Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
1985. szeptember 28. , TOLNA \ 8 “mÉPÜJSÁG Ez nem ábécé Ta és Hszia Payor Géza, a Kelet-ázsiai Múzeum osztályvezetője. A Budapesti Műszaki Egyetemen filozófiát és marxizmust tanít. A Kína Múzeumban beszélgettünk, ahol éppen egy tudományos munkán dolgozik. A kínai írásjelről kérdezem. — írásjegy! — mondja határozottan. — Más a jel és más a jegy. — Igen, de van villamos- és buszjegy is. Az a sok ákombákom mitől jegy? — Ákombákom? Maga téved. Ez a laikus joga. De mit Í mond a szakember? — Eredetileg a képírásból fejlődött ki. Csaknem 3000 évvel ezelőtt ebből jött létre a fogalomjelölö írás. A legrégebbi leleteket állati eredetű jóslócsontokban találták meg. Milyen lesz a termés? Hová megy a király? Persze ma már nem ezeket a jegyeket használják, de ez a fejlődés természetes velejárója. Az eredeti képformájú jegyeket az akkori Kínában több száz módon használták. Kang Hszi császár a XVII. század végén elrendelte az egységes kínai írásjegyszótár elkészítését. A mai napig ez a legfontosabb alapmű. Eleinte jobbról balra írtak, meg felülről lefelé — a tekercsek miatt így volt egyszerűbb. Ma balról írnak. Meg jobbról balra, és néha felülről lefelé. De ez még egyszerű. íme a gondokra néhány adat. — Én sajnos csak 5—6000 írásjegyet ismerek. Ezért sok szakirodalmat el sem tudok olvasni. Hat évig éltem Kínában, ennyit sikerült megtanulnom. Az alapműveltséghez elég 2—3000 írásjegy ismerete. A 15 éve meghalt világhírű kínai polihisztor, Kuo Mo-Zso állítólag hetvenezernél is többet tudott. — Egyáltalán hány írásjegy van? — Fogalmam sincs. De, ha megmondja hány szó, fogalom létezik, akkor majd tudok válaszolni. Az írásjegy nem olyan: itt a könyv, benne van minden, tanuld meg. A pekingi azt mondja: zsen. A sanghaji: nyin. Mindkettő embert jelent. Az írásjegy azonban azonos, hiszen a fogalom adja az írásjegy tartalmát. Ráadásul ez nem ábécé. Például: ta — nagy, hszia — kicsi. Együtt: nagyság. Az iskolákban azonban már tanítják az ábécét, az európai neveket már így írják. Persze nagyon sok idő kell, hogy sikerüljön az áttérés. — Hogyan ejtik a latin betűket? — Itt az újság — mutatja a Zemnin Zsipaot. Olvasom a latin betűkkel írt újságcímet: Renmin Ribao. — Ezt hogy találták ki? — így döntöttek. Maga a „zs’’-re zsét mond. ök is mondják, de r-nek írják. Végül is nem mindegy? — Ha valaki kedvet érez a kínai írásjegyek megtanulásához, mit tanácsol? — Vigyázzon az egészségére, mert erre sok idő kell. VADAS LÁSZLÓ Egy nagy múltú intézmény 175 éves a Berlini Humboldt Egyetem A Humboldt egyetem főbejárata A Wilhelm von Humboldt által alapított berlini egyetem az idén ősszel ünnepli megalapításának 175. évfordulóját. Az elmúlt egy és háromnegyed évszázad alatt számtalan nagyhírű tudós tanult és dolgozott az egyetem falai között. A leghíresebb hallgató Marx Károly volt, 1836-tól 1841-ig, és 1841 és 1843 között Engels Frigyes volt az intézmény vendéghallgatója. Az egyetem sok tanára és diákja tüntette ki magát a társadalmi haladás és a béke ügyében kifejtett tevékenységével. 1933 és 1945 között az egye. tem munkatársai és diákjai közül sokéin életük kockáztatásával tanúsítottak ellenállást a fasiszta diktatúrával szemben. A nácik uralmuk idején lábbal tiporták az egyetem humanista tradícióit, az oktatás és a kutatás eredményeit világuralmi céljaik szolgálatába állították. A második világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett, megsemmisült számos értékes kutatási és oktatási eszköz, ám 1946 januárjában szovjet segítséggel már megnyithatta kapuit. Az NDK-ban a Humboldton kívül még hat egyetem, valamint 47 főiskola működik. A Humboldt abban különbözik a többi felsőoktatási intézménytől, hogy ott egy fedél alatt talált otthonra a természet-, a társadalom-, az agrár- és az orvostudomány, az elektrotechnika és az élelmiszer technológia. A több szakterületet érintő tudományos kutatás nagyban elősegíti a bonyolult problémák megoldását. Jelenleg például fontos mikroelektronikai fejlesztési feladatok megoldásában működnek együtt az egyetem fizikusai, matematikusai, vegyészeti és elektronikai szakemberei, karöltve ipari partnereikkel. Társadalomtudósaik kutatási témáinak egyike a szocialista életmód alakulása. A 29 szekciónak és az orvosi fakultásnak 13 500 nappali tagozatos és levelező hallgatója van. A hallgatók 60 százaléka nő. 1949 óta több mint 100 ezer végzős hallgató hagyta el az egyetemet és foglalta el helyét a szocialista építőmunka különböző területein. Jelenleg a diákok több mint 50 százaléka vesz részt a kutatómunkában: 1984-ben 39 találmányt a hallgatók nyújtottak be. Újszerű, hasznos kooperációs kapcsolat alakult ki az egyetem és számos termelőüzem között. A televízió-elektronikai gyárral például közös kutató részleget hoztak létre. Ennek munkatársai eddig 7 új alkatrészt fejlesztettek ki, megteremtve a gyártási feltételeket is. Az egyetem főépülete, az Unter den Lindenen, eredetileg egy porosz herceg palotája volt. Az egyetemnek 7 diákotthona van, amelyekben helyet teremtettek a diákházaspárok és a kisgyermekes egyetemista családok részére is. A diákotthonokban ön- kormányzati rendszer működik, ugyanez érvényes a diák-klubokra is. A sportolni vágyók bekapcsolódhatnak az egyetemi sportszakosztályok munkájába. A nagylétszámú kórus és a Capella Academica szimfonikus zenekar a zenekedvelők igényét igyekszik kielégíteni. Az utóbb években arra törekszenek, hogy az egyetem kapui az egész lakosság előtt megnyíljanak. A havonta egyszer megrendezésre kerülő „vasárnapi előadások” már szinte hagyománynak számítanak. Ugyanez érvényes a „nyugdíjasok egyeteme” című előadássorozatra is. Hetente egyszer esti előadásokat tartanak aktuális tudományos kérdésekről, a legfontosabb eredményekről. Ezeket a rendezvényeket bárki látogathatja. (g. i.) A gazdag hagyományokkal büszkélkedő Charité anatómiai előadóterme Szovjet 6let Hogyan tölti ön a szabad idejét? A vilniusi egyetem könyvtárában Hogyan növelhető a szabad idő, ha a gazdasági fejlődés jelenlegi színvonala nem teszi lehetővé a megállapított munkaidő csökkentését? Ezt a kérdést is vizsgálják a szovjet szociológusok. Mindenekelőtt oly módon, hogy a minimumra csökkentik az ellátásra, vásárlásokra fordított időt. Ma a szovjet emberek több időt fordítanak a háztartásra, mint az anyagi javak megtermelésére. Megoldás csak a szolgáltató hálózat kiterjesztésével lehetséges, amely a most folyó ötéves tervidőszaka alatt ugrásszerűen fejlődött. A lakosság szolgálatában álló létesítmények száma csaknem másfélszeresével nőtt. A szabad idő ésszerű eltöltésére álljon itt néhány példa: Kerékpárverseny Tartuban Asot Mortumjan A Szovjetunióban óriási tömegek foglalkoznak testneveléssel és sporttal: a 255 ezer különféle sportkörnek, egyesületnek 87 és félmillió tagja van. Mindenkinek megvan a maga kedvenc sportága. Az észtországi Tartuban például a kerékpározás mozgat meg tömegeket. Az idén negyedik alkalommal rendezték meg a 106 kilométeres távú kerékpáros versenyt, amelynek több mint 2600 résztvevője volt. Fiatalok, öregek, sőt, egész családok vettek részt ezen a hagyományos és országos eseménynek számító versenyen. Az irodalom kincsestárát 133 ezer könyvtár nyitja meg a szovjet olvasók előtt. Teljes könyvállományuk több mint 2 milliárd példány. A szovjet könytárak 220 millió olvasót szolgálnak ki. A régi könyvek, kéziratok, metszetek, albumok igazi kincsestára a Vilniusi Állami Egyetem (alapításának éve 1570) tudományos könyvtára. A fasiszta megszállás idején sok értékes könyvet elraboltak, megsemmisítettek. Az utóbbi években a Szovjetunió más könyvtárainak segítségével nemcsak helyreállt a könyvállomány, hanem újabb kiadványokkal is gazdagodott. Jelenleg 4 millió könyvet őriznek itt, közöttük XV—XVII. századból való kiadványokat, több ezer kéziratot, régi okiratokat, könyvújdonságokat. A szovjet emberek nem csak részesülnek a szellemi javakból, hanem önmaguk is aktívan részt vesznek művészi értékek alkotásában. Mindig nagy érdeklődés kíséri az amatőr képzőművészek és a díszítőművészek mestereinek rendszeres kiállításait. A kiállítók a legkülönbözőbb foglalkozású emberek, akiknek életeleme az alkotás. Az ör.ményországi Asot Mortumjan például fával dolgozik. Szabad idejében járja a környékbeli erdőket, gyűjti a hasonló színezetű és erezetű ágakat. Ezeket munkálja meg, és csodálatos vázák, tálak kerülnek ki a keze alól. Sok időt fordítanak a művelődésre, olvasásra is. A szovjet fiatalok több mint 90 százalékának van saját könyvtára, a fiatal munkások 95 százaléka újságolvasó. Szabad idejük több mint felét továbbképzésre, tanulásra fordítják. A szovjet emberek széleskörűen vesznék részt az ország társadalmi és politikai életében. Évente 110—130 órát dolgoznak az SZKP, a Komszomol választott szerveinek munkájában, a szak- szervezetekben, szövetkezetekben, önkéntes társulásokban, sport- és kulturális szövetségekben.
