Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-10 / 238. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 238. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. október 10., csütörtök. FRANCIA SZOCIALISTÁK: EGY SOKARCÚ PÄRT (2. old.) MEZŐŐRÖK (3. old.) MUNKA — KÖNNYEBBEN (4. old.) ÜLTESSÜNK CSEMEGESZŐLŐT! (5. old.) UJ FORMÁBAN, JOBB FORMÁBAN? (3. old.) Az Országgyűlés őszi ülésszaka Ma megkezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka. A Minisztertanács lazt javasolta, hgy az új összetételű testület a ínyári alakuló ülését követő első munkatanácskozásán tűzze napirendre a kormány öt esztendős munkaprogramjának megvitatását, valamint az 1984-es állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. * * * Az ülésszakot ezúttal Is a iképviselötedtületék széles körű tanácskozássorozata előzte meg. A fővárosi és a megyei képviselőcsoportok előzetes tájékoztatást kaptak a kormányprogram főbb gondolatairól, — s üléseiken megvonták a területfejlesztés, a megyei gazdálkodás tavalyi eredményeinek mérlegét is. Az egyes népgazdasági ágazatok, az állami intézményhálózatok tavalyi költségvetését tárgyaló beszámolók ipedi'g az illetékes állandó bizottságok tanácskozásának napirendjén szerepeltek. Az ülésszakot előkészítő megbeszéléssorozatot a képviselők nagy aktivitása jellemezte: az állandó bizottsági ülések csaknem száz hozzászólója felelősségteljes, ám kritikus megközelítéssel — gyakran egy-egy megállapítással vitázva — fejtette ki álláspontját Sokan közülük, egyébként e választott tisztségükben először mondtak véleményt az országos politika, a közélet, illetve szőkébb környezetük dolgairól. A következő esztendők teendőiről szólva a képviselők támaszkodtak a párt XIII. kongresszusán adott helyzetelemzésre, s .minden bizonnyal a legmagasabb párt- fórumon elfogadott dokumentumokból indult ki munkaprogramja összeállításakor a 'Minisztertanács is. Ha csupán a gazdasági építőmunka területét ragadjuk ki a kormány és az egész társadalom előtt álló feladatsorból, a képviselői véleményekből is kitetszik hogy a bázist, amelyre építeni lehet és kell, az elmúlt esztendők tgen nehéz körülmények között elért eredményei adják. Az, hogy sikerült javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, megőrizni stabilitását, és az alapvető szociális vívmányokat, s a korábbinál szerényebb feltételek mellett is gyarapodott az ország. Ugyanakkor — s éppen az idei év eddigi tapasztalatai mutatják ezt — sok tekintetben továbbra is sebezhető a gazdaságunk. Igen nehézzé teszik az idei tervcélok elérését a külgazdaság tovább romlott feltételei, s a termelésben tapasztalható gondok, kedvezőtlen jelenségek, amelyek részben az év eleji rendkívül hideg időjárás Okozta kiesésekre vezethetők Vissza, másrészt azonban azt mutatják, hogy imég mindig nem sikerült a termelési szerkezet átalakításában, az exportképesség, a minőség javításában kellően előrelépni. A következő tervidőszakra előirányzott, s az eddigiénél némileg élénkebb gazdasági növekedést tehát teljes egészében a szükséges strukturális változások következetes véghezvitelével lehet elérni; annál is inkább, mivel új, külső erőforrások bevonására nem lesz lehetőségünk, s hazánk hitelképességét továbbra is meg kell őrizni, a többi köziötlt adósságállományunk folyamatos csökkentésével. Belső erőforrásaink feltárása: az intenzív fejlődés eleméinek kibontakoztatása, a jövedelemtermelő képesség fokozása, a termelési szerkezet átalakítása, a termékek minőségének, műszaki- technikai színvonalának növelése — mindenekelőtt: a jobb minőségű, szervezettebb munka — teremthet tehát csak megfelelő alapot a továbblépéshez. Ahhoz a fejlődéshez, amely lehetővé teszi az életszínvonal szerény mértékű emelkedését, és az idei pártkon gr esz- szuson elhatározott, illetve megerősített szociális programok megvalósítását. A zárszámadás — vagyis a Népköztársaság tavalyi költs égvetésén ék végrehajtásáról szóló törvényjavaslat — elkészítésével általában nem a Parlament őszi ülésszaka foglalkozik. Az előző év mérlegét a nyári tanácskozás hivatott megvonni. Idén azonban a júniusi országgyűlési választásokat követően a Parlament újjáalakulása adta a nyári ülésszak programját. Ezért 'került most későbbre az előző esztendő értékelése. A képviselők közül sokakat — különösen azokat, akik először vesznek részt a Parlament munkájában — érthetően jobbára nem az elmúlt év részletes történései, inkább azokból levon'ható, jövőbe mutató tapasztalatok foglalkoztatták az ülésszakot megelőző parlamenti bizottsági viták során. A viták, a javaslatok így messze túlmutattak az eredetileg meghatározott témakörön, a felszólalók az idei gazdálkodás kérdéseivel. I sőt, a következő ötéves tervidőszak elgondolásaival is behatóan foglalkoztak. A kilenc állandó bizottsági ülés állásfoglalása alapján is a közös véleményt végül úgy összegezték a terv- és költségvetési bizottságban, hogy javasolják a törvényhozó testületnek: a beterjesztett formában fogadja el a költségvetést. illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1986—1990. évi magyar—román tervegyeztetés lezárásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a számító- gépes népességnyilvántartás Tegnap délelőtti soros ülésén három fontos társadalomfejlesztési és művelődés- politikai előterjesztést tárgyalt meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Papp József, a Tolna Megyei Tanács társadalompolitikai titkára a megye cigánylakosságának helyzetéről számolt be a testületnek, különös tekintettel a megyei tanács vb. 109,1980. (VII. 30.) sz. határozatával elfogadott intézkedési tervére. Ez az intézkedési terv tartalmazza mindazokat a tennivalókat, melyeket végeznünk kell ahhoz, hogy a szőkébb haza csaknem 10 és fél ezer főt számláló cigánylakosságának élet- és lakáskörülményeivel, munkába állításával kapcsolatos képünk a szocialista társadalom kívánalmainak megfelelően változzék. A testület tudomásul vette az említett feladatterv végrehajtásáról szóló jelentést, megállapította egyúttal azt is, hogy tovább fejlődött az elmúlt öt évben cigánylakosságunk munkavállalása, lakás-, művelődési és közegészségügyi helyzete. Kiadósabb vita alapjául szolgált a megyei tanács építési és vízügyi osztályának az a beszámolója, mely Boh- li Antal osztályvezető előterjesztésében került a vb. elé. Ez a beszámoló, reálisan tükrözve az eredményetapasztalatairól szóló jelentést. A Minisztertanács az államigazgatás korszerűsítése, a lakossági ügyek intézésének további egyszerűsítése érdekében határozatot hozott a nyilvántartott adatok és az adatszolgáltatások körének bővítéséről, a népességnyilvántartás területi bázisának fokozatos kiépítéséről. két és gondokat, azt tette a mérleg serpenyőjébe, hogy a rövidesen záruló VI. ötéves terv időszakában hogyan alakult Tolna megye kommunális ellátottsága, milyen eredményeket könyvelhetünk el, s melyek azok a fejlesztési, szinten tartási tennivalók, amelyekkel a VII. ötéves terv időszakában a megyei tanácsnak és a helyi tanácsoknak szembe kell nézniük. Eredmény, hogy 1980—85. között 32 százalékkal növekedett a lakosság felüdülését szolgáló zöldterületek nagysága, 41,4 hektárra. A parkterületek nagysága 344 hektár — ez 32 százalékkal haladja meg az 1980. évi parkterületek nagyságát. Adott időszakban 70 százalékra nőtt a belterjesen gondozott parkok aránya. Mindez öröm. Ám az már nem az, hogy a mennyiségi növekedést nem követte minőségi gyarapodás a helyi tanácsok anyagi erejének hiánya miatt. Szókimondóbban fogalmazva: beszűkültek a minőségi munkavégzés anyagi feltételei. Míg az 1 négyzetméter parkterület megfelelő gondozásának normája 12—14 forint, a kiszorítható összeg az 1980. évi 4,2 forintról 4,5 forintra növekedett csak. Javultak a köztisztasági tevékenység műszaki feltételei, számos településünkön A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását az erdővagyon. nal való gazdálkodás feladatairól, és felkérte a társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak támogatást az erdő- telepítési, a fásítási tervek megvalósításához, valamint az erdők és fák fokozottabb védelméhez. (MTI) jelöltek ki új szemétlerakó helyeket, melyekhez út is épült. A megye 109 települése közül 28 kapcsolódott be az intézményes szemétszállításba, 10 költségvetési üzem készült fel technikailag arra, hogy köztisztasági szolgáltatást végezzen, öt év alatt 117,3 milliót fordítottunk köztisztasági feladatokra. A megye 109 lerakóhelyéből az előirt követelményeknek azonban egy sem felel meg. A kritikus elmaradások felszámolása érdekében a VII. ötéves terv időszakában az öt város szeméttelepének gondját kell megoldania, bővítve a 10 településen működő szennyvíztisztító telep kapacitását is. Sók gondot jelent a javulás ellenére a temetőkezelés-fenntartás, és gyönge vigasz, hogy Tolna megyéhez hasonló az országosan rajzolható helyzetkép is. A vita egyik résztvevője azt fogalmazta meg, hogy közel egymilliárdra lenne szüksége a megyének arra, hogy a kommunális ellátás kapcsán joggal felmerülő igények kielégítésével sikeresen birkózzunk meg. Ennyi — ez már most látható — nem jut a kommunális ellátás javítására, a fejlesztés mennyiségi, minőségi feladatainak megvalósítására. A Tolna Megyei Tanács V. B. Császár József tanácselnök összefoglalóját követően (Folytatás a 2. oldalon.) KádárJános fogadta Viktor Knlikovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán délután, a Központi Bizottság székházában fogadta Viktor Kuliiko- vot, a Szovjetunió marsall- ját, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Nyikolaj Szilcsen- fco vezérezredes, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának magyarországi képviselője. (MTI) Magyar-vietnami tárgyalás Az Országgyűlés tárgyaló- csoportja Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének vezetésével szerdán a Parlamentben tárgyalást folytatott a Nguyen Huu Tho, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzet- gyűlésiének elnöke vezette vietnami parlamenti küldöttséggel, amely hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban.-Tájékoztatták egymást országaik gazdasági, politikai helyzetéről, az időszerű feladatokról. a törvényhozó testületek munkájáról. A teljes nézetazonosság alapján véleményt cserélitek a két ország kapcsolatainak fejlődéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A vietnami küldöttség vezetője hivatalos látogatásra hívta meg a magyar Parlament küldöttségét. Sarlós István a meghívást köszönettel elfogadta. A tárgyaláson jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A kommunális ellátottságról tárgyalt a megyei tanács vb Pedagógusképző intézetek főigazgatóinak tanácskozása Az óvónőképző intézetek és a tanítóképző főiskolák főigazgatóinak részvételével kezdődött kétnapos tanácsko. zás tegnap délelőtt 10 órakor a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett Tagozatán. Az évente két-három alkalommal összeülő testület — 15 intézmény vezetője és a meghívott vendégek — két témát vitat meg október 9— 10-én. Szerdán délelőtt dr. Kelemen Elemér előadásában a közoktatás pedagógusképző intézetek felé támasztat követelményeiről szólt. A mai nap programjában az új felsőoktatási tanterv meg. vitatása szerepel. Szörényi Zsolt, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője a következőképpen foglalta össze a tanácskozás célját: — Azok a feszültségek, gondok, amelyek az általános iskolai oktatásban felvetődnek. továbbgyűrűz, nek a felsőfokú oktatási intézményekre, a pedagógusképzőkre. így a megoldás csak együttműködéssel lehetséges. Ennek szellemében az első nap programja alapozó stúdium, a második napon a felsőoktatás fejlesztési koncepciójának megvitatása, az alternatívák feltárása szerepel. Egyet emelnék ki a kérdések közül. A korábbi kétszakaszos általános Iskolai beosztást három részre kell bontanunk. Az 1—3., 4—5 és a fel. sőtagozatos szakaszolásnál a középső korosztály nevelőinek kérdése, képzettsége vetődik fel, amit szakkollégiu. mi rendszerrel oldanának meg. Többek között erről, a postgraduális képzés távlatairól is építő vita várható. A tanácskozás résztvevői
