Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

12 TvEPÜJSÄG 1985. Oktober 12. MAGAZIN Uli állll MAGAZIN kl MAGAZIN »MAGAZIN |ä*i MAGAZIN KpM^ MAGAZIN MAGAZIN „ MAGAZIN : MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ötmillió „bűnöző” Vita robbant ki az angol parlamentben az országos rendőrségi számítógép körül, amikor a nyilvánosságra hozott számok felfedték, mennyi priuszt tartanak nyil­ván. A belügyminisztérium írásbeli közlése szerint ez év májusában 4 974 479 embert tartották számon a bűnözők nyilvántartásában és több, mint 3,5 millió ujjnyomat- sorozatot tárolnak. Mr. Gerald Kaufmann munkáspárti belügyi szóvivő kijelentette: „Ez rendkívül zavaró. Tudni akarjuk, kik ezek a bűnözők, elítélték-e őket, és mióta tartják nyil­ván ezeket a priuszokat. A kérdés az, ki a bűnöző? Olyan ember, akit bűncse­lekmény miatt elítéltek, és ha igen, akkor mikor? Ha közlekedési vétséget követett el az ember 1949-ben, akkor szerepel-e a listában vagy csak akkor, ha gyilkosságot 1984-ben? Aggasztó, hogy a felnőtt lakosság egytizedének neve szerepel a rendőrségi számítógépben.” A nyilvántartott bűncse­lekmények a gyilkosságtól és más erőszakos bűncselek­ményéktől, köztük a halált vagy súlyos sérülést okozó közlekedési bűncselekmé­nyektől, a kábítószeres bűn­cselekményekig, betörésig, lopásig, csalásig, zsarolásig és emberrablásig terjednek. A lázadás, az illegális egye­sülés és az állam elleni bűn­tettek is szerepelnek a nyil­vántartásban. A honatyák égjük gondja az, hogy a. számítógéphez való könnyű hozzáférés min­den rendőr számára azt jelenti, hogy bármilyen té­vedés súlyos következmé­nyekkel járhat. A repülés bajnokai Csak kevés madár repülé­si művészete fejlett annyira, hogy órákig szárnycsapás nélkül haladjon tetszőleges irányba, még széllel szemben is. Ennek a képességnek mes­terei a viharmadarak és az albatroszok. Az utóbbiak a nyílt tengerek legnagyobb testű madarai. A szárazföldi vitorlázó repülő madarak az emelkedő légáramlással vite. tik magukat a levegőben az erősen felmelegedett talaj, sziklafalak felett, vagy a zi­vatarbetörés előtt keletkezett légáramlaton. Az albatroszok vitorlázó repülése azokat a légáramlatokat használja ki, amelyek a széltől mozgatott tengerfelszínen támadnak, s hajtóerejüket azokat a vál­tozó irányú és sebességű áramlatoktól nyeri, amelye­ket a hullámok adnak át a levegőnek. Ha az albatrosz a széllel repül, veszít a re­pülése magasságából, s ezt akkor nyeri vissza, ha az el. lenszelet keresztezi. A vitor­lázáshoz természetesen friss tengeri szélre van szüksége. Gyenge szélben mozgatnia kell a szárnyait, mint más madárnak. Az albatroszok egyébként a déli tengereket és a Csendes-óceán északi részét lakják. A kifejlett ma­darak tekintélyes nagyságú­ak, — hosszuk 1,35 m, sú­lyuk 9—12 kg. A viharmadarak is vala­mennyien tengerlakók, a parton csak a költés idején A Nyugat-Antarktisz partjain megpihenő óriási vihar- madárpár. Hosszuk 80 cm, szárnyuk fesztávja 280 cm. tartózkodnak. Szintén kitar­tó repülők, vándorútjaik a njrílit óceánok levegőjárásai­hoz alkalmazkodnak. Rend­szerint hátszéllel vonulnak. Ha közben más irányú ten­geráramlattal találkoznak, akkor azután mennek, mivel a táplálék mennyisége a fő vonzóerő. A különböző ten­geri állatokat repülés közben a víz felszínéről szedik ösz- sze, de egyesek a vízbe is lebuknak a zsákmány után. A hulladékot, a dögöket és főleg amit a halászhajók visszadobnak a tengerbe, egyaránt elfogyasztják. A gyomrukban készült olajos péppel etetik fiókáikat, ame­lyek dús pihetollazatuk mi­att szüleiknél testesebbnek látszanak. Ha veszély fenye­geti őket, az albatroszokhoz hasonlóan gyamorolajat fecs­kendeznek támadóikra. Díszhalak az Amazonasból A világ legnagyobb folyó- jából, az Amazonasból éven­te tömegével halásszák ki azokat a parányi halakat, mélyekét aztán mint akvá­riumi díszhalakat, elsősorban Nyugat-Európába, az Egye­sült Államokba és Japánba exportálnak. Kereskedelmi becslések szerint tavaly több mint 13 millió díszhalat in­dítottak távoli útjára az Amazonas-parti metropolis­ból, Manausból. A díszhalak közé tartozik a vérengző, húsevő pirája is, melynek gondozásánál még tapasztalt akvaristák esetében is nagy elővigyázatosságra van szük­ség. A hét karikatúrája Egyre hidegebb az időjárás Az osztrákoknak az az ér­zése, hogy az időjárás egyre romlik, nem csal. A bécsi meteorológiai megfigyelő ál­lomás szerint az ötvenes évek óta állandóan romlik az idő. Az utóbbi száz év legszebb nyaral a negyvenes években voltak. Ausztriában abban az időben átlagosan 2,5 fokkal volt melegebb, mint napja­inkban. Az időjárás változásai Ausztriában az utóbbi har­minc évben tekintélyes inga­dozásokat mutatnak. így a csapadék mennyisége a nyá­ri hónapokban az évszázad kezdetétől a negjrvenes éve­kig — az optimumig — felé­re csökkent, majd a hetvenes évékben ismét elérte a szá­zadforduló körüli értékeket. Egyébként az évi átlagos hőmérséklet nemcsak Auszt­riában, hanem az egész föl­dön csökken. Az 1982. és 1983. évi két forró nyár csak statisztikai kivétel volt. Azt azonban, hogy újabb jégkor­szak várható, a meteoroló­gusok valószínűtlennek tart­ják. Sóhaj — Minden rendben lenne a vállalatomnál — sóhajt az igazgató — csak a gyár­tás ne menne annyira rosz­szul! Csontcement A Német Szövetségi Köz­társaságban kifejlesztett új­fajta csontcement az izületi műtétek után megakadályoz­za a kötőszövet képződését a cement és a csont között, így a műtéttel beültetett pro­tézis nem lazulhat ki, elke­rülhető az újabb műtét. A szilíciumfoszfát alapú bioak­tiv keramikus anyagra ránő a csontszövet, gyesül vele, tartós, jól terhelő kötést al­kot; folyamatos átmenet ala­kul ki a szervetlen implan- tátum között. A hagyományos csontcementtel is kombi­nálható, a „beépített” anti­biotikumokat lassan adja le a szövetekbe. Szél a városban A tudósok véleménye sze­rint a légáramlatok útjában álló magas házak okozzák a nagyvárosokban a heves szél­rohamokat. Laboratóriumi körülmények között egész lakóterületek makettjeit ké­szítik el, és speciális kamrá­ba helyezik azokat. A kam­rába ezután aeroszolt bocsá­tanak és megfigyelik, hogy az a mini felhőkarcolókat kerülgetve hogyan változtat­ja áramlásának irányát. A kutatások eredményeként a tudósok különféle berendezé­seket tudtak javasolni a vá­rosban keletkező heves szél­rohamok csökkentésére. Kisebb méret, nagyobb teljesítmény A ma, de még inkább a holnap technikáját messze­menően az elektronika hatá­rozza meg, akár a híradás- és távközléstechnika legsa­játosabb területem, akár pe­dig a termelésben és a hiva­tali ügykezelésben, ahol az automatizálás jegyében ada­tok, mért értékek és infor­mációk gyűjtése, átvitele és elosztása, valamint tárolása és feldolgozása céljából a legkülönfélébb formában al­kalmazzák. A szerszámgépek programvezérlése, a vegyi folyamatok automatizálása ma éppen úgy a műszaki fejlesztés homlokterébe ke­rült, mint az együttműködő hálózatökba kapcsolt erő­művek távvezérlése és táv- szabályozása. Mindez a tö­rekvés csak akkor válhatott igazán reálissá, amikor az elektronikai berendezések alkatrészeit — a megbízha­tóság növelésével — kisebbí­teni sikerült. A miniatürizálás azonban nem öncél, sőt a helyigény csökkentésén kívül a műkö­dési megbízhatóság eddig nem remélt távlatait nyitja meg. A csupán nagyító alatt, gondos tisztaságban szerel­hető alkatrészek szabványos lapkákon helyezkednek el. Az ilyen egységek közönséges javításáról szó sem lehet, inkább kicserélik őket, s a rosszat egyszerűen eldobják, ami olcsóbb, és a hosszú élet­tartam miatt célszerűbb megoldás. Ezek az elemek már a miniatürizálás jegyében készültek Miért nyalják sebeiket az állaiok? A tudósokat régóta foglal­koztatja a kérdés, miért nyalják sebeiket az állatok. A Bázelben megjelenő Phar­ma Information most arról tudósított, hogy nemrég fel­fedezték: az állatok nyála egy úgynevezett idegnöveke­dési faktort, olyan fehérje- vegyületet tartalmaz, mely valószínűleg a természetes immunrendszer egy specifi­kus terültét aktivizálja. A felfedezés nagy jelentőségű lehet, mert lehetővé teszi, hogy ennek a faktornak az izolálása útján módot talál­janak az emberi sebgyógyu­lási folyamat meggyorsításá­ra. A fizika nagyjai A rejtvény sorai között 14 világhírű (Nobel-díjas) fizikus nevét találják. VÍZSZINTES: X. Világhírű amerikai feltaláló, autodidakta fizikus; 1915-ben Nobel-dfjat kapott (A. Tamás). 6. A róla el­nevezett sugárzás felfedezője, német fizikus, 1901-ben Nobel- dfjat kapott. 12. Mozgásba jön. 13. ... szerep keres egy szer­zőt (Pirandello-darab). 14. Ne­mesített sárgarépa. 16. Lecsúsz­tatja a falatot. 17. Magyar szár­mazású angol elektromérnök; a holográfia! módszer felfede­zéséért 1971-ben Nobel-dfjat ka­pott. (Dénes.) 19. A Niébelung gyűrűje tetralógia törpe ková­csa. 20. Moszat. 21. Délnyugat­ázsiai ország. 23. Fözeléknövény. 24. Megszólítás. 26. A lumen rö­vidített jele. 28. Talaj kötő fa. 30. Nemzeti Vállalat rövidítése. 31. Princípium. 32. Rajzlap mé­ret. 34. ... Gallen. 36. Szovjet repülőgéptípus. 37. József Attila verse. 38. Görög matematikus és fizikus {kb. 150—100), a róla el­nevezett „Héron-labda" feltalá­lója. 40. Angol természettudós; nevéhez fűződik a gravitáció, a a fény tömegvonzás és fény tömeg­spektrumának felfedezése (Isa­ac, 1643—1727). 42. Orosz tudós; az antenna egyedüli és a drót­nélküli táviró egyik feltalálója. <A., 1859—1905.) 43. Az ellenség által megszállt területen fegyve­res ellenállást kifejtő harcos. 46. Keleti szőnyegfajta. 49. Régi Búlymérték. 50. Ellopja. 52. Mér­tani testek alkotói. 54. Cin. 55. A „Három a kislány” egyike. 56. Görög gépkocsik jele. 57. Ju­goszláv egyetemi város. 58. Köz­ség Veszprém megyében. 60. Or- mérték rövidítése. 61. Pokróc­szélek! 62. Kádban van! 63. Ezekből áll össze a tényállás. 65. Olasz férfinév (. .. Santelli.) 67. Vulkáni kőzet. 69. Nyakszőrme. 70. Semmi, franciául (RIEN). 71. Svéd mérnök (Nils Gustaf, 1869 1937), feltaláló. A világitóbóják gáztartályainál használható au­tomatikus szabályozók feltalálá­sáért 1912-ben Nobel-dtjat ka­pott. 72. Hízelgés. 73. Olasz fi­zikus (Enrico, 1901—54.); az újabb radioaktív elemek létre­hozásáért és magreakciók felfe­dezéséért 1938-ban Nobel-dijat kapott. FÜGGŐLEGES: 1. Német fizi­kus, a relativitáselmélet és a fo­tonelmélet megalkotója; 1922-ben Nobel-dijas (Albert, 1879—1955.) 2. Égtáj rövidített jele. 3. ötlet. 4. Római hadvezér, majd kegyet­len diktátor. 5. Kutrica. 6. Ame­rikai atomfizikus (Isidor Isaac). Atommagkutatásban elért ered­ményeiért 1944-ben Nobel-dijat kapott. 7. A táncos uzsonnák időpontja (két szó). 8. A gólyá­hoz című vers költőjének név­jele. 9. Ismert moszkvai nagy­áruház. 10. Tenor szerep A boly­gó hollandi című operában. 11. . . . est omen. 13. Hová. népie­sen. 15. Angol fizikus (eredeti nevén: Thomson, 1824—1907.) az abszolút hőmérsékleti skála be­vezetője. 17. Olasz orvos és ter­mészettudós (L. 1737—1798), az elektromos hatás felfedezője. 18. Szerb pálinka. 22. Kiejtett betű. 25. Teljesen beborít. 27. Orvosi névtáblákon látható rövidítés. 29. Páholja. 32. írásba foglalt. 33. Dögevő. 35. Tömegközlekedési jármű népszerű neve. 37. Más­hová tesz. 38. Támla nélküli konyhaszék. 39. A „kicsinyek klubja”, ahogy ők hívják. 4L Egykor független angol herceg­ség. 44. Tetőpont. 45. Negativ vá­lasz. 47. Olasz fizikus (Gugliel- mo, 1874—1937.); a drótnélküli táviró kifejlesztésében elért eredményeiért 1909-ben Nobel- dtjat kapott. 48. Magyar szárma­zású német fizikus (Fülöp, 18(2 —1947.), a katódsugarakkal kap­csolatos munkásságáért 1905-ben Nobel-dijat kapott. 51. Dolgos rovar. 53. Női név. 54. Debre­cenhez tartozó puszta. 56. A mondabeli agyagember. 58. A háború és halál Istene a germán mitológiában. 59. Eger várának hős védője volt (István). 61. Egykori francia főrend. 63. Kotyvalékban van! 64. Neves holland úszónő (Ada). 66. Há­rom a zenében. 68. Mint az 5. számú sor. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 6., 17., 38., 40., 42., 71., 73., a függőleges 1., 6., 15., 17., 47., 48. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztősé­gének címére: 7101 Szekszárd. Széchenyi u. 36., Pf.: 71. Bekül­dési határidő: október 18. A bo­rítékra, levelezőlapra kérjük, ír­ják rá: Rejtvény! A 39. heti, A must énekel című rejtvényünk megfejtése a kö­vetkező: „Elmervén a gazda Csavar rajta még, Majd magára hagyja Éjjelre a prést.” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Halász Sándorné, 7054 Tengelic Rákóczi u. 62.; Brandt Henrikné, 7185 Mucsfa, Kossuth L. u. 45.: Hor­váth Károly, 7140 Bátaszék, Ba­ross u. 2.: Farkas Béláné, 7200 Dombóvár, Bezeréd! u. 20.; Bán- hidi Adámné, 7161 Cikó. Kossuth u. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom