Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
TOLNA \; A KÉPÚJSÁG 1985. október 9. A zene nem ismer határokat Szabálytalan útinapló Szeptember 26-án kelt útra a szekszárdi Big Band és a Spirituálé együttes, hogy viszonozza az NSZK-beli Stadtlauringen fúvószenekarának magyarországi látogatását. Másnap délután érkeztek a csoport tagjai az 1200 lelkes bajor kisvárosba, ahol meleg fogadtatásban volt részük. Az ottani zenekar muzsikával, a lakosság az utcán gyülekezve, lelkes ovációval adta tanújelét, hogy szívesen látott vendégek. A szekszárdiak első fellépésére 28-án Schweinf úriban került sor, az ún. őszi kulturális napok, vagy pontosan fordítva, utcai (szabadtéri) fesztivál keretében. Az egész napos nonstop műsorban közreműködő Big Band és Spirituálé együttes elnyerte a közönség tetszését. Este a stadtlauringeni fúvószenekarral közös koncert volt a helyi művelődési házban. A termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. A mintegy 800 főnyi hallgatóság szűnni nem akaró tapsát a kitűnő karnagy, Pecze István által vezetett Big Band ráadás számokkal köszönte meg. A vendéglátók gazdag és jól szervezett programot állítottak össze a szekszárdiak számára. Szeptember 29-én Würtzburgba látogatott a csoport. A Majna jobb part. ján elterülő, 120 ezer lakosú város az Unterfranken vidék központja. Jelentős iparral rendelkezik, de a tudományos és kulturális élet egyik centruma is. A II. világháborúban jórészt elpusztult műemlékeket gyönyörűen helyreállították , és a 741-ben alapított város ma teljes szépségében pompázik. Nagy élményt jelentett a hercegi kastély (rezidencia), a román stílusú Kilián-dóm és a XI. században épült Marienberg várának megtekintése. A következő napon délelőtt Vol- kach kisváros főterén, a városháza előtt a tanács népviseletbe öltözött képviselője fogadta az együttest. Ez a helység a frank borok centruma. Stílszerűen mindenkit megkínáltak egy pohár jóféle, helyben termett nedűvel, majd Volkach — főként az ezeréves bortermelést reprezentáló — műemlékeit mutatták be. Délután Obereisenheim helységbe érkezett az Ikarus, ahol a történelmi borvidék finom fehér borait kóstolhatták a szekszárdiak. Tanulságos volt a schweinfurti Fag go- lyóscsapágygyárban tett látogatás. A tízezer munkást foglalkoztató nagyüzemben a 3 mm átmérőjűtől egészen a 8 méter átmérőjű csapágyig készítenek alkatrészeket, és automata gépsoraikon célgépeket gyártanak. A gyárban kevés embert és sok modern, korszerű gépet látni. Magas műszaki színvonal, fejlett technológia, szervezettség, takarékos anyag- gazdálkodás, rend és tisztaság tapasztalható. A gyár éttermében ebédidő alatt adott koncertet az együttes. A Bornemissza Mária vendég énekesnővel fellépő Big Band és Spirituálé kvartett őszinte elismerést és nagy sikert aratott. Október 2-án Hassfurtba utazott a magyar küldöttség, ahol a helyi Hiernickel sörgyár megtekintése szerepelt a programban. A családi vállalkozásban üzemeltetett sörgyár 1799 óta készíti a finom német sört. Itt a tulajdonos ebédet adott az együttes tiszteletére, melyet a Spirituálé kvartett rövid kis műsorral köszönt meg. Ugyanaznap este fogadás volt a stadtlauringeni városházán. A polgármester üdvözlő szavaiban méltatta a magyar nép vendégszeretetét, barátságát, melyet ezúton is kívántak viszonozni. Beszélt a rendkívül rendezett és kulturált település múltjáról. Elmondta, hogy Stadtlaurin- gen 1418-ban lett város. Ma 10 kisebb település központja. Örömét fejezte ki, hogy vendégül láthatják a szekszárdiakat, majd a város plakettjét és emléktárgyakat adott át a csoport vezetőjének. Keresztes János, a delegáció vezetője megköszönte az üdvözlő szavakat, és átadta a csoport ajándékát. Az útinaplóban szokásos összegezés előtt szólni kell a 11. Számú Volán Vállalat gyors, operatív intézkedéséről. Tóth Béla gépkocsivezetőt az úton baleset érte és kórházba került. A szekszárdi Volán az értesítést követően példás gyorsasággal útnak indította Varga János gépkocsivezetőt, aki időben megérkezett, és fáradságot nem ismerve, helytállt az út hátralévő részén. Köszönet érte. A szekszárdi Big Band és Spirituálé együttes sikerrel teljesítette küldetését az NSZK-ban. A szállásadók messzemenő vendégszeretettel kifogástalan ellátást biztosítottak. Mindent megtettek annak érdekében, hogy a magyar küldöttség tagjai baráti érzésekkel és szép élményekkel gazdagodva térjenek haza. E szándékuk valóra vált. A stadtlauringeni és szekszárdi muzsikusok kölcsönös látogatása jól szolgálta a két nép közeledését, egymás jobb megismerését, és ismét bizonyította, hogy a zene nem ismer határokat. LEMLE ZOLTÁN Az orosz Hamlet Október 11-én, péntek este Gogol Háztűznéző című színművét mutatja be a békéscsabai Jókai Színház. A legújabb hazai Gogol-elő- adás különlegessége, hogy rendezője Anatolij Ivanov, a penzai Lunacsarszkij Színház Érdemes Művész főrendezője. A viszonylag kevéssé ismert Gogol-mű hazai színre viteléről a rendező többek között a következőket mondta az MTI munkatársának: — Nálunk, a Szovjetunióban sokszor játszották a Ház- tűznézőt. Általában förgete- ges vígjátékot csináltak belőle. Gondolom így volt ez eddig Magyarországon is, mert féltek, hogy a darab nem áll meg önállóan a lábán, illetve attól, hogy konfliktusai kevéssé szólnak a ma emberéhez. A színház eddig kinevettette közönségével Podkoljoszint . Én nem tudtam megérteni, mi a nevetséges azon, hogy valaki nem tudja eldönteni, megnősüljön-e. Az én életelemzésem szerint egyszerűen arról van szó, hogy mivel az adott közegben nem tud kapcsolatot teremteni, különössé válik. Ha békén hagynák, talán beleszeretne valakibe. Az erőszakos sürgetés azonban lehetetlenné teszi, hogy a saját ritmusát kövesse. Podkoljoszin önállóan szeretne élni, úgy, ahogy egyéniségéből következik. Ám a társadalom arra szorítja, hogy alkalmazkodjék, s legyen olyan, mint mindenki más. Podkoljoszin inkább egyedül marad, semmint hogy szerelem nélkül megnősüljön. Podkoljoszin kételkedő, lírai alkat, ő az orosz Hamlet. További terveiről Anatolij Ivanov elmondta: — A békéscsabai bemutató után Penzában Suksin elbeszéléseiből rendezek előadást, majd otthon is színre állítom a Háztűznézőt. Nekem ez a békéscsabai rendezés sok hasznot hozott, s remélem, a színészek is tanultak valamit tőlem. Otthon, a saját színészeimmel egy kicsit másképpen dolgozom, hagyom, hogy megérjen bennük a szerep, Békéscsabán erre nem volt idő, egy hónap alatt kellett megcsinálni. — A Békés megye és a Penza közti testvérterületi kapcsolat jegyében rendszeres az együttműködés a két színház között. Ha legközelebb hozzánk jön a békéscsabai főrendező, magyar darabot kérünk tőle; én pedig, ha még egyszer eljutok ide, keresek egy jó, a békéscsabai társulatnak való mai szovjet színdarabot. Kutató diákok köre A kiemelkedően tehetséges középiskolás diákok szakmai fejlődéséhez új szervezeti keretet teremtett a Magyar Tudományos Akadémia és a KISZ Központi Bizottsága: a kutató diákok körét. Az érdeklődő szellemű fiatalok olyan munkatémákat választhatnak, amelyek egyrészt ráépülnek az iskolai tantárgyakra, másrészt kapcsolódnak az akadémia kutatási területeihez. Az MTA és a KISZ között 1985. július 3-án létrejött szerződés javasolta, hogy a területi akadémiai bizottságok és KISZ-bizottságok külön is kössenek együttműködési megállapodást. A Pécsi Akadémiai Bizottság és a KISZ Baranya Megyei Bizottsága megállapodott, hogy öt fő területen — matematikában, fizikában, földrajzban, irodalomban és szociológiában — szervezik meg a kutató diákok körét, mégpedig a gimnáziumok és a szakközépiskolák III—IV. osztályos tanulói számára. A PAB hatáskörébe négy déldunántúli megye tartozik, ennek megfelelően a Baranya megyei KISZ is négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — tanulóifjúságának nevében működik együtt az akadémiai szervezettel. A munkába bekapcsolódott a régió legnagyobb felsőoktatási intézménye, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem is. Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Vege fele ko/.eledik az uj szovjet népgazdasági terv előkészítése. Ilyenkor dől el, hogy milyen lehetőségeket kap egy-egy köztársaság a következő öt esztendőre. A Tervkészítés Tádzsikisztánban című cikk írója azt elemzi, miként igyekeznek a modern iparágakkal párhuzamosan a hagyományos gyapottermesztést is világ, színvonalon tartani ebben a déli köztársaságban, ahol a magas hegyek, az állandó földrengések, a nagy nép- szaporult és a szakemberhiány egyaránt gondot okoz. Válhat-e a természeti kin. csekben gazdag, de ridegnek mondott Szibéria a Szovjet- unió egyik éléskamrájává? A Fagyos és forró búzamezők című elmefuttatás tanúsága szerint igen. A képes össze- állítás ismerteti azokat az elképzeléseket és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a különleges éghajlati körülmények között jó minőségű, nagy terméshozamú olcsó gabonát s egyéb élelmiszernövényeket termesszenek. Ha minden igaz, az Antarktisz jéghegyei látják majd el olcsó édesvízzel az aszályos, vízben szegény Arab-félszigetet és az afrikai „szarv” országait. A Jéghegyek vontatókötélen című írásból megtudható, hogy az erre a témára kiírt nemzetközi pályázaton szovjet tudósok tervét fogadták el. Az Antarktisz vízmedencéjében kiválasztott közepes nagysá. gú jégtömböket távirányítású hajók tolnák el az Indiai-óceánon keresztül az Adeni-öböl közelébe. A jéghegy a trópusi nap hatására elolvad, s a vizet speciális berendezésekkel csővezetékekbe szivattyúznák. A Nemzetközi kitüntetés szemlencséért című cikk főszereplője Eleonora Jegorova, aki nemrég kapta meg a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó világszervezet aranyérmét. Jegorova új eljárásával sikeresen gyógyítja a szürkehályogban szenvedő betegeket, akik régebben sok esetben vakságra voltak ítélve. Műtéttel eltávolítja a beteg szemlencsét és megfelelő alakú műszem- léncsét ültet be a helyére. Az óvodai ellátás biztosítása különösen fontos a falvakban — állítja A mackóval kezdődött című riport szerzője, hiszen a szociális körülmények javításával könnyebben rá lehet bírni a pályakezdő fiatalokat, hogy vidékre költözzenek. Ezt tartják szem előtt a lettországi Uzvar kolhozban is, amely hat évvel ezelőtt emeletes óvodát épített. A Szovjetunióban 15 millió gyermek jár bölcsődébe vagy óvodába. Lettországban az ilyen korosztályúak 60 százalékának jut hely a gyermekintézményekben. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok októberi száma színes, képes beszámolót közöl a XII. Világifjúsági- és Diáktalálkozó legfontosabb eseményeiről. A nők évtizede, amelyet az ENSZ hirdetett meg, véget ért. Ebből az alkalomból összegezte a lap hasábjain Vas Éva, a Magyar Nők Országos Tanácsa nemzetközi osztályának vezetője a magyar nők szolidaritási tevékenységének eredményeit, tanulságait, s a feladatokat. Idén ősszel is megrendezik Magyarországon a szovjet kultúra napjait. A lap bemutatja a Moszkva Virtuózai nevű kamarazenekart, amely szintén részt vesz a színvonalas rendezvénysorozatban. Az Omszki terület és Pest megye baráti kapcsolatainak történetét, fejlődését mutatja be az Emléketek őrző az omszki föld című gazdagon illusztrált cikk. Az ember és a természet című rovat a Kopetdag hegység természetvédelmi területének élővilágával, természe. ti szépségeivel ismerteti meg az olvasót. A serdülők egészségének védelmére különös gondot fordítanak a Szovjetunióban. Az e téren végzett nagy munkáról szól L. Sztrzsi- zsovszkaja Az orvos vár benneteket című írása. szputnyik Felgyorsítani és hatékonyabbá tenni a gazdasági életet, modernizálni az ipart és a mezőgazdaságot — ezt tekintik korunk fő feladatának a szovjet emberek, erre irányul az SZKP politikája is. A gondolatok találkoznak — ez viszi előre a közös ügyet. Erről olvashatunk a folyóirat Párbeszéd az emberekkel — ez jó című nyitóanyagában. Az ország készül az SZKP XXVII. kongresszusára, amely várhatóan meghatározza a népgazdaság fejlesztésének konkrét feladatait. E témát tagiálja Az SZKP és a gazdaság című írás. Szabadság, emberi jogok... Sokat és sok szépet írnak róla az Egyesült Államokban. Sőt, kérdőre vonnak másokat. De vajon ott, az óceán túlsó partján, mi a helyzet e tekintetben? Ezt a kérdést feszegeti izgalmas formában Jurij Zsukov, a Pravda politikai szemleírója Néhány kérdés a fogadatlan prókátorokhoz című cikkében. A második világháború befejezésének negyvenedik évfordulója előtt az egyik tekintélyes amerikai folyóirat, ban, az Esquire-ben megjelent egy cikk Miért szeretik a férfiak a háborút? címmel. A józan ész határán túl cím. mel ebből közöl a folyóirat terjedelmes idézeteket, melyeket Grigorij Baklanov ne. vés szovjet író gondolatfüzé. révei egészíti ki. A BAM rövidítés ismert a magyar olvasók, rádióhallgatók és televíziónézők körében. Ám azt, hogy valóban mit is takar e három betű születésének története, talán csak kevesen tudják. Szinte emberi erőt meghaladó megpróbáltatásoknak voltak kitéve azok, akik elsőként érkeztek a Szovjetuniónak olyan távol-keleti vidékeire, ahová korábban ember alig tette be a lábát. E gigantikus építkezés újabb izgalmas fejezeteit tárja az olvasó elé A Bajkáltól keletre, az 55. szélességi körön című írás. Noha a szovjet emberek az országépítésben nem a világcsúcsok megdöntésére törekednek, vállalkozásaikkal nem ritkán világraszóló eredményeket érnek el. A folyóirat kötfli Grigoirij Vo- ropajev Mi várható a szibériai csatornától? című írását. A szerző beszámol arról a tervről, melynek során megépítik a világ leghoszszabb csatornáját, a Szibériát az Arai-tóval összekötő „Szibaralt”. Szovjet szakemberek olyan különleges léghajót terveztek, amely akár ötszáz vagy ezer tonnát is képes a levegőbe emelni. Erről tudósít Igor Vlagyimirov A korongléghajó című írása. Az első kísérleti léghajó indítására már a meghívókat is szét- küldték. Dátuma: 1986. Megrázó eseményt mesél el Valerij Povoljajev Egy katasztrófa története című írása. Filmesek egy csoportja egy olyan helikopteren tartózkodott és dolgozott, melynek pilótája a levegőben szívinfarktust kapott. A filmesek túlélték a katasztrófát, megmenekültek. Csoda történt? Nem, de valami hasonló... SZOVJET IRODALOM Az irodalmi folyóirat októberi száma közli Alek- szandr Csakovszkij Befeje. zetlen arckép című regényét, amely Franklin Delano Roosevelt életéről, különösen a Szovjetunióval kapcsolatos politikájáról szól. ö volt az a politikus, aki 1933-ban el. ismerte a Szovjetuniót, diplomáciai kapcsolatot létesített vele, s aki a háború idején is elnöke volt az Egyesült Államoknak. A' könyv részletesen kitér Satá. lin és Roosevelt kapcsolatára, s ma is tevékeny közéleti személyiségek alakját — köztük Gromikóét — is felvillantja. A regényt Király Zsuzsa fordította. Érdekes és szép versösszeállítást közöl a Lírarovat: Tandori Dezső kedvenc szovjet költőihez, költőiről írt verseket. így Majakovszkijról, Dmitro Pavlicskóról, Jevgenyij Jevtusenkóról, Eduardos Miezelaitisról, Jaan Krossról, Debora Vaarandi- ról, Galaktion Tabidzéről. A versek mellett a szovjet köl. tők egy-egy versének műfordítása is szerepel. Tandori Dezső vers — műfordításösszeállításával a Szovjet Irodalom új sorozatot indított. A Hagyományőrzés című rovat az Ének Igor hadáról egy részletét közli Riedl Szende, Képes Géza és Szóvá Péter fordításában abból az alkalomból, hogy a mű 800 esztendővel ezelőtt született. Az Ének Igor hadáról magyar fordításait E. Fehér Pál elemzi tanulmányában. Egy sokat vitatott költő munkásságába enged betekintést a Velemir Hlebnyii- kov emlékezete című rovat. Hlebnyikov magyarul eddig meg nem jelent verseit Szilágyi Ákos fordította. Ugyancsak az ő munkája a Zan- gezi-fordítás is, amelyből az utolsó fejezetet közli a lap Szilágyi Ákos tanulmányában a Hlebnyikov-fordiítás nehézségeivel-örömeivel ismerteti meg olvasóit. Alek- szándr Mihajlov a 100 éve született Hlebnyikov és Majakovszkij költészetét veti össze. Rab Zsuzsát és Veress Miklóst — Kajszin Kulijev két avatott magyar fordítóját — Kulijev halálhíre késztette írásra. Rab Zsuzsa így ír szovjet költőbarátjáról: „Ha volt ember, volt költő, akiről nem tudtuk elképzelni, hogy ő is meghalhat egyszer — Kajszin Kulijev volt az. Az életerő, a pusz- títhatatlan energia, a jókedv, a bölcsesség habzó forrássá volt...” Színen a Big Band
