Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

1985. október 19. e népújság Hatalmas fejlődés szem­tanúi lehetnek a népi Koreá­ba látogatók, akik megcso­dálhatják: mi minden válto­zott a negyven éve felszaba­dult országban, s a koreai háború óta. Országszerte új gyárakat, iskolákat, lakóépü­letek sokaságát és más léte­sítményeket látunk. A KNDK-ban a Kim ír Szén vezette Koreai Munka­párt — amely a múlt héten ünnepelte megalakulásának negyvenedik évfordulóját —, kiemelt figyelmet szentel a lakosság életszínvonalának emelésére. E program egyik pillére, hogy mindenki mi­nél előbb korszerű és szép otthonba költözhessen. Mint általában mindenhol, itt is előtérben áll a másfél milliós főváros, Phenjan fejlesztése. Üjabb és újabb lakónegye­dek születnek, amelyek kö­zül kiemelkedik a Tedon fo­lyó jobb partján elterülő „város a városban”. Minszu lenyűgöző méreteivel és épü­leteivel egyik meghatározó KNDK Város a városban színfoltjává vált a főváros­nak. Megépítésének gondolata még az országot megosztó háború alatt érlelődött meg, ám a kivitelezés érthető okokból csak később kezdőd­hetett. A hatalmas erővel folytatott munkálatok meg­hozták gyümölcsüket, mára szinte teljesen kész a 17 ezer család számára otthont nyúj­tó negyed. A 8—18 emeletes épületek kivitelezése építé­szetileg is érdekes: a torony, a zászló és az egyéb formájú házak jól harmonizálnak az utakkal, utcákkal és terekkel. Magát a lakónegyedet egy 70 méteres sugárút és három másik nagy út nyolc részre osztja. Ebből hatban zömmel lakóházak, míg a további kettőben inkább parkok ta­lálhatók. A lakóházakhoz kö­zel varrnak az üzletek, a szol­gáltató létesítmények, orvosi rendelők, az alap- és közép­fokú tanintézetek. A Min- szuban lévő lakások össz­komfortos, többszobás ott­honok. Minszuban a lakóhelyhez közel található a korszerűen felszerelt iskola, illetve óvoda ötletes építészeti megoldásokkal oldják fel a merev lakó­telepi formákat Kijevben már sorozatban gyártják Napfütötte lakóházak A „Kvant” tudományos­termelési egyesülés szakem­bereinek ötlete a napelemek­kel fűtött lakóház. A reali­zálás érdekében kapcsolatba léptek a moszkvai építészeti főiskolával. Az együttműkö­dés eredményeként született meg a falusi lakóházból és melegházból álló helio- komlexum, amelyet napener­gia fűt. Beszélgetőpartnerem Leo­nard Petrovics Golubnyics- nij, a moszkvai építészeti fő­iskola professzora, a terv egyik kidolgozója. — Leonard Petrovics, jár­juk körül gondolatban a „napházat”, nézzünk be a szobákba... — Építészeti szempontból ez a ház kicsit különleges. Homlokzatának nagy részét fekete üvegek — a kollekto­rok — foglalják el. Ezek fog­ják fel a Nap energiáját. A házban három kényelmes la­kószoba, konyha, ebédlő és a ház alatt garázs található. Az épület mellett található az akfcumlátorház, amely egy hónapra elegendő energiát tartalékol. Így a rossz idő sem okoz 'különösebb gondot. — Miért vált szükségessé ilyen napfütötte házak épí­tése? — A „heliokomplexum” egyidejűleg több probléma megoldásában is segítséget jelent. Mindenekelőtt az energetikai gondok megoldá­sában, hiszen a napenergia gyakorlatilag korlátlan meny- nyiségben a rendelkezésünk­re áll. Ha elfogadjuk az ér­vényes előrejelzéseket, akkor ez az energia az elkövetkező néhány milliárd évre ele­gendő. A második probléma a fal­vak fejlesztésével kapcsola­tos. A gyakorlat bebizonyí­totta, hogy magas házak épí­tése a falvakban nem kifize­tődő. A többemeletes épüle­tek megnehezítik a háztáji gazdaságok fejlődését. A „napházhoz” tervezett me­legház lehetővé teszi, hogy az ott lakók egész évben saját termesztésű friss zöldséget és gyümölcsöt fogyaszthassa­nak. Az általunk tervezett „nap­ház” gyakorlatilag egy zárt rendszert alkot: biológiái szempontból teljesen tiszta. Különböző szovjet vállalatok­kal és tudományos intézetek­kel együttműködve egy sor műszaki újdonságot fejlesz­tettünk és alkalmaztunk. így például rigai szakemberekkel közösen dolgoztuk ki a bio- konverzió, azaz a szemét fel­dolgozásának és hasznosítá­sának rendszerét. A házban keletkező minden hulladékot a melegház hasznosítja. — Nem túl bonyolult-e egy ilyen komlexum felépítése? — Az építkezést átlagosan képzett munkaerőre tervez­tük. Az építők számára sök a könnyebbség: nincs szük­ség sem nagy vasbeton ele­mekre, sem darukra. A ház téglából épül és belül fával borított. A melegház faállvá­nyos, üvegezett. — Ha jól tudom már bizo­nyos tapasztalatok is rendel­kezésre állnak a hasonló há­zak építésében? — Igen, Dagesztánban, Odessza mellett és Moldáviá­ban már épültek „napházak”. Kijevben már sorozatban gyártják a lakóházakhoz, fürdőkhöz és mosodákhoz szükséges napkollektorokat. A közeljövőben a „Kvant” kísérleti telepein — Jereván­ban, Ashabadban és a moszk­vai körzetben is — meg­kezdjük a „napházak” ki­próbálását. — ön először a napos kör­zeteket említette, majd hir­telen felmerült a moszkvai körzet neve is. Mi a helyzet itt télen, amikor kevés és gyenge a napsütés? — Télen a melegházak ezekben a körzetekben két- három hónap „pihenőt” kap­nak, a lakóházakat pedig ka­zánnal fűtik. Ehhez még ki­egészítésként jön az akkum­ulátorok tartaléka. — A már megépített há­zakba beköltöztek a lakók? — Igen, és nagyon elége­dettek. — Egy utolsó kérdés: Mik a közeljövő lehetőségei? — Szoros együttműködést alakítottunk ki a Moszkvai Energetikai Intézet helio- technikai laboratóriumával. Jövőre az Intézet sporttábo­rát építjük közösen Alustá- ban, amelyhez több lakóépü­let, édes vizű és tengervizi uszodák, tornatermek stb. tartoznak majd. Ezek mind­egyikének hőellátását nap­energiával kívánjuk megol­dani. K. Alekszandrov Csehszlovákia Tíz bemutató a Magyar Területi Színház műsorán Harmincegyedik évadját kezdte meg szeptemberben a csehszlovákiai Magyar Terü­leti Színház. A szezon tarto­gat néhány kellemes megle­petést a közönség számára. A színiház két tagozata, a ko­máromi társulat és a kassai Thália Színpad a szokásos 7—8 helyett 9—10 bemutatót tűz műsorára. A komáromiak Kertész Ákos Névnap című színmű­vével nyitják meg a premie­rek sorát. A produkciót Ta- káts Ernőd rendezi, aki azért választotta a magyarországi szerző darabját, mert úgy véli: ma is aktuális kérdése­ket vet fel a mű a házasság­gal kapcsolatban. A következő bemutatót de­cemberben viszik a közönség elé. Ügy tervezik, ezzel avat­ják fel az új székházat. A szerző: William Shakespeare, a fordító: Petőfi Sándor, a mű: a Coriolanus. 1986 februárjában mutat­ják be Komáromban Oldrich Danek Jelentés N. város se­bészetéről című drámáját. A kortárs cseh szerző egy ma­napság igen divatos témát — egy kórház napját tárja a néző elé, pontosabban: a mai ember munkahelyi gondjait, családi konfliktusait és min­dennapi helytállását ábrázol­ja. A drámát Konrád József érdemes művész rendezésé­ben tekintheti meg a szín­házlátogató közönség. A szezon utolsó komáromi premierjét májusra tervezi a Magyar Területi Színház. Két darab jöhet szóba, de még nem döntötték egyik mellett sem. Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című műve mellett az szól, hogy vele a komáromiak egy Olyan ötéves ciklust zár­hatnának le, amelynek folya­mán magyar klasszikusokat játszottak. Mészáros László Robi és Jutka című új zenés darabja mellett viszont jó érv, hogy a játék egy újabb sorozat nyitó műve lenne. Ugyanis a Mészáros-szatírá­val kezdenék meg a cseh­szlovákiai magyar szerzők zenés alkotásainak színrevi­telét. Bármelyik darabra is essen a választás: a rendező Horváth Lajos lesz. A kassai Thália Színpad novemberre készül el első bemutatójával. Igazi csemege lesz Georg Büchner sokat vi- taított komédiája, a Leonce és Lena. Többféle értelmezé­se forog színházi körökben, de a szakemberek egyiket sem tartják kimerítőnek és véglegesnek. A mű lassan két évszázada őrzi titkát. Most a kassai társulat is a titoknyitogatók sorába lép, s mai életérzéssel próbálja be­oltani e furcsa Rómeó és Jú­lia történetét. A művészek gondoltak a gyermekekre is. Alekszej Tolsztoj művéből készült ze­nés darab Aranykulcsocska címmel. Konrád József lesz a ren­dezője Aldo Ndcolai Hárman a pádon című darabjának, amely Budapesten is nagy Siker volt. A kassai premi­erek közül a Laco-dareb ős­bemutató lesz. Világszerte elismert az NDK nyomdagépipara. A lipcsei Polygraph gépeket ott talál­juk hazánk sok nyomdájában. Ezeken készül legtöbb napilapunk, folyóiratunk. mm ■m

Next

/
Oldalképek
Tartalom