvonalon mutatták be műsoraikat a hazai amatőr színjátszó együttesek. — Az Auróra szavalóver­seny már néhány héttel ez­előtt lezajlott. Ezt közvetí­tette akkor a rádió és a tele­vízió. A színjátszófesztivál­ra, a szekszárdi helyszínre, válogatás révén jutott cso­portokról azt mondom, hogy műsoruk tekintetében az elő- zsűri az esztétikai értékre gondolt elsőként. Az előzsű- ri nagyon jól végezte a fel­adatát. Az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb műsorát nézhettük végig itt Szek- szárdon. — Milyennek találja az amatőr színpadok műsorát? — Ügy érzem, kiléptünk már a korábbi hullámvölgy­ből. Itt minden produkció színvonalas volt. Különösen a kétszemélyes kamarada­rab, majd a jászfényszarui falusi együttes műsora. Ám nem folytatom. Minden együttes bizonyította tehet­ségét. Élmény volt részt ven­ni ezen a fesztiválon. Az eredményt igazoló le­veleket a Szekszárdi Babits Mihály Városi és Megyei Művelődési Központ kister­mében Biró Gyula, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára adta át az együttesek képviselőinek. szíj —' ka

Next

/
Oldalképek
Tartalom