Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
í TOU*a'\ ' _ A riEPCUSAG 1985. október 1. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszird, Postafiók: 71 Mikor lesz út és járda? Stekly Gyuláné bonyhádi olvasónk írta: „Kérdezem, mikor lesz út és járda Konyhádon a Mónus Illés utca folytatásában? Ugyanis 1985 februárjában és áprilisában költöztünk ide. Az új lakók, nak a lakást úgy adták el, hogy közművesített terület. Már többször érdeklődtünk, de semmi nem történt még ennek érdekében.” Sebestyén Lajos, a Bony- hád Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője válaszolt: — A Mónus Illés utcai sor. és társasházak telkeiért az Országos Takarékpénztár la. későnként 54 ezer forintot fizetett a városi tanácsnak. Az OTP ezt az összeget érvényesítette a lakások árában. — Az 54 ezer forint a területelőkészítés és a teljes közművesítés költségednek csak a harmadát-negyedét T elefonszámunk: 16-211 fedezi. Ennek ellenére a városi tanács a lakások tényleges használatbavételi időpontjára biztosította a vizet, villanyt, szennyvízelvezetést, csapadékcsatornát és a föld- gázellátást. Szeptember első felében befejeződött a járdaépítés az utca mindkét oldalán. Az érdeklődőket tá. jékoztattuk a munkák tervezett üteméről. Az. idén csak a járdaépítéssel számoltunk, azt közel egy hónappal a határidő előtt végrehajtottuk. A végleges útburkolat építését mindaddig nem kezdjük meg, ameddig azt a szakaszt építési felvonulási útként is igénybe kell vennünk. Téglatörmelék és salak felhasználásával az ideiglenes burkolat már korábban elkészült, a lakásokat gépkocsival esős időben is meg lehet közelíteni. — A Mónus Illés utcának ezen a részén lakással rendelkezők terhére sem az eddig elkészült közművek, sem pedig a később — várhatóan 1987-ben — építendő út után egyszeri közműfejlesztési hozzájárulás nem állapítható meg. Nem azért mert az ennek megfelelő összeg megtérült a lakás árába beépített 54 ezer forintból, hanem azért, mert az OTP-vei, illetve a lakástulajdonosokkal ilyen tartalmú megállapodás, szerződés jött létre. Lesz-e változás? Dorogi József paksi olvasónk írta, hogy 1966-ban a városban közműfejlesztésre fizettek be. Az ivóviz meg is lett, a szennyvíz azonban elmaradt. A Bástya utcai út készítésekor is házanként háromszáz forintot fizettek be. Az utca egy része elkészült, azonban kb. 80 méter kimaradt. A Május 1. utcából csapadéklevezetőt készítettek és igy háromszor annyi víz kerül a házakhoz, mint rendesen. A Paks Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője, Molnár Jánosné válaszolt: — A közműfejlesztési hozzájárulást 1966-ban az utca lakói az ivóvízvezetékre fizették be. Az utcai szennyvízgyűjtő kiépítése 1966-ban nem volt tervbe véve, így közműfejlesztést nem is fizethettek. — A Bástya utca szilárd burkolattal való ellátása tár. sadalmi munkában történt, szintén a hatvanas években. 1985-ben többször helyszíneltünk az olvasójuk által kifogásolt utcaszakasznál, melynek során megállapítottuk, hogy az utca lakói az utcára vezetik, illetve öntik a vizet, ezért sáros-vizes száraz időben is. — Sajnos a város geomorfológiai adottságai miatt Paks város egész területén vízelvezetési problémákkal küzdünk, melyeket az anyagi lehetőségek függvényében csak folyamatosan tudunk megoldani. Ml VÁLASZOLUNK Dédapáink víg kedélye Sarkad! Emil rajza Sok szó esik napjainkban arról, miként lehetne közelebb hozni egymáshoz a legidősebb és a legifjabb nemzedéket. Erről a kérdésről mesélt el bájos kis történetet az 1897. október 5-i Tolnamegyei Közlöny. „A nagyanya. A napokban egy kis fiú, tejet vívén egy úri házhoz, megállt, hogy megbámulja a boldogabb kortársakat; azonban egy szilaj gyerek úgy meglökte, hogy a fazék kiesett kezéből, eltört, s a tej a földre ömlött. Most a kis fiú keservesen sírt, s nem mert haza menni. Hiába volt a szilaj, s a többi fiúk vigasztalása, nem tudták megbékíteni mindaddig, míg egy kis leányka hozzá nem ült s a földre s kezeit fogva kérdé: »hát nincsen neked nagymamád, hogy úgy sírsz?« S a kis kárvallott megértvén a nagyanya édes, pártfogó jelentőségét, meg- vígasztalódva hazament.” Azt hiszem, a nagymamák „pártfogó jelentősége” azóta sem veszített semmit súlyából, legföljebb gyakrabban váltják aprópénzre (ha ugyan aprópénzben egyáltalán még kifejezhető a cseperedő szentem-lelkem unokák kívánsága). A nemzedékek közeledésének ügye könnyen lehet több mint évszázados téma, de vannak azért sajátosan mai gondjaink is. Ilyennek látszik a gyermekek túlterhelése, szellemi és testi téren egyaránt. Ez ugye aligha lehetett gond dédapáink idején, hacsak nem találunk ilyesmire is adatot. Nem először bizonyosodik 'be Ku- tyánszky József néptanító írásával, hogy nincsen új a Nap alatt. Babits Mihály születése évében, 1883. október 28-án jelent meg az a cikk, amely már címével is hosz- szú feltűnést keltett: „Melyek a jelenlegi iskolai rendszer szerint érvényre jutott túlterheltetés, s szívképzés nélküli észképzés káros következményei, s miként lehet ellensúlyozni?” „Amint a tankötelezettséget elért gyermek belép az iskola falai közé — írja Kutyánszky tanító úr —, azonnal szigorú rendszerességgel megkezdődik vele a tanulás. Sietni kell, mert ugyancsak erőlködjék a tanító hogy a fejletlen. korlátolt elméjű és ügyetlen gyermeksereggel a kiszabott tananyagot megtárgyalja úgy a tanidő alatt, hogy az tudjon valamit. Mily elleniét van az ilyképp meg- aaklatott gyermek iskolai és azelőtti élete közt! Mikor még az édes szabadság örömeit élvezhette teljes mértékben, korlátlanul; holott most kedvencz játékaira nem jut idő, mert oly sokat kell tanulnia. Mily érzelmek kelnek és vernek gyökeret a gyermeki szívben az iskola és azok iránt, kik őt így lenyűgözik és megfosztják a gyermeket örömeitől. Ha így taníttatva keresztül zaklattatok szegényke az alsóbb osztályokon, elég képesnek hisszük őt eláraszthatni a különféle, gyarlóbbnál gyarlóbb tankönyvek (!) egész özönével, melyeket elég csak az iskoláig élezipelnie is. (...) A jelenlegi olvasókönyvek helyeztessenek használaton kívül és olyanokkal pótoltassanak, melyek az amúgy is silány kézikönyveket a gyermekek számára nélkülözhe- tóvé tegyék.” Mit fűzhetünk hozzá több mint egy évszázad távolából mindehhez? Először is örömmel kell tudatnunk Kutyánszky tanító úrral, hogy .az általa emlegetett „gyarlóbbnál gyarlóbb tankönyveket”, „silány kézikönyveket” kicserélték, problémája tehát megoldódott. Igaz ugyan, hogy manapság is mondanak ezt-azt a tankönyvekről, de ezt majd újabb száz esztendő elteltével lesz érdemes megírni... Ha nem is ilyen visszatérő témának látszik, azért mégis az, hogy 1897. október 31-én közölte a Tolnavármegye a Sárkánykígyó című hírt. „A szegzárdi parasztok közt általánosan el van terjedve az a rémhír, hogy a gyepmester telepe környékén föltűnt a mesebeli sárkány- kígyó, melyet már többen szemtől szemben láttak és rémülettel menekültek előle. Azt hisszük, hogy talán a vadászok megrémítésére találták ki a parasztok ezt a mesét, azt remélvén, hogy majd nem mennek vadászni a sárkánykígyó miatt, s így ők zavartalanul juthatnak a nyúl- és fogolypecsenyéhez. A vadászok azonban mosolyogva fogadták a sárkány- kígyó hírét, sőt inkább szeretnének szembeszállni a mesebeli szörnyeteggel, mely azonban a valóságban bizonyosan ártalmatlan és az emberek elől memekvő siklókígyóvá törpül.” Meg kell mondonom, alaptalannak tartom az újság gyanúsítását, amely szerint holmi ártatlan csúszómászót kevertek volna sárkánykígyó-hírbe. Hogy miért? Egyszerű a magyarázat: már tizenegy évvel ez előtt az eset előtt is biztos jelek utaltak különös lények feltűnésére. A Tolnamegyei Közlöny 1886. október 31-i száma így avatta be az örök visszatérő téma nyitjába vígkedélyű dédapáinkat : „Érdekes eset történt múlt vasárnap Szegzárdon a Bagó völgyben levő egyik pin- ezében. Az eset a következő: három polgár-ember vígan mulatott a nevezett pinezé- ben és derekasan ürftgették a kgncsót, melynek tartalma új bor volt. Úgy esti 10 óra tájiban, miután már elég volt bennük és a készletben lévő gyertyájuk is elégett, a pimezébő] fölfelé törekedtek a tanyába. Embereink azon. ban többet hátra mint előre mentek. Valahogy az egyik mégis négykézláb föl jutott a pincze első lépcsőjére. Azonban óh!, csodák csodája! Emberünk kísértetet látva maga előtt, két társát segítségül hívta. Ezek azonban úgy be voltak szekurálva, hogy semmi áron sem tudtak a pincze grádicsain feljutni társuk segítségére. Ez pedig fent, hason fekve a tanyában, látá mint terjeszti ki kezeit feléje a kísértet, elkezdett imádkozni, majd, sírni, segítségért kiabálni, de ez mitsem használt, míg végre az álom elnyomta, hasonlóképpen két társát is a pinczesípban és csak reggel hét órakor ébredtek föl. Ébredésük után kutatni kezdték a kísértetet és arra az eredményre jutottak, hogy a két puttón, mely a pincze felső grádicsán állt zavarta meg társukat.” Ilyenkor ősz táján bizony, bizony megtelik Szekszáírd és környéke sárkánykígyókkal, kísértetekkel, mérik is rendesen az utat a helyi honpolgárok. 1911-ben mérték is meg kérték is a Tolnavármegye és a Közérdek nevű újság szerint. „Szekszárdon, a tisztviselőtelep folytatásában újabban tíz lakóház épült, amelyekhez utca nem vezet, ezt pótolja egy dűlő út vezet, amelyen azonban csupán egy kocsi közlekedhet. (...) De nemcsak a kocsi, hanem a gyalogközlekedés is nehézségekbe ütközik a jelzett úton, s ennek dacára úgy látszik, a város vezetősége mégsem akarja figyelembe venni a villarendszerű építkezők kéréseit, pedig építési engedélyt »a Kálvária tetejére is adnak".. Aztán eleresztik a sárkányokat, meg a szellemeket és a szűk úton elég kitérni előlük az ötliteres meg tízliteres műanyag lámpásokkal... DR. TÖTTÖS GABOR Készül a gönci hordó A honvédelmi törvény végrehajtására korábban kiadott jogszabályt módosítja a honvédelmi miniszter 2/1985. (IX. 12.) HM számú rendeleté, amely szerint az elemi csapás elleni védekezéssel összefüggő feladatokra igényibe vett, illetőleg a jogszabályban meghatározott gyakorló szolgálatra behívott tartalékos katona átlagkeresetéből a fegyveres erőktől (a szolgálat teljesítése szerinti szervtől) az igénybevétel tartamára kapott természetbeni ellátás pénzértékét levonni nem lehet, a jövedelempótló segély megállapításánál pedig figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanezekben az esetekben ennek a természetbeni ellátásnak a pénzértékét a jogszabályban írt igazoláson sem kell feltüntetni. , Módosult ennek a rendéletnek az a melléklete is, amely a gépjárműveknek, műszaki .munkagépeknek honvédelmi célra történő átadással kapcsolatos előírásokat tartalmazza, s amelyből csupán példálózva említjük, hogy a gépkocsikkal együtt (tartozékként kell átadni a pótkereke, két, a gyári felszerelési jegyzék szerinti szerszámzatot, a gumiköpenyek futófelületének mintázata legalább 5 ram magas legyen, az első kerekeken a köpenyék nem lehetnék javítottak, az akkumulátor tegye lehetővé a többszöri indítást stb. A jogszabály a Magyar Közlöny idei 34. számában jelent meg és kihirdetése napiján —1985. IX. 12. — hatályba lépett, egyes rendelkezéseit azonban már 1985. július 1-től kell alkalmazni. A Munkaügyi Közlöny f. évi 14. számában iránymutatás jelent meg a vállalatok, szövetkezeték, intézmények (.munkáltatók) szociális tervezéséhez. A Pénzügyim misztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége együttes irányelve megjelöli a szociális tervezés célját, köve. telményeit, a gazdasági versenyzés feladatait, megjelöli a szociális tervezés tárgyköreit, felhívja a figyelmet — többi között — arra, hogy „a munkásszállásokon lakók hátrányos helyzetének mérséklése érdekében a munkáltatók teremtsék meg a szabadidő kulturáltabb, tartalmasabb eltöltésének feltételeit” a munkába járást szolgáló munkásszállítás esetén, a gazdaságosabb kihasználás érdekében figyelembe kell venni a más munkáltatókkal való kooperáció lehetőségéi, „a munkáltatók a nem telepített munkahelyeken, szabadtéren foglalkoztatott dolgozók részére gondoskodjanak legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről” stb. Megjelöli természetesen az irányelv az állami vezető szervek és a szakszervezeti (szövetkezeti) vezető szervek konkrét feladatait is. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztérium ajánlására, az egészséges, józan életmódot elősegítő és az alkoholfogyasztást visszaszorító munkahelyi programokhoz. Az ajánlás szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó szervek vezetői szerezzenek érvényt azoknak a jogszabályoknak és a belső szabályzatokban meghatározott előírásoknak, amelyek megtiltják a munkahelyen való alkoholfogyasztást, kihangsúlyozza, hogy a gazdálkodó szervezetek és intézmények vezetőinek példa- mutatása nélkülözhetetlen, „mutassanak pozitív és követhető példát munkájukban és magánéletükben egyaránt; legyen ez kinevezésük (megválasztásuk), minősítésük, anyagi és erkölcsi elismerésének feltétele.” Az ajánlás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 13. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A Tokajban dolgozó Hudák családnál több mint bármin;: éve gyártják a hordókat, kádakat. A hegyaljai hagyományoknak megfelelően legtöbb a 100—200—300 ii. teres, illetve a 136 literes gönci hordóból készül. A ké. pen: A hordódongákat a tűz melegével hajlítják.
