Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-18 / 245. szám
1985. október 18. A NÉPÚJSÁG A gyalogosközlekedés biztonságáért A közúti forgalom legsérülékenyebb résztvevői a gyalogosok. Ebbe a kategóriába tartozik az apró gyermekektől a legidősebb korúig mindenki, aiki járni tud. De ebben a közlekedő kategóriában lelhető a legtöbb olyan ember is, aki a gyalogosokra vonatkozó rendelkezéseket nem, vagy csak felszínesen ismeri, helytelenül értelmezi néha vezetői engedéllyel is a zsebében. (Következéskép- pen a gyalogosok és a járművek sokszor akadályozzák egymást a közutakon, ami nemcsak lassítja a forgalmat, hanem növeli a baleseti veszélyt is. A jogszabályok ismeretének hiánya, a közlekedést nem tudatosan figyelő gyalogosok egyetlen tévedése életükbe kerülhet. Tolna megye útjain az elmúlt esztendőben száznégy gyalogost gázoltak el. Ezeknek a (baleseteknek több, mint a felét maguk a gyalogosok idézték elő. tehát a saját hibájuk folytán váltak a közlekedés áldozataivá, sérültjeivé. A gyalogos-elütések nagy számának kialakulásában sokfele körülménynek része van mindig, és kétségtelen, hogy képzettségüket tekintve általában a gépjárművezetőké a nagyobb felelősség, de nem szabad megfeledkeznünk a gyalogosok felelősségéről sem. Amíg a járdán tartózkodnak, különösebb veszély nem fenyegeti őket. A bajok akkor kezdődnek, ha az úttesten át kell menniök. Sokan ugyanis a járműforgalom sűrűségétől függetlenül, akkor és ott lépnek az úttestre, amikor és ahol éppen eszükbe jut, nem gondolva arra sem, hogy ők lassabban közlekednek és hamarabb meg tudnak állni, ha kell. mint a járművek. Szabály szerint, ha az úttesten kijelölt gyalogosátkelőhely (zebra) van a közelben (látható távolságon belül), a gyalogos csak azon át közlekedhet. Ilyen helyeken elsőbbségi jogot is élvez a járművekkel szemben, aki azonban ezen jogával visszaél, az életével játszik. A gyalogos-átkelőhely ugyanis nem járda, hanem úttestre festett jelzés, az úttest pedig elsősorban a zebrán is a járműveké még akkor is, ha azt járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességei szabad megközelíteni, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A felfestett gyalogátkelőhelyek elsődleges célja, hogy az úton szétszóródva átkelni szándékozó gyalogosokat összegyűjtse s így biztonságosabban átvezethesse őket az úttesten. A gyalogosok egy része akkor téved és akkor kerül jármű alá saját hibájából a zebrán Is, amikor úgy véli, hogy pusztán úttestre lépésének szándéka már elsőbbségi jogával egyenlő s hamis biztonságérzetétői ösztönözve körültekintés nélkül lép a zebrára. -Nem tudja, vagy elfelejti, hogy a legóvatosabb járművezető is csak időben észlelt gyalogosnak tud elsőbbséget adn'i. A KRESZ éppen az ilyen természetű balesetek megelőzése miatt írja elő, hogy gyalogos az úttestre csak akkor léphet, ha meggyőződött, annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet... Az úttestrelépés lehetőségének megítélése főleg nagy forgalmú, városi utakon olykor nem könnyű, mert az sokféle körülménytől függhet. Az átkelőhelyet egyenes irányú és 'kanyarodó járműforgalom is keresztezheti és a kanyarodok eltakarhatják az egyenes irányt követők elől a zebrára lépő gyalogost. A biztonságos áthaladás függvényében a közeledő jármű távolságának megítélésénél figyelembe kell venni az úttest szélességét, az útburkolat állapotában rejlő veszélyeket (rossz minőségű, nedves, csúszós stb. úttest), az időjárási és látási viszonyokat (szürkület, éjszaka, eső, hó, erős napfény stb.) Igen veszélyesek a rosszul megvilágított helyek, ahol a gyalogos látja ugyan a járművek lámpáinak fényét, ám azok vezetői a gyalogos; nem, vagy csak későn vehetik észre. De az átkelés lehetőségének eldöntéséhez a gyalogosoknak önmaguk képességeit, az esetlegesen gyaloglásukat akadályozó körülményeket is mérlegelniük kell. Átkelésük biztonságát kedvezőtlenül befolyásolhatja pl. előrehaladott koruk, csomaggal történő közlekedésük nehézségei stb. Általánosságban javasolható, hogy az adott helyzettől függően a gyalogosok inkább várakozzanak a kelleténél hosszabb ideig a járda szélén, mintsem elhamarkodottan cselekedve jóvátehetetlen bajba sodorják magukat, esetleg másokat is. Az elmondottakból kitűnik, hogy az elsőbbség kifejezetten csak azokat a gyalogosokat illeti meg. akik már a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen (zebrán) haladnak. Azok, akik még nem léptek az úttestre, vagy az átkelőhelyen kívül (előtte vagy utána) haladnak át az úttesten bármilyen kis távolságra a zebrától, elsőbbségadásra sem számíthatnak. A zebrán haladó gyalogos elsőbbsége „feltétlen” ugyan, tehát áthaladás közben már nem köteles újra meg újra meggyőződni arról, hogy a járművezetők megadják-e jog szerinti elsőbbségét, de nem abszolút tartalmú, mert késedelem nélkül köteles átmenni és tartózkodni köteles minden olyan magatartástól (megállás, váratlan visszalépés stb) amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti. Az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak zebra hiányában csak azokkal a járművekkel szemben van elsőbbsége, amelyek arra az útra kanyarodnak be. amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseit (kék fény, sziréna) használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak sincs soha. sehol elsőbbsége. Ha a gyalogos az előzőekben nem említett, olyan helyen halad át az úttesten, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, csak a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át és csak úgy, hogy a járművek forgalmát nem zavarja, azokat sebességük csökkentésére a legisebb mértékben sem kényszeríti. Egyebek mellett nem léphet az úttestre olyan helyeken, ahol kilátást gátló akadályt (nagyobb, álló jármű stb.) miatt a járművezetők időben nem vehetnék észre. E szabály megszegése miatt megyénkben nem egy álló autóbusz mögül váratlanul felbukkanó gyalogost gázoltak már el. Ahol a gyalogosok forgalmát fényjelző készülékek irányítják, azoknak jelzéseihez (amelyeket mindenki ismer) kötelesek maradéktalanul alkalmazkodni. Ha rendőr irányítja a forgalmat, csak a vállaival párhuzamos úttesten kelhet át a gyalogos, a rendőr mellére és hátára merőleges úttestet úgy kell tekinteni, mintha a fényjelző készülék piros fénye világítana. (Ennek nem tudása a közelmúltban vezetett súlyos balesethez a szekszárdi Garay téren.) A gyalogosoknak elsősorban saját életük, testi épségük megóvása érdekében ajánlatos az eddigieknél fegyelmezettebben, nagyobb körültekintéssel közlekedniük. De a teljesség igénye nélkül elmondottakon túl a KRESZ alapelemére, a „bizalmi elvre” is emlékeztetünk, ami azt jelenti, hogy közlekedésbeli viselkedésünknek alapja a partner szabályos, morális közlekedésébe vetett bizalom. A bizalom elvének kell érvényesülnie a gyalogosok és a gépjárművezetők kapcsolatában is az egymás lebecsülése, a durvaság, az agresz- szivitás helyett. PIÁCSEK GYÖRGY A közúti balesetek alakulása A közúti közlekedési balesetek számának csökkenése már az év elején megkezdődött, az a nyár folyamán tovább folytatódott, ami akkor is örvendetes tény, ha a baleseti statisztikának még mindig akadnak szépségrontó adatai. Az év elmúlt kilenc hónapjában Tolna megye útja- is 375, személyi sérüléssel járó baleset fordult elő a múlt évi 408-cal szemben, a csökkenés 8%-osi, az országos átlagnál is jobb. 26 baleset (a múlt évinél 2-vel kevesebb) volt halálos kimenetelű, ezek során 28 ember vesztette életét, kettővel kevesebb, mint tavaly, ami azonban nem megnyugtató, mert bár a halálos balesetek abszolút száma csökkent, az összes balesethez viszonyított aránya, ha kis mértékben is, emelkedett. Kedvezőbb képet mutat a súlyos sérüléssel végződött esetek számának [alakulása. Az elmúlt évben történt 196- tal szemben az idén 164 fordult elő. 203 személy sérült meg súlyosan, csaknem 6%- kal kevesebb, mint a múlt esztendő első háromnegyedévében. A könnyű sérüléssel járó balesetek mennyisége és a bázisidőszakhoz viszonyított aránya mutat a legrosszabb képet, ami még mindig jobb, mintha az előbb említett kettőnél jelentkezett volna nagyobb emelkedés. Amíg tavaly 184 közúti baleset végződött úgy, hogy az abban részesek „csak” könnyebben sérültek meg, az (idén eggyel több, de az arány 4% fölötti, a könnyen megsérültek száma pedig a múlt évi 301-ről 339-re emelkedett. összességében: megyénk közútjain a múlt évi 561-gyel szemben ez év első kilenc hónapjában 570 fő halt meg, vagy sérült meg könnyebben, súlyosabban, tehát a balesetek számának csökkenése ellenére is többen, mint az elmúlt év azonos ideje alatt. A következtetés egyértelmű: 375 balesetet okozó személy 195 vétlen embertársát sodorta bajba, ez a szám azonban nem pontos, mert nem egy balesetnél (a véletlen folytán) éppen az okozó maradt sértetlen. A baleseteket kiváltó okok közül megmagyarázhatatlanul, hosszú évek óta, most is a relatív gyorshajtás szedte legtöbb áldozatát. A baleseteknek csaknem 20%-a tavaly s az idén is emiatt történt. A sebesség helytelen megválasztásának tudható be az is, hogy a szabálytalan bal oldali hajtásból eredő összeütközések száma a múlt évi 10-ről az idén, eddig 17- re emelkedett. A „Jobbra hajts, balra előzz!” szabályt ugyanis már gyermekkorban, az általános iskolákban tanítják, az út bal oldalának szabálytalan igénybevétele tehát rendszerint az útviszonyok szándékos figyelmen kívül hagyása miatti átsod- ródások, vagy agresszív, senkit nem kímélő, sokszor ön- pusztítóan kockázatos előzések kierőszakolásának a következménye, amely vagy szemben jövő járművel, vagy — jobb esetben — útszéli tárgyakkal való ütközéssel fejeződik be. A nemtörődömséggel, a mások életének, testi épségének megóvására irányuló figyelemnek a teljes elhanyagolásával magyarázható az a jelenség, hogy a baleseteknek közel 15 százaléka gondatlan vezetésiből következett Ibe. Továbbá jelzőtáblákkal védett útra való ráhajtás esetén az elsőbbség megadása helyett még mindig gyakori a jogtalan elsőbbség kikényszerítése, melynek következménye csaknem 18 százalékban, a tárgyalt időszakban is közúti baleset volt. A baleseteknek 8, illetve 6 százaléka szabálytalan előzés. szabálytalan kanyarodás miátt történt. Ezeknek a baleseteknek á vizsgálata során nem derült fény talán egyetlen esetben sem a szabályismeret hiányára, annál többször a felelőtlenségre, a túlzott önbizalomra, a volán mögötti „kivagyiságra”, az »moralitásra. Megfelelő követési távolság hiánya miatt az idén csaknem kétszer annyi baleset fordult elő, mint egy évvel korábban. Ezzel a kérdéssel már sokszor, részletesen is foglalkoztunk, mégis akadnak járművezetők, akik továbbra is az előttük hirtelen fékezni kényszerült vezetőket hibáztatják az összeütközésért. A jogszabály pedig úgy rendelkezik, hogy járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elől haladó jármű mögött — ennek hirtelen fékezése esetében is — meg lehessen állni. A rendelkezés világos, megszegőinek magyarázkodása felesleges szócsépi és. Az elmúlt háromnegyed évben a gyalogosok a közúti balesetek 9 százalékát okozták, 9-el kevesebbet, mint az elmúlt évben. Velük ezúttal külön, részletesebben foglalkozunk. A baleseteknek csaknem a felét, 47 százalékát a személyautók vezetői idézték elő, 6 százalékkal többet, mint a múlt évben. Róluk, továbbképzésük megoldatlanságáról stb. nem egyszer említést tettünk már. A közúti balesetek okozásában közrejátszó, mind nagyobb szerepük egyre inkább a főhatóságok konkrét intézkedéseit sürgetik. 'Amíg a teherautó-vezetők 7-tel kevesebb baleset okozói voltak az idén, az autóbuszok vezetői a múlt évi 6-tal szemben ezúttal 7-szer karamboloztak. Jobb híján ismételten felhívjuk minden olyan gazdálkodó egység, illetékeséinek a figyelmét, ahol autóbuszokat üzemeltetnek. ezen járművek vezetőinek gondosabb kiválogatására, ellenőrzésére, hogy — a véletlen folytán — eddig megyénkben még elő nem •fordult tömegszerencsétlenségek a jövőben is megelőzhetőek legyenek. Az egy nyomon haladó járművek vezetői, a segédmotorosok kivételével kevesebb baleset okozói voltak az idén, mint egy évvel korábban. A segédmotorosok viszont a tavalyi 40-el szemben az idén 49-szer voltak balesetek előidézői. Következésképpen változatlanul érvényes a korábbi megállapítás, miszerint a vezetői igazolványuk megszerzéséhez előírt, szigorúbb vizsgáztatás még (mindig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Továbbra is sok és szinte megoldhatatlannak látszó problémát jelent megyénkben (országosan is) az ittas járművezetők magas számaránya. A bázisidőszakban a sérüléses balesetet akozott járművezetők 20,5 százaléka volt alkoholos befolyásoltság alatt az elkövetés időpontjában. Az idén ez az arány közel 21 százalék. Ennek az évek óta (tartó áldatlan állapotnak a megszüntetéséhez az adminisztratív eszközök nem elegendőek. Ahhoz az egész társadalom összefogása, ereje szükséges. Ami a közúti balesetek területi megoszlását illeti, a megye székhelyéhez tartozó környéken, továbbá Dombóváron és környékén a balesetek száma emelkedett, máshol kisebb-nagyobb mértékben csökkent. Nem véletlen, hogy azokon a helyeken, ahol a balesetek mennyisége nőtt, az ittasan okozottak száma is nagyobb volt, mint a bázisidőszakban. Szekszárd környékén 28-ról 30-ra, a Dimbóvárhoz tartozó területen pedig 10-ről 16-ra emelkedett. Piros fényjelzéskor a gyalogos nem Iéphet(ne) az úttestre Az úttest a járműveké hí» 1 arín crvalrt- T-ío a cfva1r»cfr*c
