Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-09 / 211. szám
1985. szeptember 9. ArtÉPÜJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 HazaviszUe az óvodásokat a bonyhádi járat? Bucskó Tiborné és még több zorobai olvasó aláírásával kaptunk levelet, melyből idézünk: „Zombáról több szülő nevében kérdezzük, hog? a Volánnak a Zombáról közlekedő bonyhádi járata, lebonyolíthatná-e az óvodások hazautazását, ugyanis több óvodás gyerek lakik az óvodától 4 kilométerre is. A legtöbb szülő Szekszárdra jár dolgozni és csak 17.30-ra érnek haza, az óvoda viszont 17 óráig tart nyitva. Nekünk, szülőknek az lenne a kérésünk, hogy a Bonyhádra Induló 4 órai járat ezt le tudná bonyolítani. A felső Iskoláig kellene közlekedjen és onnan a falun át a Kossuth Lajos utca utolsó megállójáig, mert egyébként is Bonyhádra megy tovább. Mivel ez nem okozna nagy menetrend- változást, úgy kérésünket méltányolják, mert így megoldódna 30—35 gyerek hazavitele.” A Volán 11. sz. Vállalat igazgatója, Pech József azit a választ küldte meg, hogy a járat indítását forgalombiztonsági szempontból nem tudja engedélyezni, mivel az autóbusz a főútvonalon való hátramenettel tudna megfordulni, ami balesetveszélyes. Olvasónk a válaszlevél kézhezvétele után ismételten felikereste lapunkat., és elmondta, hogy az autóbusz a zombai labdarúgó-pályánál — pár méterre a megállótól — meg tud fordulni. Javaslatát a Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályálhoz továbbítottuk, ahonnét dr. Nedók Pál osztályvezető válaszolt: — Az érdekeltek és olvasójuk bevonásával a helyszínen bejárást tartottunk. Bucskó Tiborné korábban a Volán 11. sz. Vállalatot kereste meg kérésével, ahonnét reális választ kapott. Az autóbuszok tolatással történő megfordulása szabálytalan, az ebből eredő balesetveszély főútvonaliakon fokozottan fennáll. — A másodszori bejelentéskor már helyet is javasolt olvasójuk az autóbuszok megfordulására, a Ruházati Szövetkezet előtti téren, melyet a sportpálya és a vízmű közötti úton lehet elérni. Ezt a helyet az érdekeltek bevonásával megvizsgáltam, és a kérést teljesíthetőnek találtam. — így az autóbuszok biztonságos közlekedéséhez előírt néhány kisebb jelentőségű feltétel teljesítése után a Volán 11. sz. Vállalat a Zombáról Bonyhádra 15.55-kor induló járatat az iskolától közlekedteti. Megkaphatja-e a nyereség- részesedését? Bős nyák István várongi olvasónknak ez év januárjában a munkaviszonya a termelőszövetkezetben megszűnt, máshol vállalt munkát. Az elmúlt évi nyereség- részesedését, illetve munkabér-kiegészítésének kifizetését elmulasztották azzal az indokkal, hogy a termelőszövetkezetből eltávozott. Azt kérdezte, hogy jár-e részére a nyereségrészesedés, vagy sem. Horváth József, a Tolna (Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára válaszolt: — A termelőszövetkezet vezetősége 24/1985. (II. 14.) számú határozatával rendelkezett az 1984. évi bérmaradvány jutalomként való felosztásáról. E határozat szerint „nem részesülhet a bérmaradványból az, aki év közben kilépett, illetve aki jelenleg nincs a szövetkezetnél”. — A szövetkezet év végi részesedést nem fizetett. A bérmaradvány jutalomként való felosztása mérlegelési jogkörben történt. Mivel a bérmaradvány felosztásának feltétele a kiosztáskori tagsági viszony fennállása, a kilépett termelőszövetkezeti tagot a vezetőségi határozat értelmében jutalom nem illeti meg. jár-e utazási kedvezmény jautóbuszra? Szajkó Jánosné dombóvári olvasónk Volán-dolgozók hozzátartozóinak autóbuszkedvezményéről érdeklődött. Azt kérdezte, hogy 11 éves unokája kaphat-e az autóbuszra kedvezményt. Dr. Nedók Pál, a Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője válaszolt: — A Volán-dolgozók családtagjai fényképes igazolványra a helyközi járatokon évente két ingyenes és hat darab 50 százalékos kedvezményt vehetnek igényibe. — Az igazolványt — a 11 éves unoka részére is — a •munkaügyi szakszolgálatnál kell igényelni. A helyi járatokra nem jár kedvezmény. Dombóvár—Ojdombóvár között helyi járat közlekedik, így az autóbuszon jegyet kell váltania. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK GÖMB KŐVEK Hatalmas botokkal gurítják odébb a „forogmányokat”. (Egykori ábrázolás) Aki a szegedi Tisza-part sétányán — a Móra Ferenc Múzeum épületét is magába ölelő Stefánián — ballag, előbb-utóbb észreveszi, hogy mutatós, kerek kőgolyók díszelegnek a fák tövében vagy a keskeny aszfaltútok szögleteinél. Az első pillantásra olyanok, mintha valami esztergafél-én alakultak vol-na ilyen formásra, ám akit érdekel, megtudhatja, hogy egyáltalán nem művi képződmények, hanem maga a természet kerekítette ilyenre valamennyit. Emberi kéz érintése nélkül keletkeztek ezek a gombócok, szakszerű elnevezésükkel mondva, a gömbkövek. Szülőhelyük a szomszédos Erdély, ahol — szintén utcád, terekre kitett díszként — sokfelé találkozni velük, s ahonnan Szegedre is elkerültek az 1879. évi nagy árvíz után. Jókai Mór figyelt fel legelőször eme „forogmányok”- ra. Egyik 1856-ban kelt levelében írta az erdélyi Ben. cencről: „... Kolozsvárt elhagyva Feleken vitt keresztül az út, melynek hegyeiben teremnek azok az óriási kő- gombócok, miknek keletkezéséről nincsenek tisztában tudósaink.” öt követően aztán mind nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a gömbkövek iránt, s egyre-másra láttak napvilágot a velük foglalkozó írások. Orbán Balázs, a székelyföld mindmáig legkiválóbb ismerője Nagygalaanbfalva környékét bemutatva fogalmazott így: „..két felől megdöbbentő hegyomlások, néhol erkélyszerűleg kinyúló hegyoldalak, melyeknek homlokrétegeiben csudás alakú forogvónyok kapaszkodtok, amelyek mbit a hegy fogai rémledeznek kü.. Jellemző a felfokozott figyelemre, hogy még olyan jeles nyelvésziünk, mint Hun- falvy János is érdemesnek tartotta foglalkozni e képződményekkel — 5 1864-ben kerek köveidként említi őket —, és grammatikus kollégája, Szinnyei József is felvette a maga szótárába a fo- rogvány kőgömb kifejezést. Természeten a szaktudósok is hozzáláttak a talány megfejtéséhez. Pávay Elek. a kiváló természetbúvár a következő magyarázatot tette közzé: „... nem egyebek (tudniillik a gömbkövek), mint sajátos Concretiok, az az: a fövenyszemeknek egy tengely vagy központ körül történt összcsoportulása, tehát bizonyos Morpholitne- mű képződmények.” Hogy milk a Pávay említette morfolátok, azt viszont a német Christian Gottfried írta meg klasszikus művében, a Mftcrogeolögiában. Szerinte: „morfolit alatt értjük azon szervetlen testeket, amelyek kristályhoz hasonlóan fejlődési tengelyekkel és hajlott lapokkal bírnak, de elütnek a jegeczefktől a rostos, lemezes belszerkezet és az egymást hegyes vagy tompa szögben szelő ékék és síklapok hiánya által. Azonban a morfolltok is nőnek és szaporodnak vagy sarjadza- nak, anyagok külső egymás- hozi ragadása áltol, bizonyos belső törvények szerint.” Ezt a summázatot Pávay fordította le — átültetésén jól érződik a múlt századi magyar nyelv kedvesen tu. dóskodó stílusa —, és miutón közreadta, egy nálánál is híresebb tudósit, Koch Antalt késztette arra, hogy ő is a gömbkövek titkának megfejtésére adja a fejét. Koch úgy vélte az e témáról írott dolgozatában, hogy a gömbkövek az egykori folyamatos homokkőrótegek darabjai, amelyek „a légbeliek és a talajvizek behatása és elmosása” következtében lassan gömb alakúvá koptak. (Koch Antal egyébként nemcsak elméletet fabrikált, hanem vizsgált is: az általa megnézett forogványokban csigát, kagylót és levélnyomokat talált.) Mai szemmel nézve Pá- vaynafc adhatunk igazat, aki a „Morph ol itnemű képződmények” közé sorolta a szegedi Stefánián is látható parkdíszeket. Igen, ilyen „alakulatok” ezek, amelyek sorába más, hasonlóképpen érdekes formációk is beletartoznak. Ezeket a természet játékainak (latinul: lusus naturae) szokás nevezni. Hogy mik lehetnek ilyenek? Egyebek között azok a Svédországban talált agyagmorfolítok, amelyek hol szem-, hol csőr-, hol nyélvfonmát mutatnak. Egyébiránt a gömbkövek hajdan .nem csupán díszítőelemekként szolgáltok, hanem tárgyai voltak egy érdekes népszokásnak is. Nagyszeben környékén, Kisdisz nón a házasulandó legényeknek a templom kerítéséül összegyűjtött gömlbköveket kellett megszaporítaniuk egy-egy darabbal, erejüket bizonyítandó. Ez a .templom hegyen állott, a gombolyagok pedig alkalmasint 2—3 mázsásak is voltaik. Elgondolhatjuk, mennyit kellett izzadniuk, ügyeskedniük az esküvőre készülő ifjaknak... A. L. A vállalati szervezeti és működési szabályzatok elkészítéséhez, illetve a meglevők átdolgozásához jelent meg ajánlás az Ipari Közlöny f. évi 9. számában. Az ajánlás kihangsúlyozza, hagy a gazdaságirányítás jelenlegi időszakának egyik fontos kérdése a vállalatirányítási rendszer továbbfejlesztése, az állami vállalatokról szóló jogszabály és ennek módosításai idevonatko- zóan is csak az alapvető kereteket, feltételeket határozzák meg. A .belső mechanizmus legcélszerűbb kialakítása a vállalat feladata, tehát a vállalati törvény céljainak megfelelő szervezeti formákat és működési módszereket kell alkalmazni. Az új jogi szabályozás nagyobb szerepet szán a vállalat szervezeti és működési szabályzatának, hiszen ez a vállalati vezetésnek és gazdálkodásnak a helyi viszonyokhoz közvetlenül igazodó „alapokmánya”, ,/vállalati alkotmánya”. Ennek elkészítéséhez ad jogi segítséget az ajánlás, amely felhívja a figyelmet — többi között — arra, hogy az új vállalatvezetési formára történő átállás .időszakában a szabályzatok tervezetének elkészítése során (különös gondot kell fordítani azokra a kérdésekre, amelyek rendezése a jogszabályok szerint kötelező, s amelyek szabályozását a jogszabály csupán lehetővé teszi. Indokolt elkerülni a jogszabályok széles körű megismétléséit és törekedni kell a vállalat egyedi helyzetiéhez igazodó szabályozásra. Az ajánlás célszerűnek tartja a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatát komplex (műszaki-szervezési, közvazdasági, jogi szaktevékenység) munkacsoporttal végeztetni, és kihangsúlyozza, hogy a szabályzat elkészítésénél nemcsak annak tartalmára, hanem rendszerére is gondot kell fordítani, azt áttekinthető szerkezetben és formában kell elkészíteni. Részletes tájékoztatást ad az ajánlás a vállalati tanács általános vezetésével működő vállalatok és a vállalat dolgozói közgyűlésének vagy küldött- gyűlésének vezetésével mű. ködő vállalatok szervezeti és működési szabályzatában kötelezően meghatározandó kérdésekben, s azokban is, amelyeknek itt történő rendezésére csupán lehetőség van. Itt hívjuk fel a figyelmet ezeknek a szabályzatoknak megfelelő időben történő elkészítésére, illetve átdolgozására. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 12. számában közlemény jelent meg az üzemi balesetek megelőzésével kapcsolatos időszerű feladatokról, amely közlemény szerint a legtöbb baleset a nem megfelelő munkaszervezés, munkairányítás, a fegyelmezetlen magatartás, a technológiai előírások hiánya vagy megsértése, a hanyagság és az ittasság miatt következik be. A halálos balesetek mintegy 50 százaléka a gépjárművekkel összefüggésben fordul elő, jelentős a személyek, tárgyak esése, a fulladás, mérgezés, az áramütés, villámcsapás miatt bekövetkezett elhalálozások száma. A közlemény eligazítást ad a különböző területeken teendő intézkedések, a baleseti okok, a baleseti források megszüntetése tekintetében. Csupán példálózva idézzük a közleményből: „A járművet üzemeltető gazdaság feladata azt ellenőrizni, hogy a közlekedésben csak olyan jármüvek vegyenek részt, amelyek műszakilag és a járművezetők személyében is alkalmasak a biztonságos közlekedésre.” Kétségtelen, hogy az említett ajánlás, közlemény nem tekinthető szorosabb értelemben vett jogszabálynak, az ezekben írtak messzemenő szem előtt tartása azonban mindenképpen indokolt. Dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Egy éve, hogy megjelentek az első felnőtteknek való sétaciklik a Margitszigeten. Most Grünwald István elkészítette a jármű mini változatát, így már a 2—5 éves gyerekek is egyedül pedálozhatnak a sziget útjain. Valószínű, hogy jövőre már az ország nagyvárosainak parkjaiban is láthatunk e különleges járgányokból. Sétacíklí
