Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
1985. október 2. NÉPÚJSÁG 5 r>ónc70i*olnlr ' technikailag fejlett világunkban egyre O cpSZcicIOK • komolyabb szerephez jut a gép, mely az emberi munkát helyettesítve növeli a hatékonyságot, komoly jelentőséggel bír az élet szinte minden területén. Ezeknek az embert segítő gépeknek és berendezéseknek az ellenőrei, javítói, „doktorai" azok a szakemberek, akiket egy közös gyűjtő elnevezéssel úgy szoktunk emlegetni, hogy gépszerelők, legyen szó akár mezőgazdasági, ipari avagy éppen számítógépekkel foglalkozó szakemberről. Sokoldalú, komoly szaktudást igénylő múnkát végeznek a gépszerelők, akik közül néhányat kiválasztva igyekeztünk életükről szólni. „Az átszervezéssel kezdtem...” Légi emberek - a földön A bátai termelőszövetkezet gépműhelyében hétfő reggel még ünnepi a hangulat, vasárnap tartották a Mihály- napi búcsút. Különben sincs munka. Azaz lenne, de épp most cserélik a szárító-raktár transzformátorát, s emiatt nem léhet a villamos gépekkel dolgozni. A harmadik ok a csöndre pedig, hogy néhány napig várni kell a kukorica kombájnolásával. A múlt héten három napig két kombájn rágta a kukoricát, naponta mindegyik 15 vagonnal küldött a szárítóba. A gépműhely vezetőjét kerítjük elő, fiatal ember, s kérésünket azonnal teljesíti Pavkovics András. Egyenesen a kombájnok sorába indulunk, az egyik Claas vágóasztala lebontva. A vezetőfülkéből keménykötésű, harmincöt évesnek -látszó fiatalember araszol le. Bemutatkozunk. Mondjuk, hogy meséljen -a munkájáról. — Nincs mit mesélni. Dolgozni kell. Ha kell látástól sötétedésig. Most van egy kis pauza, a kukorica még nem érett úgy, hogy vágni lehessen, ezért javítgatom a gépet. — Mióta gépszerelő? — A termelőszövetkezetek átszervezése óta. Szüleim egyéni gazdák voltak, beléptek a téeszbe, bevitték a földet, az eszközöket, én meg irányt vettem Baja felé, oda is a 609-es szakmunkásképzőbe a mezőgazdasági gépszerelést megtanulni. Láttam a jövőt a szövetkezetben. Azóta itt vagyok. — S jól érzi magát? — Tehát 1963-ban végeztem, azóta itt vagyok. Megnősültem, van egy fiam, a palánkl technikumba jár, egy kislányom, ő negyedikes. Még az öregapám apja is bátai volt. Építettem egy házat, lassan annak is több mint tizenkét éve. Huszonhét forintos az órabérem. — Gondolom, ha teljesítményben dolgoznak, akkor több a fizetés. — Valamivel több, mert egy mázsa -búzáért például hatvan fillért kapunk. De sokat -kell érte dolgozni. Most a napraforgó után a kukorica következik, de elég lesz oda két gép, mert a szárító nem tud többet fogadni. — Amikor nem ül a gépen? — A műhelyben dolgozom. Ott leginkább Csele Gyula kollégával. Olyan a beosztás, hogy általában párban dolgoznak a gépszerelők. — És javítanak mindent. — Mindent, ami jön. Ha új gépet kapunk, megkapjuk rá a kiképzést, aztán hajrá. — Gond nélküli a munkája? — Hát azt nem mondhatom. A napokban olyan idegesek voltunk, hogy el sem lehet mondani. Nem kaptunk colos láncot a motolla meghajtáshoz. Pedig sohasem az utolsó pillanatban hajtunk az alkatrészért. Sehol az országban nem volt lánc. A főnökünk, ki tudja miként, mégis szerzett tíz köteggel. Hát akkor megnyugodtunk. Nálunk az a szokás, hogy megmondjuk a műhelyfő- nöknek, az ' anyagbeszerzőnek, hogy a következő téli javításra, azaz egy szezon után várhatóan melyik géphez milyen alkatrész kell. fgy tudunk dolgozni, mezőn is, meg a műhelyben is. A kombájn körül szerszámok. A láncot kell a gépen feszíteni, általános ellenőrzés, mert e hét csütörtökjén újból indulnak a kukorica- földekre. Karádi László mezőgazdasági gépszerelő áll kora reggel a táblába, s egyszerre hat soron vágja gépével a szép kukoricát. S este beírja a könyvbe: tizenöt va- bon. PALKOVACS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Botorság lenne, ma, 1985 őszén felfedezni a repülőgép- szerelőket. A szakma már oly mélyen beleivódott a köztudatba, hogy nincs semmiféle mítosz körülötte. Az természetes, hogy ennek ellenére még mindig ki. váncsian tekintünk fel, ha repülőgépről van szó. A titok miatt — szakembereknek régen nem az —, ami földönjáró polgároknak mégiscsak több, mint megbütykölni egy -biciklit. Pintér Sándor azt mondja, hogy „annyival több ez a szakma, mint amennyivel nagyabb veszély jelentkezik a repülésnél”. Ez a megfogalmazás már megközelíti a valót, de mégsem az igazi. Mert az érettségi és a szakmunkásvizsga — két év — megszerzése után csak hangárgyakorlatra osztják be a fiatal szakembert. Ezután — fél év — típustanfolyamon vesz részt és szakszolgálati engedélyt szerez. Ha mindez megvan, akkor mondhatja magáról: repülőgép-szerelő. Öcsénytoen, a hangár egy kicsi szobácskájábán beszélgetünk Soós Mihály művezetővel, Pintér Sándor szerelővel és Beregi János meós- sal. Természetesen a szakma szépségéről órák hosszat tudnának beszélni, hisz nem kis áldozatok árán vállalták ezt a munkát. Beregi János üzemmérnök és CSAK meós. Máshol, más üzemben monAz autószerelő mester A dombóvári Autószerelő Kisvállalatnál dolgozik immár tíz esztendeje Kiss Jenő autószerelő, aki két éve tette le a mestervizsgát. Mindenekelőtt azt kérdeztük tőle: mostanában mennyire hibásaik az autók, sak-e rajtuk á javítanivaló. A személygépkocsik átlag- életkora hét esztendő, amiből következik, hogy gyakran keletkezik bennük hiba, ami igen sok munkát jelent itt, a kisvállalatnál. Gyakran ta- tapasztaljuk, hogy az autó- tulajdonosok otthon igyekeznek kijavítani a kisebb hibákat, ami nem túlságosan szerencsés dolog, hisz aki nem ért az autóhoz, nem biztos, hogy jól meg tudja javítani. Az ilyen „házi szerelők” csupán akkor hozzák be a gépkocsijukat, ha olyan hibát találnak, amivel otthon nem boldogulnak. — Milyen típusú autót kell leggyakrabban javítani? — Garanciális időben a legtöbb munka a Dacián van, s úgy látjuk, hogy a Skoda típusú gépkocsikkal akad a legkevesebb probléma. A kisvállalatnál dolgozó szerelők szakosodtak-e egy- egy típusú gépkocsira, esetleg speciális munkára? — Nálunk nem ilyen a rendszer, itt mindenki minden típusú autó javítását vállalja. Csupán az autóvillamossági szerelők végzik ■külön a rájuk eső szakmunkát. — Sok a munkájuk mostanában ? — A nyár közepén volt Kiss Jenő autószerelő mester csupán hozzávetőleg egy hét, amikor kevesebb munkánk akadt. Most nem panaszkodhatunk, van dolgunk éppen elég. — Milyen az alkatrészellátás? — Nagyon nehéz mostanában beszerezni például Lada első lökéáhárítót és nehéz gyertyát is kapni. Mindez elég nagy problémát jelent, hisz előfordul, Thogy anyaghiány miatt hosszabb ideig áll a műhelyben az autó. Az anyag- beszerzőink hiába járják az országot, s hiába ügyesek, alakítottak ki jó kapcsolatokat, előfordul, hogy képtelenek beszerezni egy-egy fontos alkatrészt. — önnek milyen autója van? — Négy esztendős Lada 1500-as. Elégedett vagyok az autómmal, eddig még nem sokat kellett javítani. Drótok és chipek világában A Szekszárdi Mezőgép Vállalat villamossági üzemmérnöke Árki László, a fiatalabb generáció képviselője, harmincéves. A kívülálló szemében igen .bonyolult világban, a CNC vezérlésű üzemben dolgozik már négy esztendeje. Mit is jelent az, hogy CNC vezérlésű üzem? Az angol megjelölés rövidítése magyarul úgy hangzik, számítógépes szám jegyvezér lés. Az üzemünknél a mérőgépek, esztergagépek vezérlését végezzük vele. Minden géphez tartozik egy számítógépes vezérlés, a programozók az alkatrész rajza alapján elkészítik a programot, ami speciális programnyelven íródik a számítógépbe. A gépek mellett szakmunkások dolgoznak. Mi a feladatuk? Nekik ismerni kell a gépi programnyelvet, ök végzik a szerszám beállítását a szerszámkarrekciókat, hogy konkrét példát is mondjak az elsőként elkészült munkadarabot megmérik, a mért adatokat közlik a számítógéppel és ezután történik a javítás. A munkadarabokat befogják a gépekbe és a nyomógombbal már csak indítani kell. A többi a gép dolga. — A munkám két részből tevődik össze. Egyrészt a véletlenszerű meghibásodásokat kell kijavítani, másrészt a hiba megelőzésére kell felkészülni. Különféle speciális műszerekkel végezzük a gépek és a számítógépek paramétereinek ellenőrzését. A talált hibáknál a szükséges korrekciókat, állításokat elvégezzük. A nyomtatott áramköröknél sokszor nehéz megtalálni a hibát, pedig ezek az áramkörök a gépek lelkét jelentik. Termeléskiesés sohasem adódhat, van tartalék programunk és ezeket bármikor béállíthatjuk a termelésbe. A gépekhez szükséges tartalék alkatrészek beszerzése is a feladataim közé tartozik. A korszerű gépekkel például, mint az előttünk álló CNC revolver esztergával ami tíz szer- számfiejet is be tud fogni és egymás után sok műveletet tud elvégeztetni. A programozással sokszorosára növelhető a termelékenység. A hagyományos gépek egy műveletet tudnak elvégezni. Ezekkel a gépekkel akár oldalazó vagy akár átmérös műveleteket — több tucatot — is elvégezhetünk. —A jövőben is minél jobban szeretnék bekapcsolódni a gépek elektromos au torna - tfkával való átállásának munkáiba — folytatja a beszélgetést Árki László. — Hiszen a számi tógépekkel vezérelt gépeké, robotoké a jövő. Nemsokára elérkezünk oda, hogy olyan üzemrészek fognak működni, ahol emberi kéz 'érintése nélkül folyik a termelés. Remélem nem is kell erre sokat várni. A CNC alkalmazása az első lépcsőfokot jelenti ezen az úton. Gépszerelők a szakmunkásképzőben Csik Attila a szekszárdi 505. Számú Szakmunkásképző Intézet tanműhelyvezetője 1979 óta foglalkozik — egyéb szakmák mellett — gépszerelők képzésével. — A tanműhely alapvetően a fémipari képzés gazdája — kezdi baszélgeésünket Csik Attila. — Elsősorban kézi műveletekkel ismertetjük meg a szerszámkészítő, esztergályos, hegesztő, szerkezetlakatos, műszergyártó, és géplakatos tanulókat. — Ez utóbbi foglalkozás áll legközelebb a gépszereléshez. — Igen. A 'géplakatosok első évben általános felkészítést kapnak, második évben gépek — esztergapadok, maró és köszörűgépek — szerelésével, karbantartásával foglalkoznak. Általaiban a tanulók a tmk -rés zleggel közösen végzik a javításokat, 'besegítenek a felnőtt dolgozóknak. — 'Milyen különleges elvárásoknak feleljen meg egy leendő gépszerelő? —Az üzemi elvárás egyértelműen az, hogy tudjon váratlan hibákat elhárítani, értsen a gépek felújításához, emellett ma már egyre inkább követelmény az is, hogy ne csak a hagyományos, hanem a korszerű, pneumatikával és hidraulikával felszerelt gépeken is a szükséges javításokat el tudja Végezni. — Ennek a célnak az eléréséhez megfelelő technikai berendezésekre van szükség ,házon belül” is. Milyen a tanműhely gépekkel való ellátottsága? — Az igazság az, hogy a korszerű technikában volt elmaradásunk, ezt az utóbbi időben korrigáltuk. Megítélésem szerint ma az országos átlagot meghaladja a felszereltségünk. Évente 500—600 ezer forint értékben vásárolunk gépeket. — Elégedettek az oktatók a gépszerelő tanulók munkájával? — Nos, a gépszerelő, például egy tmk-lakatos szakma, talán kissé lenézett foglalkozás. Aki ezt választotta, annak sok mindenhez kell értenie, és tudvalévő, hogy aki mindennel foglalkozik, az egy bzonyos témakörhöz kevéábé ért. Azt is látnunk kell, hogy általában a gépszerelők munkája nem nor- mázott. Amíg egy esztergályos a teljesítménye alapján keresi ímeg a fizetését, addig egy géplakatos órabéres munkát végez, tehát kevesebb fizetést kap. Ezért nem népszerű ez a szakma, nincs ami ösztönözné a fiatalokat. Az oldalt írták: D. Varga Márta, Hazafi József, Pálkovács Jenő, Szabó Sándor, Szekér József, Szeri Árpád, a fotókat Czakó Sándor és Gottvald Károly készítette. Pintér Sándor és Beregi János a tartópillér ápolás élőt. ti ellenőrzését végzi Karádi László a kombájn láncát feszíti meg danák ezt róla, de itt a repülőgépek közelében nem szentségtörés a „csak” minősítés, ellenőrnek lenni üzemmérnöki diplomával. Az igaz, hogy ha valakinek azt mondja, üzemmérnök vagyok, akkor az megkérdezi: akkor miért vagy olajoß? Majd elfeledtük, hogy a repülőgép-szerelő ha megszerzi a szakszolgálati engedélyt, akkor még besorolják III., vagy II., vagy I. osztályú szerelőnek. A meós hat-hét éves szerelői gyakorlat után léphet előre. Beregi János^ előbb lett minőségellenőr, mivel üzemmérnök. A repülőgép-szerelők — maradjunk csak növényvédő- söknél — még dolgozhatnak az ég alatt is, vagyis kint a brigáddal, valahol a határban. Nincs eldöntve, hogy . melyik feladat a nagyobb. A bentiek saját munkájukra, a brigádszerelők pedig a kinti munkára esküsznek. A bentiek — karbantartók, javítók — speciális tudást sze. reznek, a szakmai előmenetelük biztosítottabb. A brigádszerelők pedig nagyobb kaTéj kenyeret vihetnek haza fizetésosztáskor. Az ember azon gondolkodik, hogy miként mégy a repülőgépek javítása. Tapasztalata legföljebb személygép. kocsiról van. Elviszi a szerelőhöz a járgányt, elmondja, hogy mi a hiba. A szerelő jóindulatától függ: jól megcsinálja-e a kocsit, vagy olyan „elmegy még” szisztéma szerint. Repülőgépet csak tisztes, séggel szabad javítani. Pontról pontra jegyzőkönyvezik a hibákat, a javítás után pedig minden egyes mozzanatot ellenőriz a minőségi ellenőr és aláírja a dokumentumot. Ez. után minden gépet berepül a csapat pilótája és csak akkor kerülhet ki a gép a brigádhoz, ha mindent tökéletesnek tart...
