Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
1985. szeptember 18/'''tolna' 'nÉPÜJSÁG 5 AMPI^.rfínTnHal# To,na megye mező9azdasá- wri civ-uíjaiouaK gának eddigi jó hírét erősítik azok a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és mezőgazdasági kombinátok, melyek az idei OMÉK-on is részt vettek és akár az állattenyésztés, akár a növénytermesztés területén díjat nyertek. Nagyon sokan közülük az idén először jelentkeztek a magyar mezőgazdaság legnagyobb seregszemléjén, és bátran mondhatjuk, nem vallottak szégyent. Az augusztus 17—25. között a kőbányai vásárvárosban rendezett seregszemlén 27 ország kiállítói vettek részt, az öt évvel ezelőttihez képest a magyar kiállítók száma jelentősen megnőtt, köztük a megyénkből kiállítóké is. Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát Hét díjat kaptak A szokásoktól eltérően az idei, a hetvenedik OMÉK-on a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát hét díjat nyert el, a megelőzőkön hármat-né- gyet kaptak. A kiváló teljesítmények erkölcsi elismerése ez, a gondozóké, és azé a tervszerű munkáé, amely ebben a gazdaságban az állat- tenyésztésben, a növénytermesztésben, illetve újabban az építészet területén folyik. Nézzük azonban a díjazott állatokat, mindenekelőtt a 109-es gidránt, amely Szivárvány névre hallgat, s őseit vissza lehet vezetni 1805- ig. Eredeti moldovai kancától származik. Ez a híres hatos kancacsalád tagja, 1967- ben született, tíz éve van tenyésztésben és már hat csikót nevelt. Harmadik díjas lett ez a gidrán. Első díjat a 142-es Ramses Junior a De- csinos nevű kanca kapott, amely már 140 centiméteres ugratásban többször volt bajnok, öt éve van tenyésztésben, s eddig két csikója volt, most vemhes a harmadikkal. A Széplak nevű mén első díjat kapott, már a sárvári tenyészet tulajdonába került, fedezőménnék. Ez a ló nyolcéves. A lótenyésztésért nagy- díjat kapott a gazdaság- A lovakat a sütvénypusztai telepen tenyésztik. A halászati ágazat piaci pontya második díjat kapott. Évente 500 tonna tükröspontyot küldenek a piacra, e mennyiség húsz százaléka exportra kerül. A halat három fázisban tenyésztik, a majsai és a dalmandi tavakban állítják elő az ivadékot, a második évben „nyújtás” következik, majd a harmadikban a piaci ponttyá nevelés. Érdekessége a halászati ágazat termelési színvonalának, hogy a piaci halak 85— 90 százaléka első osztályú minőségű, tehát egy kilón felüliek. A szakemberek is csak titkon bíztak abban, hogy a kombinát építészeti ágazata díjat kap. Harmadik díjas lett az újításuk, amelynek lényege, hogy kohósalakból készítenek betont, s ebből húzzák fel az épületek falait házilag készített sablonban. Pillanatnyilag ez a legolcsóbb falazóanyag. A kohósalakbetonból készített épületek fesztávolsága 12,6 méter, hosszúság pedig tetszés szerinti lehet. Eddig huszonegy állattartó épületet készítettek el ezzel a módszerrel. Két komplex szarvasmarhatelepet és sertéshizlaldákat készítettek. Még a módszert értékesebbé tette, hogy Rákosi Gusztáv építésvezető műanyag csöveket dolgozott a beton közé, így üregesebb, jobb hőszigetelésű lett a fal. A növénytermesztésben is egy első és egy harmadik díjat hoztak haza a dalman- diak- Első díjat kaptak az őszi árpa termesztésére, öt év átlagában a kompolti korai fajta 6,1 tonna hektáronkénti termést adott. Az érté. kelés időszakában összesen 4762 hektáron termesztettek árpát. Harmadikdíjas lett a kukoricatermesztési ágazat. Itt három év teljesítményét értékelték, ennek alapján adták a díjat. Három év átlagában a gazdaságban a kukorica átlagtermése hektá. ronként 8,4 tonna volt. Szépen csillog a bronz Két díj szabadtartással Ezüst- és bronzérmes szarvasmarhák borjaikkal A Naki Dózsa György Termelőszövetkezetben 1976-ban döntöttek a sertésállomány fajtaváltása mellett a KA- HYB hibridsertés-állomány- nyal váltották fel az addigit. A döntés helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1979. óta a leghatékonyabb sertéságazat megyénkben itt található. Az ágazat kiváló naturális mutatói mellett a nyereségük is jelentősen meghaladja az országos átlagot — ezzel együtt természetesen a megyeit is — és évente jelentős mennyiségű kocasüldőt is értékesítenek. Az idei esztendőben várhatóan összesen ezret értékesítenek, amiből 3-400 süldő holland exportra kerül. Első nekifutásra - sikertrió Sertéstelepükön három vonal képviselői nevelkednek, és az idei OMÉK-on már szép sikert is könyvelhettek el, hiszen a kiállításon bronzérmes lett az általuk kiállított garnitúra. A kiválasztásnál figyelembe vették a születési időt, az összbenyomást valamint elektromos ultrahangos szalonnavastag- ság-mérést is alkalmaztak. Ezek után az élőtömeg-gyarapodás mutatói mellett a fajtajelleget legjobban tükA 70. OMÉK három szép díját kapta a Bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet is. Aranyérmes lett magyartarka tehenük, amihez a másik díj is kapcsolódik, hiszen kü- löndíjat is kaptak, a kiállítás legszebb állata címet nyerte el az állat. Ahogy Bonyhádon elmondták, a nevezési szándék mögött a díjra való törekvés is kifejeződött, hiszen ezért is állították ki az állatot. A növénytermesztés esetében eleve adott volt a nevezési szint, és az elmúlt három esztendőben a bonyhádiak e fölött termeltek, így csak az érem színe volt kérdéses. röző egyedek kerültek a szemlére. A kiváló végtermék elismeréseként az ÁHT kü- löndíjában is elismerte a tenyésztés szakszerűségét. Első ízben állítottak ki, két díjat is kaptak. Sőt. Hármat, mivel a szövetkezet által gyártott sertéspásztor is elnyerte a kiállítás 3- díját. . Bronzérem a szomszédban is A közcím ugyanaz lehetne, a Várongi Petőfi Téesz bronzérmes kanokkal büszkélkedhet. A szövetkezet a KA-HYB alapító tagjai közé tartozik, és 1968. óta többszöri vonal váltás után jutottak a IV/iB tenyészvonal kanjaiig. Sikerként könyvelik el ezt a bronzot Várongon, mivel 5 évvel ezelőtt már ezüstérmesek is voltak. Az állomány javult, de a kiválasztásnál — az OMÉK-ra — szerencsésebb lett volna a kevésbé „testes” állománynak bizalmat szavazni. A tenyésztés értékét mutatja az is, hogy évente 300-350 tenyészkant értékesítenek az ország szinte minden területére. Közvetlen svéd importból származó kanok javították tovább az amúgy is sikeres állományt, így a legutóbb (1983-ban) érkezett állatok tovább erősítették az egységességet. stílusosan Ezüst lett. Érdekességként megemlíthetjük még, hogy a kiállítás két hetét Budapesten töltötte a szövetkezet állatgondozója, Váncsa Antal is, éppen itt és éppen Váncsa Jenő minisztertől vehetett át kiváló munkájáért kitüntetést- „Vásári hír” még az is, hogy a téesz két dolgozója szintén itt kapott elismerést újítási tevékenységéért. Az oldalt Palkóvács Jenő, Szabó Sándor és Szekér József készítette. A Faddi Lenin Termelő- szövetkezetben 1959 óta tartanak szarvasmarhát. 1972-ig csak tejtermeléssel foglal- kc\ztak. Ez az év fordulópontot jelentett a tehenészetükben, mert az eddigi istállós tenyésztés mellett bevezették a szabadtartásos rendszert is. Magyartarka fajtákkal a húshasznosításra álltak rá. Az állatok egész A kisvejfcei téeszben az ötödik ötéves tervidőszak kezdetétől már a húslhaszno- sítású állatok tartására helyezték a hangsúlyt. Az idei évben először állítottak ki tenyészállatot a 70. OMÉK- on és ma már elmondhatják, hogy nem téptek haza üres kézzel. Nyolc hízóbikát állítottak ki, közülük egy arany, egy pedig bronz minősítésű volt. nyáron levegőn vannak, csak a téli takarmányozás idején kerülnek fedél alá. A 350 te. hén borja is legelőn jön a világra- Nincsenek elválaszt, va az anyjuktól, 6 hónapig nyugodtan szophatnak. Nincs szükség borjúnevelőkre, nem kell tejporral mesterségesen etetni őket. E rendszer előnye az is, hogy kisebb beruházást igényel, több állatot tud ellátni a gondozó, Továbbra is a megkezdett úton haladnak, amihez jól jött a mostani siker. A vásárra és kiállításra felkerült állatokat tervszerűen, körülbelül hót hónap alatt választották ki. A jó hír futótűzként terjedt el a szövetkezetben. És az is természetes, hogy az ilyen sikereknek minden szövetkezeti tag örül. mert szinte csak felügyelnie kell. A régi hagyományos gulyatartásos rendszerrel nemcsak anyagmegtakarítást lehet elérni, hanem eredményt is. Ezt bizonyítja a faddi téesz példája is. Az idei OMÉK-on a 451-es Nán- csi nevű tehenük ötéves koráig négy borjával ezüstérmet, a 244-es Piros nevű tehenük 12 éves korára tíz borjával bronzérmet ért el. Érmesek Szerencsésnek mondható a helyzetünk, hiszen olyan, sok szép dijat vehettek át megyénk képviselői, hogy azókról egyetlen oldalon írni lehetetlen. Így azok, akik most ebből az összeállításbál kimaradtak, megérdemlik, hogy teljesítményük ezeken a hasábokon információként szerepeljen. Aranyérmet kapott a Tamási Béke Termelőszövetkezet magyar nagyíehér hússertés kanja. Ezüstérmet nyert a Faddi Lenin Termelőszövetkezet magyartarka húshasznosítású tehene, valamint a Tamási Béke Té- esz magyar nagyfehér hússertés kocája. Bronzérmes lett a faddi Lenin szövetkezet magyartarka húshasznosítású tehene. A Paksi Vörös Csillag Halászati Szövetkezet aranyérmet kapott két- nyaras piaci pontybemuta- tójáért. A megye gazdaságai a növénytermesztés területén is szép sikereket értek el. Aranyérmet kapott a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát az őszi árpa termesztésében elért eredményeiért, szintén aranyérmes lett a Tamási Állami Gazdaság az őszi árpatermesztés eredményeivel, valamint a zombai Egyesült Erővel kiváló kukoricatermesztésért vehetett át ezüstérmet. A Tamási Állami Gazdaság sem „kukoricá- zott”, hanem ezüstérmet hozott haza a kukoricatermesztés területén elért sikere nyomán. A nagydorogi és a dalmandi kukoricatermés elismerése harmadik díj, tehát bronzérmes volt. Díjátadás A jó hír futótűzként terjed Díjazott négylábúak A Bogyiszlói Dunagyöngye Termelőszövetkezetben 1979. óta foglalkoznak juhászatuk- ban törzstenyészettel. A termelési irány kettős, hús- és gyapjúhasznosítás. — Hosszú évek óta a magyar fésűs merinóval foglalkozunk — mondja dr. Tóth Tamás, a téesz állatorvosa- A hústermelés fokozására NDK húsmerinóval keresztezték az állomány egy részét. A jelenlegi árviszonyok mellett a növendék állatok húsának értékesítése a legjövedelmezőbb. A gyapjúhozam mennyiségi, minőségi javítása érdekében aszkámiai, majd később ausztrál merinó import kossal keresztezték az állományt. A keresztezés hatására egyértelműen javult a gyapjú minősége. Az 1400 körüli juhállományból 900 az anyaállat. A szaporulat 70 százalékát vágásra értékesítik és a „maradék” 30 százalékból tenyészállatokat nevelnek. A téesz növendék kosállományának minősége eddig is jó színvonalú volt, ami első kiállítás alkalmával be is bizonyosodott, mert a 85-ös OMÉK-on az Ausztrál F—I növendék koscsoport ezüstérmet kapott. A magyar félvér ló tenyésztésének már régi hagyományai vannak Bogyisz- lón. Mindig értékes kancaállomány volt a községben. Ennek az értéknek az átmen. tését és továbbtartását biztosítja a téesz, és a megalakulás óta foglalkoznak lótenyésztéssel. A kancaállomány 20-30 között mozog, és évente átlagosan 10-15 a csikószaporulat. Holstein F—I fajtájú ménnel fedeztetik az állományt- A magyar II. fogathajtó válogatottnak tagja a téesz fogatszakosztálya. , Berka János hajtó az ezüstérmes lóval A Dunagyöngye Téesz büszkesége a növendék koscsoport
