Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-24 / 250. szám
5 "mÉPÜJSÁG 1985. október 24. OldalHölö *85 A településpolitika és a sport Háromnapos tanácskozás Tengelicen Tegnap, a délutáni órákban fejeződött be Tengelicen a Tolna Megyei Tanács oktatási központjában megyénk sportegyesületi vezetőinek háromnapos tanácskozása aktuális sportpolitikai kérdésekről, valamint ezek megyei vonatkozásairól. Mint azt a helyszínen megtudtuk, kétévenként kerül sor sport- mozgalmunkban ilyen jellegű, a tapasztalatcserék jótékony hatására is apelláló összejövetelre, amelyen ki- sebb-nagyobb sportegyesületek elnökei, ügyvezető elnökei kicserélhetik véleményüket és elmondhatják azt a megyei sporthatóság vezető munkatársai, valamint a megyei pártbizottság illetékes képviselője előtt. A jelenlévő vezetők hajlandók voltak az érvek és ellenérvek nyiltszíni ütköztetésére, így építő jellegű vita, élénk eszmecsere alakult ki a három napon. A tanácskozás hasznosságát csak növeli, hogy ezúttal itt voltak a tanácsok sportszakigazgatási tevékenységet ellátó tisztség- viselői, sőt, ahol a településpolitika részét nemcsak papíron képezi a sport, onnét személyesen a tanácselnökök is jelen voltak az első napon. A sportmozgalom valameny- nyi területét áttekintették, az iskolai sporttal kezdve a szabadidős sporton át a versenysport kérdéskomplexumáig. A harmadik napon mi is bekapcsolódtunk a tanácskozás munkájába. Fekete László, lapunk rovatvezetője beszélt a sport és a tájékoztatáspolitika viszonyáról és válaszolt a sportrovat munkájával kapcsolatban felmerült kérdésekre. Fotó: Gottwald Színger Ferenc, a paksi VTSF vezetője fejti ki véleményét a szerdai fórumon Irány: Olsztyn Miért nem utazik Simon és Podpinka? Valahogy így... Igen. Valahogy így képzeli a szurkoló a vasárnap délután labdarúgóörömeit, mint a hónapok óta veretlen Mohács elleni mérkőzésen. A Bonyhádi MSC labdarúgói régen nem kényeztették el ilyen magabiztos, tudatos és nagyszerű játékkal szépszámú közönségüket. Ez volt az a találkozó, amelynek egyetlen pillanatában sem kételkedtünk a biztos sikerben. A győzelem értékét növeli, hogy az igen kulturáltan játszó Mohács buszozha- tott haza egy hármassal, ami egy kis odafigyeléssel akár mohácsi vészként is bekerülhetett volna a csapat videokazettáinak tárházába. A mohácsiak filmre vették a kilencven percet. Nem baj, jó lesz nekik oktatófilmnek . .. De ne legyünk telhetetlenek, ez a 3-0 szép siker, és mutatja, hogy a Dráva-cso- port ifjú városának labdarúgói többet tudnak, mint amennyit eddig nyújtottak. Igazán szembetűnő volt, hogy végre három csatár vitézkedett az ellenfél kapuja előtt, és mint a példa mutatja, zavarba is hozta védelmüket. Ezúttal az egyenkénti teljesítmények alapján tekintsünk vissza a mérkőzésre. Mucska kevés dolgát jól látta el, végre nem ragadt le a gólvonalon, mint az utóbbi időben. Beke közismerten a küzdeni tudó, hajtós emberek közé tartozik. Ezt igazolta vasárnap is. Hüber egyértelműen kiemelkedő teljesítményeket produkál mostanában a védelem tengelyében. Balázst nagyszerű gólja dicséri, sokat futott, szerelt és üközött, rendre fel és vissza is ért. László az első félidőben többször is hibázott, szünet után feljavult. A kis Vendég cikázott, bújt, szerelt, indított — egyszóval ügyesen játszott. Sebestyén ésszel játssza a futballt. Sokszor megtréfált két-három mohácsit is egyszerre, sérüléséig a csapat egyik ásza volt. Stercz a motoremberek egyike, aki képes 90 percet végigfutni. Palkó, úgy tűnik, megtalálta góllövő cipőjét, ezúttal bal lába után a jobbal is betalált már. Pfeifer igazi szívember, ha a labdával kicsit lágyabban bánna, úgy sok zavart kelthetne a védelmekben. György ravasz, vérbeli csatár, aki képes mérkőzéseket eldönteni góljaival. Baikai keveset volt a pálván ahhoz, hogy sérülése után is hasznos tagja lehessen a csapatnak. Még annyit, és ezt nagyon jó dolog leírni: kitűnő játék- vezetésnek lehettünk szemtanúi egy kiváló mérkőzésen. Valahogy így, fiúk, továbbra is! — szabó — A játékvezető intelmei A szerencsés véletlen folytán Nagyatádon éppen a dombóváriak öltözőjében voltam, amikor a VMSE csapatkapitánya visszatért a játékvezetői öltözőből, és tolmácsolta a fiúknak a vezető híró intelmeit. A kemény, férfias játékot engedi, de a szövegelésnek nem híve. Ez utóbbinál gyorsan előkerülhet zsebéből a sárga lap. A 13. percben történt, hogy Herbst cselezgetett a nagyatádiak kapuja előtt. Már- már úgy tűnt, nem sikerül a kecsegtető akciót jól befejezni, amikor középre penderítette a labdát, és a villámgyors szélső, Iván a kapuba továbbította a pontos átadást. Öröm a dombóváriak kispadján. De csak másodpercekig, hiszen dr. Rákóczi játékvezető a középkorból szabadrúgást ítélt a hazaiak javára, a gólt pedig érvénytelenítette. A dombóváriak leghátsó embere, Banai intézett ugyanis „noszogatást” Herbst felé, ezt meghallva, büntette szabadrúgással a bíró. Aztán negyedórával később a DVMSE középpályását, Nagyot kíméletlenül felrúgta Dekanics. Az eset közvetlen közelében tartózkodó játékvezető előbb a szenvedő félnek mutatta fel a sárgát, aztán meg a szabálytalanság elkövetőjének. Nagy: — Amikor felrúgott Dekanics, odaszóltam neki, hogy öreg, ez megérne ám egy sárgát! A játékvezető meghallotta, mert ezt mondta nekem: „Egy sárgát feltétlen megér, de előbb maga kapja reklamálásért, majd az ellenfele veszélyes játékért.” A két esetből a legfőbb tanulság: mindig komolyan kell venni a játékvezetők intelmeit. — gaál — Selmeczi elköszönt Ez a mérkőzés js úgy kezdődött, mint a többi. Előbb a vendég Szolnoki, majd a Székszárd csapatának összeállítását közölte a hangosbeszélő. A lila-fehérek kezdő tizenegyében utolsóként Sel- meczj nevét. A lelátókon helyét foglalók közül csak a Dózsa SE vezetői tudták, hogy a bal lábas, szélvészgyors szőke csatár utoljára játszik a kadarka városában. Mert a találkozó után csendben, szerényen elköszönt az öltözőben csapattársaitól, aztán beült szülei mellé a gépkocsiba, és irány a főváros. Meg- fellebezhetettlen a búcsú: október 21-ién hétfőre hazarendelte az Újpesti Dózsa. Két nappal később, immár az újpestiek játékosaként kértünk tőle egy telefoninterjút. Készségesen vállalta. — Egy remek mecssen debütált Szekszárdon, most meg egy vesztes találkozón búcsúzott ... — (Nagyon szerettem volna bizonyítani utolsó szekszárdi mérkőzésemen is. hogy valóban alkalmas vagyok az NB í^re. Milyen más lett volna győztes 90 perc után itthagyni ezt a kedves várost. Az akarat görcsös erőlködésbe fulladt, sajnálom. — Mit mondott Kovács edző, amikor a szünetben lecserélte? — .Csupán ennyit: SeHmeczi levetkőzik, Kovács Béla megy 'be helyette. Szóval nem indokolt részletesen. — Játékostársai tudták a meccs előtt, hogy utoljára szerepel köztük? — Persze, hiszen a péntek délelőtti edzéssel egy időben vált véglegessé távozásom. — Mi történt valójában, hogy ainyaegyesülefce ilyen Váratlanul és véglegesen hazahívta ? — Az Újpesti Dózsa szakosztályi elnöke. Szabó Károly telefonált Szekszárdra, és közölte a klub vezetésével, hogy hétfőtől igényt tartanak játékomra Újpesten. Engem ís váratlanul ért a hír. Februárig a junior 'kerethez tartozom, de az edzéseken a felnőttekkel gyakorolok. Még nem tudom pontosan, hogy Göröes edző melyik poszton vesz számításiba. — Amikor a nyári felkészülés dandárjában hetekig Újpesten edzett, már akkor is szóba került az NB I-es státusa ? — Igen, akkor is kilátásba helyezték az esetleges szerződést. Az előzményhez tartozott. hogy Kerekes a Videotonba igazolt, helyette pedig Palkovics jött a 'Dózsába. Ha netán Palkovics meggondolta volna magát, úgy én lettem volna a keret huszadik embere. — Hány meccsen szerepelt a Szekszárdi Dózsában, és melyik találkozóra emlékszik majd később is a legszívesebben ? — Mintegy 25 meccsen játszottam. Legszívesebben a Keszthely elleni bemutatkozó 90 percre emlékszem vissza. Akkor Vigh-gel lejöttünk és az első szekszárdi meccsünkön győztünk. De szívesen emlékszem majd az őszi nyitányon sorrakerült dunaújvárosi találkozóra is. Ez utóbbin az ón gólom döntötte el a két pont sorsát. A Keszthely ellen, emlékszem, szorongva mentem a pályára, szerencsére nagyon kijött a lépés. Azt nyújtottam, amire képes vagyok, s ekkortól éreztem, hogy engem szerettek a nézők Szekszárdon. — Javítson ki, ha tévedek: azóta, hogy Vigh visszakerült Újpestre, mintha nem érezte volna jól magát Szekszárdon? — Az az igazság, hogy csak a pályán 'éreztem igazán Vigh Péti hiányát. Bár jó barátom, magánemberként menet közben hozzászoktam távollétéhez. Nagyon jó társaság jött össze a Dózsában, sok barátra ‘Máltáim, jól elvontunk egymással. Szóval, én nagyon szerettem e megyeszékhelyen. — Kérem, tegyük félre az kinCstáiri udvariasságot. Egy bajnoki évadzárón testközelből tapasztalhatta, hogy miként táncolt borotvaélen a Szekszárdi Dózsa bentmara- dása. Véleménye szeriint 1986 nyarán is megismétlődik ez a kritikus finálé? — Szerintem nem, hiszen ismerve az NB II húszcsapatos mezőnyének játékerejét, őszintén mondom, akad négyöt csapat, amelyik gyengébb a szekszárdinál. Most, e sorok írása közben csak úgy önmagunktól kérdezzük: Vajon nem lehetett volna a kis Selmeczit vasárnap délután a közönség tapsa közepette elbúcsúztatni? Csők annyit mondani a zöld gyepen, az ezerfős publikum előtt, hogy köszönjük, fiú ... — fekete — Péntektől vasárnapig Olsztynban rendezik meg a lengyel nyílt asztalitenisz bajnokságot, amelyen az előzetes nevezések szerint csaknem 30 ország 150 versenyzője küzd a bajnoki címért. Jelezték érkezésüket a kínai, dél-koreai, japán, svéd, franciái nyugatnémet, román és angol asztaliteniszezök is. A PAP lengyel hírügynökség az indulók közül kiemeli a svéd Appelgrent, Lindh-et, Waldnert, a jugoszláv Kali- nicsot, Lupülescut és Bati- nicsot, a szovjet Zaharjant és Bulatovát, valamint a magyarok közül Oláh Zsuzsát és Bátorfi Csillát. Olsztynban az idei őszi első nemzetközi bajnokság lesz, s erre csáknem valamennyi magyar válogatott kerettag kiutazását tervezte a szakvezetés. — Két játékos nem vehet részt a jelentős nemzetközi erőpróbán — mondta Pig- niczki László, a férfi válogatott edzője. — A fiatal Simon Ferenc verekedésbe keveredett, zúzódásokat szenvedett, orvosi kezelésre szorul, ezért nem tarthat a csapattal. Podpinka András fegyelmezetlensége miatt marad ki a csütörtökön Olsztyn- ba utazó válogatottból. A magyar csapat összeállítása: férfiak: Kriston, Takács, Harczi, Varga, Szoszmyák. nők: Oláh, Bátorfi, Fazekas, Nagy. Folytatódott a Tízek Bajnokság Érmek Kaposvárról Sakk Az ötödik fordulóval folytatódott a megyei sakk Tízek Bajnoksága és a minősítő verseny. A tízek csoportjában élesedett a küzdelem. Burai (TÁÉV) szép játszmában verte az addig 100 százalékos teljesítményt nyújtó szedresi Kisst. Ifjú Balázs biztosan nyert a he- xasak Európa-bajnok Rudolf (Bátaszék) ellen. Dr. Zsoldosnak ezúttal kevésbé megy a játék, a szedresi Németih-től már a harmadik vereségét szenvedte el. A dombóvári Halpert megszerezte első győzelmét a TÁÉV-es Paszler ellen, aki előtte kiválóan szerepelt. A minősítő verseny „A” csoportjában a meglepetést a paksi Tófalusi szolgáltatta, aki holtversenyben az élen áll az esélyesebb versenyzők társaságában. Sánta (Mázaszászvár), aki az 1960-as és 70-es években többször volt Tolna megye bajnoka idős kora ellenére még mindig nagy küzdelemre készteti a fiatalokat. A „B” csoportban is sok a keresztbeverés, egyedül már csak a bátai Hercsig veretlen. A „C” csoportban Hegedűs (Debrecen) eddigi teljesítménye emelkedik ki. Értékszáma alapján hetedik a mezőnyben, tényleges játéktudása alapján azonban egypontos előnnyel vezeti a mezőnyt. A „D” csoportban Lódi (Tamási) és Sző- czi (Szedres) szereplése érdemel dicséretet. Ebben a mezőnyben a nagy meglepe. tést eddigi játékával a meglehetősen ismeretlen Borbély (TÁÉV) szolgáltatja, akinek ez az első versenye. Az élmezőny állása az ötödik forduló után: Tízek Bajnokság: Pászler, Burai (TÁÉV) 3,5-3,5, Kiss (Szedres) 3 pont (1 függő). Minősítő verseny: „A” csoport : Tőfalusi, Kapusztyin (Atomerőmű SE) 4-4, Szo- kollcs (Szedres) 3,5 pont. „B” csoport: Hercsig (Bá- ta) 3,5, Steib (Mázaszászvár), Kiss (Dombóvár 3-3 pont. „C” csoport: Hegedűs (Debrecen) 4,5, Várda Vitéz (TÁÉV) 3,5-3,5 pont. „D” csoport Lódi (Tamási) 4,5, Szőczi (Szedres) 4, Borbély (TÁÉV), Funk (Gyönk), 3,5- 3,5 pont. A verseny október 25-én folytatódik Szekszárdon a SZÚV tanácstermében, az ünnepélyes eredményhirdetésre pedig október 27-én Vasárnap kerül sor. Befejeződött az Atom Kupa Pakson, a munkásművelő. dési központban véget ért az első ízben kiírt Atom Kupa sakkverseny, Paks város nyílt egyéni bajnoksága. Tizenkét megyei versenyző küzdött a győzelemért, az értékes díjakért. A paksi él. gárda mellett a Szedresi SE, a TÁÉV SE, és a Bátaszéki SZVSE képviseltette magát. Az erős átlagértékszámú verseny színvonalas, érdekes küzdelmet hozott. A versenyt nagy előnnyel dr. Zsoldos Jenő, az Atomerőmű SE mesterjelöltje nyerte. Igaz, a szerencsével sem állt hadilábon, de végül úgy szerezte meg a kupagyőzelmét, hogy csupán egy döntetlent engedélyezett a mezőnynek. Az Atom Kupa végeredménye: 1. dr. Zsoldos 9,5, 2. Balázs 7, 3. Gosztola 7, 4. Rudolf 6,5, 5. Németh 6,5, 6. Vinnay 5 ponttal. Kaposvárott rendezték meg a Baranya—Somogy— Tolna megyék összevont úszóbajndkságát. A Szekszárdi Dózsa versenyzőinek helyezései: Lányok: 100 m gyors: 3. Végh Márta. 50 m úttörő hát: 2. Bercsényi Mariann, 3. Varga Rita. 100 m gyermek hát: 1. Végh Márta. 100 m delfin mell: 3. Major Viktória. 4x100 m úttörő gyors váltó: 3. Szekszárdi Dózsa (Major, Straubinger, Varga, Bercsényi). Fiúk: 100 m úttörő gyors: 2. Papp Vilmos. 100 m férfi mell: 2. Mecseki Sándor. 50 m úttörő hát: 1. Papp Vilmos. 200 m serdülő gyors: 1. Mecseki Sándor. 100 m úttörő mell: 2. Kovács Attila. 50 m pillangó: 3. Benkő Csaba. 100 m delfin gyors: 3. Pataki Lőrinc. 4x100 m úttörő gyorsváltó: 2. Szekszárdi Dózsa (Kiss, Kovács, Varga, Papp). 4x50 m úttörő vegyes- váltó: 2. Szekszárdi Dózsa (Papp, Kiss, Varga, Kovács). — x — Ugyancsak Kaposvár volt a színhelye az Adorján emlékversenynek is. A rangost meghívásos versenyen Kaposvár, Pécs, Szombathely, Zalaegerszeg, továbbá az FTC, a BVSC, a Dombóvár és a Székszárd úszói álltak rajtkőre. A Tolna megyei versenyzők helyezései: Lányok: 100 m delfin mell: 1. Miszlai Orsolya (Dombóvár). 100 m úttörő pillangó: 3. Makkos Gabriella (Dombóvár). 200 m úttörő vegyes: 3. Makkos Gabriella (Dombóvár). 100 m gyermek hát: 1. Végh Márta (Székszárd). 4x50 m úttörő vegyesváltó: 3. Dombóvár. Fiúk: 400 m serdülő gyors: 1. Mecseki Sándor, 3. Hercz Gábor (mindkettő Székszárd). 4x500 m vegyesváltó: 3. Székszárd. Márkus ll-esből egyenlíthetett volna a Szolnok ellen, de lövését Boros hárította
