Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-04 / 233. szám

I A irtÉPÜJSÁG 1985. október 4. Bemutatkozunk Nem kapcsolódik sem politikai, sem itörténelmi évfor­dulóhoz a sajtóházi kiállításunk megnyitása, mégis külön­leges jelentőségű a tolnaiak számára. A jelent értékelni a múlt ismerete nélkül nehéz feladat, ezért a múltból is hoztunk 'egy keveset. Örökségünk volt a múlt társadalmi rendtől: a századfordulón épült két könnyűipari üzem (selyemfonás és pamutszövés), a sze­gény kis- és középparasztság, \a hajózás és a kisipar. A község kultúrája is erre |a háttérre épült. Ilyen örök­séggel indult meg Tolna szocialista átalakítása. Az SO-es évek'végéig megalakult két mezőgazdasági, egy halászati és két ipari szövetkezet. A 70-es évek végéig be­fejeződött a két könnyűipari üzem korszerűsítése. Terme­lőüzemeinkben gyors ütemű fejlődés bontakozott ki. Ez magával hozta a község sokirányú fejlődését is. A nagyközségi tanács szerény anyagi lehetőségekkel rendelkezett, ezért az intézményhálózat fejlesztése a gazdálkodó egységekhez képest nem volt olyan gyors ütemű. A megoldást a társadalmi összefogásban kerestük és találtuk meg. 1984-ben a társadalmi munka értéke el­érte a 22 millió forintot A társadalmi munka nyomát megtaláljuk a gyermek és oktatási intézményekben. Városiasodó nagyközségünk fejlesztésében továbbra is számítunk az üzemi kollektívák, szocialista brigádok tár­sadalmi munkavállalásaira. Ha majd ismét lehetőséget kapunk községünk bemuta­tására, bizonyára a látogató érzékelni fogja, hogy az üze­mi kollektíva és a lakosság sokat tett a fejlődésért. (Részlet Pintér Jánosnak, a tolnai nagyközségi pártbi­zottság titkárának kiállításmegnyitó beszédéből.) Nagy múlt - megújult gyárak Hat év 600 millió torint A Tolna-Mözsi Agrokémiai Gazdasági Társaságot azzal a céllal alakították, hogy meg. oldja a tag gazdaságok mű­trágya-ellátási, -tárolási gondjait, csökkentse a va­gonállásokat, a műtrágya­veszteségeket. Az üzembe­helyezés óta hat év telt el. Az elmúlt hat évben a tár­sulás közel 200 ezer tonna műtrágyát szolgáltatott ki a felhasználóknak. A forgal­mazott érték meghaladja a 600 millió forintot. A tár­sulás vagyona ma már több mint 60 millió forint. A műtrágya kezelési költ­sége a tagok legnagyobb megelégedésére az ország hasonló telepei közül az egyik legalacsonyabb. Az elmúlt hat évben nem­csak a bevétel és a forgalom nőtt, a műtrágya kijuttatá­sának technológiája is vál­tozott. Ehhez igazodik a tár­sulás is. A telepen megkezd, ték egy folyékonyműtrágya- keverő üzem létesítését. A fejlődés körvonalai A Tolna Nagyközségi Kö­zös Tanács augusztus végi ülésén tárgyalta a VII. öt­éves tervben megvalósítan­dó feladatokat. A tervidő­szak alatt a szabályozott he. lyi bevételekből, az állami támogatásból, valamint a fej­lesztési céltámogatásokból együttesen mintegy 360 mil­lió forint bevételre számít­hatnak. Ebből a pénzből fő feladatuknak tartják az út-, a járdaépítést, -korszerűsí. tést, a tervezett többszintes épületek közművekkel való ellátását. A központban épül két üzlethelyiség — és ezzel 341 négyzetméterrel bővül az eladótér. Lakásokat építenek OTP-beruházásban a Szek­szárdi és Árpád utca sarkán, valamint lakásépítő szövet­kezeti beruházásban a Mun. kásotthon melletti területen. Tervbe vették a Kossuth ut­ca térségében további OTP- értékesítésű lakások építését is. Gondot fordítanak a köz- tisztaságra, a meglévő par. kok karbantartására: utca­seprő gépet és szemétszállí­tó gépkocsit vásárolnak. Négy gimnáziumi és nyolc általános iskolai tanterem építését tervezik, befejezik a 2. Sz. Általános Iskola ud­varán a tornacsarnok építé­sét és az 1. Sz. Általános Is­kolához kapcsolódóan torna­termet építenek. Ebben az időszakban kap­csolódik be Fácánkert a ve­zetékes ivóvízhálózatba és ugyancsak a VII. ötéves tervben építik meg a Tolnát Mözzsel összekötő gerincve­zetéket. Jelentősen bővítik a szennyvíztisztító telep kapa­citását. Mindezeken túl kiemelt fi­gyelmet fordítanak a lakos­sági alapellátás biztonságos működtetésére, a meglévő intézményhálózat — óvodák, iskolák, középületek — fo­lyamatos felújítására. A városiasodó nagyközség Az elmúlt St évben mintegy 350 új lakás épült Tolnán Három ipari szövetkezet Tolnán két gyár van. A selyemgyárat Bezerédj Pál kezdeményezésére 1898-ban kezdték építeni. A selyem- gubót dolgozták fel itt fo­nallá. A selyemhernyó-te­nyésztés megszűnt, a gyárat is átprofilírozták. 1958-ban kezdték meg a szövőüzem beszerelését, 1966-ban új gyártmány indul: az üveg­szövetgyártás. Terjedelmesí- tő üzemet építenek, később ezt bővítik. A korszerű fonal, festödéjük 1800 tonna évi kapacitással indul 1980-ban. A gyár mai profilja: üveg­szövet, rowinszövet, fonal- terjedelmesítés, fonalfestés. A Patex Tolnai Gyára tör­ténete 1908-ban szőnyeggyár. tással kezdődött. Pamutszö­vésre 1954-től tértek át. Döntő fordulatot a gyár éle­tében az 1968-ban kezdődött rekonstrukció hozta. Azóta a gépeket többször is kicse­rélték egyre modernebbekre. 1985-ben az utolsó hagyomá­nyos szövőgép is kikerült a szövőcsarnokból. Helyükre nagy teljesítményű RÜTJ „C” automatákat helyeztek. A gyárban évente 10,5 mil­lió négyzetméter szövetet: háztartási textíliát, strand- és szabadidő-, rugalmas cordszövetet szőnek. Terme­lésük fele exportra kerül: a Szovjetunióba, az NSZK-ba, az USA-ba és számos más országba. A legrégebbi a Gemenc Ipari Szövetkezet, 1951-ben tizennyolc asztalos alapítot­ta. Termékeit a sokrétűség jellemzi. A szövetkezet fej­lődésére jellemző, hogy az utóbbi tíz évben műhelyei­nek alapterületét közel két­szeresére, 20 ezer négyzet- méterre növelte. Termelési terve az 1985-ös évre 72 mil­lió forint, tőkés exportter­melésük várhatóan 24 mil­lió forint. A Gép- és Műszeripari Szövetkezetét tíz vállalkozó szellemű kisiparos alakította 1957-ben. A 70-es évektől exportál. A tőkés piaccal a kapcsolatot 1981-ben kezdték kialakítani. Erről a piacról az export árbevételük 1983- ra már több mint nyolcszo­rosára nőtt. A lakossági igé. nyék szempontjából igen je­lentős a szövétkezet autó­szervize. Tavaly 170,5 millió forint volt az összes árbe­vételük. Az Elektromos Ipari Szö­vetkezet 1982. július 1-én alakult. Kisszövetkezet. Fő feladatuk a lakossági szol­gáltatás: háztartásigép. rá­dió-, tévéjavítás, valamint a megyében lévő kereskedelmi hűtőberendezések karbantar­tása, javítása. a világban: Bolvúri, Balogh Ismert név Az első sportegyesület 1921-ben alakult Tolnán. Az asztalitenisz 1928-ban vált itt ismertté. Az 1960-as évek elején odáig hanyatlik Tol­nán az asztalitenisz, hogy meg is szűnik a szakosztály. 1972- ben átveszi a szakosz­tály vezetését Sáth Sándor. 1973- tól ismét vannak tol­naiak a versenyeken. Az NB II. megnyerése után si­kerrel veszik az akadályokat iaz NB I-ben is. Felküzdik magukat a dobogó második fokára. Az országos bajnok­ságokon elért aranyérmek és helyezések mellett a Tolnai Vörös Lobogó asztalitenisz­csapata az Európa Kupában nagy nevű ellenfelek legyő­zésével jutott a legjobbak közé. De nemcsak az Euró­pa Kupában, hanem az Eu- rópa-bajnokságon is sikere, sen szerepeltek. Balogh Ilo­na, Bolvári Katalin és Bol- vári Ildikó arany-, ezüst-, bronzérmei nemcsak Tolnán váltottak ki elismerést és szereztek örömet. Exportra készül A Szekszárdi Szabó Szövetkezet tolnai üzemében nagy részben exportra dolgoznak Mindkettő kiváló A nagyközség területén két tsz van: a tolnai Aranyka­lász és a mözsi Üj Élet. Fennállásuk óta mind a ket­ten négyszer nyerték el a Kiváló Szövetkezet címet. Az Űj Élet ezen felül három íz­ben átvehette a Miniszterta­nács vándorzászlaját is. Mindkét tsz kiválóan dol­gozik. Az Aranykalászban a növénytermesztésen belül bú. za, kukorica, napraforgó, szálas, és tömegtakarmány- termesztéssel foglalkoznak. Szarvasmarhát, sertést és ba­romfit tartanak. Tejtermelé­sük tavaly meghaladta a te. henenkénti 5400 litert. A szö­vetkezet közös vagyona 1984 végén több mint 243 millió forint volt. Az Üj Élet gabona, bur­gonya, szója, zöldség, szálas- és tömegtakanmányok ter­mesztésével foglalkozik. Kü­lönösen kukoricából, burgo­nyából és zöldségfélékből ér­nek el kiváló eredményeket. Évente annyi burgonyát tér. melnek, amennyivel bizto­sítható a megye burgonya­ellátása. Zöldségfélékből is mintegy 2500—3009 tonna termést takarítanak be. Magyartarka teheneik 5195 liter tejet adnak évi át­lagban. Az integrált háztáji termelésben mintegy 1500 tonna burgonyát és zöldség­félét termelnek. Termelési értékük egy hektár szántóra vetítve a megyében a leg­magasabb: 13 547 forint. Hogy mekkorát fejlődött ez a tsz az elmúlt 25 év alatt, mutatja két szám is: 1960- ban még 6 036 000 forint volt az árbevételük. Tavaly a zárszámadáskor már 108 mil­lió 256 ezer forintról számol­hattak be. Röviden Az OTP 1954-ben nyitotta meg a fiókját Tolnán. Akkor hárman dolgoztaik. Ma tizen­hatan intézik a lakosság, a nagyközségi tanács hitel és betétügyeit. A fiók széles lakossági kapcsolatát tükrözi az az ötezer betétkönyv és a 4500 hitelszámla, amit itt kezelnek. *** Jövőre lesz száz éves a tolnai tűzoltóegyesület. Je­lenleg ötvenkét tagja van: 26 felnőtt, 12 ifjúsági és 14 úttörő. Szakmai képzettsé­güket, gyorsaságukat, pon­tosságúkat bizonyítja, hogy idén ők képviselték hazán­kat Ausztriában a nemzet­közi tűzoltóversenyen, ahol bronzérmesek lettek. •** i A tolnai emberek ősidők óta halásznak, de már csak hatvanketten élnek halászat­ból. Idén a halászati szö­vetkezet dolgozói 30 vagon halat termelnek és értékesí­tenek a tervek szerint. Sok minden készül a Her- bár.ia tolnai gyógynövény­üzemében az átlagon felüli hatóanyagokat tartalmazó magyar gyógynövényekből. Évi exportjuk 30—35 millió forint között mozog. Évi ter­melési értékük ma már el­éri a hetven millió forintot. *** Élénk a kulturális élet a három évvel ezelőtt felújított művelődési házban. Tizen­nyolc klub és kiscsoport tartja itt rendszeresen fog­lalkozásait. A művelődési háznak jól működő fúvós­zenekara van. Ma már ha­gyománnyá vélt a „Tolnai nyár” rendezvénysorozat és ugyancsak eredményes múlt­ra tekint vissza a Fonógalé­ria és a Folyosógaléria ki­áltó tássorozata. ••• 1962—1964-ben építették ki Tolnán és Mözsön a veze­tékes ivóvízrendszert. Ekkor a két község vízigénye napi 550—600 köbméter volt. Je­lenleg a község vízfogyasztá­sa napi 4000—4500 köbméter. **• Az idén befejezik a köz­ponti orvosi rendelő épületé­nek felújítását és a tolnai egészségház korszerűsítését, így korszerűbb körülmények között láthatják el a betege­ket. Tolna nagyközségben és társiközségeiben öt felnőtt, két gyermek és két fogorvosi körzeti orvos látja el a be­tegeket. Egy főállású üzem­orvos vigyáz a két könnyű­ipari üzem dolgozóinak egészségére. Az ipari szövet­kezetek mellékfoglalkozású üzemorvossal is kiegészítik az ellátást. A GÉM üzemi fogorvosi rendelést is bizto­sít. **• A nemrég megnyílt Tüzép Áruház és a hozzá csatlako­zó Tüzép-telep évi forgalma a terv szerint megközelíti a száz millió forintot. **• A település kulturális éle­tének jelentős tényezője a Bartók Béla kórus. Nélkülük elképzelhetetlen a nagyköz­ség területén bármilyen tár­sadalmi ünnepély. 1985-ben az országos minősítő hang­versenyen ismét arany foko­zatú minősítést kaptak. 1982 óta a Szocialista kultúráért kitüntetés birtokosai. A nagy kórusból alakult kamarakó- rus 1984-ben színvonalas munkájáért Békedíjat ka­pott. Jó híre van a tolnai gim­náziumnak. Az itt érettségi­zettek 50—60 százaléka ta­nul tovább egyetemen, főis­kolán. / ••• A német nyelvet Tolnán nemcsak az általános isko­lákban oktatják, az óvodások is tanulnak németül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom