Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-23 / 249. szám
1985. október S3. Képújság 3 Mit csinál egy szakmaközi bizottság? Vita az orvosi ellátásról és a településfejlesztésről Vélemények Szekszárd fejlődéséről A szakszervezet szakmaközi bizottságai csendben tevékenykednék, munkájukat nem ismerik eléggé, pedig tevékenységük a közélet fontos része. Röviden úgy lehetne meghatározni funkciójúikat: a munkahelyen kívüli érdek- védelem. Egy-egy területen, városban, nagyközségben rájuk tartozik minden, ami az ott élő szakszervezeti tagokat érintő kérdés. A bizottságok tagjai több szakmai terület társadalmi tisztség- viselőiből kerülnek ki, képviselve a közös érdeket. Tevékenységük ékkor igazán eredményes, ha minél szorosabb kapcsolatot alakítanak ki az adott területen működő párt- és állami szervekkel, népfronttal, KISZ-szel, Vöröskereszttel. A szekszárdi szakmaközi bizottság legutóbb két, egymással igencsak összefüggő témát tárgyalt meg. Orvosi rendelő Az első anyag a széles körű üzemi felmérésre támaszkodva elemezte Szekszárd egészségügyi alapellátásának helyzetét. Ehhez tartozik — töhibék között — a körzeti és az üzemorvosi ellátás, a szociális gondozás és minden bölcsőde. Ami a személyi feltételeket illeti, nincsenek gondok, már szervezik a 11. körzetet. A lakosságszámhoz képest a helyzet jó, különösen! ha az üzemorvosókat és a Szekszárdon helyben lévő, nyitott szak- rendeléseket is figyelembe vesszük. Nemcsak szekszárdi probléma, de az ülésen jelenlévő orvosok elmondták, hogy a szakrendelések igen zsúfoltak, nagyon sókan veszik igénybe a körzeti orvosokat is, tehát egyre csökken az egy betegre fordítható idő. A körzeti orvosok egy rendelési idő alatt 30—40 beteget is ellátnak, ami már a tűréshatáron van. A betegforgalom az utóbbi években a kétszeresére nőtt. Elemzik, hagy m3 az oka, s bizonnyal dr. BlaskoVits Erzsébet városi főorvosnak van igaza, aki úgy fogalmazott, hogy a túlhajszolt életmód a fő bűnös, a sok más ok mellett. Érintőlegesen szóba került a táppénzes helyzet és a hét végi ügyelet is. Itt most csak annyit, hogy 36 órát dolgozik egy-egy orvos egyfolytában az ügyeletén. Deli Sándor, az SZMT titkára fogalmazta meg, hogy úgy látszik, ebben a kérdésben az egészségügyi szakszervezet nem tett eleget maradéktalanul érdekvédelmi funkciójának. Ugyanakkor meg is fordította a problémát, és mint potenciális beteg megrémült attól a lehetőségtől, hogy őt egy orvos szolgálatának 28. órájában kezelje. Az orvosok szemszögéből az a helyzet, hogy az ügyeletet nemcsak sürgős esetben veszik igénybe. A beteg oldaláról másként látszik a dolog, ha nem is elsősorban Szekszárdon, hanem a megye más részein. A téglaipar megkezdte egy újabb energiahordozó, a biogáz hasznosítását. Elsőként a Középdunántúli Téglaipari Vállalat székesfehérvári gyára kapott lehetőséget arra, hogy a helyi városgazdálkodási vállalat szemétlerakó- helyén kiépített biogáz-telep energiáját használja. Egyelőre a gyár hőszükségletének 15 százalékát fedezi a biogáz, amellyel hat hónap alatt — lényegéiben az energiatelep üzembe helyezése óta — 151 tonna olajnak megfelelő energiát takarítottak meg. Az országban több telepüNe kényszer- megoldást Az üzmorvosi rendelők általában jobban felszereltek, mint a körzetiek, jobbak az előbbinél a rendelési körülmények, Szekszárdon ugyanis pillanatnyilag nincs egyetlen olyan körzeti rendelő sem, amely erre a célra épült. A városban évtizedek óta mindig kényszermegoldásókat alkalmaznak, folyton elodázva a megoldást, ami biztosain senkinek nem jó. Különösen az nem, hogy rendszerint lakásból alakítják ki az orvosi rendelőiket. Ezen a ponton aztán igencsak összefügg a kérdés a másik témával. A VII. ötéves terv szekszárdi koncepciójában ugyanis eredetileg nem szerepel Báktában egészség- ügyi központ, pedig az ma már nyilvánvaló, hogy körzetnek ki kell kerülnie oda, hiszen jelenleg a betegek a belvárosi, Mikes utcai rendelőbe járnák. Hogy mekkora szükség van a központra, ahol a felnőttkörzet, gyerekorvos és fogorvos kaphatna helyet, azt nemcsak a lakosság kéri, hanem az egészségügy is harcol érte. A szakmaközi bizottság ülésén is a városi főorvos vetette fel a témát. Mások hozzátették, hogy az egészségügyi központhoz tartozzék gyógyszertár is, hiszen hiába van rendelő, ha az orvosságért megint kilométereket kell buszozni, gyalogolni! vagy autózni. A népfrontban is Kiss Istvánná városi nép. fronttitkár elmondta, hogy a körzeti népfronttanácskozá. son is szóba került a téma, ugyanakkor társadalmi munkát is felajánlottak az ott élők. Még .az épületet is megtervezték, amire nincs szükség, mert a tervek már készek évek óta, csak a kivitelezés nem került be a tervkoncepcióba. Az említett lakógyűlésen az is elhangzott, hogy bölcsődét terveznek, holott mire az felépül, már óvodára lesz szükség az új lakótelepen. Az orvosi ellátás témakörére visszatérve, a tüdőgondozó úgyszólván tarthatatlan körülmények között működik, ahol nemcsak a betegek és röntgenre várók nincsenek megfelelő körülmények között, hanem az ott dolgozók sem, a volt KÖJÁL-szétóház átalakítása pedig egyre késik. Az egészségügyhöz tartozik még a szociális gondozás. E területen sokat segítenek a szocialista brigádok és munkába állt egy főhivatású cigánygondozó is. Az egészségügy felmérte, hogy a Kövendi Sándor utcában tarthatatlan körülmények kö. zott élnek emberek, elhelyezésükről mielőbb gondoskodni kell. A másik téma a VII. ötéves terv koncepciójának vé. leményezése volt. Ezen belül az egyik kérdéskör a társadalmi munka volt, amelynek értékével a város évek hosz- szú sora óta az utolsók között van a megyében. Valószínű, hogy ennél többet is lehetne szervezni olyan célokra, amelyek egy-egy városkörzetben fontosak. Erről is szólt Szajfci László, a városi pártbizottság titkára, aki elmondta, hogy a VII. ötéves terv koncepcióját a véglegesítés előtt, ha szükséges újra át kell gondolni, sor kerülhet új sorrendiség meghatározására is, ha kell, a lakossági vélemények alap. ján. Ezeken a fórumokon a lakosság felelősségteljesen foglalt állást. Figyelembe kell tehát venni a véleményeket, amelyek a tervekkel kapcso. latosak, hiszen csak akkor lehet számítani a lakosság részvételére a végrehajtásban. Sokféle vélemény A szakmaközi bizottság ál. láspontját 11 nagyvállalatnál tartott beszélgetés, egy városi nyugdíjasfórum és a bizottsági vita alapján alakította ki. összességében megállapítható, ami egyébként természetes is, hogy az igények na. gyobbak, mint a lehetőségek, éppen ezért kell nagyon odafigyelni a sorrendiség kialakítására. Majdnem biztos, hogy a gázvezeték építéséhez kevés a 12 ezer forint lakossági és a gazdálkodó szervek által felajánlott összeg, s az építési folyamatosságot illetően sok a bizonytalanság. A város nagyon sok részén felmerül az utak fenntartása, kor. szerűsítése, konkrétan megemlítették az üzemekben a Keselyűsi út déli gyalogjárdáját, amely évtizedek óta rossz állapotban van, a Söripari Vállalattól nincs lpasz- faltozva, az ott, a Mezőgépnél és a TOTÉV-nél dolgozók balesetveszélyes utakon közlekednek. Ugyancsak hiányos a járdahálózat a Her- mon Ottó lakótelepen. Az autóbusz-pályaudvar építésével kapcsolatban elmondták a dolgozók a fórumokon, hogy a Népújság 1983. augusztusi egyik számában az illetékesek az év végére ígérték az autóbusz-pályaudvar korszerűsítését, ami azóta sem valósult meg. Tisztább várost Csatáron, a Cinka utcában a kereskedelmi egységeket hiányolják, a Herman Ottó lakótelepen pedig a szolgáltatóházat. Több javaslat hang. zott el a város; közlekedés javítására. A város lakosságának jelentős része nem rendelkezik üdülővel vagy hétvégi pihenőházzal, sőt, hobbitelekkel sem. Az ő érdekükben javasolják a hétvégi kirándulóhely, esetleg pihenőház létesítését Sötét, völgyben, Szálkán vagy éppen a Csörge-tónál. Általános vélemény, hogy a város tisztasága erősen ki. fogásoíható. Nyilvánvaló, hogy itt elsősorban maga a lakosság tehet sokat, de javasolják a nagyobb ellenőrzést, szükség esetén a pénz. bírság kiszabását is. A szakmaközi bizottság a tapasztalatokat összegzi és írásban eljuttatja a városi tanácshoz. IHÄROSI ibolya Biogáz a téglaiparban lésen az elhagyott téglagyári agyagbányák gödreit töltötték fel szeméttel, amelynek bomló anyagából keletkező biogáz további lehetőséget kínál ennek az eddig veszendőbe ment energiahordozónak a hasznosítására. Akad olyan gyár is, mint az Épü- letkerámiaipari Vállalat, amelynek telephelyén belül is jelentős biogáz-kincs feltárására alkalmas terület található. A Szombathelyi Városgazdálkodási Vállalat szabadalmát értékesítő Alkotó Ifjúság Egyesüléssel közösen alakított Biogáz-társaság kutatja, tervezi és kivitelezi ezeket az energiatelepeket. Most készítik a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat biogáz-telepének kiviteli terveit, amely szerint a Mezőtúri Téglagyár egyik üzeme évente 400 ezer köbméter biogázt hasznosíthat olaj helyett. A Kőszegi Városgazdálkodási Vállalat energiaracionalizálási beruházásához készített felmérések szerint mintegy húsz éven át működő biogáz-telep építhető, amely a helyi téglagyár szárítóját láthatja el évente 150—200 ezer köbméter biogázzal. Újabb 18 lakás épül Tolnán Az idén tavasszal kezdték meg Tolna központjában egy 18 lakásos ház építését. A Tolna Megyei Tanácsi Építő Vállalat kivitelezésében épülő kilenc állami bérlakást és ugyanennyi OTP-értékesítésű lakást a közeljövőben adják át. Az államiakba már az idén, az utóbbiakba a következő évben költözhetnek be a lakók. Az épület földszinti részében a Tolna Megyei Népbolt Vállalat nyit cipőboltot, mellette pedig az áfész fog hasznosítani egy üzlethelyiséget. Az utóbbi sorsáról a közeljövőben megtartandó falugyűlések információi és lakossági javaslatai alapján döntenek. Javuló munkakörülmények az élelmiszeriparban A hatodik ötéves terv időszakában végrehajtott üzemi rekonstrukciók, műszáki felújítások nyomán javultak az munkakörülmények az élelmiszeripariban; abban az ágazatban, amelyben e tékintetben a korábbi években jelentős lemaradás mutatkozott — ezt állapította meg az ÉDOSZ átfogó elemzése. A vizsgálat szerint az ága. zatban mintegy 50 ezer dolgozó munkája vált egészségesebbé és biztonságosabbá. Sokat segített a gyártástechnológia korszerűsítése. Egye. bek között például a kaposvári, a gyulai és a szegedi húsüzemiben, a törökszentmiklósi baromfifeldolgozóban és a zalai hűtőházban fordítottak jelentős ösz- szegeket a munkakörnyezet korszerűsítésére. Az anyag- mozgatást jó ütemben gépesítették, például a sütőiparban, ahol a felhasznált liszt hozzávetőleg egynegyedét ömlesztett állapotban szállít. ják, s konténerékre „bízzák” — mintegy 30 százalékos arányban — a késztermék szállítását. A cukoriparban a gépesítés kiterjedt több olyan munkahelyre, ahol ko. rábban csak jgen nehéz fizikai munkával boldolgultak. Legutóbb, az Ácsi Cukor, gyárban gépesítették a termelési folyamatokat, ideértve a belső anyagmozgatást, rakodást. A nehéz fizikai munkától mentesültek a gabonatárházak dolgozói; a korszerű, új létesítményekben nagy teljesítményű gépekkel oldják meg a termények továbbítását, mozgatását. A szakszervezet vizsgálata szerint az iparban, a gépesítés eredményeként mintegy 14— 15 ezer dolgozó nehéz fizikai munkáját helyettesítik új gépékkel, szerkezetekkel. A munkásvédelem során egyebek között a zajártalmat csökkentették, például a gabonaiparban és a hűtőházak, ban. Mintegy 3000 dolgozó védelmét oldották meg hang. szigetelő vezérlőfülkékkel, védőberendezésekkel. Régeb. ben sok gond volt — mindenekelőtt a hús. és a baromfiiparban — a nem megfelelő padozatokkal, padlókkal; licenc alapján gyártott úgynevezett csúszásmentes burkolóanyaggal ebben a tervidőszakban a húsiparban már csaknem mindenütt elejét vették az ilyen baleseteknek. Korszerű öltözők és fürdők épültek, ilyen létesít, ménnyel gazdagodott például a kőbányai sörgyár, kecs. keméti baromfiüzem, a debreceni Tartósító Ipari Kombinát és a szekszárdi tejüzem. Az ÉDOSZ anyaga szerint mivel a hazai gépgyártás nem tudja kielégíteni az élelmiszeripari kisgépek irán. ti igényeket, a gyárakban az előkészítés, csomagolás és rakodás még mindig túlságosan sok munkaerőt köt le. és rontja a jövedelmezőséget Várhatóan már az idén átadnak kilenc lakást A TOTÉV dolgozói végzik a kivitelezést
