Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
1985. szeptember 21. 12 NÉPÚJSÁG :ilt§ MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN .MAGAZIN í MAGAZIN l.;.íí MAGAZIN gjiír MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN 1 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Lopott tévéadás Az Egyesült Államokban több helyen működnek olyan vezetékes tévérendszerek, amelyek előfizetőiknek az e célra kiépített kábelhálózat közvetítésével juttatják el a kiválasztott filmet, s különféle tájékoztatást adnak (időjárási helyzet, menetrend, tőzsdei árfolyamok stb.) Ezeket a programokat mesterséges holdról sugározzák egy-egy helyi központba, s onnan jutnak el azok az előfizetőkhöz. Most már nemcsak barkácsolók készítenek olyan 3x5 méteres tányér alakú antennát, amellyel a mesterséges holdról a Föld felé irányított jelek felfoghatók, hanem ilyenek üzletben is kaphatók. Igaz, az antenna és a jelátalakító sokkal többe kerül, mint akár a több éven át vállalt előfizetési díj. Ám várható, hogy megjelennek az Egyesült Államok üzleteiben is e berendezések kisebb és olcsóbb japán változatai. Mindenesetre most már a hatóságok is felfigyeltek erre az egyelőre csekély számú vevőberendezésre. Már csak azért is, mert ugyanezzel az eljárással hoz. záférhetővé válnak a katonai célú mesterséges holdak híradásai is... Az állatok és a földrengés- előrejelzés Régóta köztudomású, hogy e természeti katasztrófát megelőzően a halak a víz felszínére úsznak, sok emlős állat különös, nyüszítő hangot ad, s egyes, általában békés állatok hirtelen agresszívvá válnak. Ez azonban csak a vadon élő állatokra érvényes — állapították meg a tokiói állatkert munkatársai, akik hosszas megfigyeléseket folytattak arra vonatkozóan, melyik állat képes megérezni a földrengés közeledtét. Kiderült: az állatkert fogságban élő, rendszeresen etetett lakói teljes biztonságban érzik ma. gukat és elvesztik távoli tár. saik ösztöneit. Például az állatkert több mint 200 emlősállata közül egy sem változtatta meg viselkedését az 1983. augusztus 8-i Tokió körzetében pusztított erős (a Richter-skála szerint 5,8 fokos) földrengés előtt. Úgyhogy az állatkert lakóit nem lehet felhasználni a földrengések előrejelzésére. Édesszájú olaszok A Riminiben megrendezett fagylaltgyártási kiállítás alkalmával közzétett felmérési eredmények meglepő ada- ot közölnek: az olaszok mind torkosabbá válnak, évente 13 000 milliárd lírát költenek édességre, ami az élelmiszerekre kiadott teljes összeg 14 százaléka. Furcsa szerzet az olasz. Megszállottan diétázik, kocog, elkötelezett hive a bo- dy-buildingnek, teáját vagy kávéját a hagyományos cukor helyett édesítőszerrel issza. Ugyanakkor süteményre, fagylaltra 13 000 milliárd lírát költ évente! És micsoda változatosság van a cukrászdákban! Északon alma- és vajillat árad, mint Németországban, délen — mint a görögországi süteményboltokban — gyömbér és méz illata terjeng. De Gaulle mondotta egyszer, hogy emberfeletti feladat összefogni egy olyan népet, mint a francia, amelynek 72 féle sajtja van. Mi ez az olaszokhoz képest, akik az olyan egyszerű, hétköznapi süteményfélékből, mint a karácsonyi panettone (mazsolás, gyümölcsös kalácsféle), számtalan változatot készítenek: pezsgővel, csokoládéval, dióval, mogyo. róval, borsodóval. Az Androméda-köd magja Az Androméda-köd a Naprendszerhez legközelebbi, a Tejút-rendszerhez hasonlóan spirális alakú csillaghalmaz. Tiszta időben szabad szemmel is látható az Andromé- da-csillagképben, halvány fényfolt alakjában. Már negyedszázada megállapították, hogy a 2,3 millió fényévnyi távolságra lévő Androméda-köd magja igen gyorsan kering. Űjabban az amerikai Lick Obszervatórium egyik kutatója behatóbban vizsgálta ezt a jelenséget. A csillagok sebességének mérésére a színképvonalaknak a csillagok mozgásából eredő eltolódását (Doppler-effektus) használta. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az Androméda- köd magja teljesen önálló képződmény. Mert ez a mag a központtól 17 fényévnyi távolságig úgy forog, mint valamilyen merev test, s e terület szélén másodpercenként 104 kilométeres sebességet ér el. Ez azt jelenti, hogy a mag minden 310 000 évben egyszer fordul meg a tengelye körül. Nagyobb távolságban a sebesség ismét csökkent, mint ahogy ez olyan csillagoktól várható, amelyek egy, a központ felé irányuló nehézségi térben vannak. Korábbi optikai és rádiócsillagászati módszerekkel az Androméda-köd külső övezetét mintegy 110 000 fényéves sugárig vizsgálták. Megállapították, hogy a forró hidrogénfelhők sebessége a távolsággal változik. Például mintegy 6500 fényévnél a sebesség kb. másodpercenként 50 kilométeresre csökken. Ez arra mutat, hogy e területen a csillagsűrűség is lényegesen kisebb, mint beljebb. 32 000 fényév távolságban a gázfelhők sebessége másodpercenként 250 000 kilométer, és ez a sebesség a spirálköd széléig nagyjából meg is marad. Az Androméda-köd ösz- szesen mintegy 300 milliárd Nap-tömeget tartalmaz. Főként a magban igen nagy a csillagsűrűség, s ott mintegy 160 millió Nap nagyságú csillag van. Míg általában egy sűrű gömbhalmazban egy köbfényévre egykét csillag jut, ez a szám az Androméda-köd központjában mintegy száz. Képünkön az Androméda-köd. Jól megfigyelhető a köd magja a felvételen. A hét karikatúrája Szöveg nélkül Ragadozó bal - az ínyencek asztalón Hányféle fogást lehet készíteni cápahúsból? — A Fülöp-szigeteki szakácsok szerint legalább harmincat. A cápának nemcsak a húsát, hanem az uszonyát is felhasználják —, az ebből készült leves a legigényesebb asztal dísze. Az utóbbi időben a tengeri ragadozót tömegesen halásszák. A Fülöp-szigeteken a kifogott cápák száma egy év alatt meghaladta az ötezer tonnát. A cápának nemcsak a húsát hasznosítják: fogaiból fityegőket, nyakláncokat, bőréből megfelelő kikészítés után női ridikülöket, öveket, cipőket készítenek. Májából a gyógyításban alkalmazható A-vitaminban gazdag olajat nyernek. Nagyobb sebesség és magasság Képünkön: Egy delta-repülőgép, amely 20 000 méter magasságban 3 M sebességgel repül. (KS) Hihetetlen az a fejlődés, amelyet a repülés megtett századunkban. Óriás szállítógépeink például 80—100 tonna hasznos terhét emelnek a magasba, miköben felszálló tömegük 300 tonna. Vagy a sorozatban gyártott vadászbombázó repülőgépek tartós vízszintes repülési sebessége eléri a hang- sebesség kétszeresét-három. szorosát is, ez mintegy 600— 1000 méter másodpercenként. Ezt akkor értékelhetjük igazán, ha figyelembe vesszük, hogy a puskagolyó másodpercenkénti sebessége alig éri el a 600 métert, és a tüzérségi lövedékek sem repülnek többet 750—780 méternél. A leggyorsabb vadászrepülőgépek repülési csúcsmagassága eléri a 20— 25 kilométert. A repülőgépek sebességének és repülési magasságának jellemzésére az ún. Mach-számot (M) használjuk. Ez a szám arról tájékoztat, hogy egy bizonyos magasságban repülő test sebessége hányszorosa az ugyanabban a magasságban mérhető hangsebességnek. A hang terjedési sebessége ugyanis a magasságtól (a levegő hőmérsékletétől) függően változik: ritkább közegben — tehát magasabban — a hang terjedési sebessége kisebb, mint a Föld közelében. Azokat a repülőgépeket, amelyeknek a Mach- száma kisebb, mint 1 — szubszonikusnak nevezik, míg 1 M esetén szonikus- nak, és ha M nagyobb, mint 1, szuperszonikus repülőgépeknek nevezzük. A szuperszonikus tartományon belül az 5 M feletti sebességet hiperszonikusnak Is mondják. A repülőeszközök fejlesztésének ma két fő irányzata van: az egyik irányzathoz azok a repülőgépek tartoznak, amelyeknek sebessége a jelenlegi viszonylag kis értékről (2—3 M) hiperszonikus értékre növekszik, a másik irányzat hívei pedig az űrrepülő eszközök sebességét (27 M) igyekeznek csökkenteni a hiperszonikus sebességig. Tulajdonképpen ezt valósítják meg az űrrepülőgépek. Természetesen rendkívül bonyolult fejlesztőtevékenységről van itt szó. A feladatok sorában mindenekelőtt megoldandó a hajtószerkezeté: ennek a Föld közvetlen közelében, és az űrhajók magasságában is el kell tudnia végezni változó feladatát. A feladat azért változó, mert a Föld közelében a gép túl sebesen nem repülhet, hiszen akkor any- nyira megnövekedne a lég- ellenállás, hogy a repülő- eszköz elégne; mind magasabbra emelkedve azonban egyre növelni kell a gép sebességét ahhoz, hogy az egy. re ritkább levegőben is elegendő felhajtóerő keletkezzék. A mezőkről az alkony lopva Jár, most legbujább, mert elmúló a nyár A padokon plpázás, mély a csend. A kutak gémje kék, magosba leng. .. Juhász Gyula verséből Idézünk; folytatása a rejtvény vízszintes 7. és függőleges 36. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Francia költő és Író (Louis.) 7. A versidézet első folytatása; zárt betűk: A, E, A, A, S. 14. Gyomnövény. 15. Építési anyag. 16. Kanadai légitársaság. 17. Kínai hosszmérték. 18. Enekhang. 20. Mutatőnévmás. 21. A hajnal első jele az ég alján. 23. Csak derült időben működik. 26. Tápanyag. 27. Nevezetes országgyűlés színhelye. 29. Fonalat készítő üzem. 31. Tiltás. 32. Amerikai hírszolgálati Iroda. 34. Bariton szerep a Hunyadi László című operában. 35. Jegykezelő nélküli tömegközlekedési járművek jelzése. 37. Sajtjáról hires holland város. 39. A Sajó mellékvize. 40. A Winnetou írója (Kari.) 4L Mínusz előjelű. 44. Rab kezére kötött lánc. 46. Finn város. 47. München folyója. 48. Színművész (Lajos.) 49. A Ludolf-féle szám. 50. Hibáztat. 52. Készpénz, röviden. 53. Négylábú. 55. Izraeli váltópénz. 58. Férfinév. 60. Az éter és alkohol gyöke. 62. Kiegészítő adat. 64. Ifjúsági, rövidítése, 65. Roller része! 67. Üdülőhely Opa- tlja és Lovran között. 68. A ruténium vegyjele. 70. Amerikai légitársaság. 7i. Szeméttelepi tevékenység. 74. Az udvar irányába. FÜGGŐLEGES: 1. Mindenre kiterjedő. 2. A Phaedra Írója (Jean Baptiste 1639—99.) 3. Vércsoport. 4. A lelátó öröme. 5. A háború és halál istene a germán mitológiában. 6. Indulatszó. 8. Kártyaletét. 9. Régi cimzés rövidítése. IQ. Nagyon régi. II. Tiltás. 12. Kézmérték. 13. Valami kevés. 18. . . .kódex, magyar nyelvemlék a XV. századból. 19. Dalmát tengerparti üdülőhely. 22. vés. 24. Adria fölött, röviden. 25. A gyémánt ókori neve. 28. Dajka. 30. Nép a Közel-Keleten. 33. Gyógyszertár. 35. G Him állat. 36. A versidézet befejező része; zárt betűk: O, D, ö, R, D. 37. Ez az izmus önzés. 38. Színművészünk volt (László.) 40. Eltérő fajtájú. 42. Furcsa egy hal. 43. Eredeti. 45. ... de Vega, a spanyol nemzeti dráma megteremtője (1562—1635). 51. Pula jugoszláv kikötő régebbi neve. 53. A völgy irányába. 54. Környezet (francia eredetű szó.) 56. Juhfajta. 57. Kiejtett betű. 59. Mint a 17. számú sor. 61. A nyomás fizikai mértékegysége. 63. Félsziget a Szovjetunióban. 66. Fantom. 69. Szovjet város. 72. A gólyához című vers költőjének névjele. 73. Súlyarány rövidítése. 74. A kálium és a jód vegyjele. 75. Egyik minisztériumunk névjele. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 7., és a függőleges 36. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf.: 71. Beküldési határidő: szeptember 27. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Retjvény! A 36. heti. Művészet című rejtvényünk megfejtése a következő : Ügy szebb a mű ha büszke formából kél elő és küzdve vers, márvány, drágakő. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Dudar Mihályné, 7140 Bátaszék, Kolozsvári u. 3., Rumy Ernő, 7150 Bonyhád, Bajcsy-Zs. u. 14., Fe- remi József, 7354 Váralja, Árpád u. 5.. Baka Pétemé, 7100 Szekszárd. Alisca u. 34. 11,20., Szentprónai Lászlóné. 7030 Paks, Április 4. u. 113.
